Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
I 2. NÉPÚJSÁG, 1982. április 2., péntek Sc SS TELEX VARSÓ Gustáv Husák köztársasági elnök, a CSKP KB főtitkárának meghívására április elején Wojciech Jaruzelski hadseregtábomoknak, a LEMP KB első titkárának, miniszterelnöknek vezetésével a közeli napokban lengyel párt és állami küldöttség tesz hivatalos baráti látogatást Csehszlovákiában. RÓMA Firenzében folytatja programját a magyar parlamenti delegáció, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével, az olasz képviselőház meghívására tartózkodik Olaszországban. A római megbeszélések befejeztével a magyar parlamenti küldöttség csütörtökön elutazott a fővárosból. LISSZABON A namíbiai kérdés rendezésében vezető szerepre törekvő öt nyugati ország — az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország, Kanada és az NSZK — küldöttsége Chester Crocker, afrikai ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár vezetésével szerdán Angola fővárosába, Luandába érkezett, és csütörtökön megkezdte tárgyalásait délnyugat-afrikai népi szervezet (SWAPO) vezetőjével, Sam Nujóméval — jelentette az ANGOP angolai hírügynökség. A tárgyalásokon a namíbiai választások rendjére vonatkozó új javaslatok szerepelnek a napirenden. A hírek szerint az amerikai külügyi államtitkár találkozik Paulo Jorge angolai külügy- minszterrel is. HAVANNA Az FMLN—FDR szövetség megállapítja, hogy a vasárnapi salvadori választások nyomán politikailag meggyöngült a kereszténydemokrácia, és most már csak úgy maradhat meg a kormányban, ha a fasizmussal szövetkezik. A két forradalmi szervezet leszögezi, hogy az amerikai kormányzatot terheli a fő felelősség a szélső- jobboldali koalíció megalakulásáért. JERUZSÁLEM A palesztin kérdésben vallott nézetek teljes szembenállása jellemezte Lord Carrington brit külügyminiszter, illetve izraeli kollégája, Jichak Samir pohárköszöntőit a Jeruzsálemben rendezett díszvacsorán. Carrington kijelentette: „Ha Izrael számára jogokat követelünk a békében és biztonságban való léthez, akkor figyelembe kell vennünk, hogy ezek a jogok másokat ugyanúgy megilletnek. Éppen ezért úgy véljük, hogy a palesztinoknak joguk van az önrendelkezésre és a jövőjüket illető tárgyalásokon partnernak kell őket tekinteni.” FELVÉTELRE KERESÜNK okleveles, iparszakos közgazdászokat vagy számviteli és pénzügyi főiskolai végzetteket: számviteli osztályvezetői, belső ellenőrzési osztályvezetői, főkönyvelői munkakörökbe. Felvételi követelmény: fenti felsőfokú végzettség és 5 év szakmai gyakorlat. Fizetés megállapításánál a 24/1980. (XII. 18.) MüM. számú rendelet gazdaságvezető I. számú kategóriában foglaltak az irányadók. PÁLYÁZATOT önéletrajz csatolásával kérjük 1982. április 10- ig a Heves megyei Állami Építőipari V. személyzeti és oktatási osztálya, Eger, Lenin út 140T>. címére megküldeni. A Szocialista Internacionálé elnökségi ülésén Willy Brandt üdvözli Olof Palmet, volt svéd kormányfőt, a Svéd Szociáldemokrata Párt vezetőjét (Népújság telefotó — AP—MTI—KSJ Lengyel ellenforradalmárok a bíróság előtt rC Külpolitikai kommentárunk >i Mrs. Kirckpatrick kínos helyzetben AZ ELMÚLT HETEK véres ciszjordániai eseményeit megélénkült diplomáciai tevékenység követi. Az arab külügyminiszterek tuniszi tanácskozása egyértelműen a palesztin felszabadítási mozgalom támogatásáról döntött, felszólítva az arab államokat, hogy nyújtsanak segítséget az Izrael-elleni fegyveres akciókhoz. Az arab egység azonban nem teljes. A határozattal egyidőben Libanon és Jordánia kifejezte fenntartásait a területén elrendelhető mozgósítással, illetve az onnan kiinduló katonai akcióval szemben. Az arab külügyminiszterek ismételten az ENSZ- hez fordultak. Felhívták a viágszervezetet: léptessen életbe büntető szankciókat Izrael ellen, amiért brutálisan elnyomja a megszállt területek lakóit. A tuniszi