Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1982. április 10., szombat 4 A forgalmazás „gyorsvonatán” Filmek az álommoziból Mikor ismerőseim meghallottak, hogy a filmforgalmazás helyzetéről akarok írni, kérésekkel ostromoltak. Mind azt szerette volna, hogy az egyetlen, legkedvesebb filmjéről beszélgessek az illetékesekkel, s valahogy vegyem rá, hogy kerüljön újra vászonra az alkotás. Hamar megértettem tehát, amikor a lista egyre gyarapodott, hogy nem lehet könnyű dolga annak, aki eldönti, mit is vetítsenek. A mozik száma véges, az emberek igényei különbözőek, esztétikai, politikai szempontot is figyelembe kell venni. Nem is szólva arról, hogy évente a világon sok ezer film készül, így hát ember legyen a talpán, aki választ. Ezért végül is nem tettem mást, mint elfeledve a címjegyzéket, azt kérdeztem meg Okos Oszkár. tói, a Heves megyei Moziüzemi vállalat forgalmazási osztályának vezetőjétől, hogyan ítéli meg lehetőségeiket. Évente 190 új film — A korábbi évekhez viszonyítva lényeges fejlődést tapasztalhattunk a filmforgalmazás területén. Az utóbbi öt-hat esztendőben a válogatás során figyelembe veszik a világ termésének többségét: bizonyos külföldi alkotásokat csak azért nem szerezhetünk meg, mert fris^ síben túl drágák számunkra — ezért késett egy évtizedet a Keresztapa — vagy elveinkkel nem egyeznek. Hazánkban a Mozgóképforgalmazási Vállalat, közismerten a MOKÉP foglalkozik vásárlással, s a 19 megyei és a fővárosi moziüzemi vállalatok ellátásával. Fel van hatalmazva* arra, hogy piackutatást végezzen, beszerezze, s meghatározott játszási napokra átadja a fii-, meket. Egy-egy alkotásból kópiákat készíttet, hogy melyikből mennyit, az az előzetes információktól, várható érdeklődéstől függ. Így például a hazai művekből 15—15 másolatot gyártanak. Végül is mi — a többi moziüzemi vállalathoz hasonlóan — lehetőséget kapunk filmek kölcsönzésére. Évente 190 új művet tudnánk bemutatni, ezek közül húsz magyart, hatvan népi demokratikus alkotást, a többi a nyugati országokból származik. Ez utóbbi piacunk rendkívül kiszélesedett: még olyan egzotikus tájakról is kapunk mozgóképet, mint Szenegál és Mexikó. Ehhez hozzászámolhatjuk még azokat az alkotásokat, amelyeknek megvan még a forgalmazási joga. Magyarul utánjátszhatunk még műveket. Így a választék elég széles... Másfél száz mozi — Megyénkben milyen elvek alapján vetítik a filmeket, hogyan határozzák meg a sorrendet? — Szűkebb hazánkban 140 mozi van, ebből ötven normál — tehát 35 milliméteres —, és 16 úgynevezett keskeny — tehát 16 milliméteres. Nekünk elősorban kölcsönzési lehetőségünk van. Viszont minden szocialista országban évente bemutatják az adott év termését. Ilyenkor a filmátvételi bizottságban a moziüzemi vállalatok képviselői is helyt kapnak. Ekkor beleszólhatnak a döntésbe. Egyébként megjelenési terv alapján értesülünk négyhónaponként, két hónapp>al előre, hogy milyen alkotásokra számíthatunk. A várható műveket információs vetítésen megnézhetjük. Ezután határozzuk el, hogy hogyan élünk az adott lehetőséggel, milyen filmekre van szükségünk, hol induljanak a vetítések, s hány napig legyen műsoron a bemutatott darab. Többnyire az egri Vörös Csillag moziban láthatók először az újdonságok, hiszen ez a bemutató filmszínházunk. Bár előfordul, hogy a gyöngyösi Puskin, vagy a hatvani Vörös Csillag ad otthont a premiernek. Arról is beszélnünk kell, hogy nincs annyi