Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 19., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Vaskó Mihály, dr. Novák Pálné és Úszta Gyula Heves megyei képviselők dr. Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával beszélgetnek (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról.) két hajtott végre a városokban, és versenyre késztette ezzel az állami kereskedelmet. Ez a fejlődés azonban csak részben terjedt ki a községekre, illetve az apró falvakra. Éppen ezért, az elkövetkezőkben a népesség megtartására a kereskedelemben ezeken a területeken is javítani kell az alapellátást. Korpái Jánosné budapesti képviselő részletesen beszélt a vásárlók megkárosításáról. Aláhúzta, hogy a becsületes kereskedelmi dolgozók lényegesen többen vannak, mint a hibázok. Sőt a tisztességes kereskedők az eddigieknél nagyobb megbecsülést érdemelnének mind vezetőjüktől, mind „maguktól a vásárlóktól. Kiss Imre Borsod megyei küldött a megyében működő 21 áfész kereskedelmi munkáját értékelte. Leszögezte, hogy a szövetkezetek jelentős része az aprófalvas település ellátásáról gondoskodik, kevesebb azoknak a száma, melyek a városok, illetve a város környéki lakók áruellátásáért felelősek. Szólt arról a nehézségről, hogy mind nehezebb a kis üzletekbe szakképzett eladót találni, mivel az itt dolgozók átlagkeresete alacsony. Ezért indokolt volna az úgynevezett területi bérpótlék bevezetésének megvizsgálása. Tóth Ferencné Bács-Kiskun megyei képviselő a kereskedelmi fejlődés új vonásait emelte ki. A megújulási készségre jellemző, hogy egész sor új értékesítési formát vezettek be. Ennek jegyében diszkontboltok, áruházak és önkiszolgáló boltok nyíltak meg, amelyek várják a vásárlókat. A magán- kereskedők száma a megyében egy év alatt több mint százzal nőtt. Jávorkai István Komárom megyei küldött kifejtette, hogy élelmiszerekből gazdag a kínálat a megyében, csak a zöldség-gyümölcs ellátás okoz gondot, mégpedig az országszerte tapasztalhatnál is nagyobbat, mert Komáromban a szükségleteknek még a 30 százaléka sem terem meg. így az ellátás ingadozása itt szélsőségesebben érzékelhető és a piaci árak is valamivel magasabbak az átlagosnál. Tisza Kálmánná Fejér megyei küldött szólt a Velencei-tó és környékének fejlődéséről, kereskedelméről, ellátottságáról. A víz minőségének megóvását szolgáló beruházások, az úthálózat, a víz- és szennyvízvezetékek kiépítése megteremtette a feltételeket az üdülők fogadására. Elismeréssel szólt a székesfehérvári diszkont- áruházról, amely példás gyorsasággal készült el. Winkler László Győr-Sop- ron megyei képviselő beszámolt arról, hogy tavaly 4,6 millió utas lépett be a megye négy határállomásán, s közülük egymillió hosszabb- rövidebb ideig a megye vendége is volt. A nemzetközi kamionforgalom növekedése érinti és foglalkoztatja a helyi lakosságot. A hozzászólásokra Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter adta meg a választ. Aláhúzta, hogy a képviselők elismerően szóltak a belkereskedelem, az idegenforgalom 1978 óta elért eredményeiről, amely a belkereskedelmi tárcán túl, a magyar ipart és mezőgazdaságot is dicséri, hiszen az áru- választék többségét ők adják. Az áruellátás várható helyzetéről szólva elmondta: a fő cél az elért színvonal megőrzése. Ám ezt csak az eddiginél jobb teljesítménynyel, nagyobb munka árán lehet megvalósítani. Juhár Zoltán kifejtette, hogy a kis településeken levő kis üzletek ellátásának javításáról, fejlesztéséről a környékbeli szövetkezeteknek, vállalatoknak, tanácsoknak