Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 6., csütörtök Hagyományos mongol díszítőelemek Ulánbátor egyik legszebb új épületén, a házasságkötő palotán MONGÓLIA Arccal a napfény felé Fakitermelés az Irkutszki területen _ ___ __ ( Fotó: APN—KSj Ulánbátor, a Mongol Népköztársaság fővárosa, egykori nevén Urga — hat évtizeddel ezelőtt még szegényes jurtavároska — 30 ezer főnyi lakójának kétharmada buddhista szerzetes volt. A város nevét — amely egyébként magyarul Vörös Daliát jelent — a forradalom győzelme után, 1924-ben kapta. Ekkor vált az ország politikai, gazdasági és kulturális központjává. Tévedtek a mérnökök A város tervezői kezdettől fogva előre tekintettek, most mégis kénytelenek egy tévedésüket korrigálni. Húsz évvel ezelőtt ugyanis azzal számoltak, hogy az ezredfordulóig 600 ezerre nő Ulánbátor lakosainak száma, s hogy a 80-as évek elejéig 250 ezer lakosa lesz a városnak. Ezzel szemben már több mint 400 ezren élnek itt. Ulánbátor az ország gazdasági központja. Áz ipari termelésnek több mint a felét — az elektromos és hőenergia több mint kétharmadát — itt állítják elő. Az ipar rohamos fejlődése sok fiatal embert késztetett arra, hogy otthagyja a hagyományos állattenyésztést és a fővárosba költözzék. Így aztán most a város dolgozóinak 60 százaléka 35 éven aluli. A családokban átlagosan öt gyermek van, s akik még jurtában élnek, persze mindnyájan lakásra várnak. — Egy bizonyos — mondja Tumurin Sadamba a város főépítésze —, 2000- ben egyetlen Ulánbátort nak sem kell többé jurtából bejárnia. Jelenleg még 40 ezer kerek nemezsátor szolgál lakóhelyül a Tula völgyében. A fővárosiaknak mintegy a fele lakik komfortos új lakóházban. Az építkezés hatalmas arányú. A következő húsz évben 21 új lakónegyed épül a „kis kör” körül, — ahogy a városmagot a Szuhe-Bátor. teret nevezik. Urüsült és étterem 21-ből négy elkészült. Az üzletek, a műhelyek már működnek, 1980-ban nyílt meg az „5. Mikrorajon” elnevezésű lakó- és üzletutca, éttermekkel. Galsangin Ba- csu, a központ igazgatója erről így beszél: — A mongolok számára teljesen új dolog az étterem. A mongol sokkal szívesebben költi el ürüsültjét odahaza, ahol annyi embert lát vendégül, ahány ülőalkalmatossággal csak rendelkezik. Mégis, a három étterem háromszáz helye majdnem mindig foglalt., Változik nálunk az élet Ulánbátorban az épületek 70 százaléka 20 évnél fiatalabb. Az építkezéseknél a célszerűséget és a sajátos stílust tartják szem előtt. A főépítész példaként a város szívében fekvő Lenin térre utal, ahol a hagyományos mongol elemek korszerű formában élednek újjá. A mongol építészet hagyománya a templomok díszes ornamentikájában öltött testet. E díszítőelemek a köz- és lakóépületek falain egyaránt megtalálhatók. Hegyek, hagyományok A főépítész elmondja: — Ulánbátor új épületeinek nyolcvan százaléka tízemeletes. Erre kényszerít bennünket a hegyekkel határolt szűk völgyben rendelkezésünkre álló terület Csak ott építünk hagyományos, lapos épületeket, ahol az ólámis- ta épületek, mint a Gandan. kolostor, a vallásmúzeum, vagy az egykori uralkodó, az „utolsó élő Buddha”, Bogdo Gegen régi palotája áll. A mongoloknál évezredes hagyomány, hogy a Napot látni akarják. Ezért minden jurta ajtaja délre nyílik. Ezt a hagyományt követik a középületeknél is: dél felé néz a Szuhe-Bátor. téren a pártközpont és a miniszter- tanács székházának bejárata. S van gondjuk arra, hogy az új építkezés ne zavarja a kilátást a környező, 2000 méteres hegycsúcsokra, amelyek oldalát zöldelő erdők, ligetek és parkok díszítik. Szibéria természeti kincsei közül kiemelkedő jelentőségűek az erdők. Egyrészt fontos ipari nyersanyagforrások, másrészt a biológiai egyensúly biztosítói. Az életkor 130 év Ügy tűnik, hogy a szibériai erdők jövőjét nem fenyegeti veszély. A fafeldolgozó iparnak csak egyhar- mada van a tajgában, bár