Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1982. április 15., csütörtök A „történelemtanítás — ma” olvasásakor Érdeklődve olvastam a Népújság március 30., 31. és április 1-i számában közölt cikksorozatot. Érdeklődésemet több tény is fokozta. Hosszú éveken át tanítottam az általános és néhány évig a középiskolában is, ezért számtalan dolgot tapasztalhattam a történelemoktatás területén. Ezért is fogadom el a cikksorozat kérdéseit, válaszait és tanulságait. A csaknem egy évtizedes főiskolai oktatói pályámon hamarosan megfogalmazhattam ; minden oktatási szinten még jobban odafigyelhetnénk történelemtanításunk helyzetére. Mi mire építhetünk? Oktatási intézményünkben, a GATE gyöngyösi mezőgazdasági főiskolai karán nem felvételi tárgy a történelem. Hiszen a főiskola mezőgazdasági szervező üzemmérnököket képez. Ennek ellenére két félévben is találkoznak a hallgatók a történelemmel, mint tantárggyal. A második évfolyamon agrártörténetet hallgatnak. Igen, csak hallgatnak, ugyanis ebből nem vizsgáznak, pedig ez a tárgy a fő képzésük arculatához tartozik. A harmadik évfolyamon ezúttal vizsgatárgyat — a magyar munkásmozgalom történetét 1868—1976-ig tanulják. Mielőtt a tárgy oktatásához kezdünk, tájékozódunk a hallgatók történelmi ismereteiről. Ezek általában megfelelnek elvárásainknak. A cikksorozat jól érzékeltette azt, hogy a tárgy iránti érdeklődést az általános iskolában számos órán belüli (tantárgyi követelményrendszer) és órán kívüli eszközzel (szakköri és egyéb tevékenység) fokozhatja a tanár. A módszerek szinte korlátlanok. Bennünket most az a tanuló érdekel, aki az általános és középiskolában mindvégig szerette a történelmet, és nagy ismeretanyaggal érkezik hozzánk. Először is itt úgy találja a történelmet, hogy nem tartozik a „fő” tárgyak csoportjába. Ez a tárgy már a középiskolában értékét vesztette a szemében, mert nem kellett belőle érettségiznie. Mindezt a leg- nyiltabban és legőszintébben válaszolják felmérő kérdéseinkre. Ugyan, mikor hallott eddigi iskolai tanulmányai során a közelmúltban felszabadult gyarmati országok agrárgazdasági , történetéről szerkezeti fejlődéséről? Itt önálló témaként szerepel ennek a vizsgálata egy egész foglalkozási óra keretében. A magyar munkásmozgalomtörténet meg olyan mélységeket, öszefüggéseket tár elő, amelyekkel korábban nem találkoztak. Űj alapfogalmak, események, történelmi személyek, elvi összefüggések tárulnak elő, — végül a tankönyv anyaga mellett még a kötelező irodalmat is át kell nézni, és a hallgató azon veszi észre magát, hogy ismét elölről tanulja az egyetemes és a magyar történelmet az agrártörténet, illetve a magyar munkásmozgalom-történet tantárgyi követélménye miatt. Történetemben is jártas agrár- szakemberek Szerencsére, csak elvétve találkozunk olyan hallgatóval, aki nyűgnek tekinti a társadalomtudományi tárgyak tanulását, mondván, az ő érdeklődése természettudományos. Ugyanígy azzal, aki csak „tölteléktárgyként” veszi, tanulását meg kényszerű időtöltésnek tartja a vizsgatárgyak rovására. Az ilyen hallgatók általában a szaktárgyakkal is hadilábon állnak. Érdeklődésünkre, honnan a történelem iránti érdeklődése, a hallgató sok-sok okot sorol elő. „Tetszik.” „Megszerettem még általános iskolás koromban.” „Érdekesnek tartom.” „Nélkülözhetetlennek tartom” — kapjuk az általános választ. Építünk a hallgatók külön érdeklődésére. Szerencsére, gazdag eszköztárunk van ar- ra, hogy az érdeklődést felkeltsük, 'illetve fokozzuk. Agrártörténetet, magyar munkásmozgalom-történetet egyaránt heti 3 órában oktatunk. A jól felhasználható (valamennyi felsőoktatási intézmény számára egységes) tankönyvek mellett képi és zenei szemléltető eszközeink vannak a munkásmozgalomtörténethez, saját