tanácskozás ezzel együtt elítélte a Tel Avivot feltétel nélkül támogató Washingtont is. Ékesen beszél erről a minapi eset: Jeane Kirckpatrick asszony, az USA ENSZ-képviselője, jelenleg a Biztonsági Tanács soros elnöke, ilyen minőségben egyszerűen nem volt hajlandó fogadni Labib Zehdi Terazit, a PFSZ New York-i hivatalos megfigyelőjét. így tett annak ellenére, hogy a palesztin szervezetet, az ENSZ — és a BT — tagjainak túlnyomó többsége a palesztin nép egyedüli jogos képviselőjének ismeri el, sőt diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn a PFSZ-szel. Kirckpatrick asszony arra hivatkozott, hogy az ő országa nem ismeri el a PFSZ-t. Csakhogy Kirckpatrick asz- szonyhoz nem mint USA-állampolgárhoz, hanem mint •a Biztonsági Tanács elnökéhez fordult. UGYAN, MIÉRT HOZZA MAGÁT az USA képviselője ilyen kínos helyzetbe? Nincs rá más ok, csak az, hogy az izraeli kormány kedvét keresi. Ebben, tehát a közel-keleti állapotok megítélésében, Washington ezúttal ismét szembe került szövetségeseivel. Példázza ezt lord Carrington jelenlegi izraeli látogatása. A brit diplomácia vezetője Tel Avivban kifejezésre juttatta: a térség békéjéhez vezető út elképzelhetetlen a palesztin jogok biztosítása nélkül. Samir külügyminiszter válasza erre ez volt: Izrael magáénak tartja meg az 1967 óta megszállt területeket, a mindenki által elutasított „palesztin autonómia” pedig a „legkedvezőbb, amit valaha is felajánlottak egy kisebbségnek”. A LEROMBOLT HAZAK, a szakadatlan sztrájkok és tüntetések, a féltucat ciszjordániai halott nem ezt igazolják... Miklós Gábor Szocialista külpolitika - békepolitika Irta: Roska István külügyminiszter-helyettes Magyar kitüntetés Le Duannak Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a - vietnami pártkongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön átnyújtotta Le Duannak, a VKP KB főtitkárának a Magyar Nép- köztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét. A kitüntetést a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a vietnami forradalom előmozdításában, a nemzetközi munkásmozgalom egységének szorosabbra fűzésében — a két ország, a két nép kapcsolatai elmélyítésében szerzett érdemei elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából adományozta Le Duannak. Ugyancsak csütörtökön nyújtották át Le Duannak országaik legmagasabb állami kitüntetését a kubai, a lengyel, a csehszlovák, a bolgár, az NDK pártküldöttségeinek vezetői. ★ Csütörtökön elutazott Hanoiból a magyar küldöttség, amelyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára vezetett. A delegáció — mint ismeretes — részt vett a Vietnami Kommunista Párt szerdán zárult V. kongresz- szusán. Egyiptomi—szomáli csúcs Az arab és az afrikai térségben zajló események katonai és politikai vonatkozásait, a két térség biztonságával összefüggő kérdéseket vitatta meg csütörtöki találkozóján Kairóban Sziad Barre Szomáliái államfő és vendéglátója, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. A világ közvéleménye a nemzetközi tudósítások áradatának nyomása alatt áll. Nem kevés az izgató, a rossz hír és szinte naponta felmerül a kérdés: fennmarad-e az enyhülés, a kölcsönösen előnyös együttműködés a különböző társadalmi berendezkedésű országok között, vagy veszélybe kerül a nemzetközi biztonság és a béke. E kérdéssel együtt nő az aggodalom is a romló nemze- közi helyzet miatt. Az emberek keresik a választ a nyugtalanító kérdésekre és eközben szeretnének „belelátni a kártyákba”, hogy mi alakítja az egyes államok magatartását, mi határozza meg és mi mozgatja a különböző országcsoportok külpolitikáját. A mostani világhelyzet valóban bonyolult, számos veszéllyel és feszültséggel terhes. Ennek alapvető oka, hogy az imperialista hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült Államok — az elmúlt négy-öt évben megváltoztatták külpolitikájukat és fokozatosan letértek az együttműködés, az enyhülés útjáról, és a feszültség növelését választották. Ennek kétségtelen bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok rákény- szerítette szövetségeseire a katonai fölény megszerzésére irányuló politikáját. A NATO 1978 decemberében 15 éves fegyverkezési programot fogadott el, amely a hadiköltségvetés évi 3 százalékos növelését írta elő a tagországok számára. 