a faállomány csaknem 80 százaléka itt található. Ugyanakkor a tajga ökológiai szempontból nagyon sebezhető. Az éghajlati adottságok miatt az erdő lassan nő. Míg az ország európai részein a fa 70—80 éves korában válik kitermelhetővé, addig Szibériában ez 110— 130 éves korban következik be. A szibériai erdő nem egységes: különböző fafajtáinak más-más a feldolgozhatósága, az erdők területi eloszlása is változó. A fakitermelésben ezt nem mindig veszik figyelembe. Előnyben részesítik a fenyőt és a cédrust. Kevesebb vörösfenyőt vágnak ki, bár a kereslet iránta mind a hazai, mind a világpiacon megnőtt. Ha Berlinben valaki feltárcsázza a 169-es telefonszámot, egy bájos hang hasznos növényvédelmi tanácsokkal látja el. A szolgálat egész évben a kerttulajdonosok rendelkezésére áll. Mindig megtudható, hogy éppen akkor melyik növényi kártevő ellen, miképpen a legcélszerűbb védekezni. Jól jön a háztartásban Jóllehet a tanácsadás nem új, régóta népszerű — mostanában alighanem többen veszik igénybe, mint korábban. Nem csupán azért, mert az NDK-ban is beköszöntött a szokásos kerti munkák ideje, hanem mert az országban az idén minden eddiginél élénkebb a szorgoskodás a kiskertekben, amelyeknek száma egyébként is gyarapodik. Az NDK gazdasági vezetése elhatározta, hogy a korábbinál nagyobb súlyt fektet a kiskertekre és a háztáji parcellákra. A városiak számára a kerti munka persze továbbra is kedvtelés és kikapcsolódás lesz, de a haszna — a friss zöldség, gyümölcs — jól jön a háztartásban, kiegészíti az olykor hullámzó bolti és piaci ellátást. Falun ennél többről van szó. A májusban sorra kerülő 12. parasztkongresszus hónapokkal ezelőtt vitára bocsátott határozattervezete azt célozza, hogy minden község lakói maguk termeljék meg a helybéliek ellátásához szükséges zöldségféléket. E feladat immár része a járások és a falvak gazdasági terveinek. Minden négyzetméter földterületet Az NDK-ban nem titkolják: az ellátás javításán túlmenően többféle gazdasági előhye van annak, hogy a falvak önmagukat látják el. Feleslegessé válik például a felvásárló szervezetek raktárai és a helyi boltok közötti szállítás. Kell-e hangsúlyozni, hogy ezáltal munkaerő és költség takarítható A cédrus az erdők királya A cédrusfenyő szerepe a természeti egyensúly megőrzésében szinte felmérhetetlen. A legjobban ez a fenyőfajta tárolja a csapadékot. Dél-Szibériában ezek az erdők gyűjtik és tisztítják a legnagyobb folyók, a Jenyiszej, a Léna, az Ob éves vízhozamának háromnegyedét. Így a cédrusfenyök „munkáján” múlik a vízerőművek teljesítménye, a meg? Nem beszélve arról, hogy így frissebb áru kerül a fogyasztóhoz. Szoros az összefüggés ugyanakkor a falvak önellátása és az ag- rármunká hatékonysága, illetve a megművelt terület bővítése között. Az NDK mezőgazdaságának új keletű jelszava: minden négyzetméter földterületet a lehető legintenzívebben ki kell használni. Az ország nem bővelkedik mezőgazdasági földterületben: egy-egy lakosra összesen 0,37 hektár jut. De most kiderült, hogy akad még feltáratlan lehetőség. Csupán az érzékeltetés kedvéért említünk néhányat. Hasznosítják az üres telkeket A Ludersdorf községben művelés alá vontak egy területet, ahová később gyermekintézményt építenek, de az építkezésig a telek üresen állt volna. A mellette levő grunddal együtt csinos ideiglenes parcellát nyertek. Jer- chel falucskában a helyi tanács haszonbérbe adta a lakosoknak az utak mentén mezőgazdasági területek vízellátása. A cédrusfenyő faanyaga is nagyon fontos. Tobozterméséből olajat sajtolnak, gyantájából készül a híres cédrusbalzsam. A Szibériai Erdőgazdálkodási Intézet kidolgozta a cédrusfenyőerdők komplex gazdálkodásmodelljét. A megvalósítás lehetőségeiről egy altáji erdőgazdaságban folytatnak kísérleteket. Megtették az első lépést annak az összetett programnak a megvalósításában, amely a