Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1982. május 6., csütörtök Úttörő megyei levéltári kiadvány Dézsmajegyzékek Lernu esperante Két hangverseny Romantikus és mai szer­zők műveiből ad hangver­senyt Kovács Péter orgonán pénteken este 7 órától az egri házasságkötő teremben. Az előadáson fellép a Do­bó István Gimnázium és Er­dészeti Szakközépiskola le­ánykara is. Ugyanezen a napon dél­után fél hatkor a Megyei Művelődési Központban a Füzesabonyi Zeneiskola ta­nárai mutatkoznak be ön­álló est keretében. Műsoru­kon többek között Corelli-, Haydn-, Liszt- és Hándel- művek szerepelnek. Haydn-sorozat Joseph Haydnra — születésé­nek 250. évfordulója alkalmából — hatrészes sorozattal emléke­zik a Magyar Televízió. A Haydn szimfóniái című műsor felvéte­leit, s az azokat követő utómun­kákat a napokban fejezte be a tv-stáb Horváth Ádám rendező és Kelemen Magda szerkesztő Irányításával. A hatszor egyórás műsorok a világhírű osztrák zeneszerző 106 szimfóniája közül válogatva tl- zethatot mutatnak be, kereszt­metszetet nyújtva életművéről. A sorozatot május 23-tól va­sárnap esténként a 2-es csator­nán sugározza a televízió. A Heves megyei Levéltár Forráskiadványai című soro­zatában a közeli napokban jelent meg Heves és Külső- Szolnok vármegye 1548. évi dézsmajegyzéke, mint egy hosszú esztendőkre tervezett levéltári feltáró munka nyi­tókötete. Az egyházi tizedjegyzékek kiemelkedő forrásértéket rejtenek magukban, hiszen szinte nélkülözhetetlenek és egyedülállóak a különböző jellegű gazdasági termelést, a társadalmi rétegződést, az árakat és mértékeket, vala­mint a települési folyama­tokat vizsgálók számára, nem is szólva arról, hogy a nyel­vészet részére valóságos kin­csesbányának számítanak. A 170 oldal terjedelmű kö­tetben nem kevesebb, mint 174 település 1548. évi ada­tai kerülnek közlésre, meg­adva a helység egykori pon­tos írásmódját, a dézsmát adók ‘betűnévsorát, a tized­ben lerótt különböző gabo­nafajokat (őszi és tavaszi búza, árpa, rozs és zab), va­lamint a méhcsaládok és malacok számát, de feltün­teti a jegyzék a terménnyel nem rendelkező, hanem úgy­nevezett kereszténypénzt fi­zetők sorát is. A tizedjegyzékböl plaszti­kus képben rajzolódik ki az 1548-as esztendő társadalmi és gazdasági képe, de fény derül az egri várat elfoglalt Perényi Péter várkapitányá­nak: Varkocs Tamásnak ha- talmaskodásáraira is. Igen tanulságos azoknak a falvaknak a hosszú sora, me_ lyek elpusztultak, lakatlanok voltak abban az esztendőben, — például: Szajla, Kőkút, Nagy. és Kisszólát, Lak, Len. gyend, Boldogháza, Alsó- és Felsőerdőtelek, Terik, Átány, Besenyőtelek, Tarnaszent. miklós, Hevesvezekény, Bo- conád, valamint Hanyi és egyebek. Mivel az egyházi tizedet úgynevezett diszriktusonként csoportosítva a helységeket, vettek számba, ezeket az egyes tizedkerületeket gazdag jegyzetanyaggal teszi a kötet egyértelműen világossá. A Heves megyei Levéltár azt tervezi, hogy az akár töredékeiben is feltárható ti- zedjeg yzékeket egészen a XVIII. századig terjedően, egymást követő kötetekben adja közre, ami bizony igen hosszú időszakra látja el tu­dományos feltáró munkával a megyei levéltár tudomá­nyos dolgozóit. Mivel a becses forrásköte­tet a levéltár a jelentéke­nyebb külföldi tudományos intézetekhez is el kívánja juttatni, ezeket a példányo­kat többnyelvű kisérőszöveg- gel egészítik ki. A legcsekélyebb részrehaj­lás nélkül kell megállapíta­nunk, hogy hazai viszonylat­ban ilyen jellegű forrás ki­adványsorozatnak nem talál­juk párját. A rendkívül értékes vas­kos kötetet Bán Péter, a He­ves megyei Levéltár tudomá­nyos munkatársa tette közzé, de természetszerűen abban részt vett a levéltár egész tudományos munkatársi gár­dája. Tudomásunk szerint már kezdetét vette a követ­kező kötet előkészítő munká­lata. Sugár István (Tudósítónktól) — Szeretem a nyelveket. Az angolt társalgási szinten beszélem, de az orosszal és a némettel is megbirkózom — mondja Mikuska Mária pénzügyi előadó, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottságá­nak tagja. — Miért tanulsz eszperan­tóul? A jókedvű lány szeme felcsillan. — Ezt kitől