kell gondoskodniuk. A jövőt illetően szólt arról, hogy a belkereskedelem az eddiginél hatékonyabban lép fel a fogyasztók érdekében, javítja a minőségi átvétel rendszerét, bátrabban él a szankciók lehetőségével is. Vitazárójának végén hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom országunknak gazdaságilag és politikailag is fontos. Az idegenforgalom fejlesztésének elsősorban a magyar lakosság érdekeit kell szolgálnia, hogy az állampolgárok minél gondtalanab- bul élvezhessék a heti, immáron két szabadnapot. Az országgyűlés a miniszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően interpellációkra került sor. Dr. Schnitzler József Hajdú megyei képviselő a környezetvédelmi szabályok ellen vétők következetesebb felelősségre vonásáról interpellált. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter válaszolt rá, melyet az országgyűlés tudomásul vett. Kelemen Zoltán Szolnok megyei képviselő Mezőtúr és Túrkeve területén az állandósult magas talajvízszint mérséklésére hívta fel a figyelmet. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke válaszolt, melyet a képviselő és az országgyűlés tudomásul vett. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka, melynek második napján Péter János és Apró Antal elnökölt, befejezte munkáját. (Munkatársunk telefon je. leütése): Kedves eseménye volt a nyári ülésszak egyik szünetének: a képviselők egy kis társasága Kádár János köré csoportosult, s a beszélgetés közben — ha kissé megkésve is —, szívből köszöntötték, születésnapja alkalmából. A csoport tagjai között volt Fiala Tivadamé is, aki a többiek biztatására még egy puszival is megtoldotta a jókívánságokat. Az MSZMP KB első titkárának életútját egy vaskos könyvben szintén egy képviselő, Gyurkó László vázolta fel. A kötet — Arcképvázlat történelmi háttérrel — nagy sikert aratott az Országházban. Bizonyítja ezt az is, hogy az írót minden- talan megállította valaki egy-egy autogrammért. — Nagy kedvvel dolgoztam ezen az arcképvázlaton — mondta, amikor néhány percre sikerült találkozunk a parlamenti büfében. — Való igaz, sokan gratuláltak, kértek aláírást könyvvel a kezükben. Ügy érzem, képviselőtársaim érdeklődéssel forgatták ezt a kötetet. Tegyük hozzá, már csak azért is, mert jól ismerik azt a kiváló embert, akiről a könyv szól... ★ Ezután a kis kitérő után, hadd térjek vissza az ülésszak napirendjéhez. Pénteken délelőtt folytatódott a vita a belkereskedelmi miniszter beszámolója felett. A képviselő vendégei az emeleti páholyokban foglaltak helyet, ott volt közöttük Marsó Zoltán, az élelmiszer- kisker. hatvani, 3101-es ABC- áruházának kitüntetett brigádvezetője. Bizonyára emlékszik még a kedves olvasó, hogy 1977-060 ennek az üzletnek a brigádja kapta meg a kereskedelemben először a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. A 30 tagú brigád vezetője akkor járt életében először a Parlamentben. Amikor most másodszor belépett az Országházba, figyelni, tanulni jött. — Rendkívül érdekel a kereskedelemről szóló vita. Hiszen a szakmámról, szakmánkról van szó. Minden vélemény, ötlet csak segíthet bennünket abban, hogy minél jobb áruellátást biztosítsunk a lakosságnak. S jó hallani azt is, hogy itt őszintén felvetik a gondjainkat is... — Önöknek például milyen gondjaik vannak? — Baj van az utánpótlással ! Ma már nem szívesen állnak oda a fiatalok a pult mögé, a gondolák közé. Sajnos zömében csak azok jönnek a kereskedelembe, akiket máshol nem vettek fel tanulni, helyhiány vagy egyéb okok miatt. Nagyon