Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-30 / 125. szám
2* NÉPÚJSÁG, 1982. május 30., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk H. János Pál pápa angliai látogatásának második napján, szombaton Canterburybe érkezett. Robert Runcie canterbury érsek, az anglikán egyház vallási vezetője üdvözölte a katolikus egyházfőt és a nap folyamán a középkori katedrálisban közös misét celebráltak (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A HÉT 3 KÉRDÉSÉ 1. Hitelt érdemelnek-e az újabb békülékenyebb washingtoni hangok? A héten a Fehér Házból, vagy általában Washingtonból a nyilatkozatok, interjúk, állásfoglalások ismételten az USA tárgyalási készségét hangoztatták. Sőt, Ronald Reagan a hamburgi Die Welt és még néhány más nagy, nyugat-európai jobboldali lap hasábjain azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben a genfi tárgyaláson sikerül megállapodást elérni a Szovjetunióval, akkor hz USA kész lesz lemondani a sokat emlegetett „eurorakéták”, a közép-hatótávolságú nukleáris rakáték telepítéséről. Persze, tudnivaló, hogy Géniben a reagani előfeltétel ama bizonyos „nullamegoldás” lenne, azaz a szovjet SS— 20-as rakéták eltávolítása vagy leszerelése... Nem lehetetlen, hogy egy héttel a nyugat-európai kőrútjának megkezdése, azaz a versailles-i hetes nyugati csúcstalálkozó és a bonni NATO-csúcstalálkozó előtt a nemzetközi közvélemény jóindulatát szeretné megnyerni az amerikai elnök. Erre utalt Arbatov akadémikus, a nagy tekintélyű szovjet Arae- rika-szakértő, amikor egy sajtóértekezleten foglalkozott a két ország viszonyával és egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségével. „Tudathasadásos” jelenségekre mutatott rá az amerikai politikában. Elmondta, hogy amíg Reagan csúcstalálkozót javasol, addig kormányzatának vagy környezetének egyes tagjai újabb tömegpusztító fegyverek gyártását sürgetik. Az elnök is értésre adta, hogy Bonnban újból fel fogja hívni a nyugat-európai államokat: móndják fel a Szovjetunióval kötött „földgázt csövekért” szerződést. Viszont — hangsúlyozta Arbatov —, ha az amerikai vezetés ma elfogadja a Szovjetunióval meginduló tárgyalás gondolatát, akkor ez pozitív jelenségnek ítélendő. A szovjet Amerika- szakértő rámutatott arra, hogy csúcstalálkozót nem szabad rögtönözni, hanem csak alapos előkészítés után lehet rendezni. Az előkészületek során a két ország külügyminisztere is találkozhatnék. 2. Hogyan folyik a „Falk- land-csata” a diplomáciai küzdőtéren? Pérez de Cuellar, az ENSZ perui származású, tehát latin-amerikai, főtitkára a Biztonsági Tanács döntése alapján ismét hozzálátott az angol-argentin viszály diplomáciai rendezéséhez. A kísérletnek egyheti határidőn belül kell eredménnyel járnia. Nagy kérdés: elég-e hét nap? Az ENSZ székhelyén többségben vannak azok, akik kételkednek a főtitkár akciójának sikerében... A tárgyalás alakulását természetesen befolyásolja a hadihelyzet. Láthatóan csak akkor lesz hajlandó a tűzszünetre a londoni kormány, ha a szigetek fölött szinte mindenütt újra a brit lobogó leng majd. Egyelőre a hadijelentések szokásos ellentmondásosságának tanúja a világ: London áttörést jelent, Buenos Aires az angol támadás visszaverését... A diplomáciai küzdőtéren egyelőre mindkét fél szövetségeseket igyekszik magának szerezni. Nagy-Britannia mindinkább számíthat az USA támogatására, a Közös Piac országai pedig — Olasz- és Írország kivételével — meghatározatlan időre meghosszabbították az Argentína elleni szankciók érvényét. Az argentin diplomácia az Amerikai Államok Szervezetét használja fel, hogy annak külügyminiszteri tanácsában vádiratot szövegezzen, Anglia és a londoni kormányt támogató USA ellen. A leendő NATO-tag, Spanyolország az argentin ügy mellé áll ki. Többé-kevésbé diplomáciai közvetítési feladatra vállalkozik II. János Pál pápa is, aki Angliában tartózkodik. A történelemben ő az első pápa, aki angol földre lépett. Eredetileg a katolikusok és az anglikánok ökuménikus megbékélését szolgálta volna útja. A katolikus Argentínában megütközés fogadta II. János Pál londoni utazásának a hírét, mire a pápa sietett bejelenteni, hogy június 10-én Buenos Aires-be is elutazik, hogy „ott is imádkozzék a békéért". 