dokumentum- és képanyag az agrártörténethez. Mindkét tárat éppen a hallgatók közreműködésével bővítjük évek óta. A vázolt tanulási lehetőségek mellett milyen a hall-, gatók érdeklődése? Hogyan? A kötelezőn túli eredmények Az egyik terület a tudományos diákköri tevékenység, írták már tsz-történetet, falutörténetet az 1945 utálni évekről, és sorolhatnék a legkülönfélébb területeket, történelmi témákat, amelyekkel 1975 óta minden országos tudományos diákköri konferencián képviselték főiskolai karunkat, 1981-ben például művelődéstörténeti (!) témával. A másik terület a honismereti-helytörténeti diákkörben való részvétel. Egyik szerzőijárunk az idén megyei helyezést nyert, és az országos döntőbe jutott helytörténeti témájú (gyöngyösi) pályázatával. Három évvel ezelőtt olyan csoportjaink voltak, amelyekkel bekapcsolódhattunk az éppen bevezetésre kerülő magyar munkásmozgalomtörténet kísérleti oktatásába. A vállalkozás oktatótól, hallgatótól egyaránt alapos munkát követelt, de sikerrel helytálltunk. Az eredményekről országos oktatásmódszertani tanácskozáson számolhattunk be. Két évvel ezelőtt a munkásmozgalom központi zenei anyagának szemléltetési lehetőségeit vizsgáltuk, szintén eredménnyel. Természetesen az eredmény a gyakorlati foglalkozásokon és a zárthelyi dolgozatokkal, végül — a magyar munkásmozgalom-története tárgy esetében — a vizsgán mérhető. . Közhely, hogy relatív ez a mérés, mert nem minden esetben nyújthat teljes képet. Mégis, ha elfogadjuk ezeket az eredményeket, és ezek alapján igyekszünk képet formálni hallgatóink történelem iránti érdeklődéséről (megismételve a cikksorozat Címét: A történelemtanítás — ma), a többség esetében egyértelműen fogalmazhatunk: fiataljaink elfogadják a történelmet is, és a többi tárgy mellé sorolják. Hogy azért a történelem mégis eltérő más tárgyaktól, szintén hallgató válaszolta az egyik felméréskor. Kérdésünkre, „Szívesen — nem szívesen tanulja-e a történelmet,” az előbbit húzta alá, és ekképpen indokolta: „História est magistra vitae!” (A történelem az élet tanító- mestere.) Kételkedhetünk-e a válaszában ? Dr. Misóczki Lajos főiskolai docens FOTÓZÓ ÚTTÖRŐK Siker Miskolcon „Olvasó lány”, Tóth Péter ÍZ éves felsőtárkányi úttörő fotója „A munka mind egyformán szép” címmel hirdette meg országos fotópályázatát úttörőházi fotószakkörök részére az idén a Miskolc Városi Művelődési Központ ifjúsági osztálya és a Magyar Fotóművészek Szövetsége. A pályázók munkáiból 76-ot minősített bemutatásra a zsűri (április 2-től 25-ig látható a kiállítás a Győri kapu 27. szám alatt) és a legjobbakat pénzjutalommal, külön- díjakkal tüntetett ki. A sikeres pályázók között találhatók az egri Há- mán Kató Megyei Ottörő- ház fotószakkörének tagjai: kollektívájuk az I. helyezést érte el, Tóth Péter az itt látható képével a Miskolc Városi Úttörőelnökség különdíját nyerte el. Szavalóverseny — Iró-olvasó találkozók — Előadóestek Megemlékezések Illyés Gyula születésnapján (Tudósítónktól) Nagy írónk, Illyés Gyula idén tölti be 80. életévét. Születésnapi köszöntőül megyénkben több rendezvényre is sor kerül. Ezek közül kiemelkedik a vers- és prózamondó verseny. Csaknem féléves előkészület után ma, csütörtökön zárul a Megyei Könyvtár, a Megyei Művelődési Központ és a KISZ Heves megyei Bizottsága által szervezett vetélkedő. Szlovákiai magyar írók és költők munkáiból, valamint Illyés Gyula életművéből választhattak a versenyzők két-két verset, illetve prózát. Az elmúlt két hónapban a járási-városi elődöntők során a zsűrik kiválasztottak majd 40 főt, akik április 15-én találkoznak a megyei döntőn. Itt Fodor András költő elnökletével hallgatja meg a szavalókat az a bíráló bizottság, amelyik eldönti, hogy kik a legjobbak. Ezenkívül megyénk