hallottad?!... Talán valaki érdeklődik a nyelv iránt? Ha rajtam áll­na, mindenkinek javasolnám, mert könnyen elsajátítható. — Csak ezért kedveled? — Közlésvágy van ben­nem. Szeretném bemutatni környezetemet, városomat, hazámat más népek fiatal­jainak. Ezenkívül magam is kíváncsi természetű va­gyok. Nemcsak a külföldi szökések érdekelnek, hanem az adott ország történelme, irodalma, művészete is. Ezért vannak levelezőpart­nereim Európán kívül az amerikai földrészen. Kana­dai társam például az indiá­nok életéről tudósít, Szinga­púrból viszont a vallási ün­nepekről kapok leírásokat. Havonta sok levél érkezik a címemre a baráti országok­ból is. — Egyszóval diplomata vagy... Rólunk mit írsz? Az egri Megyei Művelődé­si Központ májusban válto­zatos kínálattal várja a gyermekeket. Vasárnap dél­előtt 10 órától — a megye- székhely 6-os számú Általá­nos Iskolájában — játszóhá­zat rendeznek. Az érdeklő­dők logikai készségüket fej­leszthetik, s — többek között — bűvöskockaversenyen bizonyíthatják ötletességü­ket. A Játszótér KRT mű­vészei szórakoztatják 29-én, délután fél kettőtől fél hatig a 8-as számú oktatási intéz­ményben a kicsiket. Ajánla­tuk sokszínű, ebből minden­ki kiválogathatja a neki leg­— Sokat írok országunk földrajzáról, állat- és nö­vényvilágáról és arról, ho­gyan élünk és dolgozunk a szocialista Magyarországon. A távoli népek levelezői csak keveset tudnak róluftk, nekik fényképes beszámolót küldök. — Hol és hogyan lehet megtanulni eszperantóul? — Klubunk van Egerben, ahová hetente egyszer bár­ki eljárhat tanulni. Mint említettem, az eszperantó könnyen megtanulható, meri kevés a nyelvtani szabály. A szókincs latin eredetű szavakra épül. Én már jól olvasok és írok, sőt fordí­tok is, de a beszéd még ne­hezemre esik ... Egyébként a közhittel ellentétben nem új nyelv az eszperantó, 94 évvel ezelőtt alapozta meg Zamenhof lengyel orvos. Mikuska Mária szeret utazni, és ha meglesz a rá- való, felkeresi néhány esz- perantisita ismerősét külföl­dön. Jövőre nemzetközi kon­ferencia lesz hazánkban, itt lesznek a holland, a mexikói ismeretlen ismerősök is, akikkel találkozni akar. — Mit tanácsolsz a nyelv iránt érdeklődőknek? — Lernu esperante — válaszolja diákos örömmel, ami magyarul annyit jelent, hogy tanuljunk eszperantóul. inkább tetszőt. Nem marad el a vetélkedő sem, s a leg­jobban szereplők fabatkát nyernek. Ezeket aztán aján­dékokra válthatják. 30-án délelőtt 10 órától — az MMK 10-es termében — az intéz­mény irodalmi színpada ad gyermeknapi műsort. A kereskedelmi szakközép- iskolában 31-én, délután há­rom órától irodalmi pódium­előadásra kerül sor. Pádua Ildikó, Móricz Ildikó, Újlaki Károly és Herczeg Mária a felső tagozatosoknak, a kö­zépiskolásoknak és felnőttek­nek adja elő Antoine de Saint Exupery A kis herceg című darabját. Mika István Bűvöskockaverseny — A kis herceg — A Játszótér KRT műsora — Bemutatószínpad Májusi gyermekprogramok Egerben (IWD Úgy árválkodott a kis gyá­ri üdülő a nagy folyó mel­lett, mint egy régi paraszt­ház, alacsony volt és kes­keny. Friss mészszag, a hosszú verandáról édeskés rózsaillat fogadta az udvarra lépő házaspárt. Még sohasem jár­tak itt, félénken, nesztelenül haladtak el az utcára néző szobák mellett, hogy aztán az udvar végében megkeres­sék a gondnokot. A férj bekopogott a szol­gálati lakás ajtaján, a fele­ség lemaradt, s az udvar tel­jes hosszában telepített ró­zsalugast csodálta. Ám ahogyan felfogta az udvar takaros rendjét, a néma üdü­lő látványa megborzongtatta. pedig egyáltalán nem fá­zott. Az' imént, ahogy le­szálltak a buszról, az erős délelőtti napfény még éget­te a halántékát. Mondta is a férje, hogy a folyónál több a napsütés, meg hogy a víz összegyűjti és kisugároz­za magából.a meleget — va­lami ilyesmit mondott, mor­fondírozott a frissen metszett rózsalugas mellett ácsorogva az asszony. A férje hamarosan fel­tűnt az udvaron a félmez­telen gondnok társaságában. A gondnok óriási, nagy­fejű kulcsot szorongatott a kezében, észre sem vette, meg sem látta az asszonyt. Amíg végigmentek az udva­ron, a férj akadozva, nagy szünetekkel elmondta, hogy