Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 19., szombat Francia puszta r Camargue, Franciaország pusztája, bizonyos fokig a rni Hortobágyunkhoz hason_ lítható. Provence-ban terült el a Rhone-delta környékén. Mocsarak, szikesek, kopár legelők váltogatják itt egymást. Természetes vegetációját hatalmas kiterjedésű füves szőnyeg alkotja. Valaha Camargue teljes egészében mocsaras vidék volt. Nehéz volt itt mindig az élet, ennék ellenére a középkortól napjainkig megmaradt e tájon az ember, vigyázva azokat a gátakat, amelyek a szőlő- és a kevés gabonakultúrát védték. A középkorban elsősorban juhtenyésztést folyt a Camargue- ben. A múlt század második felében, III. Napóleon idejében a francia állam nagy lecsapolásokat végeztetett ezen a vidéken. Gátakat, csatornákat építettek, és a leVaj van a... A vaj olvadékony valami. Ügy látszik, még akkor is, ha hű. töházakban őrzik. A közös piaci „vajhegy" mindenesetre fogy „Olvadásának” legújabb számadata', az idei első negyedév né. gén már „csak” 26 000 tonna vaj volt eladatlanul raktáron. \ Evekkel ezelőtt százezres nagyságrendű vajmennyiség okozott gondott. A puszta raktározása is sok pénzt emésztett fel, nemcsak a beszerzése. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint egyetlen tonna vaj raktározása egy év alatt 1024 nyu- : gatnémet márkába került I csapolások után megváltozott a táj arculata. A lecsapolt földeken gabonát kezdtek termeszteni, majd szőlőket telepítettek. A második világháború után megjelentek a spanyol bérlők, akik rizstermesztéssel kezdtek foglalkozni, a spanyoloknak ugyanis a rizstermesztésben nagyobb gyakorlatuk volt. A mezőgazdaságot motorizálták, megjelentek a traktorok is Camergue pusztaságában. De megmaradt a ló is ezen a tájon. A lovakat és a szarvas- marhákat lovas pásztorok terelik a pusztán. Camargue területén 1500 hektáron zoológiái és botanikai rezervátumot rendeztek be. Vándorló madarak százezrei élnek itt, illetve töltenek néhány hónapot. Képünkön : jellegzetes camar- gue-i táj. (KS) Dél-atlanti tanulság Washington választásra kényszerült Castro éa Mendez az újságírók gyűrűjében A brit katonai győzelem után érdemes szem ügyre venni a falklandi háború diplomáciai következményeit is. Az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni székházában, Costa Mendez argentin külügyminiszter, a szervezet utóbbi két évtizedének történetében példa nélkül álló kijelentést tett. 1961—82 óta, amikor az USA a regionális szervezetben a kubai kérdést erőltette, — nemigen hangzott el latinamerikai külügyminiszter szájából, hogy az Egyesült Államok gyarmatosító politikát támogat és ő maga is agresszor. Az elvesztett többség Buenos Aires álláspontja nemcsak az el nem kötelezett országok többségének egyetértésével találkozott hanem elnyerte az amerikai félteke legtöbb államának támogatását. S ez nem kis eredmény, hiszen az AASZ. ban Washington — a „kliens-államok” segítségével — mindig kényelmes többséget mondhatott magáénak. Az AASZ létrehozása az Egyesült Államok gazdasági és politikai nyomásával történt. De a szervezet születése és a mostanában sokat emlegetett Riói Szerződés aláírása is elválaszthatatlan egymástól. Mint ahogyan nem feledhetők a történelmi körülmények sem, amelyek közt létrejöttek. 