Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-14 / 111. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 14., péntek r Uj szovjet űrhajó tart az új űrállomásra (Folytatás az 1. oldalról) Bár a Szoljuz T típusú űrhajó hánotnszemélyes, ezúttal csak ketten indultak útnak, mivel magukkal vitték az űrutazás első szakaszához szükséges tartalékom kát is. A Szojuz T—5 rajtjára napsütéses időben került sor. A két űrhajós az indulás első másodperceitől kezdve rendszeresen jelentést adott a műszerek állásáról, saját közérzetéről. Minden berendezés kifogástalanul működött, s az űrhajó a hordozó- rakéta harmadik fokozatának leválása után földkörüli pályára állt. Innen több pályamódosítás után közelíti meg az új űrállomást. Berezovoj és Lebegyev — akiknek hívóneve „Elbrusz” — az első forduló alatt ismételten ellenőrizte az űrhajó berendezéseinek működését. Ezt követően átmentek az orbitális egységbe, hozzáfogtak az összekapcsoló -berendezések működésének, illetve az összekapcsolást automatikusan ver zérlő rádióberendezések működésének ellenőrzéséhez is. Útjuk hatodik órájában vacsoráznak és a terv szerint moszkvai idő szerint este 23 órakor térnek pihenőre. Az összekapcsolás várhatóan pénteken lesz. Anatolt) Berezovoj, a Szojuz T—5 űrhajó parancsnoka, 1941. április 11-én született az oroszországi föderáció déli részén, az Adlge autonóm terület Énem nevű falujában. A középiskola elvégzése után Novocserkasszkban esztergályosként dolgozott egy kőolajipari berendezéseket gyártó üzemben. 1965-ben elvégezte a kacslnszki katonai repülóakadémiát. A szovjet hadsereg különböző alakulataiban szolgált, s megkapta az „elsőosztályú repülő” minősítést. Berezovoj 1966 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Az űrhajós ■egységhez 1970-ben került, a Szojuz űrhajókon és a Szaljut űrállomásokon végzett repülésre képezték ki. Munkája mellett 1977-ben elvégezte a Gagarinról elnevezett katonai légügyi akadémiát. Az új szovjet űrhajón immár másodszor indult a világűrbe Valentyin Lebegyev. A negyven éves űrhajós moszkvai, szakmája repülómérnök és 1973 decemberében, a Szojuz—13. űrhajó fedélzeti mérnökeként töltött — Pjotr Klimuk parancsnokkal együtt — nyolc napot a világűrben. Lebegyev a moszkvai Ordzso- nikidze repülőfőiskolán végezte tanulmányait, majd ezek befejeztével 1966-ban került az űrhajózással foglalkozó kutatóintézetbe. Első fontosabb munkáit az űrobjektumok leszállásának, visszatérésének problémái terén végezte. Mind nagyobb feladatokat kapott az új űrhajók, űrállomások tervezésében, számos újítását alkalmazták és több találmányát Is bevezették. 1973-ben került az űrhajós egységhez. Lebegyev, aki-első kozmikus útjáért megkapta a Szovjetunió Hőse címet, a Lenin-ren- det, továbbra is részt vett mind az új űrobjektumok tervezésében és gyártásának irányításában, mind pedig a kozmikus program végrehajtásának szervezésében. Kiváló ismerője mind a Szojuz—T típusú űrhajónak, mind pedig a Szaljut—7 űrállomásnak. 1971 óta az SZKP tagja. Púja Frigyes Szófiában Csütörtökön a szófiai Lo- zenec-rezidencián folytatódtak a szerdán megkezdődött magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes külügyminiszter bolgár kollégája, Petr JVfladenov meghívására szerdán érkezett hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába. Az Utasellátó Vállalat Miskolci Területi igazgatósága 1982. július 1-tól 1985. június 30-ig terjedő időre szerződéses üzemelésre átadja a következő egységeit: 70. sz. Automatabüfé; Gyöngyös, Volán-pályaudvar. 