mérnök az üdülőt fenntartó gyárban — igaz, pár hónap­ja dolgozik csak ott, de már sok jót hallott az üdü­lőről, ezért gondolta, hogy alkalomadtán igénybe veszi a feleségével. Fontosnak tartotta mindezt elmondani. A gondnok nem válaszolt semmit, hosszú, sovány ár­nyéka úgy imbolygóit az ud­var füvén, mint egy óriási gyertya. Aztán eltűnt a ve­randa hűvösében. Kinyitotta az egyik szoba ajtaját. Kinyitotta és már fordult is vissza. A mérnök várta, majd csak mond valamit, olyasfélét hogy „hát ez len­ne a szoba”, meg hogy „jó pihenést kívánok”, de nem szólt semmit szó nélkül ki­ment A nagyfejű, tompa­fekete kulcsot otthagyta az asztalon az üres vizeskancsó mellett. Az asztalt kopott vászonnal takarták le, a vi­zeskancsóban pókháló szűr- l*éllett. A szoba falát bor­dóra festették valamikor, de kopott, vedlett volt az is. Sehol sem találtak abla­kot. Amint a gondnokot elnyel­te az udvar, az asszony vég­re kimondta, ami mindkette­jükből kikívánkozott, hogy „nem erről volt szól”. Hát persze, hogy nem erről volt szó, gondolta a férj is,' hi­szen megbeszélte ezt a két­napos üdülést a „vezérrel”, a nagyfőnökkel. Abban egyeztek meg, hogy az üdü­lő legjobb szobájában lak­hatnak. ö maga — milyen jól emlékszik — kétszer is elismételte, igen szerényen, egyáltalán nem tolakodva: „csupán két éjszaka, két éj­szaka, vezérigazgató elv­társ ... És erre megkapták a leg­rosszabb szobát Amikor belépett a vezér- igazgatóhoz, a titkárnő ép­pen szalvétát bontott ki, és a fényes íróasztalra terítet­te. A szalvétára helyezte a kis tálcát, rajta a mélytá­nyérban a túróstésztahalom olyan formájú volt, mint egy piramis. — Ma ez lesz az ebéd — közölte a titkárnő. A vezér nem járt az üze­mi konyhára ebédelni. „Nincs rá ideje” hallotta a mérnök már az első napokban, ami­kor a fejlesztési osztályon erről beszélgettek. A titkár­ság garzonkonyhájában főz­tek a vezérigazgatónak, de ezen nem csodálkozott sen­ki, hiszen a „nagyfőnöknek” elévülhetetlen érdemei vol­tak, ő csinált a „semmi kis kócerajból” modem gyárat, nélküle szélnek ereszthették volna a munkásokat A fia­tal mérnök már az első na­pokban tudomást szerzett az elévülhetetlen érdemekről, s mivel ő maga azonkívül még semmit sem produkált hogy megszerezte a diplomá­ját, igazán elismerte a „ve­zér” teljesítményét — Most végezte az egye­temet? — kérdezte a vezér, miközben hozzálátott a tú­róstésztahalom eltünteté­séhez. Villája hegyével a bamálló töpörtyűszemeket nyomogatta. — Helyes — mondta az­tán, meg sem várva, hogy ő kinyögje a választ. — Fo­gunk mi még találkozni. Csak dolgozzon minél job­ban és pihenjen. Már em­lítette Évike — itt titkárnője felé bökött a villával —, hogy hétvégén üdülni akar­nak. És egy fürdőszobás szo­bát kémek ... — Kis szüne­tet tartott, aztán folytatta. — Nyugodtan mondják csak meg a gondnoknak, hogy a fürdőszobás szobát használ­hatják. Egy ideig még maga elé nézett, mintha még monda­nia kellene valamit, aztán mégis úgy döntött, hogy vé­get vet a beszélgetésnek. A mérnök elégedetten lépett ki az ajtón, s örült, hogy meg­fogadta 4 többiek tanácsát: ha az üdülőbe akar menni, és a legjobb szobát kéri, szóljon a vezérnek. Még nem ismerte jól a viszonyo­kat, ezért nem kérdezte^ meg, hogy miért éppen a . vezérig kell menni, dehát majd csak kiderül előbb- utóbb, gondolta, az a fon­tos, hogy most úgy élhet­nek majd két napig, mint egy szállodában, lesz fürdő­szobájuk, állandó meleg víz__ Gyorsan döntött és a gond. nők után sietett. — Nem kapott értesítést, hogy a fürdőszobás szobát legyen szíves kinyitni? A vezérigazgató elvtárs titkár­nője megígérte, hogy felhív­ja önt — hadarta kissé fel­dúltam Nem akart a gondnokkal rögtön az első néhány perc­ben összeveszni, ezért még egyszer, udvariasan megkér­dezte: — Biztosan nem telefonál­tak ? A titkárnő, Évike... Az eddig hallgatag gond­nok közbeszólt, rekedtes, fá­radt volt a hangja, levegő- hiánnyal küszködött, de — és -ezt a mérnök azonnal megérezte — fölényesen, igazsága teljes tudatában utasította vissza: (Folytatjuk) Fénylő tavaszi napon (Kőhidi Imre képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom