Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1982. április 2., péntek 1,40 FORINT NE A STATISZTIKA DÖNTSÖN Nők és a vezetői munkakör Széles körű vita a megyei pártbizottság ülésén Porosodó szemléltetőeszközök Kedves apukák, ki ért a híradástechnikai készülékekhez? így szólt a kérdés az egyik középiskola szülői értekezletén. Majd az osztályfőnök elmondta, hogy elromlott a külföldről származó képkivetítő készülék és nem tudják megjavíttatni, mert nincs hozzá alkatrész. Talán az apukák közül valaki meg tudná javítani... A kérdés elhangzását követően eszmbe jutott, hogy 10—15 éVvel ezelőtt milyen gyakran hallottam az iskolákban azt a panaszt, hogy kevés a szemléltetőeszköz, s emiatt nem elég eredményes az oktatás. Az utóbbi évtizedekben a költségvetés a hiány felszámolására külön évi 60 millió forintot irányzott elő e célra. Az iskolák többségében megjelentek a televíziós készülékek, a diavetítők, s a legkülönfélébb technikai eszközök. Igenám, de a beruházásokat követően a fenntartás és a kezelés feltételei a legtöbb helyen nem jöttek létre és a tapasztalat azt mutatja, hogy a milliárdos vásárlás eredménye igen sovány lett. Az eszközök gyorsan megrongálódtak, elhasználódtak, a javításukra ilyen vagy olyan okból nem került sor, s most többségük valahol porosodik. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a szemléltetőeszközt valamely tanár óhajára megvette az iskola, de miután az illető pedagógust áthelyezték más intézményhez, a kollégái már idegenkedtek az eszköz használatától. A sorsa ugyanaz, mint az elromlottaké: porosodik a raktárban. Nagyon nehéz lenne a tanintézetekben kialakítani azt a követelmény- rendszert, amely megszabná a szemléltető- és oktatógépek használatát. Azt azonban el kellene érni, hogy az intézmények úgy gazdálkodjanak, hogy az iskola szemléltetőeszköz-, gép- és műszerállománya a rendeltetésének megfelelően — az anyagi elhasználódás normális határáig — az oktatás szolgálatába álljon. Ehhez — bár kétségkívül elgondolkodtató az osztályfőnök kérése, megnyugtató megoldáshoz nem vezethet — a szülők segítségét igényelni dicséretes szándékra utal. (W. I.) A nők vezető munkakörre való felkészítésének tapasztalatairól, az elmúlt öt évben e körben elért eredményekről tárgyalt tegnapi ülésén a megyei pártbizottság. A tanácskozáson, amelynek résztvevőit megnyitójában Vaskó Mihály, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, részt vett többek között Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, valamint Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Tsz elnöke, a Központi Bizottság tagjai, valamint tizenegy termelőszövetkezeti nőbizottság elnöke is. Ot év alatt 1350 női vezető A nők élet- és munkakörülményeinek javítását, egyenjogúságuk gyakorlati megvalósítását és az arra rátermettek vezetővé nevelését, mint feladatot, még az 1970. évi februári KB-hatá- rozat szabta meg. Azóta jókora utat tettünk meg és az utolsó öt évben már jelentős eredményekről lehet számot adni. Erről tanúskodott a beszámoló, az azt kiegészítő szóbeli tájékoztató, és erről a kilenc hozzászólás is. Megyénkben a vezető'beosztásban dolgozók több mint egynegyede nő, számuk évről évre fokozatosan emelkedik. Ez igen kedvező! Ám, ha részletesebben vizsgáljuk a vezetésben részt vevők számarányát, kiderül, hogy a növekedés az alsó- és középszinten jelentős, de nem mondható ugyanez el a magasabb beosztású vezetők tekintetében. Ennek elsősorban az az oka, hogy egy évszázados hátrány megszüntetéséhez egy évtized kevésnek bizonyult. A beszámolóban és a hozzászólásokban is megfogalmazódott, sokszor jelent akadályt egy-egy nő vezetői kinevezésében, hogy az nem rendelkezik megfelelő szakmai végzettséggel, illetve sok esetben családi és egyéb