3. Hogyan kuszálódott to. vább a közel- és a középkeleti helyzet? Miután az iráni csapatok újra elérték a két ország közötti határvonalat és visszahódították Khorramsharr városát, tulajdonképp kialakulhatna az iraki—iráni háború befejezésének földrajzi alapja. Khomeini ajatollah azonban változatlanul Irak teljes kapitulációját és az iraki elnök lemondását követeli. Ez a politikai előfeltétel útjában állhat a rendezésnek. A nehéz helyzetbe került iraki hadsereg némely arab országoktól vár segítséget. A közelmúltban elsőnek Husz- szein jordániai király ígért katonai támogatást, aztán egyiptomi „önkéntesek” jelenlétéről írtak a bejrúti lapok, most pedig Szaúd-Ará- bia biztosította segítségéről Irakot, olyannyira, hogy egyenesen „szent háborúra” szólított fel Irán ellen. Az arab államok egy csoportja Iránnal rokonszenvez, köztük a Szilárdság Frontjának országai, az előbb említett szaúd-arábiai—jordániai—egyiptomi koalíció viszont mind nyíltabban Iraknak fogja pártját. A képet szinte áttekinthetetlenül kuszává teszik az olyan ellentmondások, hogy — amint ezt a héten az izraeli parlamentben hallani lehetett — Izrael fegyvereket adott el Khomeini országának, holott az mindig nyomatékosan hangoztatja a maga anticionista meggyőződését. Az Izraellel Camp David-ban megegyezett Egyiptom viszont Irak oldalán sorakozik fel... Maga Izrael újabb fegyvereket vár az USA-tól, amely mintegy kétmilliárd dollár értékű katonai segítséget hajlandó adni neki. Sáron izraeli hadügyminiszter a héten Washingtonban tárgyalt, feledtetve azt a „haragszom- rád”-ot. amelyet az Egyesült Államok és Izrael először az iraki atomreaktor elleni izraeli támadás után, majd a Golan-fennsík annektálását követően játszott. Az amerikai—izraeli stratégiai együttműködési megállapodás alighanem rövid időn belül újra életbe lép. Pálfy József MOSZKVA Az Egyesült Államok po. litikájának kétarcúságát bL rálja szombaton, terjedelmes cikkben a Pravda. Az Alek- szej Petrov aláírású cikk szerzője szembeállítja Reagan elnöknek a közelmúltban Eureka főiskoláján elmondott beszédét, — amelyben az amerikai elnök elvben késznek nyilatkozott a tárgyalásokra a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról, — számos más, nem ke. vésbé hivatalos amerikai megnyilvánulással, amely viszont a katonai fölény megszerzését propagálja és éles támadásokat tartalmaz a Szovjetunió ellen. Az utóbbi megnyilatkozások azt tanúsítják, hogy a washingtoni vezetés lényegében nem változtatott elképzelésein és főként a közvélemény megnyugtatására szánta a békésebb hangvételt. MOSZKVA Befejezte szovjetunióbeli látogatását és hazautazott Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök. Az osztrák államfő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására tett hivatalos látogatást. Moszkvai megbeszélései után rövid körutat tett az országban és szombaton Kijevből tért visz. sza Bécsbe. WASHINGTON Az Egyesült Államok azonnal szüntesse be Nagy-Bri- tanniának nyújtott támogatását és vessen véget az Argentína elleni gazdasági szankcióknak — ezt a felszólítást tartalmazza az amerikai államok szervezetének (AÁSZ) külügyminiszteri értekezletén — közép-európai idő szerint, szombaton reggel — elfogadott határozata. PÁRIZS Szombaton reggel holtan találták párizsi lakásán Romy Schneider osztrák származású filmszínésznőt. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a híres filmszínésznővel szívroham végzett. Romy Sehneiedr 14 éves fia tavaly egy tragikus baleset következtében meghalt, (villájuk kerítésén mászott át, megcsúszott és valósággal felnyársalta magát), s e tragédia nagyon megviselte a világhírű színésznőt. RÓMA Alberto Moravia, a világhírű olasz író szombaton éjszaka Rómában autójával összeütközött a Mondialpol, a magánrendőrség egyik szabálytalanul közlekedő gépkocsijával. A 77 éves írót kórházba szállították és az első röntgenfelvételekből arra gyanakszanak, hogy combcsonttörést szenvedett. BUDAPEST Púja Frigyes külügyminiszter Mark Macguigan kanadai külügyminiszter meghívására május 31-én hivatalos látogatásra Kanadába utazik. Kanadai tárgyalásait követően a magyar kül- miniszter New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ->közgyülés II. rendkívüli leszerelési ülésszakán. LONDON Margaret Thatcher brit kormányfő pénteken negyvenperces beszélgetést folytatott Agostino Gasaroli érsek vatikáni államtitkárral, aki II. János Pál pápa kíséretében tartózkodik Nagy- Britanniában. Ismeretes, hogy a Falk- land-válságra tekintettel a brit kormány és a szentszék II. János Pál pápa látogatás sa előtt megállapodott abban, hogy a katolikus egyházfő látogatása közben kerülni fogja az érintkezést a hivatalos kormányszervekkel, a miniszterelnökkel sem találkozik. TEHERÁN Nem ért véget a háború az iraki-iráni határon, mert Khorrlamshahr visszafog- lásával az iráni csapatok bebizonyították a világnak, hogy „arafelé nyomulnak előre, amerre csak akarnak ...”. Ezt jelentette ki Rafszandzsani ajatollah, az iráni parlament elnöke. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése - Az egyesített villamosenergiarendszer és távlatai - Kapcsolatok a számítástechnikában A KGST-iilésszakon hozott határozatok a megvalósulás útján A KGST-országok integrációs programjának elfogadása, vagyis 1971 óta a KGST-üléss zakók jelentősége is lényegesen tovább nőtt Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztési kérdéseit tűzik napirendre, szoros együttműködést, jó feltételeket teremtenek a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Az ülésszakokon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, magas szinten vitatják meg a nagy jelentőségű kérdéseket és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülés- szakainak • napirendjei is kifejezik, hogy a tagállamok az együttműködés hatékonyabb új formáinak kialakítására, a fejlődés közös új forrásainak megteremtésére törekednek, s kölcsönösen előnyös kooperációk, termelési és műszaki-tudományos együttműködések kiépítésére ösztönzik a vállalatokat intézményeket. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon még főként a komplex program megvalósításával kapcsolatos szervezeti intézkedéseket munkaprogramokat tekintették át; 1973-ban Prágában már a sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozásáról határoztak, s itt fogadták el a magyar népgazdaság számára is oly jelentős orenburgi gázvezeték létesítésével kapcsolatos határozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már aláírták a gázvezeték építésének általános egyezményét (azóta a vezeték felépült, és rendszeresen, nagy mennyiségben szállít szovjet földgázt hazánkba). Az 1975. évi budapesti ülésszak a sokoldalú integrációs intézkedések tervének, továbbá a távlati együttműködési célprogramok kidolgozásával kapcsolatos határozatoknak az elfogadásával ugyancsak jelentős állomása volt az integrációs program végrehajtásának. Az ezt követő berlini ülésszak már megbízást adott a hosszú távú célprogramok kidolgozására, s azzal is nagy jelentőségűvé vált^ hogy itt fogadtak el dokumentumot az európai tagországok egyesített villám osenergia-rend- szerének távlat fejlesztéséről. 1977-ben a varsói ülésszakon a célprogramok előkészítéseként különösen nagy hangsúlyt kapott a fűtőanyag- és nyersanyagellátás, az élelmiszerek alapvető fajtáiból a termelés bővítését és mindehhez a gépek és berendezések biztosítását szolgáló együttműködés szükségessége. A következő évben, 1978-ban Bukarestben a tagállamok jóváhagyták a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési célprogramokat, továbbá a gépipari célprogramot, amely elsősorban az előzőek gépipari hátterének megteremtését irányozza elő. Ez a határozat rendkívül nagy horderejű, mert a gazdasági fejlesztés kulcsterületeire vonatkozó együttműködés hosszú távú feladatait fogalmazta meg. 1979- ben Moszkvában két újabb nagy jelentőségű hosszú távú együttműködési célprogramot fogadtak el: az ipari fogyasztási cikkek iránti ésszerű szükségletek kielégítésére és a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, vagyis arról határoztak, hogy közös összefogással javítják a közfogyasztási cikkek minőségét, bővítik választékukat, illetve lényegesen elősegítik a tagállamok közötti közlekedési kapcsolatokat, korszerűsítik a nemzetközi forgalomban nagy mértékben igénybe vett vasútvonalakat, autóutakat, bővítik a határmenti vasúti csomópontokat Itt jóváhagyták azokat az intézkedéseket is, amelyek az újabb két célprogramhoz szükséges gépek és berendezések előteremtését szolgálják. 