72. sz. IV. o. Büfé; Kál, Vasutas Klub. 355. sz. Munkahelyi Büfé; Miskolc, M AV- szakrendelő. 382. sz. Munkahelyi Büfé; Hatvan, AFIT-szerviz. 383. sz. III. o. Büfé; Eger, AFIT-szerviz. 384. sz. III. o. Büfé; Eger, MÁV Egervár állomás. 564. sz. Bazárpavilon; Eger, MÁV-pályaudvar. A pályázatokat 1982. június 7-én, 16.10 h-rg kell benyújtani a Területi Igazgatóság Központjában (Miskolc, Szemere u. 8. sz.). A versenytárgyalás 1982. június 14-én, 11 órakor lesz a MÁV Vörösmarty Művelődési Házban (Miskolc, Lenke u. 15/a.). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a Területi Igazgatóság Központja ad. (Horváth Nándor gazdasági csoportvezető, Miskolc, Szemere u. 8. sz.) Ismét megszólaltak a fegyverek a Falkland (Malvin)- szigeteknél BUENOS AIRES, LONDON, NEW YORK New Yorkban alig fejeződött be az ENSZ-főtitkár közvetítésével folyó maratoni argentin—brit tárgyalások újabb fordulója, amikor az ENSZ székhelyétől több mint tízezer kilométerre ismét megszólaltak a fegyverek: a Falkland (Malvin)- szigeteket blokád alatt tartó brit flotta hajói tűz alá vették a szigetek fővárosát, az argentin légierő pedig támadást intézett a flotta egységei ellen. Az összecsapás tényét Londonban és Buenos Airesben egyaránt megerősítették. A veszteségekről szóló jelentések már eltérnek egymástól: Buenos Aires két argentin harcigép elvesztését ismerte el, ugyanakkor a katohai közlemény szerint két angol fregatt „jelentős sérüléseket” szenvedett, s a szigetek védői lelőttek egy „Sea ,King” típusú brit helikoptert. Londonban a helikopter lezuhanását elismerték — de hozzátették, hogy a gépet nem találat érte, hanem tisztázatlan okok miatt szerencsétlenül járt. A helikopter személyzetét kimentették a tengerből. A hajókat ért sérülésekről először nem tudtak Londonban — később a brit hadügyminisztérium szóvivője közölte: egy brit hajó „jelentéktelen sérüléseket” szenvedett. Csütörtökön az uruguayi fővárosba érkezett azoknak az argentin hadifoglyoknak a többsége, akiket a déli Georgia-szigeteken ejtettek foglyul a partra szálló brit tengerészgyalogosok. Az argentin katonákat pénteken szállítják tovább Buenos Airesbe. Leopoldo Galtieri argentin államfő csütörtökön fogadta azt a három Buenos Airesben dolgozó brit tudósítót, akiket ismeretlen tettesek szerdán éjjel teljesen kifosztottak. Az argentin államfő kijelentette: Argentína hajlandó tárgyalni, kész Nagy- Britannia számára is méltányos megoldást keresni — de az argentin zászlót nem vonják le a szigeteken. New Yorkban bejelentették, hogy csütörtökön az esti órákban újabb tárgyalási fordulóra került sor az ENSZ székhelyén. Az álláspontok közti „távolság” — mutatnak rá megfigyelők — egyelőre sokkal nagyobb, mint a diplomáciai csatározások színhelyét és a hadszínteret elválasztó több mint tízezer kilométer... A pápa Lisszabonban A portugáliai látogatáson tartózkodó II. János Pál pápa szerdán délután a Vatikán lisszaboni diplomáciai képviseletén fogadta Francisco Pinto Balsemoo mi_ niszterelnököt, valamint a politikai pártok képviselőit, köztük Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt KB főtitkárát. Szerdán este a katolikus egyházfő a fatimai kegyhelyen egymillió zarándok előtt misét pontifikáit és hálaimát mondott azért, hogy túlélte a pontosan egy évvel ezelőtt a római Szent Péter téren ellene elkövetett merényletet. Röviddel a szertartás befejezése előtt