1979-ben elhatározták azt is, hogy mintegy félezer amerikai közép„Független Lengyelország Konföderációja” (KPN) megalakítása és lengyelországi felforgató tevékenysége a második világháború óta a szocialista közösség ellen végrehajtott legnagyobb méretű politikai provokációk sorába tartozik — hangsúlyozta Julian Sokol ezredes, a lengyel néphadsereg politológusa. Az ezredes egy interjúban rámutatott, hogy a KPN, amelynek vezetői — élükön Leszek Moczulskival — jelenleg a varsói katonai körzet bírósága előtt állnak — bizonyíthatóan olyan félfasiszta szervezet volt, amely a lengyel reakció legszélsőségesebb csoportjait vallotta elődeinek. A szervezet vezetőinek állításával ellentétben a KPN nem 1979-ben jött létre, hanem jóval korábban, éspedig külföldön. Számos nyugati országban ugyanis már régen működtek és most is működnek a CIA közvetlen ellenőrzése alatt azok a kommunistaellenes hatótávolságú nukleáris rakétát helyeznek el öt nyugat-európai országban,- a Szovjetunió és más szocialista országok célpontjaira irányítva. Az Egyesült Államokban elodázták a SALT— II. megállapodás életbe léptetését, és ma is befagyasztva tartják. E lépésekkel párhuzamosan minden korábbinál hangosabb és durvább szovjet- és szocializmusellenes propagandahadjárat indult meg, amellyel igazolni szeretnék a világ közvéleménye előtt az erőfölény megszerzésére irányuló politika jogosságát. Mélyen elhallgatják a szocialista országok leszerelési és békekezdeményezéseit. Így a nyugati világ lakosága nap mint nap a szovjet veszélyről és fenyegetésről szóló propagandával kel és fekszik. A szocialista külpolitika reálisan számol a kialakult helyzettel és szembeszáll az imperialista törekvésekkel. Leghalaszthatatlanabb feladatának tartja a fegyverkezési hajsza megfékezését, óvja az enyhülés eredményeit, erősíti a nemzetközi biztonságot, védelmezi a békét. Az, hogy a szocialista országok ilyen vonalat követnek, az nemcsak a szocialista társadalmi rendszer humanizmusából fakad, nem is valami „ügyes” taktikai fogás” vagy propaganda, ahogyan az imperialista „politikacsinálók” szeretnék beállítani, hanem a szocializmus lényegéből fakadó, objektív alapokra támaszkodó politika. A szocialista külpolitika alapvető és legfontosabb terrorista csoportok, ame. lyek a „Szabad Lengyelország Harci Szervezete” nevet viselik, s amelyeket az Egyesült Államokból irányít a lengyel származású K. Z. Hanff, a német Abwehr egykori munkatársa. Sokol ezredes szerint az 1980. augusztusa előtti lengyel vezetés kellő információkkal rendelkezett a KPN- ről, de annak erejét és veszélyességét alábecsülte, s ez gátolta a szocialistaellenes szervezet elleni hatékony fellépését. Tények bizonyítják, hogy a KPN különlegesen kiképzett emberei fegyveres puccsot akartak végrehajtani Lengyelországban. A varsói katonai körzet bírósága ezeknek a tényeknek az ismeretében és alapján mondja majd ki az ítéletet Leszek Moczulski és három társa ügyében — mondotta végül nyilatkozatában a lengyel katonai szakértő. célja a békés külső feltételek biztosítása az új társadalom építéséhez. Ez alatt nem egyszerűen a háború nélküli állapotot kell érteni, hanem az államok kölcsönösen előnyös együttműködéséből származó előnyöket is. A szocialista országok ezért nemcsak kezdeményezői voltak az enyhülés folyamatának, hanem védelmezői is a kedvező változásaknak, amit az említett folyamatban sikerült elérni. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok mindent megtesznek a szocialista haza védelméért és erőfeszítéseik eredményeként elérték, hogy létrejött a viszonylagos katonai erőegyensúly a két világ- rendszer között. Gondoskodnak arról is, hogy az imperializmus ne bonthassa meg ezt az erőegyensúlyt, mert az valóban fenyegetné a békét. A szocialista országok azonban következetesen elutasítják a fegyverkezést, hiszen a szocialista társadalomban egyetlen osztály, egyetlen réteg sem érdekelt a katonai kiadások növelésében. Abban viszont az egész társadalom érdekelt, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a békés építőmunka szolgálatába állítsák és a nép javára használják fel. A szocialista külpolitika mindenhol jelen van, ahol tenni lehet a békéért, a nemzetközi biztonságért, az enyhülésért és az államok kölcsönösen előnyös együttműködéséért. Elegendő akár vázlatosan áttekinteni a szocialista országok legfontosabb kezdeményezéseit és javaslatait, hogy meggyőző képet kapjunk erről. A szocialista országok javasolták a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését, a meglevő készletek csökkentését, majd teljes felszámolását. Ennek első lépéseként azt ajánlották, hogy teljesen tiltsák be a nukleáris fegyverkísérleteket. Kezdeményezték azt is, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkező államok vállalják: nem alkalmaznak ilyen eszközöket azon országokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek nukleáris eszközökkel, s azokat saját területükön telepíteni sem engedik. A szocialista országok nemegyszer nyilvánították ki készségüket, hogy tiltsanak be minden tömegpusztító fegyvert, beleértve a neutronbombát és a vegyi fegyvereket is. Különböző fórumokon arra hívták fel a világ államait, hogy kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erővel való fenyegetésről és az erőszak alkalmazásáról az államok közötti viszonyban. A szocialista országok következetesen hangoztatják, hogy a világméretű katonai feszültség csökkentésére törekedve, . készek bármilyen fegyverzetcsökkentési tárgyalásra, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján folyik. A szocialista külpolitika kiemelt figyelmet fordít Európára. Nemcsak azért, mert kontinensünk volt a bölcsője a helsinki záróokmánynak, amelyet az enyhülési politika szült, hanem azért is, mert itt összpontosul a legnagyobb katonai erő. Ez önmagában is veszélyes, az pedig külön súlyosbítja a helyzetet, hogy a NATO határozatot hozott közép-hatótávolságú USA- rakéták nyugat-európai telepítéséről. A mai világhelyzetnek ez az egyik központi problémája. Igaz, Genfben folynak szovjet—amerikai megbeszélések a közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről, egyelőre . azonban nem látható előrehaladás e tárgyalásokon. Az USA olyan úgynevezett nullamegoldást erőltet, amely egyoldalú előnyökhöz juttatná - a NATO katonai szervezetét. A Szovjetunió ezzel szemben a valóságos nullamegoldást szorgalmazza, amely nem az egyik fél egyoldalú leszerelését irányozná elő, hanem mindkét fél lemondását igényli a közép-hatótávolságú és a taktikai nukleáris fegyverek minden fajtájáról. A szocialista külpolitika számol azzal, hogy ilyen radikális lépést nehéz egyszerre megtenni, ezért elképzelhetőnek tartja a szakaszos csökkentést is. Bízni lehet és bízni is kell abban, hogy bármennyire is bonyolult a genfi tárgyalások menete, nincs jobb út, mint közeledni az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezés felé. Mindebből látható, hogy a szocialista külpolitika az emberiség létérdekeit érintő kérdések megoldására irányul, és ma mindenekelőtt a fegyverkezési verseny megfékezésére összpontosít. Törekvéseiben számít mindazon erők közreműködésére, amelyek készek az enyhülés eredményeinek megóvására, a nemzetközi biztonság erősítésére és a béke védelmére. Ez a szocialista külpolitika tartós irányvonala.