kópia, amennyi ahhoz szükséges lenne, hogy egyszerre vetítsenek egy alkotást az ország egész területén. Ennek nyilvánvalóan gazdasági . okai vannak, nem is érdemes legtöbbször gyarapítani számukat, hiszen okos beosztással minden mozi sorra kerül. Az országos hálózatban mi „második hetesek” vagyunk, tehát a megjelenésétől számított második héten kerül hozzánk a film. Bár az is gyakran előfordul, hogy egy_ idöben kezdünk a budapesti premiermozikkal. A nyári időszámításban ráadásul már országos megjelenés előtt kerülnek hozzánk alkotások, hiszen kiemelt idegenforgalmi terület Eger és a megye. Mit és meddig? — Tehát elhatározzák, hogy mit vetítenek, s hogy milyen sorrendben. M határozza meg, hogy meddig marad műsoron a film? — Megpróbáljuk eltalálni a közönség várható érdeklődését, attól függ, hogy egy vagy két hétig szerepel a programban egy-egy film. Sajnos, a kezünk eléggé megkötött, különösen a megye- székhelyen, hiszen itt a mozik száma nagyon kevés. Számos tényezőt kell figyelembe vennünk. A kópiák száma véges, Nógrád és Borsod megyével kell osztoznunk egy-egy példányon. Ha valahol meghosszabbítják a vetítési időt, azonnal felborul a sor. Olyan ez, mint egy menetrend, vannak csatlaké, zások, amelyekkel számolni kell. Ezenkívül gondolnunk kell sajátos közművelődési szerepünkre is. Ki kell elégítenünk különböző rétegek igényeit, ezért vannak filmmúzeumi és klubvetítéseink. Gyöngyösön mindez összeegyeztethető az új filmek bemutatásával, hiszen a Mátra Művelődési Központ adott helyet művészmozi számára. A megyeszékhelyen azonban a fő műsoridőből ragadunk ki értékes napokat. Egyébként is: az egri filmszínházak korszerűtlenek, a Bródy ideiglenes elhelyezésnek szá_ mtí, a Kertmozi elfogadható, szeretik és szívesen látogatják is. ... és a községek?. — A városokon túl a megye kisközségeibe hogyan kerülnek el a filmek? — A mai rendszer szerint egy éven belül a megjelenéstől számítva valamennyi moziban játszák a filmet. Vannak bizonyos érthető sorrendiségek, de igyekszünk figyelembe venni a kisebb filmszínházak érdekeit is. Természetes módon heti egyszeri vetítéssel csak 52 filmet lehet bemutatni a megjelenő 190-ből. Ügy gondolom, hogy a megnövekedett szabad idő fölkeltette a mozi után az érdeklődést, ezért a helyi adottságoknak megfelelően bizonyára gondolkodni kell arról, hogy több alkotást mutassunk be. Erre készen állunk. És az álommozi? — A többféle vetítési alkalom során különböző rétegek igényeit elégítik ki. Nem lehetne-e létrehozni egy újat, a sikerfilmek moziját? — Sajnos, nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen gyorsvonat! sebességgel érkeznek az új alkotások. Nagyon szeretnénk minél inkább olyan utánjátszó mozit létrehozni, amely a nagy sikereket ismételné meg. Hiszen lényegesen több a választási lehetőség, mint amennyivel élni tudunk. Jönnek az újabb és újabb filmek, hiába szeretnénk ezeket a „nagy” alkotásokat ismételni. Egerben a Bródy mozi szűk lehetőséget ad erre. Talán az ifjúsági ház nyújthatna módot egy újabb filmszínház létesítésére. Egy biztos: arra kell törekednünk, hogy a közönség érdeklődésének megfelelően, miinél jobb filmeket mutassunk be. Gábor László Az évszázad ötlete Minden bizonnyal „az évszázad ötletének” lehet nevezni az amerikai hadügyieknek azt a szándékát, hogy a stratégiai rakétákat föld alatti labirintusokban helyezzék el az ellenség megtévesztése céljából. Mint a Pentagon