1947-ben, a hidegháború kiélezett légkörében hívta össze Marshall tábornok, amerikai külügyminiszter latin-amerikai kollégáit a Rio de Janeiró- hoz közel fekvő Petropolis- ba. Több mint kéthetes alkudozás után itt fogalmazták meg — az antikommuniz. mus és szovjetellenesség jegyében — a riói paktumot. A szerződés fő célja: „minden kontinensen kívüli hatalom” — értsd: a Szovjetunió — katonai-politikai távoltartása a földrésztől; az amerikai hegemónia fenntartása. Kevéssé ismert: a Riói Szerződésben megfogalmazott politikai és katonai tételek szolgáltak mintául két esztendővel később, az északatlanti paktum, a NATO- chartájának szövegezésekor. Rossz csillagzat A gombhoz rövidesen elkészült a kabát. A szerződés birtokában Truman elnök új külügyminisztere, Dean Acheson 1948. április 30-ra a kolumbiai Bogotában összehozta a IX. Amerika-közi konferenciát, amely azonban rossz csillagzat alatt kezdte munkáját. Közben Kolumbiában ugyanis forradalom robbant ki. Az események miatt a delegátusok csak június 1-én tudták kézjegyükkel ellátni az alapító jegyzőkönyvet. A „kontinentális együttműködés ragyogó eszközének” nevezett AÁSZ nagyon rövid idő alatt és joggal érdemelte ki á minősítést: „az USA gyarmatügyi minisztériuma”. A funkcionáriusok többsége amerikai állampolgár volt, és költségvetésének zömét washingtoni alapokból folyósították. A szervezet alapokmánya és a Riói Szerződés eredeti célkitűzése — a féltekén kívüli hatalmak elleni harc — hamar feledésbe merült. Helyére a „bol. sevizmus elleni küzdelem”, azaz a földrész haladó megmozdulásai elleni politikai, gazdasági, katonai fellépés került. Az AÁSZ égisze alatt elkövetett első katonai agresszió 1954-ben az Arbenz vezette haladó guatemalai kormány ellen irányult. Ezt követte a Kuba elleni Disz- nó-öbölbeli sikertelen zsoldostámadás, majd a sziget- ország kizárása az AÁSZ- ból, 1962-ben. Három évvel később az AÁSZ zászlaja alatt amerikai tengerész- gyalogosok özönlötték el Santo Domingót, s állították vissza a Washington-barát oligarchia hatalmát. Egy illúzió halála Az amerikai szavazógépezet az AÁSZ-ban olajozottan működött a hetvenes évekig. A chilei haladó rendszer bukásában való amerikai részesség, a kontinens országai és az USA közt kiéleződött — főleg gazdasági jellegű — nézeteltérések a szervezetben erjedést indítottak el. Az évtized közepére a tagállamok jelentős része követelni kezdte Kuba visszavételét. Am a dél-atlanti válságnak kellett kitörnie ahhoz, hogy napvilágra kerüljenek az USA— Latin-Amerika „partneriviszony” illúziójának gyengéi. Amikor az Egyesült Államoknak választania keL lett a latinok és a megbízható angolszász NATO-part- ner között — egy pillanatig sem habozott. A latin-amerikai kormányok többsége az AÁSZ székhelyének áthelyezését követelte. A dél-atlanti krízis tehát túlnőtt az AÁSZ keretein. Washingtonban lassan fel kell, hogy ismerjék: hatásait illetően nincs „kis háború”. • Major László Mikor a kancellár az SPD kongresszusán közölte, hogy olykor hibát is követett el, sokan tömi kezdték a lejüket, milyen hibára gondolhatott: Hogy hagyja magát unszolni az amerikaiaktól a rakétafegyverzet-kiegészités kérdésében? Hogy vonakodik átalakítani a kabinetet? Hogy olyan kíméletlenül búcsúzott el Kurt Becker kormányszóvivőtől? Sok prominens személyiség szemében Helmut Schmidt a legnagybb hibát a hibák beismerésével követte el. Mire számíthatnánk, ha példája iskolát teremtene? Reagan: Soha nem kellett volna az elnöki posztra törekednem. De melyik színésznek nincs olyan becsvágya, hogy egyszer egy egészen új szerepet játsszon? Strauss: Én is szívesen beismernék valamilyen hibát, ám ebben megakadályoz, az egyetlen hibám, amelyről tudomásom van: határtalan igazságszeretetem. Weinberger: Ha sejtettem volna, hogy szabados atomháborús fecsegésemmel a békemozgalmat egyenesen a földből bűvölöm elő, fékeztem volna magam egy kicsit. Haig: Amikor nemrégiben a Pentagonban ismét divat- bemutatót tartottam a Kö- zép-Amerikában telepített szovjet rakétaállásokról, sajnálatos módon durva hiba történt: összecseréltem a képeket, és a pakisztáni amerikai katonai objektumokat vetítettem. Kohl: Az én legnagyobb hibám az volt, hogy évekig azt hittem: van ebben az országban valaki, akinek az a legfőbb szükséglete, hogy bennem a szövetségi kancellárt és ezzel Helmut Schmidt utódját lássa. Lady Diana: Jobban meg kellett volna néznem az anyósomat. 