egy papi ruhát viselő fiatal férfi, tőrrel a kezében, kivált a tömegből és — a közel- állók szerint a pápát és a Vatikánt szidalmazva — az egyházfő felé rohant. A biztonsági emberek azonban idejében lefogták és elvezették a merénylőt, akiről egyelőre csak annyit sikerült megtudni, hogy huszonéves és feltehetőleg spanyol. A portugáliai Fatimában egy papi ruhát viselő fiatal férfi merényletet kísérelt meg n. János Pál pápa ellen. A képen: a merénylő a biztonsági emberek kezében (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) —( Külpolitikai kommentárunk Békéltetés—amerikai módra TÖRÖKORSZÁGBA ÉS GÖRÖGORSZÁGBA UTAZOTT Haig amerikai külügyminiszter. A tábornokdiplomata azért látogatott el a délkeleti NATO-szárny két országába, hogy valamiféle rendezést érjen el Ankara és Athén között. Ismeretes, hogy a két szomszéd ország viszonya már hosszabb idő óta konfliktusokkal terhes, zavarja kapcsolatukat a megoldatlan ciprusi helyzet, az Égei-tenger feletti szuverenitás miatti vita. Cipruson már csaknem nyolc éve állomásoznak török csapatok, s a sziget északi harmadán létrehozták az úgynevezett török szövetségi államot. A ciprusi rendezésre vonatkozólag nagy az eltérés Ankara és Athén nézetei között. A görögök olyan rendezést képzelnek el, ami lehetővé teszi a menekültek visszatértét, s a központi kormánynak igen széles körű jogokat ad. A török fél viszont csak úgy látja biztosítottnak a török ciprióták jövőbeni biztonságát, ha megőrzik a külön török államrészt, s a sziget központi kormánya csak korlátozott jogkörrel rendelkezik. Különböznek a vélemények a sziget demilitarizá- lására vonatkozólag is. A GÖRÖG—TÖRÖK ELLENTÉTEK másik oka az Égei-tenger. Vita folyik a két állam között a szigettenger szuverenitásáról, a szigetek feletti átrepülés jogáról, a parti vizek terjedelméről, s a kontinentális talapzat tulajdonjogáról. Ezek a nézeteltérések és a hosszú évszázadok óta felhalmozódott nacionalista indulatok jelentik a két NATO-állam ellentéteinek forrását. Korábban az Egyesült Államok már ért el némi sikert a szomszédok megbékéltetésében, ám az így tető alá hozott égéi rendezési elképzelést, a „Rogers-tervet”, Papandreu görög miniszterelnök kormánya semmisnek nyilvánította. Az amerikai kormány fő célja, hogy megőrizze befolyását a térségben. Ezért Washington — ellentétben a nyugat-európai kormányokkal — nem bírálta az ankarai katonai kormányzat. intézkedéseit. Az Egyesült Államok szeretné elérni, hogy a görög kormány se vonuljon ki a NATO-ból — ahogy azt Papandreu korábban megígérte —, s az amerikai támaszpontok felszámolására ne kerüljön sor a közeljövőben hellén földön. HAIG MEGBESZÉLÉSEI nyilván ezeket a célokat szolgálják majd. Megfigyelők tudni vélik, hogy újabb katonai segélyek ígéretével akar majd a Pentagon számára újabb előnyöket szerezni Ankarában, s a Törökországnak adott katonai támogatást esetleg a nyomás eszközéül használja Athénban. Miklós Gábor Moszkvában folytatja munkáját a világvallások békekonferenciája Munkacsoportokban tanácskozott szerdán és csütörtökön a világvallások békekonferenciája Moszkvában. A csaknem 100 országból érkezett mintegy félezer egyházi személyiség és megfigyelő négy témát vitatott meg: a nukleáris fegyverkezésből származó veszélyeket, a nukleáris háború új „doktrínáit”, a leszerelés sürgető feladatait, s azt, hogy miként folytassák a jövőben a Moszkvában megkezdett nagyszabású munkát. A megjegyzéseket, észrevételeket, ajánlásokat összegezve terjesztik a moszkvai konferencia teljes ülése elé. A tervek szerint a Moszkvában tanácskozó egyházi személyiségek felhívással fordulnak az élet védelmében, a nukleáris katasztrófa elhárításának érdekében a világ népeihez és kormányaihoz, az ENSZ-közgyűlés közelgő rendkivüli leszerelési ülésszakához. A háború erői ellen A Varsói Szerződés aláírásának 27. évfordulójára Aligha isimer a történelem még egy olyan katonai-politikai szövetséget, amelynek céljai és feladatai annyira az emberiség boldogulását szolgálnák, mint a Varsói Szerződés szerveze. Program., ját és gyakorlati tevékenységét egyaránt — a szocialista társadalom természetének megfelelően — a béke iránti őszinte aggodalom, a háborús fenyegetés elhárításának törekvése hatja át. Az 1955. május 14-én a Varsói Szerződést aláíró tagországok pontosan meghatározták céljaikat. Ezek szerint a külpolitikai erőfeszítések összehangolására törekszenek, a részt vevő államok biztonságáért, az európai és világ- békéért folytatott harcban. Együttműködnek védelmi téren, a részt vevő államok szuverenitásának és függetlenségének közös védelme érdekében, az imperializmus agresszív kísérleteinek hatékony megakadályozásáért. Az elmúlt évek igazolták, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó államok hívek meghirdetett céljaikhoz, pontosan betartják a kölcsönös kapcsolatok alapjául szolgáló elveket. A Varsói Szerződésnek jelentős a befolyása az európai, de az egész világ politikai helyzetére. A szerződés államai állhatatosan harcolnak a nemzetközi viszonyok elvileg új modelljéért. Alapja természetesen nem a viszály szítása, hanem a békés egymás mellett élés elve, nem az erőre való támaszkodás, hanem az erő alkalmazásának elutasítása, nem a fegyverkezési verseny, hanem a leszerelés. A „lenni vagy nem lenni” hamleti kérdés napjainkban a szó szoros értelmében érinti az egész emberiséget. A katonai veszély ugyanis egyre növekszik. A NATO katonai doktrínái változtak ugyan, de a lényege váltod zatlan maradt. A hidegháború éveiben az úgynevezett „tömeges megtorlás” stratégiája volt érvényben, amely az atomzsároláson alapult. Amikor az erőviszonyok egyre inkább a szocializmus javára módosultak, akkor „rugalmas reagálás” elnevezéssel új koncepció jelent meg meghirdetve az általános atomháborút. Ezt követte a „reális fékentartás” doktrínája, amelyben azonban a realitásnak még halvány árnyékát sem lehetett felfedezni. Jelenleg a Pentagonban és a NATO-törzsekben a „korlátozott atomháború” doktrínája az elfogadott, amely „megelőző atomcsapások” mérését hirdeti meg. Az amerikai eurórakéták segítségével az „X órában” a Varsói Szerződéshez tartozó államok területén közel 2500 célt akarnak megsemmisíteni. Az enyhülés ellenfelei nem mondtak le arról, hogy megbontsák a Kelet és Nyugat között kialakult viszonylagos erőegyensúlyt. Holott a történelem bebizonyította, hogy hiábavalók mindazok az erőfeszítések, amelyeknek célja, hogy bármely hatalom egyoldalú katonai előnyt érjen el. Éppen ezért a Varsói Szerződés államai az egyetlen járható utat javasolják: be kell szüntetni a mennyiségi és minőségi fegyverkezési versenyt. S bár'a NATO a legtöbb ésszerű javaslatot figyelmen kívül hagyja, a Varsói Szerződés résztvevői változatlanul hangsúlyozzák: készek a más katonai tömbhöz tartozó államokkal bármiféle megállapodást kötni az atomháború útjának teljes eltorlaszolására. Olga Trofimova az APN szemleirója (KS)