jól értesült köreiből jelentették, a rakétatechnika e forradalmi megújításához egy zoológus adta az ötletet, ö tett említést a Dél-Amerika sivatagjaiban honos szürke vakondókról, amely váratlanul támad a föld alól esküdt ellenségeire, a kék sasokra. Ez az állat a föld alatti járatok egész labirintusát ássa, meglepetésszerűen közelíti meg ellenségét, és hátulról támad rá. Ezzel megbénítja a sas akarterejét és megfosztja az ellenállás lehetőségeitől. Nekünk is fel kell készülnünk arra, hogy az elkövetkező évtizedekben az NSZK- ban egy hallatlan méretű föld alatti építkezés veszi kezdetét. A Bundeswehr „mélyépítési” hivatalának, amennyiben tényleg el akarja érni a „meg fél említési effektust”, cirka az ország területének egyharmadát kell alagutakkal átfúrnia. A számtalan labirintusban éjjel és nappal (még vasárnap is!) rakéták fognak közlekedni. Természetesen ezt a programot minden módon üdvözölnünk kell. Építőiparunk, amely ma nincs megfelelő mértékben kihasználva, több évtizedre előre megrendeléseket kap. Nincs mit félni a külföldi konkurrénciától sem, mivel a tervezet katonai jellegű, ami azt jelenti, hogy más országokból származó legelőnyösebb javaslatok is el lesznek vetve. Viharos fellendülés vár a nyugatnémet autóiparra is, amely a szükséges vontatókat és lövegtalpakat fogja gyártani. A termelés annyira megnő, hogy teljességgel el fogja feledtetni a személykocsik iránti kereslet csökkenését is. Munkanélküliek ezreit fogják a szó szoros értelmében „az utcáról felvenni”, hogy a rakéták mozgatásáról gondoskodjanak. Kétségtelen, hogy egyikmásik polgárnak lesznek bizonyos kellemetlen érzései a labirintusok építése és a rakéták mozgása során. Így el kell készülniük arra, hogy építési technika minden nagyszerűsége ellenére épületek, falvak, s a városok A keresztQpQ... ... és a lecsapolt agresszivitás A keresztapa végre a magyarországi mozikban is osztogathatja utasításait, s gyakorolhatja „jótékony” kegyosztó szerepét. Hogy ez utóbbit mennyire komolyan kell venniük a vele kapcso-1 latba kerülőknek, a patakokban ömlő vér, a nyakakra szoruló hurok és az ólomtól — kívül, belül — elnehezülő férfitestek jelzik. Nincs kegyelem! Egyaránt nincs, azok számára, akik a keresztapa akaratával szembehelyezkednek, akik felelőtlenül fecsegnek, akik nem a „család” érdekeltségébe tartoznak, vagy arra méltatlannak találtattak. Nincs kegyelem! A keresztapa és a keresztapák súlyos keze messze elér. Francis Coppolát első filmje a világhírhez és kemény dollárokhoz segítette. A Don Vito Corleone életének egy szakaszát bemutató műve nem hagy bennünk kétséget a fiatal rendező tehetsége iránt. Alkotása mesterien — ördögien — megszerkesztett mű. Az USA_ba szakadt olaszok vérszövetségeibe, az alvilágot egymás között felosztó családok „üzleti éleiébe” pillanthatunk be a majd három óra hosz- szat pergő celluloid-szalagon keresztül. A film konfliktusa szerint a • mindenható maffiózó fellett eljárt az idő (mert ki felett nem jár el) és új ambiciózusabb „farkasak” zargatják a várost. Tehát előbb-utóbb át kell adnia hatalmát a fiataloknak, ha tetszik, ha nem. És hogy ezt biztosan tudja, öt lövéssel hozzák a tudomására. A maffia nyelvén: ólomgombokat varrnak a hátára, hogy ne essék olyan jól neki a fekvés. A sikertelen merénylet nyomán elszabadul a pokol. Embervadászok cirkálnak az utcákon, hogy „tartozásaikat” leróják és bizonyítsák, kié az erősebb