Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 30., vasárnap 3. Kis vadkacsák, fészkek, zuhanyozó halak — mutatunk valami érdekeset Szegfüillat fényözönben a tiszanánai tónál Halak, madarak kedvelt helye a romantikusan szép tiszanánai tó (Fotó: Szabó Sándor) Ketten a virágbrigád tagjai közül — bimbózzák az illatozó szegfűt Közelről, totálplánban — egy kis kíváncsi (vad-) kacsa Piros, pettyes, fekete, sárga — mutatóban néhány, a Távol-Keletről ide származott dísz. hal (balra) Amikor tegnap Tiszanánán jártunk — ragyogott az égen a nap. Égről-földről áradt a meleg, és ha Keresztessy Lászlónénak, a községi párt- bizottság — és egyben a termelőszövetkezeti alapszervezet — titkárának a sajnos hosszúra nyúlt beteg- szabadság után nincs annyi dolga az íróasztalánál, szívesen csatlakozott volna a könyvelőkből, bérelszámolókból, adminisztrátorokból álló szocialista brigádhoz. A fiatal lányok és asszonyok csapata ugyanis éppen társadalmi munkán volt: _— Virágról, szegfűről van szó — ad rövid magyarázatot Hodos Istvánná, a brigád vezetője —, szívesen segítünk a kertészeknek. Igaz, a feladat nem éppen köny- nyű, ezeket a hatalmas fólialepedőket kell leszedni a tartószerkezetről, és helyére felhúzni ezt a „rassel” árnyékolóhálót, de azért, amint látható is, boldogulunk vele. — És a kertészek? — Éppen ez az — mondja Nagy Pálné, a kertészeti brigád vezetője —, mi magunk nyolcán lennénk, de, leápadt a csapatunk, néhány an táppénzen vannak, mások építkeznek, szóval: kell a segítség. Szerencsére — az irodisták Angela Davis nevét viselő 25 tagú szocialista brigádja szívesen vállalkozott erre, ás a négy közül két sátorról — ezek egyenként 750 négyzetméteresek — már leszerelték a fóliát, s helyére húzták a zöld színű, sűrű hálót. A sátor fülledt melegétől megszabadult szegfűk szinte szemmel láthatóan fellélegeztek, messzire érezni illatukat. A kísérőnkül szegődött fiatal szakember, Ballók István fő-ágazatvezető azonban nem sok időt hagy gyönyörködni. — Mutatok valami érdekeset. Természetesen vele tartunk. Nem kell messzire menni, egy-kettőre a tsz meleg vizű tavánál vagyunk — ötven fok feletti hőforrás táplálja, sohasem fagy be, és ami legalább ennyire fontos: a meleg víz, mint természetes fűtőanyag, rengeteg költségtől megszabadítja a szövetkezetei. Maga a tó pedig — területe lehet úgy egy hektár — ideális tanyája pontyoknak és ma már — vadkacsáknak is. Régi barátunk, a szintén fiatal szakember, Szűcs Tóni magyarázza erről, hogy a tsz és a Petőfi Vadásztársaság között nagyon jó az együttműködés, így kerülhetett sor a vadkacsák idetelepítésére. Éppen most költöttek, illetve költenek. Nem is kell, hogy többet mondjon, hiszen már a parton téblábolunk, gyönyörködünk a napfénytükrű tóban úszkáló, sipítoló, de szemmel láthatólag nagyon elégedett kis csapatokban, az időnként szárnyukkal nagy csapkodásba kezdő mamakacsákban, és — bár nem illik háborgatni őket — belesünk a parti fészkekbe is, a húszegynéhány tojáson most ülő, most költő kacsákra, és látjuk a tó mellett hasonló ügyben „ténykedő” kotlókat, „akik” nagy ügybuzgalommal ülnek az átlagosnál jóval apróbb tojásokon. — Becsaptuk őket — magyarázza Tóni mosolyogva, — összeszedtük a lucernakaszáláskor előkerült fácántojásokat, ezeken ülnek most a tyúkok. Eddig jó pótmamák, reméljük ezután is, ha majd kikelnek a kis fácáncsibék, szintén. rendesek lesznek. A vízben, a vadkacsákban, a parton most elterjedni kezdő nádasokban hosszan elgyönyörködünk. A csendben, a nyugalomban olykor egy- egy szép, csillogó pikkelyű potyka veti magát magasan a víz színe fölé, egy pillanatra látni ezüstösen csillogó hasát, aztán nagy puffanással máris visszapottyan, gyűrűket vet a víz körülötte. A kiskacsák sűrű és magas „bí-bí-bí” hangokat adva megriadnak, és az elmélázva elmaradottak gyorsan anyjuk után vetik magukat, törékeny, kicsiny lábaikkal fürgén a többihez eveznek, vékony „V”-betűket hasítva a vízre. Mit mondjunk? — szívesen elidőznénk itt, de — ha már vadaknál, halaknál tartunk, újabb barátunk, Szűcs