Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 19., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Vaskó Mihály, dr. Novák Pálné és Úszta Gyula Heves me­gyei képviselők dr. Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgató­jával beszélgetnek (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról.) két hajtott végre a városok­ban, és versenyre késztette ezzel az állami kereskedel­met. Ez a fejlődés azonban csak részben terjedt ki a községekre, illetve az apró falvakra. Éppen ezért, az el­következőkben a népesség megtartására a kereskede­lemben ezeken a területeken is javítani kell az alapellá­tást. Korpái Jánosné budapesti képviselő részletesen beszélt a vásárlók megkárosításáról. Aláhúzta, hogy a becsületes kereskedelmi dolgozók lénye­gesen többen vannak, mint a hibázok. Sőt a tisztességes kereskedők az eddigieknél nagyobb megbecsülést érde­melnének mind vezetőjük­től, mind „maguktól a vásár­lóktól. Kiss Imre Borsod megyei küldött a megyében működő 21 áfész kereskedel­mi munkáját értékelte. Le­szögezte, hogy a szövetke­zetek jelentős része az apró­falvas település ellátásáról gondoskodik, kevesebb azok­nak a száma, melyek a vá­rosok, illetve a város kör­nyéki lakók áruellátásáért felelősek. Szólt arról a nehézségről, hogy mind nehezebb a kis üzletekbe szakképzett el­adót találni, mivel az itt dolgozók átlagkeresete ala­csony. Ezért indokolt volna az úgynevezett területi bérpót­lék bevezetésének megvizs­gálása. Tóth Ferencné Bács-Kiskun megyei képviselő a kereske­delmi fejlődés új vonásait emelte ki. A megújulási készségre jellemző, hogy egész sor új értékesítési for­mát vezettek be. Ennek je­gyében diszkontboltok, áru­házak és önkiszolgáló boltok nyíltak meg, amelyek vár­ják a vásárlókat. A magán- kereskedők száma a megyé­ben egy év alatt több mint százzal nőtt. Jávorkai Ist­ván Komárom megyei kül­dött kifejtette, hogy élelmi­szerekből gazdag a kínálat a megyében, csak a zöldség-gyümölcs ellátás okoz gondot, még­pedig az országszerte ta­pasztalhatnál is nagyob­bat, mert Komáromban a szükségleteknek még a 30 százaléka sem terem meg. így az ellátás ingadozása itt szélsőségesebben érzékel­hető és a piaci árak is va­lamivel magasabbak az át­lagosnál. Tisza Kálmánná Fejér me­gyei küldött szólt a Velen­cei-tó és környékének fej­lődéséről, kereskedelméről, ellátottságáról. A víz minő­ségének megóvását szolgáló beruházások, az úthálózat, a víz- és szennyvízvezetékek kiépítése megteremtette a feltételeket az üdülők fo­gadására. Elismeréssel szólt a székesfehérvári diszkont- áruházról, amely példás gyorsasággal készült el. Winkler László Győr-Sop- ron megyei képviselő beszá­molt arról, hogy tavaly 4,6 millió utas lépett be a me­gye négy határállomásán, s közülük egymillió hosszabb- rövidebb ideig a megye ven­dége is volt. A nemzetközi kamionforgalom növekedése érinti és foglalkoztatja a he­lyi lakosságot. A hozzászólásokra Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter adta meg a választ. Aláhúzta, hogy a képviselők elisme­rően szóltak a belkereske­delem, az idegenforgalom 1978 óta elért eredményei­ről, amely a belkereskedel­mi tárcán túl, a magyar ipart és mezőgazdaságot is dicséri, hiszen az áru- választék többségét ők ad­ják. Az áruellátás várható helyzetéről szólva elmondta: a fő cél az elért színvonal megőrzése. Ám ezt csak az eddiginél jobb teljesítmény­nyel, nagyobb munka árán lehet megvalósítani. Juhár Zoltán kifejtette, hogy a kis településeken le­vő kis üzletek ellátásának javításáról, fejlesztéséről a környékbeli szövetkezetek­nek, vállalatoknak, tanácsok­nak kell