kötöttségek miatt nem is vállalkozik ennek megszerzésére. A nők hátránya tulajdonképpen már az általános iskola elvégzésekor jelentkezik. Igaz ugyan, hogy a nyolc általánost elvégző gyeKimagasló építészeti alkotásokért, illetve munkásságuk elismeréseként hét építésznek nyújtotta át Abraham Kálmán építési és városfejlesztési miniszter az Ybl Miklós-díjat. Közülük Fülöp Annamária és H. Tóth Judit, az Általános Épület- tervező Vállalat építészei, a Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának épürekek 95 százaléka tovább tanul, de ahol tovább tanul, az már önmagában hordja a lemaradás lehetőségét. Az eltérés már itt nagyon nagy. A fiúgyermekek szakmunkásképzőkben és szakközép- iskolákban tanulnak tovább, míg a lányok többsége a gimnáziumot választja. S mivel felsőfokon sokan nem tanulnak tovább, az érettségi után már elhelyezkedésüknél hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a szakmát választó fiúk. Valósnak tűnik az a megfogalmazás, miszerint a családok eleve úgy döntenek, hogy a fiúnak szakma kell, a lánynak az állás. Egyenlőtlen esélyek Ma már egyenlő eséllyel indulhatnának a tizenévesek, de a konzervatív szemlélet, a régi szokások gátlói a fiatalok helyes pályaválasztásának. A nagyobb lehetőségeket nyújtó ipari pályán a lányok száma még mindig kevés. Hogy mennyire, arra egyetlen példa: a megye ipari szakközépiskoláiban 1847 gyerek tanul, de közülük csupán tizenegy a lány. Kétségtelenül növekedett a nők szakképzettsége, a tíz év alatt tizenegyezerrel nőtt a szakmunkás, 2500-zal a felsőfokú végzettséget szerzett nők száma, és az is igaz, hogy előtérbe került a nők vezetővé nevelése, ám még nem eléggé. A beszámoló is igyekezett őszintén feltárni — a hozzászólások is — mindazokat az okokat, amelyek hátráltatják a nők vezetővé válását. Egyértelműen kicsengett: néha maguk a nők is ehhez az „okokhoz” tartoznak. Nehezíti a dolgot a családi háttér. Jellemző, hogy ha a férj tanul, akkor az egész család támogatja őt, de az asszony már nem kapja meg ugyanezt a segítséget. Objektív nehézség az is, hogy a nőre vár a munka mellett a család ellátása, s ha ehhez még a közéleti munka vállalása is járul, aránytalanul nagyobb a teherviselése. Az is igaz, időnként maguk a nők is létével érdemelték ki e kitüntető díjat. Körültekintő tervezéssel illesztették az épületet a városi környezetbe, az alkotás megformálása, szerkezeti rendszere célszerűen alkalmazkodott az épület használatához. Az Ipari Minisztériumban a formatervezési nívódíjak átadására került sor. Hetvenkét vállalat és hat szövetbizalmatlanul fogadják a soraikból kiemelt vezetőket. Szemléletváltozásra van szükség Joggal esett szó több ízben arról, hogy szemlélet- változás szükségeltetik a családban, a társadalomban, nőknél és férfiaknál egyaránt. önkrititkusan vette számba a beszámoló, hogy kevés a nő a párt választott vezető szerveiben, de a párttagságában is. Igaz, hogy az alsó- és középszintű választott szerveknél lényeges a változás, de „feljebb” már nem lehet jelentősebb előrelépésről beszélni. E témát érintette különben részletesebben is Duschek Lajosné a felszólalásában. Gyors és jelentősebb volt az előrehaladás a választott vezetőknél, értve ez alatt a szakszervezeteket, a tömegszervezeteket is, ám lényegesen lassúbb e tempó a kinevezéssel élre kerülőknél. A helyi tapasztalatok e téren azonosak az országoséval. Az iparban még magyarázható a szakképzettség hiányával, hogy kevés a magasabb szintű női vezető, de mivel indokolható, hogy kevés a humán pályákon is, ahol pedig éppen az „elnőiesedés” a jellemző. Megyei példa is alátámasztotta ezt: a tanárok nyolcvan százaléka nő, ugyanakkor az iskolai igazgatóknak csupán 29,1 százaléka tartozik a gyengébb nemhez. A nő vezetővé nevelésének