Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 15., csütörtök 5* BULGÁRIA Koprivsticai házak Koprivstica - műemlék város Bulgáriában nagy becsben tartják a múlt emlékeit, legyen az művészeti, építészeti, vagy éppen népművészeti alkotás. Milliókat költenek ásatásokra, egyházi, vagy világi épületek restaurálására, képző- vagy ipar- művészeti remekek konzerválására, megőrzésére. Koprivstica — a Szófiától alig száz kilométerre levő városka — teljes egészében műemlék. A népi építészet, a bolgár reneszánsz hasonlíthatatlanul szép és gazdag gyűjteménye minden utcája. Előreugró faerkélyek, finoman faragott díszítések, áttört facsipkék, fakeretes ablakok, színesre festett falak. Magas kerítések, cizellált kapuzárak, girbe-görbe utcák. A legtöbb ház ma is lakott, s lakói által eredeti formájában ápolt, megőrzött (persze erre kötelezik is a műemlék városka polgárait). Az új házak is hagyományos stílusban épülnek. Nagy méretű terméskövekből, nyersszín fából. Az ódon hangulatú főtér közelében kobaltkék, címeres, zsalugáteres épület. A szomszéd porta sárgán, fehéren ragyog. Több épületet kitárnak a turisták előtt: úgy rendezték be, amilyen száz évvel ezelőtt lehetett. Az Oszlenkov-ház — gazdag kereskedőcsalád tulajdona volt; az épület fényűző gazdáiról vall. A négy oszloplábon álló, előreugró erkély, Drezda számára az 1945. február 13-ról 14-re virradó éjjel jelentette a borzalmak éjszakáját. Az angol és amerikai bombázók támadása lángtengerbe borította a várost. Néhány óra leforgása alatt 35 ezer ember pusztult el, s 15 négyzetkilométernyi sűrűn lakott terület vált a földdel egyenlővé. Az utókor számára Drezda a pusztulás és az újrakezdés jelképe. A város lakói sosem fogják elfelejteni, hogy a felszabadulás után hogyan siettek segítségükre a szovjet katonák: ellátták őket élelemmel, részt vettek a szétrombolt gáz-, víz- és villanyvezetékek helyreállításában, segítettek a járványveszély elhárításában. Nem csoda hát, hogy a szovjet—NDK barátság szálai itt fonódtak a legerősebbé a két nép fiai között. Az egykor halottnak hitt Drezda helyén ma virágzó szocialista nagyváros áll, modern nagyiparral, a tudomány és a technika számos intézményével. Drezda ipari üzemei a nyolcvanas évek küszöbére elérték az évi 14 milliárd márkás termelést, és olyan termékeket állítanak elő, mint a világszerte ismert adatfeldolgozó gépek, elektronikai műszerek, mérőberendezések és korszerű szerszámgépek. A város 120 nagyüzeme a világ 90 országával áll gazdasági-kereskedelmi kapcsolatban. Drezda a tudomány és a kultúra fellegvára is. Kilenc az íves oldalerkély, az áttört facsipkés falak némi török hatást mutatnak. Csakúgy, mint a berendezés egyes tárgyai. Oszlenkov sokáig élt külföldön, s a konstantinápolyi kereskedőházak mintájára építette sajátját. Dúsan faragott a mennyezet, díszesek a falak. A padlót szőnyegek borítják. A falak mentén kerevet fut körbe, népi hímzésű párnákkal, térítőkkel díszítve. A legtöbb koprivsticai ház kétemeletes, nagy zárt verandákkal, erkélyekkel. Az épületeket magas kőfal veszi körül, egyszerű fakapus bejárattal. Odébb a mesteremberek utcája vezet fel a dombra. Az egyik üzletet — a cipészét — be is rendezték: régi szerszámokkal, kaptafákkal, ódivatú lábbelikkel. S felöltöztettek egy bábot, odaültették a kaptafához. A hegyre futó girbe-görbe utcák, régi kőhidak, csörgedező patakok vezetnek el a város legrégibb építészeti emlékéhez, a Pavlikjanszka- házhoz. A 300 éves épület szinte csodával hatásos módon épségben túlélte a XVIII. század végi, XIX. század eleji városégéseket. Koprivstica temploma, az az 1817-ben épített Szűz Má- ria-templom értékes iko- nosztázzal, püspöki trónnal, faragott kereszttel és egy 1644-ből származó kézzel írott evangéliummal büszkélkedhet. A templom udfőiskoláján és 10 szakoktatási intézményében mintegy 35 ezer diák tanul. A város 200 tudományos intézete kutatók százainak ad munkát. A városban együtt él a múlt és a jelen. Az új lakótelepeken az elmúlt évtizedekben 85 ezer modern lakás épült fel, 60 új iskola szolgálja az alap- ás középfokú