gondoskodniuk. A jövőt illetően szólt arról, hogy a belkereskedelem az eddiginél hatékonyabban lép fel a fogyasztók érdekében, javítja a minőségi átvétel rendszerét, bátrabban él a szankciók lehetőségével is. Vitazárójának végén hangsú­lyozta, hogy az idegenforga­lom országunknak gazdasá­gilag és politikailag is fon­tos. Az idegenforgalom fej­lesztésének elsősorban a ma­gyar lakosság érdekeit kell szolgálnia, hogy az állam­polgárok minél gondtalanab- bul élvezhessék a heti, im­máron két szabadnapot. Az országgyűlés a miniszter be­számolóját és a felszólalá­sokra adott válaszát jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ezt követően interpelláci­ókra került sor. Dr. Schnitz­ler József Hajdú megyei kép­viselő a környezetvédelmi szabályok ellen vétők követ­kezetesebb felelősségre voná­sáról interpellált. Dr. Mar­kója Imre igazságügy-minisz­ter válaszolt rá, melyet az országgyűlés tudomásul vett. Kelemen Zoltán Szolnok me­gyei képviselő Mezőtúr és Túrkeve területén az állan­dósult magas talajvízszint mérséklésére hívta fel a fi­gyelmet. Kovács Antal ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke vála­szolt, melyet a képviselő és az országgyűlés tudomásul vett. Ezzel az országgyűlés nyá­ri ülésszaka, melynek máso­dik napján Péter János és Apró Antal elnökölt, befe­jezte munkáját. (Munkatársunk telefon je. leütése): Kedves eseménye volt a nyári ülésszak egyik szüne­tének: a képviselők egy kis társasága Kádár János köré csoportosult, s a beszélgetés közben — ha kissé megkés­ve is —, szívből köszöntöt­ték, születésnapja alkalmá­ból. A csoport tagjai között volt Fiala Tivadamé is, aki a többiek biztatására még egy puszival is megtoldotta a jókívánságokat. Az MSZMP KB első titká­rának életútját egy vaskos könyvben szintén egy képvi­selő, Gyurkó László vázol­ta fel. A kötet — Arckép­vázlat történelmi háttérrel — nagy sikert aratott az Or­szágházban. Bizonyítja ezt az is, hogy az írót minden- talan megállította valaki egy-egy autogrammért. — Nagy kedvvel dolgoz­tam ezen az arcképvázlaton — mondta, amikor néhány percre sikerült találkozunk a parlamenti büfében. — Való igaz, sokan gratuláltak, kértek aláírást könyvvel a kezükben. Ügy érzem, kép­viselőtársaim érdeklődéssel forgatták ezt a kötetet. Tegyük hozzá, már csak azért is, mert jól ismerik azt a kiváló embert, akiről a könyv szól... ★ Ezután a kis kitérő után, hadd térjek vissza az ülés­szak napirendjéhez. Pénte­ken délelőtt folytatódott a vita a belkereskedelmi mi­niszter beszámolója felett. A képviselő vendégei az eme­leti páholyokban foglaltak helyet, ott volt közöttük Marsó Zoltán, az élelmiszer- kisker. hatvani, 3101-es ABC- áruházának kitüntetett bri­gádvezetője. Bizonyára em­lékszik még a kedves olva­só, hogy 1977-060 ennek az üzletnek a brigádja kapta meg a kereskedelemben elő­ször a Magyar Népköztársa­ság Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. A 30 tagú brigád vezetője akkor járt életében először a Parla­mentben. Amikor most má­sodszor belépett az Ország­házba, figyelni, tanulni jött. — Rendkívül érdekel a kereskedelemről szóló vita. Hiszen a szakmámról, szak­mánkról van szó. Minden vélemény, ötlet csak segíthet bennünket abban, hogy mi­nél jobb áruellátást biztosít­sunk a lakosságnak. S jó hallani azt is, hogy itt őszintén felvetik a gondja­inkat is... — Önöknek például mi­lyen gondjaik vannak? — Baj van az utánpótlás­sal ! Ma már nem szí­vesen állnak oda a fiatalok a pult mögé, a gondolák kö­zé. Sajnos zömében csak azok jönnek a kereskede­lembe, akiket máshol nem vettek fel tanulni, helyhi­ány vagy egyéb