1980- ban a KGST prágai ülésszakán az új ötéves tervidőszak feladatai a tervkoordináció előzetes eredményei és még megoldandó problémái kerültek előtérbe. Egyetértettek abban, hogy a tagországok tervező szerveinek és a KGST tervezési együttműködési bizottságának egyaránt meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák sikeres befejezésére, a fűtőanyagok, nyersanyagok, az energia, a jelentős gépek és berendezések iránti igények teljesebb kielégítésére, az egymás közötti kereskedelem növelésére, s a nemzetközi szállítási feltételek javítására. Végül tavaly a KGST szófiai, 35. ülésszakán megállapíthatták, hogy hasznosak a sokoldalú termelési szakosítások és kooperációk tapasztalatai, amelyek különösen az atomerőművi berendezések, az elektronikus számítástechnika a hajók, a vegyipari, az olaj vegyészeti és az elektrotechnikai berendezések gyártásában halmozódtak fel. Az ülésszak nagyra értékelte a komplex program teljesítésében elért eredményeket, de megjegyezte, hogy a kiemelt feladatok megoldásában nem vettek igénybe minden lehetőséget, s az ülésszak hangsúlyozta, hogy a komplex programban kitűzött együttműködés céljai a jövőre nézve is időszerűek. Ezen az ülésszakon az európai KGST- országok és Kuba delegációvezetői kormányközi megállapodást írtak alá a rádióelektronikai készülékek, valamint a hírközlő és számítástechnikai eszközök egységes és egységesített elektronikai elembápsának kiépítéséről, hogy lehetőségeik egyesítésével — jó minőség. ben — kielégíthessék a tagországok szükségleteit. Hang. súlyozták a mikroprocesszorok jelentőségét a népgazdaság hatékonyságának növelésében és a tudományos műszaki haladás meggyorsításában, ezért határozatot hoztak olyan együttműködési program kidolgozásáról, amely a mikroprocesszorok fejlesztését és széles körű hasznosítását segíti elő. Az ülésszakokon elhatározott feladatok végrehajtása a magyar népgazdaság számára is döntő fontosságú eredményeket hozott. Nélkülözhetetlen a már megépült Barátság-vezetéken érkező kőolaj, az orenburgi vezetéken hozzánk jutó földgáz, a 750 kilovoltos távvezeték útján importált villamos energia. A Szovjetunióból évente mintegy 3,5 milliárd köbméter földgáz, 6—7 millió tonna olaj, mintegy 8 milliárd kilowattóra villamos energia érkezik, a hazánkban felhasznált villanyáramnak körülbelül 25 százaléka. A szocialista országokból származik az importált beruházási' javak 64 százaléka, az energiahordozók 93, a nyers- és alapanyagok 58 százaléka. Mi viszont a szocialista országokban értékesítjük az exportált gépek és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az élelmiszerek 51 százalékát. Külkereskedelmi forgalmunknak a fele a KGST-országokba jut. Még nem bontakozott ki a lehetséges mértékben, de kiterjedtségében már ma is igen nagy jelentőségű a termelési kooperáció és a gyár- társszakosítás. Magyarországnak a többi KGST-állammal jelenleg több mint 90 sokoldalú és 152 kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs szerződése van érvényben. Ilyen együttműködési megállapodásokon alapszik a kölcsönös áruszállításoknak több mint 20 százaléka. A szakosodás és kooperáció jó és jövőbe mutató formái főként a számítás- technika, a mezőgazdasági és építőipari gépgyártás és a közúti járműgyártás területén alakultak ki. A gazdasági együttműködésnek legkülönbözőbb formái fontos stabilizációs szerepet játszanak a KGST- országok gazdasági fejlődésében, s egyre határozottabban kibontakoznak a szocialista gazdasági integráció előnyei. Ennek az együttműködésnek a biztonsága, stabilitása, a műszaki-tudományos eredmények hasznosítása azt is lehetővé teszi számunkra, hogy a tőkés piac kdnkurrenciájában is helytálló termékek mind nagyobb körét fejlesszük ki. A világgazdasági konjunktúra további romlása, a tőkés piacokon hozott kíméletlen diszkriminációs intézkedések most különösen kiemelik a szocialista integráció jelentőségét, mind több gazdaságfejlesztési feladatot kell közösen megoldani. Ez az együtműködési fórumok, a KGST-ülésszakok jelentőségét is növelik, mert nagy segítséget nyújthatnak a nemzeti érdekek egyeztetéséhez, nehezen előrehaladó teendők gyorsabb végrehajtásához, a két- és többoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló kezdeményezésekhez. Bizonyos, hogy a június 8-án a magyar fővárosban összeülő 36. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű feladatokat lát majd el. (MTI)