több településén író-olvasó találkozóra kerül sor, illetve előadóestekre, melyeken Tompa László előadóművész Illyés Gyula tiszteletére összeállított irodalmi műsora hangzik el. Baranyi Imre ÖT HÓNAP, ÖTVEN KILÓ (IV/3.) Az első biztató jelek Egy sikeres fogyókúra tanulságos krónikája Nem szeretnék senkit illúziókba ringatni, ezért megvallom: az első napok, hetek próbára teszik az ember türelmét, kitartását Sokszor voltam úgy, hogy már nem bírom, s feladom, bármi történik is. Ezeken a kríziseken — számuk a múló idővel egyre csökkent — az akarat, a csakazértis megmutatom indulata, az önbecsülés segített át. Egy biztos, minden erőpróba edzette kitartásomat, s ezentúl már csak arra törekedtem, hogy a kötelmeket minél elviselhetőbbé tegyem. o A már említett juhászpörköltet feladtam, mert több összetevője — a szalonna, a gyulai kolbász — vészesen csábított a megingásra. Kikötöttem viszont a székelykáposztánál, s ezután a savanyú káposzta lett az alapételem, erre építettem fel minden elképzelésemet. Mindjárt látják, hogy ezekből szép csokorra valót válogattam össze. A legmegnyerőbb az volt, hogy egy kiló csak kétszáz kalóriát tartalmazott. így aztán 1500 grammhoz csirke-, marhahúst tettem, s kuktában vízzel felöntve — zsír és olaj nélkül —, jól megfűszerezve — készítettem étvágygerjesztő eledelt. Ez aztán a bőség és a változatosság érzésével boldogított. Közben megszoktam a saját magam által rendelt előírásokat, s mind kiegyensúlyozottabbá formálódott közérzetem. A javaslatok kombinálásával — megtalálhatók a többször jelzett A karcsúság titka című könyvben — egyre újabb „recepteket” állítottam össze, s ebben az egyáltalán nem unalmas elfoglaltságban is örömet leltem. o Teltek a hetek, s minden szombaton bizakodva álltam a fürdőszobamérlegre. Egyenletes, lendületes tempóban fogytam, lényegében — átlagban számolva — havi tíz kilót. Eleinte viszonylag többet, később némileg kevesebbet. Nem lehet szavakba foglalni azt az elégedettséget, ami áthatott Szinte ujjongtam, s majd- hogy gyerekes kíváncsisággal próbálgattam régi ruháimat, amelyek közül egyre többet viselhettem. Igen, ezek voltak a siker első, további erőkifejtésre sarkalló jelei. Ilyenkor senki sem marad magára, s ebből a szempontból én sem voltam kivétel. A munkatársak, az orvosbarátok elismerése — a rendszeres ellenőrzésről nem szabad lemondani! — szinte szárnyakat adott. Már tudtam: ezt nem lehet abbahagyni, ezt akkor is következetesen végig kell vinni, ha közben előre nem látható, be nem kalkulált nehézségek regimentje is tornyosul. Q Menet közben azért mégis adódtak — természetesen megoldható — gondok. Többek között az, hogy át kellett rendeznem — méghozzá alapvető változásokat beiktatva — életemet. Elmaradtak a pohár melletti nem mindig haszontalan, de feltétlenül időt rabló és üresjáratokkal tarkított diskurzusok. A felszabadult órákat azonban tartalmas elfoglaltsággal, kamatozó programokkal töltöttem ki. Szükségletemmé vált a gyaloglás, a rendszeres, olykor hat-hét kilométeres séta. A kocsi mindinkább elvesztette számos vonzerejét, a barangolások során viszont felfedeztem azokat az értékeket, amelyeket máskor észre, se vettem. A régebben érdektelen percek színnel telítődtek. A munkában — bár mindig szerettem szakmámat, hivatásomat — valóságos gyógyírt leltem, hiszen így folyvást leköthettem magamat. Közben ezernyi ötlet, megvalósítandó terv bukkant fel, s ezeket rendbe szedtem, s hozzáfogtam kivitelezésükhöz is. Úgy is fogalmazhatnék, hogy szellemi teljesítőképességem megsokszorozódott. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen mindez annak következménye, hogy fokozatosan, a fogyó kilókkal egyenes arányban visszanyertem tíztizenöt évvel ezelőtti fizikai frissességemet. Megleltem — ez sem túlzás — a kis dolgokban, az apró örömökben szunnyadó, rejlő poézist. A hajdani szertelenséget a rend váltotta fel, s előre megszabott ütemben haladtam céljaim felé, érvényesítve a megfontoltságot, mellőzve a türelmetlenséget. Érzékenyebb, megértőbb lettem mások bajai iránt, s meddő viták helyett mindinkább az egészséges, a minden fél javát: szolgáló kompromisszumokat kerestem, s az esetek többségében meg is találtam. Úgy vélem: ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy az egymás után eltűnő tíz kilók kedvező pszichés hatása sem maradt el. Ezért aztán derültem az aggódó, néha rosszmájú megjegyzéseken, s megnyugtattam az örökös tamáskodókat: orvosi ellenőrzéssel lépkedem nem a nemlét, hanem az egyre nagyobb joggal remélt megújulás felé. Pécsi István Összkomfortos faházak Szilvásváradon Családosán - SZOT-iidiilőkben Hányán üdülhetnek idén családjukkal együtt SZOT- beutalóval? Minden harmadik szakszervezeti beutaló családos üdülésre jogosít. Ebben az évben 27 ezerrel, a főidényben 12 ezer 500-zal többen üdülhetnek családosán. Természetesen ezzel arányban csökkent a felnőtt üdültetés száma, összesen 40 ezer család, azaz 129 ezer személy kaphat beutalót. A főszezonban, június elejétől, augusztus végéig 22 ezer család, összesen 69 ezer személy nyaralhat. Az igény- bevételt befolyásolja az iskolai tanév késői befejezése és korai kezdése1. Ezért fontos, hogy a nyári családos üdültetés 6 csoportjából az első és az utolsó turnusra leginkább olyan szülők kapjanak beutalót, akiknek, a gyermeke még nem iskolás korú. Megoldást jelentene az is, ha az iskolák a jól tanuló diákokat már a tanév végén az osztályzatok lezárása után elengednék, és szeptember eleji egy-két napos hiányzást sem vennék rossz néven. A családos beutalók mintegy 60 százalékával két felnőtt és egy gyermek üdülhet, illetve az egyedülálló szülő két gyermekét viheti magával. A szobák mérete és az étterem nagysága miatt kötött a létszám, viszont az új üdülőket már úgy alakították ki, hogy egy családban két felnőttet és két gyermeket tudnak fogadni. Ilyen a tavaly nyáron megnyílt soproni pedagógus üdülő és a júniustól működő gyulai üdülő is. A beutalók mintegy 20 százaléka két, 10 százaléka több gyermekkel való üdülésre jogosít. A nagycsaládosok összkomfortos faházakban nyaralhatnak a Balaton partján, a Bakonyban, Leányfalun, valamint Szilvásváradon. Családos üdülésben csak két gyermek után kell fizetni, ha több gyermekes család, akkor két gyermeken felül minden további kis beutalt üdülőjegye térítésmentes. Például egy négy gyermekes házaspár a két hétre összesen 2044 forintot fizet. Hatkrajcáros felezett Tavaszi bélyegárverés Budapesten Április 17-én, szombaton és 18-án, vasárnap tartja hagyományos, sorrendben 22., tavaszi nagy árverését a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Budapesten, a VI. kerület, Vörösmarty utca 65. szám alatt lévő székházában. Külföldi és magyar klasz- szikus, továbbá modern bélyegek, gyűjteményrészletek, légipostalevelek, osztrák posta Magyarországon bélyegek és bélyegsorok, valamint levélérdekességek kerülnek eladásra. Több mint 110 tételből — köztük számos kuriózumnak számító érdekességből — válogathatnak az érdeklődők. Eligazodásukat segíti, hogy a helyszínen katalógust árusítanak. A ritkaságok közt kalapács alá kerül egy 1850-ből származó hatkrajcáros felezett bélyeg, a valódiságát bizonyító igazolással, s még számos fila- télia érdekesség. A kétnapos aukción ' a külföldi anyagokat április 17-én, szombaton délelőtt 10 órakor, a modern magyar értékeket április 17-én, szombaton délután négy órakor, a klasszikus magyar bélyegeket pedig április 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor árverezik.
