Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. április 2D., kedd 3. A magyar nyelv hetének országos megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) a témakörhöz kapcsolódik a meghívott nyelvészeti szak­emberek előadása is. A me­gye legtöbb iskolájában, művelődési és közintézmé­nyében foglalkoznak a ma­gyar nyelv fejlődéstörténe­tével, a földrajzi és ragad­ványnevekkel, helyesírástanu­lásunkkal, a névadással, a magyar köznyelv kialakulásá­val és fejlődésével, a népha­gyományokkal és a nyelv­járásokkal, a család- és sze­mélynevek kialakulásával, az élet és a név kapcsolatával. A Keszthelyi Helikon Kas­télymúzeumban régi nyelv­emlékeinkből kiállítást ren­deztek. A rendezők gondol- ' tak a pedagógusok és óvó­nők továbbképzésére is. Nagykanizsán ebből az al­kalomból szakmai ülést tart a húszesztendős városi ifjú­sági honismereti szakkör. Az ünnepi megnyitót kö­vetően vasárnap elhangzot­tak az első előadások is. Benkő Loránd akadémikus „Nevek és emberek” címmel, majd Ördög Ferenc nagy- kanizsai tanár Pais Dezső egykori nyelvész és a név­tudományok kapcsolatáról tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. (MTI) Az ÉVM gyorsjelentése szerint Csaknem négyezer új lakás az első negyedévben Az építőipari vállalatok és szövetkezetek első negyedévi munkájúit összegező ÉVM- gyorsjelentés szerint az 1982- re előirányzott 44100 lakás­ból az első három hónapjá­ban 3772-t adtak át. Mint­egy ezer lakással építettek fel kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A szokatlanul kemény tél ugyanis az év első két hó­napjában a számítottnál is jobban akadályozta, késlel­tette nemcsak a lakásépítők, hanem az egész építőipar munkáját. A termelés mér­séklődésénél is nagyobb ütemben, 4.6 százalékkal csökkent a munkaerő szá­ma. A vidéki ÉVM-vállalatok fele több új lakást adott át, mint a múlt év első negye­dévében, egyebek között a szolnokiak kétszer annyit. Fejér megyében és Baranyái­ban pedig 20—30 százalékkal többet Budapesten a 43-as Állami Építőipari Vállalat ebben az időszakban egyet­len lakás építését sem fejez­te be, bár márciusban mint­egy 600 már készen volt. Át­adásuk után azonban még egy-két hónapot vettek vol­na igénybe a lakások hiány- pótlási és minőségjavítási munkái. Ehelyett tovább dolgoztak az épületeken, mert az az elhatározásuk, hogy az első félév végéig mintegy háromezer lakást adnak át, mégpedig hibát­lanul, kifogástalan minőség­ben. Nemzetközi szakkiállítások Kőbányán Április 20-án, kedden egy­idejűleg négy nemzetközi szakkiállítás nyílik a kőbá­nyai vásárvárosban. Ezek programjáról hétfőn tájé­koztatták az újságírókat a Hungexpónál. Schriffert Fe­renc, a BNV igazgatója ki­emelte: az a tény, hogy a négy bemutatón a magyar kiállítók mellett 22 ország cégei is bemutatják termék­újdonságaikat, jelzi szakosí­tott jellegű kiállítások és az azokat kiegészítő szakmai konferenciák növekvő jelen­tőségét. A kiállításokról a szak­bizottságok vezetői számol­tak be. Elmondták, hogy a Construma építőipari bemu­tatón 14 ország 215 vállalata vesz részt. örvendetesen emelkedett a magyar kiál­lítók száma, a két évvel ez­előttihez képest 50 száza­lékkal. A mostani kiállítá­son az egész építőipar mun­kájáról átfogó képet kaphat­nak az érdeklődők. A hét árucsoportot három fő téma köré koncentrálták. Az egyik a rendszerelvű építés elter­jesztésével foglalkozik. Egy másik fontos téma az ener- giaracionálás. Ennek a kiállításán új gazdaságos la­kásfűtési rendszereket, szi­getelt távfűtési módot ta­nulmányozhatják az érdek­lődők. Nagy teret kapott a mind jobban terjedő úgy­nevezett fenntartási építke­zés is. Az Autóservice-bemuta- tót először 1968-ban rendez­ték meg, amikor is az első magyar diagnosztikai gépsor aratta a legnagyobb sikert. Azóta a hazai motorizáció nagy fejlődésen ment ke­resztül, s ma már az ország útjait egymillió személygép­kocsi, 20 ezer autóbusz és 160 ezer haszonjármű járja. Az infrastrukturális fejlesz­tés sem szorult háttérbe, s a magyar ipar jelenleg komp­lett szervizeket is előállít és exportál. Az új fejlesz­tési eredményeket 34 ma­gyar kiállító és nyolc kül­földi ország vállalatai is­mertetik a bemutatón. Ezúttal első ízben rendez­nek nemzetközi tömítéstech­nikai konferenciát és a hoz­zá kapcsolódó szakkiállítást Budapesten. A bemutatón jól érzékelhető, hogy.