klán. Ebből már nem maradhat ki a Don legkisebb fia — Michel — Mit ér a nyelvtudás? A művelődési miniszter módosította az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló korábbi rendeletét. A módosított jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok a felsőfokú oktatási intézményekben letett idegen nyelvvizsgák, valamint idegen nyelvtudást igazoló okiratok, amelyek az állami nyelvvizsga valamely fokozatával, illetőleg nyelvvizsgabizonyítvánnyal egyenértékűek. Ezeknek a vizsgáknak és okiratoknak a jegyzékét a Magyar Közlöny 1982. évi 13. száma tartalmazza. Ezzel egyidejűleg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke is rendelkezett az idegen nyelvtudás anyagi elismerésének űj lehetőségeiről, s eszerint a dolgozók nyelvpótlékát legkésőbb 1984. április 30- ig kell felülvizsgálni és a rendelkezés előírásainak megfelelően megállapítani. egyes részei a tengerszint alá süllyednek, miközben mélyföldek keletkeznek. Ám ott enyhe lesz az éghajlat, ami elfeledteti az egyéb kellemetlenségeket. A törvényhozók a legrövidebb időn belül megoldják a föld alatti utak forgalmának szervezésével kapcsolatos kérdéseket. Például, hogy két rakéta közül melyiknek van elsőbbsége a szabályozhatatlan útkereszteződéseken való áthaladáskor. A Nyugat-Európa alatt elhelyezkedő rakéták ellen irányuló bármiféle polgári kezdeményezések, amelyeket a kommunisták támogatnak, részünkről nem fognak megértésre találni. Elvárjuk, hogy politikusaink tömjék be a protestálni szeretők száját — ezt akár a föld alatti állomás főnöke is megteheti, persze csak akkor, ha megfelelő fizetéskiegészítést kap. Ulrich Winterfeld (Zahemszky László fordítása) sem, akit pedig apja szebb és becsületesebb pályára, politikusnak (!) szánt és taníttatott. A hosszú harc során elhullnak és elvéreznek a legjobbak. Jobblétre szenderül a legidősebb Cor- leone is (igaz ilyen körökben szokatlanul, természetes halállal tér meg a legnagyobb keresztapához). A család vezetése Michelre száll, aki azonnal, tanult ember módjára gazdag fantáziával számol le az ellenségekkel. Hurok, pisztoly stb... Bizarr lenne innen dicsérni az életszagú játék készi- tőit. Mario Puzzo-t a regényalapanyag és a forgatókönyv szerzőjét Nino Rotá-t a zeneszerzőt, vagy a szereplőket, akik szintén mesterségük legjobbjai közé . tartoznak: Marlon Brandot, Al Pacinot, James Caant. Diana Kea- tont és a többieket. Nem hiába hullott rájuk a film legnagyobb ünnepén Oscar- eső... Figyelem a mozi nézőterén helyet foglalók arcát Vajon miért izgulnak velem együtt,' azért, hogy ez a családját és hatalmát védő fenevad elérje amit akar. Hogy megtorolja sérelmeit, hogy leszámoljon ellenségeivel, hogy sikerrel kerüljön ki a vérfürdőkből és bosz- szulja meg a rajta végrehajtott bosszút. Vajon miért féltjük őt, s miért a kistisztviselőnek álcázott új keresztapát, Michelt? Miért Napjainkban alig van izgalmasabb téma a vállalkozásnál. Érthető, hiszen a vállalkozói kedv megélénkülésétől azt várjuk, hogy gazdálkodásunkban újfajta hajtóerővé válljon a kezdeményezőkészség. a kockázat- vállalás. A vállalkozásokról élénk vita is folyik napjainkban. Sokan úgy vélik, hogy a már megalakult, vagy alakulófélben levő vállalati gazdasági munkaközösségek, a gazdasági munkaközösségek, a polgári jogi társaságok és az egyéb vállalkozási formák a nagyüzemi termelés rovására mennek, holott egyáltalán nem erről van szó. Az új