nehéz velük megismertetni megszerettetni a kereskedői pályát, a vásárlók tiszteletét, a szakma fortélyait Pedig minderre nagy szükség van, mert ezt a munkát nem lehet szív nélkül végezni. — Milyen ma egy jó kereskedő? — Olyan, aki csak végszükségben mondja ki azt a szót: „nincs”. Mert nem igaz, hogy ez is, az is állandóan hiánycikk, mindent be lehet szerezni. Igaz, sokat kell utána menni, utazni, de megéri. A mi kollektívánk ilyen kereskedőkből áll, ezt jelzi is a várható éves forgalmunk: nálunk 120 miL lió forintot költenek a vevők, mert szinte mindent megkapnak, amire szükségük van. Ez a szakmai hitvallás akár egy parlamenti hozzászólással is felér... ★ Számos felszólalásban elhangzott: eladni, forgalomba hozni csak azt lehet, amit megtermelünk. Vadkerti Miklós né ezzel kapcsolatban mondta: — Rajtunk, közös gazdaságokon nem múlik, mert egyre több és jó minőségű termékkel látjuk el a lakosságot. Csak példaként, a választókerületemben most három szövetkezet — Füzes_ abony, Mezőszemere és Fel. debrő — jeleskedett a megyei tejtermelési versenyben. De más ágazatokban is igyekszünk kielégíteni a fogyasztói, kereskedelmi igényeket. Csak az időjárás kedvezzen: a szemesekre, a kalászosokra, és a kapásokra most jól jött az eső... — Jöhetett volna több is ... — teszi hozzá Szabó Imre a detki tsz elnöke, aki — nemegyszer megfigyeltem — az Országház ablakából is az eget kémlelte. ★ A nyári ülésszak után — milyen nyári teendői vannak egy képviselőnek? Kom. játhy Aladár készséggel válaszol : — Miután több mint két hétig Izraelben voltam, egy kissé lemaradtam a képviselőmunkában. így most az a tervem, hogy sorra felkeresem a választókerületem valamennyi községét. Gyöngyöspatán már nagyon várnak, mert szeneskazánok vásárlásához van szükség a segítségemre. Mintegy hatvan olajkályhát, illetve egy olaj kazánt szeretnénk kicserélni, hogy ne kerüljön olyan sokba a tanácsnak a helyi intézmények fűtése... Ami pedig a nyári szabadságot illeti: a családdal utazgatunk majd, ide-oda, az országban. Ahogy a képviselőinkkel beszélgettem, a nyarat valamennyien az erőgyűjtésre szánják a következő hónapok munkájához, valamint az őszi ülésszak felelősség- teljes teendőjéhez... Szilvás István Nemzeti parkunk: nagy kincsI A Bükk gazdáiként A Bükk: kincs. Az egyéb értékek mellett hazánk harmadik és egyetlen hegyvidéki nemzeti parkja van itt, s ez a 38,8 ezer hektáros terület önmagában is számos szépséget, érdekességet őriz. A már oltalmat élvező, védett tájon tenyészik például a magyar flóra több mint kétharmada, közöttük 20 ritkaság, illetve olyan virágos növény, amely az országban sehol másutt nem található. Változatos az állatállománya, rendkívül színes a vidék rovarvilága. A Nagyfennsík, a szuraokvöL gyek, a „kövek” — a csodá, latos panorámát nyújtó szik. lacsúcsok — sajátos látványt nyújtanak minden évszakban. Sokaknak talán hihetetlen, de csupán az ismert barlangok száma meghaladja a háromszázat, ugyanekkor vár. és kolostorromok, vashámorok, üveghuták maradványai illetve más ipartörténeti emlékek jelentenek maradandó élményt a kirándulóknak. Érthető, ha a terület gazdái, a két szomszédos megye, a miskolci és az egri erdőgazdaság, a Bükki Nem. zeti Park Igazgatósága, a tanácsi szakbizottság, a környezet és természetvédelmi felügyelőség, valamint a MEBIB szeretnék az utókornak is megőrizni e kincset. S ha lehet, mind többet megmutatni belőle az érdeklődőknek. A táj jövőjét is meghatározó 1026-os kormányhatározat megjelenése óta szembetűnő a