fakitermelés és -feldolgozás, a tobozgyűjtés, az ipari és sorakozó gyümölcsfákat. Azt a gyümölcsöt, amit nem használnak fel a saját háztartásukban, eladhatják az állami kereskedelemnek; Burg járás egyik 6500 hektáros termelőszövetkezetének földjén és a hozzá tartozó kilenc falu belterületén végzett alapos felméréssel megállapították, hogy még 164 hektár megműveletlen területtel rendelkeznek. Most azt vizsgálják, miképpen használhatnák fel zöldségtermesztésre. Az ország számos községében az utakat szegélyező, vagy a gazdasági épületek között fekvő kihasználatlan földcsíkok bevetésére szerződést kötnek a helybeli földművesekkel. A példákat tovább lehetne sorolni. Apró, nem falrengető, helyi ötletek ezek, ám országos méretekben aligha lebecsülhető az értékük. Ha arra gondolunk, hogy a mi hazánk termőföldjei sincsenek „gumiból”, s hogy menynyi kisebb-nagyobb ugart láthatunk, amelyen csupán a bozót’ burjánzik — talán nem volt haszontalan körbepillantanunk az NDK-ban. orvosi alapanyag-előállítás részmunkáit fogja összehangolni. Kozmoszból nézve Ennek az Európánál is nagyobb területnek a felmérése és az új módszerek kidolgozása más, korszerűbb eszközöket tesz szükségessé. Az elmúlt évtized alatt mind gyakrabban használták fel a szputnyikok és föld körüli űrállomások által szolgáltatott adatokat. Így vált lehetővé, hogy eredményesen harcoljanak az egyik legjelentősebb kártevő, a szibériai selyemlepke ellen. Mintegy két-háróm százmillió hektáros területen, a világűrből végzett figyelések alapján könnyen megtalálhatók a fertőzési gócok. A kozmoszból kapott-'információk tájékoztatnak a tajgában lejátszódó változásokról. A hótakaró elváltozása például a vízgyűjtő területek szerepének értékelésében fontos. Segítségével előre meghatározható a vízerőművekbe folyó víz- mennyiség. A Földről visszaverődő rádióhullámok alapján megállapítható a légkör nedvességtartalma, megelőzhetők az erdőtüzek. BULGARIA Szófia egykor és ma Szófia, Bulgária fővárosa, Európa legrégibb városai közé tartozik. Az emberi civilizáció létét ezen a településen hétezer évre visszamenően lehet bizonyítani. A város — földrajzi helyzetéből kifolyólag is — viharos múltat mondhat a magáénak. Leigázás, romba- döntés, újjáépítés váltakoztak története során. Szépségét — akkor még Serdica néven — a rómaiak is nagyra becsülték. Az orszáignak Szófia a negyedik fővárosa, de rangját immáron egy évszázada szilárdan tartja. A szocialista forradalom győzelmének kivívása után, 1944-ben Szófiában mindösz- sze 320 ezren laktak, ma a főváros 1 millió 100 ezer lakost számlál. A város jelentős szerepet tölt be Bulgária népgazdaságában. Az ország ipari termelésének 16,2 százalékát a szófiai üzemek adják. Fontos feladatot vállalt a főváros az ország kulturális életében is — 11 felsőoktatási intézmény, 13 színház, 31 múzeum, 200 egészségügyi létesítmény működik a területén. Az ország tudományos potenciáljának 70 százaléka itt összpontosul. A mai Szófia a fiatalok városa. Több mint 86 ezer fiatal dolgozik az iparban és a szolgáltató ágazatokban. A felsőoktatási intézményekben tanulók száma meghaladja a 46 ezret. Az e'múlt évtizedekben a város megőrizte ugyan történelmi értékeit, de emellett modern nagyvárossá is fejlődött. A város déli részén magas házak sora övezi a széles sugárutakat. Szófia- további fejlesztésének terveit gondosan készítik elő a városrendezésért felelős szervek. A lakásokhoz időben kommunális létesítményeket építenek, fejlesztik a közlekedést,. bővítik és korszerűsítik a felszíni úthálózatot és épül a metró. Az ötéves tervben új repülőteret is kap Szófia. összeállította: Gyurkó Géza- Gáti István APN—KS NDK DK a zöldségellátás javítására A város központja: «a Szuhe-Bátor tér Laciik Zoltán Védik a tajgát A város határán túl... (Fotó: ADN/ZB—KS) Kqc7Ó1t70 orvril CArulm7rt mnlocfólzot A rri