okok miatt. Nagyon nehéz velük megis­mertetni megszerettetni a kereskedői pályát, a vásár­lók tiszteletét, a szakma fortélyait Pedig minderre nagy szükség van, mert ezt a munkát nem lehet szív nélkül végezni. — Milyen ma egy jó ke­reskedő? — Olyan, aki csak vég­szükségben mondja ki azt a szót: „nincs”. Mert nem igaz, hogy ez is, az is ál­landóan hiánycikk, mindent be lehet szerezni. Igaz, so­kat kell utána menni, utaz­ni, de megéri. A mi kollek­tívánk ilyen kereskedőkből áll, ezt jelzi is a várható éves forgalmunk: nálunk 120 miL lió forintot költenek a ve­vők, mert szinte mindent megkapnak, amire szüksé­gük van. Ez a szakmai hitvallás akár egy parlamenti hozzá­szólással is felér... ★ Számos felszólalásban el­hangzott: eladni, forgalom­ba hozni csak azt lehet, amit megtermelünk. Vadkerti Miklós né ezzel kapcsolatban mondta: — Rajtunk, közös gazda­ságokon nem múlik, mert egyre több és jó minőségű termékkel látjuk el a lakos­ságot. Csak példaként, a választókerületemben most három szövetkezet — Füzes_ abony, Mezőszemere és Fel. debrő — jeleskedett a me­gyei tejtermelési versenyben. De más ágazatokban is igyekszünk kielégíteni a fo­gyasztói, kereskedelmi igé­nyeket. Csak az időjárás kedvezzen: a szemesekre, a kalászosokra, és a kapásokra most jól jött az eső... — Jöhetett volna több is ... — teszi hozzá Szabó Imre a detki tsz elnöke, aki — nemegyszer megfigyeltem — az Országház ablakából is az eget kémlelte. ★ A nyári ülésszak után — milyen nyári teendői van­nak egy képviselőnek? Kom. játhy Aladár készséggel vá­laszol : — Miután több mint két hétig Izraelben voltam, egy kissé lemaradtam a képvise­lőmunkában. így most az a tervem, hogy sorra felke­resem a választókerületem valamennyi községét. Gyön­gyöspatán már nagyon vár­nak, mert szeneskazánok vásárlásához van szükség a segítségemre. Mintegy hat­van olajkályhát, illetve egy olaj kazánt szeretnénk kicse­rélni, hogy ne kerüljön olyan sokba a tanácsnak a helyi intézmények fűtése... Ami pedig a nyári szabad­ságot illeti: a családdal utaz­gatunk majd, ide-oda, az or­szágban. Ahogy a képviselőinkkel beszélgettem, a nyarat vala­mennyien az erőgyűjtésre szánják a következő hóna­pok munkájához, valamint az őszi ülésszak felelősség- teljes teendőjéhez... Szilvás István Nemzeti parkunk: nagy kincsI A Bükk gazdáiként A Bükk: kincs. Az egyéb értékek mellett hazánk har­madik és egyetlen hegyvi­déki nemzeti parkja van itt, s ez a 38,8 ezer hektáros te­rület önmagában is számos szépséget, érdekességet őriz. A már oltalmat élvező, vé­dett tájon tenyészik példá­ul a magyar flóra több mint kétharmada, közöttük 20 ritkaság, illetve olyan virá­gos növény, amely az or­szágban sehol másutt nem található. Változatos az ál­latállománya, rendkívül szí­nes a vidék rovarvilága. A Nagyfennsík, a szuraokvöL gyek, a „kövek” — a csodá, latos panorámát nyújtó szik. lacsúcsok — sajátos látványt nyújtanak minden évszak­ban. Sokaknak talán hihe­tetlen, de csupán az ismert barlangok száma meghaladja a háromszázat, ugyanekkor vár. és kolostorromok, vas­hámorok, üveghuták marad­ványai illetve más ipartör­téneti emlékek jelentenek maradandó élményt a kirándulóknak. Érthető, ha a terület gaz­dái, a két szomszédos me­gye, a miskolci és az egri erdőgazdaság, a Bükki Nem. zeti Park Igazgatósága, a tanácsi szakbizottság, a kör­nyezet és természetvédelmi felügyelőség, valamint a MEBIB szeretnék az utókor­nak is megőrizni e kincset. S ha lehet, mind többet megmutatni belőle az érdek­lődőknek. A táj jövőjét is meghatá­rozó 1026-os kormányhatáro­zat megjelenése óta szem­betűnő a buzgalom, különö­sen