buzgalom, különösen a jelenlegi középtávú tervidőszakban egy sor ered. ményről lehet beszámolni. Mint a Heves megyei Tanács Környezet_ és Természetvédelmi Bizottságának a napokban tartott ülésén is szóba került: a már meglevő állomáshelyeken mintegy 150 kutató dolgozik a még ismeretlen értékek feltárásán, s jó néhányan szorgoskodnak nap nap után valami újabbal megörvendeztetni a turistákat. Évről évre szaporodnak a tájékoztató táblák, éppen nemrégiben megkezdődött a felnémeti fogadóház kialakítása, s az elképzelések szerint bemutató épület készül majd nemcsak Szilvásváradon hanem Miskolcon is. Információs irodát nyitnak Felsőtárkányban, a Bükk- fennsíkon, illetve Szentiéleken további kutatóállomáso. kát létesítenek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a hosszú távú fejlesztési koncepció megvalósítása során a Petőfi mésztufa-, valamint az István és az Esztázkői cseppkőbarlangok után a nagyközönség számára látogatható- vá válhat a Lilla csodálatos föld alatti világa is. Míg a — túraruhás — természetjárókat a Hajnóczy, a Létrási, a szakavatott kutatókat pedig akár vezetéssel is a Szepesi—Isvánlápai barlangokkal, illetve a Bolházi víznyelővel örvendeztethetik meg. A tájrombolós megállítására szeretnék, ha beszüntetné termelését a három felszíni művelésű kőbánya, s jobban akarnak vigyázni a kristálytiszta karsztvizekre is. Mesterséges létesítményekkel mentik a pusztulástól a leginkább veszélyeztetett állatfajtákat, még jobban óvják az erdőt Határozott a törekvés arra, hogy a közművekkel megfelelően igazodjanak a követelményekhez, a sajátos környezetben a jövőben légvezetékek helyett földkábeleket helyezzenek el s megoldják például a szennyvíz-tisztítást a szemétszállítást a hegyvidéken. Ha hellyel-közzel követ is el hibákat — mint mondjuk a Mónosbél határában levő „esőház” körül, ahol bizony kissé eltúlozta az irtást, alig hagyott lombot a forrás körül —, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sem akar rosszabb gazda lenni. Ha csak lehet ke^. rüli az úgynevezett tarvágásokat arra törekszik, hogy az összefüggő vágásterületek nagysága ne legyen megbotránkoztató, s rendszeresen pótolja a hiányokat. Jóllehet, a jelenlegi gazdasági szabályozók és a tájvédelem összhangját nem könnyű megteremteni, jelentős, amit a MEFAG a Bükkért tesz. Közjóléti munkáival forrásfoglalásokat végzett, patakmedert, rendezett vizel*1 vezető árkot épített, védő*-" korlátokat kerítéseket fa- ’ lépcsőket készített. Sétauta- kát létesített, tűristaösvé- nyeket festett több mint félezer kilométer hosszúságban, autóparkolókat autóspihenőket, kilátótornyot, s 25 faházat állított a kirándulók szolgálatába. Kihelyezett 120 rönkasztalt,* 796 különféle ülőkét 165 szemétgyűjtőt, 537 madárodút. S befejezte a Szalajka. vasút rekontsrukcióját a felsőtárkányi kisvonat pályája egy szakaszának felújítását korszerűsítését is —i hogy csak néhányra utaljunk —, miközben a legutóbbi tíz esztendő alatt a két hegységre összesen 44,4 millió forintot költött. Erdei szabadtéri múzeuma után legújabban a volt Királyféle, egykori erdőmesteri házban pedig zárttéri bemutatóhely megvalósításán fáradozik 4,5 millió forintos ráfordítással. Míg a továbbiakban növelni kívánja a saját kivitelezésű úttörőtáborok számát, s kiemelt feladatának tekinti sok más mellett, a szalajka-völgy—is. pánhegyi libegő^ megteremtését. Igazán, csak örülni lehet a jó szándékú igyekezetnek, amely ezután — minden bizonnyal — még inkább meglátszik majd nemzeti parkunkon. Gyóni Gyula Bükki táj