oktatást. Ezek egyben a sportélet központjai is jól felszerelt tornacsarnokaikkal. A fejlődő, gyarapodó város egyre több anyagi erőt fordít a szebbnél szebb műemlékek helyreállítására. Ma már a régi fényében ragyog a Zwinger, az Albertinum, a Johanneum, a Kreuzkirche és sok más értékes műemlék, amelyeket modern stílusban épült üvegpaloták, kultúrközpon- tok vesznek körül. Drezda angol partnervárosának, az egykor szintén sokat szenvedett Coventry- nak a főpolgármestere így szólt legutóbbi látogatásáról: „El vagyok ragadtatva az önök csodálatos Drezdájától. Az új épületek kivitelezése és a műemlékek rekonstrukciója különösen megragad engem, mint építészt. Csak gratulálni tudok törekvéseikhez, amelyek újabb és újabb hozzájárulást jelentenek polgáraik életszínvonalának emeléséhez és élő példái annak, hogy kemény munkával mit lehet tenni a békéért és a jólétért.” varán helyezték el a város szülöttének, a nagy bolgár költőnek, Dimcso Debelja- novnak különös síremlékét. A fiát visszaváró anyag életnagyságú szobrát mintázta a művész — Ivan Lazarov — a sír fölé. A festői felvésű város a török időkben forradalmak, a nemzeti felszabdítási mozgalmak központja volt Itt született Ljuben Karavelov, a forradalmár, szülőháza ma a forradalmak és a felszabadító harcok emlékmúzeuma. (Karavelov, mint a moszkvai lapok tudósítója később Újvidékre került és a szerb nacionalista mozgalmakkal való kapcsolata miatt Pesten bebörtönözték.) Sok politikust, forradalmárt, írót, költőt adott e város a bolgár népnek. Itt született Kableskov, Benkovszki, Do- rosziev — házaik múzeumként őrzik emléküket. A város közepén — fákkal, bokrokkal körülvéve mauzóleum áll. Az „első puskalövés” emlékművének is nevezik, s azon a helyen emelték, hol az 1876. április 20-án a törökökre az első lövést leadták a koprivsticai és a környékbeli hazafiak. E mauzóleumban nyugszik Todor Kableskov is, s a felkelés sok vezetője. Az egyik emelkedőn, tömegsírban a fasizmus ellen harcoló és. elesett hősöknek állítottak emlékművet. Kádár Márta VIETNAM Az egészségügy UJltOI Ho Sí Minh-város egészségügyi dolgozói számos újítást vezetnek be a gyakorlatba napjainkban. Nem marad el az eredményes kezdeményezések haszna sem: az elmúlt öt évben nemcsak javult a nagyváros egészségügyi ellátása, hanem 5 millió dong értékű megtakarítást is elértek a jobb szervezés következtében. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók új gyógyító eljárásokkal kísérleteznek, amelyek szerencsésen ötvözik a nyugati és az ősi keleti gyógymódok előnyeit. A Szeptember 2. Gyógyszergyár és a város három kórházának munkatársai közösen kísérletezték ki azokat az új gyógyszereket, amelyeket import alapanyagok helyett már hazai drogokból készítenek. Az új szerek remekül beváltak a kórházi és klinikai gyakorlatban. Egy kísérletsorozat keretében a gyógyszermérgezések hatástalanításával foglalkoztak. Sikerült megszüntetni különböző fajta gyógyszermérgezéseket az aku- punktúrás és gyógyszeres kezelés kombinációjával. Hoang Tien Bao professzor az égési sérülések kezelésére dolgozott ki új eljárást munkatársai segítségével. LAOSZ Házi atlasz 236,8 ezer km2 területű, 3,6 millió népességű ország. A lao törzsek az i. sz. I. században telepedtek le a mai Laosz területén, s alapították meg első birodalmukat. A központosított állam azonban többször is részekre szakadt, majd 1883-ban Sziám (Thaiföld) hódította meg. 1893-tól a francia gyarmatbirodalom (Indokína) része, 1940-ben pedig a japánok foglalták el. A francia gyarmatosítás ellen küzdő népi erők harcának eredményeként, az 1954-es genfi egyezmény szavatolta az ország függetlenségét, de ezt több állam, elsősorban az USA nem tartotta meg. Üjabb küzdelmek után 1975 végén kiáltották ki a független Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot. A hosszú háborúk következményeként elmaradott agrárország, az egy főre jutó nemzeti össztermék 100 dollár alatt van. Fő gazdasági ágazat a mezőgazdaság. Legfontosabb terményei: rizs, kukorica, dohány, kávé. Említést érdemel az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, baromfi) is. Örményországban a lakosok száma alig haladja meg a 3 milliót, közülük 6500 állampolgár megérte a 90. életévét, 625 pedig már elmúlt 100 éves. Nem véletlen tehát, hogy Örményországban hamarosan megnyílik egy gerontológiai központ. Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán *és más Kaukázuson túli köztársaságok nemcsak a Szovjetunióban, hanem világviszonylatban is a hosszú életűek földjének számítanak. Megállapították, hogy az emberek a hegyekben, a tengerszint felett mért 500—1500 méteres sávban élnek sokáig. Ennek oka, hogy ezt a magassági szintet gazdag ibolyántúli napsugárzás jellemzi, amely sokféle kórokozó baktériumot elpusztít. Az embereknek itt jártuk- ban-keltükben naponta többször is le kell küzdeniük az emelkedőket. S mindezt szinte kristálytiszta, baktériummentes levegőben. A magasban ugyan kisebb a levegő oxigéntartalma, mint az alföldön, ám a szervezet ehhez hozzáedződik. Láttak már a hegyekben lakó kövér embereket? EgyNoha jelentős ásványkincsekkel rendelkezik (ón, vas, szén, kőolaj, arany, réz), egyedül csak ónércet bányásznak — évi 600 t, 14-ik a világon. A gyáripart nészerűen nem élnének meg. A hegyek között mondják: élj sokáig és légy arányos testalkatú. A pihenőkkel megszakított huzamos ideig tartó járás a legjobb módszer az elhízás ellen és a vérkeringési zavarok leküzdésére. Ezenkívül a gyaloglás életvidámmá teszi az embert, mivel a hegyvidéki táj szépsége tudat alatt is hatással van rá. Mindez lelki megnyugváshoz vezet. Okvetlenül szólnunk kell az alvásról, a pihenés legfőbb módjáról. Enélkül nem lehet egészséges és nem élhet sokáig az ember. Erre különben szükség van a mi korunkban, amely sok idegi és pszichikai túlterheléssel jár. A hegyvidéki emberek mélyen alszanak, naponta 10 órát is. Évente 7—8 hónapon keresztül a szabad levegőn térnek nyugovóra. A hegyi lakók élelme vitaminokban gazdag. Bőven fogyasztanak nyers salátát, friss zöldséget, hagymát, babot, csipkebogyót, szőlőt, mézet, vagyis biológiailag értékes anyagokat tartalmazó élelmiszereket. Sok évszázados szokás a könnyű szőlőborok mérsékelt fohány élelmiszeripari és textilüzem képviseli. Fő kiviteli termékei: az ón, kávé, bőr és fa. Behozatala: élelmiszer, textília, gépek és fogyasztási cikkek. gyasztása. Ez élénkítő hatású és jó közérzetet biztosít. A bor bontja a zsírokat, élénkíti a vérkeringést, amely öreg korban már lelassul. Milyen a hosszú életű emberek munkája? Ezek az emberek ösztönösen megértették, hogy az életben a legfontosabb a ritmus, a rendszeresség. Általában az élet annál hosszabb, minél kevesebb törés következik be megszokott életvitelünkben. S itt elérkezünk az úgynevezett „nyugdíjas tünethez”, amely oly végzetes lehet az idősebbekre. A gerontológusok már régen rájöttek: a legfőbb az egyik életfázisból a másikba való nyugodt áttérés, amely mentes a hirtelen törésektől, a szociális, vagy a csah*li körülményekben bekövetkező változások nyomasztó érzésétől. Mit jelent a nyugdíjba kerülés a falusiak számára? Nem a radikális változást, hanem gyakorlatilag az évtizedeken át megszokott életmód folytatását. A közös földek helyett a saját gyümölcsöst és a saját konyhakertet. Csak a tevékenység helyszíne változik, de lényege alig. Ehhez hozzátartozik a hosszú életűek családjában levő nagyszámú unoka, az életvidám fiatalok sokasága, no meg tisztelete a bölcs tanácsadó öregek iránt, akik ily módon szüntelenül érzik, hogy szükség van rájuk. Manapság sokat beszélnek a hosszú élet genetikai tényezőiről. Itt azonban még sok a rejtély. Vajon minden örökletes? Örökletes-e a késői, lassú öregedés? Kapunk-e alkalmazkodási készséget az ősöktől, vagy azok az élet folyamán alakulnak ki? S vajon örökletes-e az életért való küzdelem vágya? A hosszú életre törekvés nagyszerű cél, melyben az ember jelleme is jelentős szerepet játszik, hiszen egyetlen munkakerülőből, egyetlen egoistából sem lett még matuzsálem! Nelli Szaakjan, APN—KS összeállította: Gyurkó Géza Az Abház Hosszúéletűek Együttese NDK Nagyvárosok: Drezda SZOVJETUNIÓ Kívánunk hosszú életet...