11. János Pál: Szívesen beszámolnék valamilyen hibámról, de mint pápa, én hibátlan vagyok. (Stern — Hamburg) Zahemszky László fordítása Magyarország kapcsolatai Burmával és a Fülöp-szigetekkel Burma A két délkelet-ázsiai ország — Burma és a Ffilöp- szigetek — mindegyike jóval nagyobb, népesebb és gazdagabb is, mint Magyarország. Kétoldalú kapcsolataink mindkét állammal egyelőre szerények, annál nyíltabb viszont az érdeklődés mind a Burmái Unió Szocialista Köztársaság, mind a Fülöp-szigetekl Köztársaság részéről — csakúgy, mint részünkről — az együttműködés kialakítására és fejlesztésére a Magyar Népköztársasággal a kölcsönös érdekeknek megfelelően. , Az indokínai-félsziget északnyugati részén levő ország területe 676 552 négyzetkilométer, több mint 32 millió lakója van ( a lakosság 80 százaléka buddhista, elterjedt még a keresztény, a hindu és a mohamedán vallás). A főváros: Rangun, csaknem 4 millió lakóval. Burma mezőgazdasági ország, fejlődő iparral, s jelentősek az ásványkészletek. A Magyar Népköztársaság és a Burmái Unió 1960 novemberében létesített diplomáciai kapcsolatot nagyköveti szinten. Nagykövet akkreditálása részünkről korábban Delhiből, burmai részről pedig Prágából történt. 1982. tői hazánk burmai képviseletére bangkoki nagykövetünk kapott megbízást, aki március 26-án adta át megbízólevelét is U San Yu elnöknek. Burma hazánkban is akkreditált új prágai nagykövete ez év április 16-án nyújtotta át megbízólevelét az Elnöki Tanács elnökének. Összeállította: Huppán Béla Politikai kapcsolataink szívélyesek, problémamentesek, barátiak. Az utóbbi években több felsőszintű találkozóra is sor került. Így 1972-ben kiemelkedő esemény volt a Fock Jenő, akkori kormányfő vezetésével a Vietnami Demokratikus' Köztársaságban járt magyar párt. és kormányküldöttség átutazása Burmán és a személyes kapcsolat felvétele is Ne Win elnökkel. Ne Win még abban az évben viszonozta a látogatást és — állam- és kormányfői minőségben — Lo- sonczi Pállal és Fock Jenővel folytatott tárgyalásokat, s a hazájában teendő hivatalos látogatásokra akkor hívta meg az Elnöki Tanács elnökét. 1974 novemberében Fock Jenő, miniszterelnök kormányküldöttség élén tett hivatalos látogatást Burmában. E látogatás eredménye volt, hogy a burmai közvélemény és a hivatalos szervek nagyobb érdeklődést kezdtek tanúsítani hazánk iránt. 1976 januárjában ázsiai országokban tett látogatása során Púja Frigyes külügyminiszter átutazott Rangunon, s a burmai külügyminisztert meghívta Magyarországra. U Hla Phone 1976 szeptemberében eleget tett a meghívásnak. 1979 júniusában nálunk járt — az ENSZ-köz- gy ülésről hazatérőben — U Mynt Maung dandártábornok, az akkori kinevezett burmai külügyminiszter. 