a jelenlegi középtávú tervidőszakban egy sor ered. ményről lehet beszámolni. Mint a Heves megyei Ta­nács Környezet_ és Termé­szetvédelmi Bizottságának a napokban tartott ülésén is szóba került: a már meglevő állomáshelyeken mintegy 150 kutató dolgozik a még isme­retlen értékek feltárásán, s jó néhányan szorgoskodnak nap nap után valami újabbal megörvendeztetni a turistá­kat. Évről évre szaporodnak a tájékoztató táblák, éppen nemrégiben megkezdődött a felnémeti fogadóház kialakí­tása, s az elképzelések sze­rint bemutató épület készül majd nemcsak Szilvásvára­don hanem Miskolcon is. Információs irodát nyitnak Felsőtárkányban, a Bükk- fennsíkon, illetve Szentiéle­ken további kutatóállomáso. kát létesítenek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a hosszú távú fejlesztési koncepció meg­valósítása során a Petőfi mésztufa-, valamint az Ist­ván és az Esztázkői cseppkő­barlangok után a nagykö­zönség számára látogatható- vá válhat a Lilla csodálatos föld alatti világa is. Míg a — túraruhás — természetjáró­kat a Hajnóczy, a Létrási, a szakavatott kutatókat pe­dig akár vezetéssel is a Szepesi—Isvánlápai bar­langokkal, illetve a Bolházi víznyelővel örvendeztethe­tik meg. A tájrombolós megállítására szeretnék, ha beszüntetné termelését a három felszíni művelésű kőbánya, s job­ban akarnak vigyázni a kristálytiszta karsztvizekre is. Mesterséges létesítmé­nyekkel mentik a pusztulás­tól a leginkább veszélyezte­tett állatfajtákat, még job­ban óvják az erdőt Hatá­rozott a törekvés arra, hogy a közművekkel megfelelően igazodjanak a követelmé­nyekhez, a sajátos környe­zetben a jövőben légvezeté­kek helyett földkábeleket helyezzenek el s megoldják például a szennyvíz-tisztí­tást a szemétszállítást a hegyvidéken. Ha hellyel-közzel követ is el hibákat — mint mond­juk a Mónosbél határában levő „esőház” körül, ahol bizony kissé eltúlozta az ir­tást, alig hagyott lombot a forrás körül —, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság sem akar rosszabb gaz­da lenni. Ha csak lehet ke^. rüli az úgynevezett tarvágá­sokat arra törekszik, hogy az összefüggő vágásterületek nagysága ne legyen megbot­ránkoztató, s rendszeresen pótolja a hiányokat. Jólle­het, a jelenlegi gazdasági szabályozók és a tájvédelem összhangját nem könnyű megteremteni, jelentős, amit a MEFAG a Bükkért tesz. Közjóléti munkáival for­rásfoglalásokat végzett, pa­takmedert, rendezett vizel*1 vezető árkot épített, védő*-" korlátokat kerítéseket fa- ’ lépcsőket készített. Sétauta- kát létesített, tűristaösvé- nyeket festett több mint félezer kilométer hosszúság­ban, autóparkolókat autós­pihenőket, kilátótornyot, s 25 faházat állított a kirándulók szolgálatába. Kihelyezett 120 rönkasztalt,* 796 különféle ülőkét 165 szemétgyűjtőt, 537 madár­odút. S befejezte a Szalajka. vasút rekontsrukcióját a felsőtárkányi kisvonat pá­lyája egy szakaszának fel­újítását korszerűsítését is —i hogy csak néhányra utaljunk —, miközben a leg­utóbbi tíz esztendő alatt a két hegységre összesen 44,4 millió forintot költött. Erdei szabadtéri múzeuma után legújabban a volt Király­féle, egykori erdőmesteri házban pedig zárttéri bemu­tatóhely megvalósításán fá­radozik 4,5 millió forintos ráfordítással. Míg a további­akban növelni kívánja a saját kivitelezésű úttörőtá­borok számát, s kiemelt fel­adatának tekinti sok más mellett, a szalajka-völgy—is. pánhegyi libegő^ megteremté­sét. Igazán, csak örülni lehet a jó szándékú igyekezetnek, amely ezután — minden bi­zonnyal — még inkább meg­látszik majd nemzeti par­kunkon. Gyóni Gyula Bükki táj

Next

/
Oldalképek
Tartalom