Laci, aki nemcsak névrokona, de szőke hajával és bajuszával is hasonlít Tónira, most másik látványosságot, a fólia alatti medencékben zuhanyozó, távol-keleti eredetű díszhalakat akarja megmutatni. Rajtunk természetesen nem múlik, és bármennyire nagy is a hőség odabent, verejtékezve, de sokáig gyönyörködünk a gyöngyházfényű, piros, sárga, fekete és pettyes, csíkos, rózsaszín apró halacskákban. Mi tagadás, nemcsak csodáljuk, de irigyeljük őket a friss zuhanyért, ami nekik dús oxigénellátást biztosít, számunkra pedig — sajna ■*- csak képi és nem igazi felüdülést. Lassanként lenyugodni készül a nap, mire a sok látnivalótól szabadulni tudunk, már jóval enyhébb a levegő, nem verejtékezik a homlokunk. Búcsúzóul még feljegyezzük, amit Ballók Pista mondott, hogy itt, Tiszanánán sokat és jól kell dolgozni az eredményekért, jóval többet és jobban, mint a kedvezőbb adottságú termelőszövetkezetekben. Ezért olyan népszerűek itt — mint ők is — a fiatal szakemberek, ezért segítik letelepülésüket. Hozzájárulással, jelentős, hosszú lejáratú kölcsönökkel építkezésüket, öröm feljegyezni, hogy soha annyi ház nem épült egyszerre a faluban, mint éppen napjainkban. Szóval: szépen alakulnak a dolgok — szögezzük le a búcsúzó kézfogásnál —, de az eső azért már éppen elkelne. Ügy látszik, az időjárás nem akarta kedvünket szegni ennyi kellemes benyomást követően: éjszaka esett. B. Kun Tibor A szezon előtti ellenőrzések tapasztalatai Vendégvárás, vendéglátás Ha egy háziasszony látogatókat vár otthonába, már napokkal, esetleg hetekkel azelőtt készülődni kezd. Takarít, ablakot mos, megtervezi a főznivalót, majd gondoskodik a bevásárlásról. Férjét pedig az italok beszerzésére kéri. Aztán eljön a „nagy nap”: megérkeznek a vendégek. Az asztal szépen terített, ínycsiklandozó a vacsora, zamatos a bor, kellemesen hideg a sör. Vidám a beszélgetés, s az előre kigondolt programokon — a környék nevezetességeinek megtekintésén, esetleg színház-, vagy mozilátogatáson — mindannyian jól érzik magukat. És ez így természetes. Nemcsak azért, mert a mostani vendégek egyszer maguk is lehetnek házigazdák, hanem mert a találkozás így válik — és így teszik azt — széppé, emlékezetessé. Ha kell, köteleznek is Tágabb értelemben a mi otthonunk: Heves megye. Hazánk ama része, ahol évente több millió hazai és külföldi „vendég”: látogató, üdülő vagy turista fordul meg. A megye vendégvárói, háziasszonyai és házigazdái: a szállodák, az éttermek, az üdülők, a kempingek, a boltok vagy a strandok üzemeltetői. Tehát mi, mindannyian. Éppen ezért nem mindegy, hogyan teszünk — mit és és milyen minőségben — a vendégek kedvére, hogyan sáfárkodunk kiváló természeti adottságainkkal, idegenforgalmi látványosságainkkal, szálláshelyeinkkel vagy üzleteinkkel. A korrábi évek gyakorlatának megfelelően azért, hogy a vendégváró helyek a nyári idegenforgalmi szezonra felkészülten várják a látogatókat, a Heves megyei tanács kereskedelmi osztálya a tavaszon „évadnyitó” értekezletet tartott. A megbeszélés után bejárták a helyszínen az éttermeket, a vendéglátóipari egységeket, kempingeket, strandokat. Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokra, gondolatlanságokra felhívták — ha kellett kötelezték is — o vállalatokat, áfészeket, kiskereskedőket, hogy a tapasztalt rendellenességeket feltétlen orvosolják. Most pedig, néhány nappal ezelőtt a kereskedelmi osztály illetékesei ismét bejárták az egységeket: vajon kijavították-e a tavasz- szal észlelt hibákat. Az utólagos ellenőrzést még csak Egerben végezték el, de hamarosan sor kerül a Mátra és a Bükk vidékére is. Teraszokat, kis üzleteket! — Három szempontból vizsgáltuk most Egert, mint kiemelt idegenforgalmi központot — tájékoztatott Mis. kolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. — Az első az volt, hogy vajon hogyan lehetne újszerű megoldásokkal nagyobb anyagi ráfordítás nélkül a vendéglátóhelyek férőhelyét növelni és mit is lehetne tenni elsősorban áz egri belváros kellemesebbé tételére. Gondoltunk itt a teraszokra, a történelmi központ .,színesebbé” varázsolására. Másodikként a szezonális egységek vezetőit hívtuk fel arra, hogy ne ragaszkodjanak feltétlen a május elsejei nyitáshoz. Hiszen ha az időjárás engedi, lehet korábban is fogadni a vendégeket. Ez a gyakorlat több szerződéses üzletnél be is vált. — Végül a nagy látoga- tottságú egri idegenforgalmi helyeket ellenőriztük. A Szépasszony-völgyet' és a strandot említhetném. Vizsgálataink során, a véleményünk kialakulásánál szerepet játszottak a környezet- kultúra feltételei is. — Hallhatnánk néhány példát is? — Először talán arról, amit jónak találtunk. Ügy láttuk, hogy a vendéglátás szemléletében változás történt. Jobban igazodnak mind a felkészülésben, mind a szezon alatti munkában a megnövekedett igényekhez, a versenyhez. Az egész évben működő egységek létszáma és technikai felkészültsége megfelelő. Végre megoldódott a Vörös Rák étterem több gondja: a szellőztetőberendezés működik, s a sör hűtésével sincsenek már mindig problémák. Az áruellátás általában kielégítő, s nemcsak az idelátogató turisták örömére, de az egri lakosoknak is hasznos, hogy több magánvendéglátóhely is besegít. Így például a Várkapitány étterem, június 1- én pedig pinceborozó a kempingben. A szálláshelyek bővítésén javít, hogy két magánpenzió is fogadja idén nyáron az Egerbe látogatókat. Több ötletet várnak Az osztályvezető szót ejtett még negatív tapasztalatairól is. Elmondta, hogy egyes kiemelt idegenforgalmi helyeken hiábavalónak bizonyult tavaszi figyelmeztetésük. Így például továbbra is rendezetlen a Szépasszony- völgy környéke. A szeméttörmeléket nem szállították el, egészségtelen a környezet. A parkoló sem épült meg. Az egri strandon levő üzletek némelyike nem tudott időre nyitni. A bérbe adó vízmű vállalat és a boltokat üzemeltető vállalatok vagy magánszemélyek közötti jogi vita azonban nem károsíthatja meg a strandolókat. Általában több ötletet, kezdeményezést várnak az üzletek tulajdonosaitól. Így például ajánlották, hogy a vár följáratánál és a belvárosban legyen minél több kis bolt. Virágokat, ajándékokat lehessen itt vásárolni. Meglehetősen régi téma a Dómus Áruház előtti kihass nálatlan nagy terület. Itt is lehetne tartani bemutatókat, különféle rendezvényeket. Vagy ha mást nem, csöndes, árnyas vacsorázóhelyet kialakítani. A kereskedelmi osztály felhívta a vállalatok figyelmét a belvárosi kirakatokra is. Legyenek könnyedebbek, jobban alkalmazkodjanak a látnivalók a szezonhoz, a nyárhoz, az idegenforgalomhoz. Természetesen továbbra is vizsgálják, minősítik majd nyáron az egységeket. Az aktívabb, vonzóbb szolgáltatások, a csinos, hangulatos éttermek, kis fogadók, presszók azonban a legjobb vendégvárók. Akkor persze, ha legjobb vendéglátók is ... Józsa Péter Május végi határkép Május végén szépen mutat a határ, ám hogy a továbbiakban is ez így legyen, a mezőgazdasági nagyüzemekben és a háztáji földeken ugyancsak ki kell használni a kedvező időjárást. A májusi határszemléken azt állapították meg, hogy a szántóföldi növények a vetési időponttól, illetve a fajtáktól függően meglehetősen vegyes képet mutatnak. Vannak olyan területek, országrészek, ahol a növények előbbre vannak a fejlődésben, másutt viszont még erősen meglátszik a kései kitavaszodás minden következménye, de ezeken a területeken is egészségesek a növények és az elmúlt napok esőzései nyomán erőteljes fejlődésnek indultak. A búza az északi- és a nyugat-dunántúli országrész kivételével csaknem mindenütt kalászt hozott már, az őszi árpa és a rozs pedig már korábban eljutott a fejlődésnek ebbe a szakaszába. A kukorica országszerte csaknem mindenütt kikelt, a későbbi vetésekből származó zsenge növénykék sokfelé most ütik át a talaj felső rétegeit. A napraforgó is szé,- pen erősödik. Ezt a tempót azonban a későbbi vetésűek nem tudták tartani, ezek még egyelőre csak az úgynevezett négyleveles állar pótban vannak. A cukorrépa is meghálálta az esőket. A tavaszi időszakot aránylag jól átvészelték a gyümölcsöskertek. Jó ütemben halad a takarmánynövények betakarítása. t