1975- ben Hollai Imre, 1981-ben pedig Házi Vencel külügyminiszter-helyettesek vezetésével voltak külügyi konzultációk Rangunban. Burmai részről a szocialista építőmunka magyar tapasztalatai iránti érdeklődés megnyilvánulása volt 1976-ban a burmai terv. és pénzügyminisztérium delegációjának látogatása, amelynek során az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban és a Statisztikai Hivatalban szakmai konzultációkra került sor gazdasági életünk és a tervezési tevékenységünk kérdéseiről. A magyar—burmai kereskedelmi kapcsolatok alapja az 1966-ban aláírt — számszerű előirányzatokat nem tartalmazó — kereskedelmi megállapodás, amelynek értelmében a két ország közötti kereskedelmi forgalom a legnagyobb kedvezményes elbánás alapján, szabaddevizás rendszerben történhet. Mind a gazdasági kapcsolatok, mind az árucsere-forgalmi eredményei azonban eddig meglehetősen szerény méretűek. Fülöp-szigetek A Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceánon elterülő 11 nagy és több mint 7000 apró sziget (közülük 800 lakott) jelenti a 300 ezer négyzet- kilométer területű országot. Lakóinak száma megközelíti az 50 milliót (zömmel filip— pdnók, Fülöp-szigeteki malájok). Fővárosa a másfél millió lakosú Manila. Döntően mezőgazdasági, de más ágazatokkal együtt is (ipar, ásványkincsek feltárása, külkereskedelem) dinamikusan fejlődő ország, ahol a bruttó nemzeti termelés növekedési üteme az utóbbi években 7 százalék körüli. Kétoldalú kapcsolataink a Fülöp-szigeteki Köztársasággal rövid múltra tekintenek vissza. 1967-ben a manilai parlament külügyi bizottságának kezdeményezésére kereskedelmi delegáció‘járt hazánkban. 1971-ben a szenátus elnöke a magyar Külügyminisztérium vendégeként tárgyalt Budapesten a diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítéséről. A kapcsolatok felvételére 1973 szeptemberében került sor. Magyar részről a tokiói, Fülöp- szigeteki részről a bukaresti nagykövet van akkreditálva. Politikai kapcsolataink első jelentős állomása Carlos P. Romulo külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatása volt 1974-ben. Látogatása nyomán 1976 júliusában kulturális, októberében pedig kereskedelmi megállapodást írtunk alá. 1977 júliusában Rácz Pál külügyi államtitkár látogatott Manilába. Fogadta őt Ferdinand Marcos elnök is, aki ekkor Losonczi Pált és Lázár Györgyöt Fülöp-szigeteki látogatásra hívta meg. 1980-ban Púja Frigyes tettAivatalos látogatást, amelynik során magyar—Fülöp-szigeteki műszaki-tudományos együttműködési egyezmény aláírására került sor. 1981 végén Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára Losonczi Pál személyes képviselőjeként részt vett az újból megválasztott Marcos elnök beiktatásán, s ismét megerősítettük együttműködési készségünket. 1981 október végén Házi Vencel külügyminiszter-helyettes folytatott hivatalos megbeszéléseket Manilában. 1982 márciusában C. E. Virata Fülöp-szigeteki mi* niszterelnök nem hivatala: i látogatást tett Budapesten, i fogadta őt Lázár György. A két ország közötti gaz., dasági és kereskedelmi kapcsolatokat az 1976-ban aláírt kereskedelmi megállapodás szabályozza. A kereskedelmi forgalom a legnagyobb kedvezményes elbánás elve alapján, szabad devizában bonyolódik le. Mindamellett kereskedelmi kapcsolataink terén még csak az első lépések történtek meg a piaci lehetőségek kölcsönös feltárása irányában. A magyar export gyógyszerekből, vegyi anyagokból, izzólámpákból, gördülőcsapágyakból, műszerekből áll. Importunkban a gyümölcskonzervek, a trópusi fa, a kókuszolaj és az elektronikus alkatrészek szerepelnek. A magyar külkereskedelmi szakemberek értékelése szerint reális lehetőségeink vannak arra, hogy a Fülöp-szigetek gazdaság- fejlesztési terveinek megvalósításába szállítóként bekapcsolódjunk. Az 1976 óta érvényben lévő kulturális egyezményre épülnek a kulturális és tudományos kapcsolataink a Fülöp-szigetekkel. Eleven munkakapcsolat létezik a magyar szakszervezetek és négy különböző Fülöp-szigeteki szakszervezeti központ között. Legutóbb 1982 áprilisában járt Manilában a SZOT küldöttsége. Hasonlóan jók a kapcsolatok a két ország Vöröskereszt- szervezetei között is.