alapja a jó kádermunka. Hangsúlyozták a résztvevők, nem szabad, hogy statisztikai szemlélet befolyásolja a nő kiválasztását, hanem annak a mérlegelése a döntő: megfelel-e a hármas követelménynek? Ha igen, indokolatlan nagyobb követelményeket és bizonyítást várni tőlük, mint a férfiaktól. Szocialista társadalmunk nem nélkülözheti a nők részvételét a vezetésben sem. Noha vannak eredmények, nem lehetünk elégedettek, mert nem használtuk ki a lehetőségeket. E megállapításból, mint a megyei pártbizottság határozatából is következik, mindenkinek le lehet és le kell vonni a következtetéseket a jövő tennivalóit illetően. kezet csaknem 1400 pályázatra beküldött terméke közül választották ki a nívódíjra érdemes 17 tervet. A díjat Szabó Imre ipari miniszterhelyettes adta át. Ugyancsak ünnepélyes keretek között adta át Abraham Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter öt szakembernek az Eötvös Loránd-díjat. Ybl-díj az oktatási igazgatóság épületéért OT ÍV ALATT: Exportminőség Istenmezején Pontosan öt éve létesítette telepét Istenmezején a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet. A magas elvárásoknak jól megfelelt a hetvenöt bányászfeleség: ma mar MERT- ellenőrzéssel, exportra dolgoznak A szalagrendszerű gyártást két éve telje, sen új géppark köny- nyíti. A Tex- tima varrógépekről évente 5,5 millió forint értékű termék kerül a cso- magolóba, Kiss And- rásné és munkatársai keze nyomán A minőség- ellenőrzés és a csomagolás egyaránt dolga Pál Ti. hamérnénak és Bíró József- nénak. A HUNGAROTEX közvetítésével Harkovba és Leningrádba kerülnek az istenmezeji termékek (Szántó György képriportja) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek módosításáról, va- a jogosultak körének bővítéséről. A segély igénybevételének a jövőben két éven belül 9 hónapos előzetes munkaviszony lesz a feltétele, szemben az eddigi másfél éven belüli 12 hónapi munkaviszonnyal. A jogosultság ezentúl kiterjed a bedolgozókra, a részfoglal- kozásúakra, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családtagjainak meghatározott körére is. A súlyosan fogyatékos, illetőleg tartósan beteg gyermekek után 6 éves korig igényelhető segély. A jövőben, ha azt a szülők úgy kívánják, a gyermek egy éves korától a segélyt az apa jogán is igénybe lehet venni. A gyermek másfél éves korától jogosult a számára folyósított összeg csökkentése nélkül munkát is vállalhat havi átlagban, legfeljebb napi 4 órás munkaidőben. Az új rendelkezések 1982. május 1-én lépnek hatályba. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését az 1982. évi feladatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek túlnyomó többségének szervezett és jó minőségű munkája, a háztáji és kisegítő gazdaságok számára nyújtott lehetőségek, valamint a rendelkezésre álló anyagi-műszaki alapok jó feltételeket biztosítanak a termelés ez évre előirányzott növeléséhez. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztériumok, főhatóságok és szervezetek vezetőit, hogy intézkedéseikkel járuljanak hozzá a mezőgazdaság előtt álló feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A gazdasági bizottság tájékoztatója alapján a kormány áttekintette a főváros sütőipari termékellátásának helyzetét. Határozatot hozott a VI. ötéves tervben előirányzott sütőipari fejlesztési programban foglal-' tak ütemesebb végrehajtására, amely elsősorban a termékek választékának bővítését, a minőségi javítását és a higiénikusabb, korszerűbb szállítás feltételeinek megteremtését szolgálja. Jóváhagyta a Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság jelentését az országos középtávú kutatási fej- lestési terv keretében végzett munkák 1981. évi tapasztalatairól és a bizottság elmúlt évi tevékenységéről. (MTI)