gazdasági, vállalkozási formák jó kiegészítői a nagyüzemi termelésnek, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelésben, a szolgáltatásban, a kereskedelemben meglevő fehér foltok lassan megszűnjenek. A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank közös vállalata, az Alkotó Ifjúsági Egyesülés éppen a nagy érdeklődésre való tekintettel jelentette meg — rekord idő alatt — a Vállalkozók zsebkönyve 1982. című kiadványát. Talán a kiadás gyorsaságával is inspirálva a vállalkozó kedvűeket. A több mint 350 oldalas könyv nagy segítséget jelent mindazoknak, akik érdeklődnek az új formák iránt. A könyv első része részletes áttekintést ad a vállalkozási formákról, többek között a kisiparról, a magánkereskedelemről, a polgári jogi társaságról, a gazdasági munkaközösségekről, a kisszövetkezetekről, vagy éppen a váltanak ki az öreg könnyei belőlünk együttérzést, amikor idősebb fiát siratja, hiszen tudjuk azt is: ez csak annak következménye, hogy épp az imént számoltak le a másik ádáz família csemetéjével. Titkos húrokat penget meg a nézőben a gengszter (betyár) romantika. Azokat, amelyeket a „szemet szemért, fogat fogért” című nemlétező illemkódex sorai rögzítenek. Az évszázadok során civilizációnknak sikerült a benne élők ösztöneit megre- gulázni. Ám az állampolgári lélek megszelídített oroszlánjai azonnal csörgetni kezdik láncaikat amint, a törvények — a jog és a szabadság garanciái — nem működnek tökéletesen. Kinyílik a bicska a zsebben mondja a magyar, de felháborodásának kifejezése még ha oly jogos is, ritkán válik tettlegessé. (Szerencsénkre). Ezért aztán, ha a filmvásznon a sérelmek azonnal megtoroltatnak, a jogtalanságok nyomban megbünte- tettnek örül a lelkünk, mert tudatunk alatt igazságérzetünk elégül ki. Másnap pedig nyugodtabban tűrjük munkahelyünkön a mindeiri napi packázásokat, a bosz- szantó és sértő megaláztatásokat, hiszen agresszivitásunkat, több vedemyi vérrel együtt előző este a keresztapa lecsapolta... Szilágyi Andor kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek szerződéses üzemeltetéséről. A második rész arról tájékoztat, hogy miként lehet szerződést kötni, ki kaphat helyiséget, hogyan lehet hitelre szert tenni, miben segít az innovációs alap, hói gyan köthet biztosítást a vállalkozó, milyen legyen a nyilvántartása, de ajánlásokat is kaphat ahhoz, hogy mit és honnan szerezzen be, milyen hiánycikkeket gyárthat, hogyan lehet fuvaroztatni, sőt a könyv még a külkereskedelemmel kapcsolatos tudnivalókat is tartalmazza. A szerkesztők még az olyan apróságokra is odafigyeltek, hogy a nyomdától hogyan lehet megrendelni cégjelzéses borítékot, névjegyet, de arra is kitérnek, hogy tevékenységét hogyan reklámozhatja hatásosan a vállalkozó. A kiadvány harmadik része részletes címjegyzéket ad közre. Benne vannak a minisztériumok, országos főhatóságok, a pénzügyi szervek, a központi és megyei napilapok, kiadók, tanácsok címei. Ugyancsak e részben találhatják meg a vállalkozók a különböző szakértők címeit, akiket egyrészt bevonhatnak a vállalkozási formákba, vagy hasznos tanácsokat kaphatnak tőlük. De megtudhatja bárki azt is. hogy a tevékenységéhez szükséges anyagokat, eszközöket milyen vállalatoktól szerezheti be. A rendkívül ötletes kiadvány bizonyára sok vállalkozónak ad hasznos elméleti és gyakorlati tanácsokat, s bizonyára sokakban kedvet is ébreszt a vállalkozás iránt. Könyv a vállalkozóknak