-a jár­műipar és más, az átlagnál is gyorsabban fejlődő ágaza­tok számára ma már meg­határozó a korszerű tömítés­technológiák alkalmazása. Hazánkban évente két és fél milliárd forint értékű tömítőanyagot használnak fel az iparvállalatok, s an­nak 50 százalékát importból kell beszerezni. A műanyag­ipar és általában a vegyipar fejlődésével együtt nálunk is megindult a kedvező fo­lyamat a tömítőanyagok na­gyobb tömegű gyártására, de egyelőre még sok üzem­ben szétszórtan, sokfélét ké­szítenek. A tanácskozáson 107 elő­adás hangzik majd el, a ki­állításon pedig láthatók majd egyebek között a Tau­rus, a Veszprémi Mezőgép és az Armafilt új gyárt­mányai. Az első innovációs kiállí­tás Magyarországon címmel megrendezett bemutató, ame­lyen több mint 30 magyar résztvevő mellett 14 külföldi cég is jelen lesz, szemléle­tes áttekintést kíván nyúj­tani néhány olyan konkrét, gyakorlatban megvalósult innovációs eredményről, amelyek születésénél szere­pet játszott a külkereskede­lem. Hogyan lesz a műszaki­szellemi termékből, kutatási eredményből, találmányból korszerű, gazdaságos, meg­vásárolható újdonság? Erre keresi a választ a kiállítás rendezője, a Novex Talál­mányértékesítő és Fejlesztő Külkereskedelmi RT. A ki­állításon részt vevő külföl­diek olyan termékeket állí­tanak ki, amelyeket magyar szellemi export alapján gyártanak. A Construma, az Autó­service és a nemzetközi tö­mítéstechnikai kiállítás áp­rilis 20—23-ig, az innovációs kiállítás április 20—27-ig lesz nyitva. Továbblépés: magasabb színvonalon Párbeszéd a kukoricáról. Élelmiszertermelésünk előtt álló feladatok egyik sarkalatos része a VI. öt­éves tervben, a Miniszter- tanács által meghirdetett hústermelési program meg­valósítása, amely szorosan kapcsolódik a kukoricater. meléshez. A környezeti adottságok kihasználásával a legjobb minőségű földe­ken a búza 13, a kukori­ca viszont 30 százalékkal nagyobb termést ad. Noha Heves megye nem tartozik az ország kukoricatermelő övezetébe, ám az elért eredmények mégis számot, tevőek. 1981-ben például a gazdaságok megközelítet­ték a hektárankénti öt tonnás átlagot. Fegyelme­zett technológiával, meg­felelő fajtákkal, a betaka­rítás, a szárítás, és a tá­rolás jobb szervezésével to­vább növelhetik az ered­ményeket. — A hetvenes években Heves megye gazdaságai so­kat tettek a kukoricaterme- lés korszerűsítéséért — mondja Varró Imre, a Ve­tőmag Vállalat Észak-ma­gyarországi Központjának főmérnöke. — Mivel egységnyi terü­letről a kukorica adja a leg­több keményítőt, így külö­nösen a nagy óllattállomány. nyal rendelkező üzemekben nélkülözhetetlen takarmány! Megyénkben ebben az év­ben 22 ezer hektáron ter­melnek kukoricát az üze­mek, főleg a déli alföldi ré­szen, a jobb minőségű föl­deken. Mivel ezen a tájegy­ségen kevesebb az éves hő­összeg, így sokkal nehezebb egy hektáron hét-nyolc ton­na kukoricát elérni, mint Békés, vagy Csongrád me­gyében. Hogy mégis elisme­résre méltó eredmények szü­lettek, abban nagy szerepe volt annak a nemzetközileg kibontakozott nemesítő mun­kának, melynek nyomán újabb és újabb kukoricafaj­ták születtek és várhatóan születnek a következő évek­ben is! Ma már vannak olyan amerikai és francia hibridek, amelyek hektáran- ként 20 tonnás termést is adnak. Heves megyében 33 korszerű fajta áll a gazda­ságok rendelkezésére, ame­lyek iparszerű termelésre al­kalmasak. Az utóbbi idő­ben a minőségi magvak iránt megnőtt az igény, amely főleg az új technika, különösen a nagyteljesítmé­nyű vetőgépek elterjedésével magyarázható. A gazdaságok csávázott vetőmagot vásárol­nak, amely a talajba jutva elősegíti azok betegségekkel szembeni ellenállását. Nem beszélve arról, hogy ma már a magvakról a vetés előtt tudják a szakemberek, hogy mennyire hidegtűrőek. Ez megyénkben különösen fontos, hiszen az elmúlt évek bizonyították, hogy a vi­szonylagos késői tavaszodás miatt azok a kukoricafajták jobban teremtek, melyek jobban elviselték a hideget. A vállalatunk éppen az üze­mi igények alapján rá van kényszerítve, hogy újabb és újabb hibrideket kínáljon meghonosításra. Most a ta­vaszi vetéshez például 620 tonna kukoricát adtunk el, melynek 60 százaléka ko­rai és középkorai érésű, a többi pedig késői érésű faj­ta. Heves megyében az egyik legnagyobb kukoricatermelő gazdasággá lépett elő 1982- ben a poroszlói Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet. Ezer hektáron fog­lalkoznak ezzel a fontos ta­karmánynövénnyel. Szalai István főmezőgazdász ennek jelentőségét méltatja: — Nálunk a hetvenes évek­ben forradalmi változást ha. zott a kukoricatermelésben az új technika és az új faj­ták elterjesztése. Miután évente a háztájival együtt 10—11 ezer sertést értékesí­tünk, ennek a nagy állo­mánynak a folyamatos ab- rakellátására felkészültünk. Poroszlón régi hagyományai vannak a kukoricatermelés­nek. Gazdaságunk 1974-től tagja a nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködésének. Szak­tanácsaik alapján foglalko­zunk búza, cukorrépa, ku­korica és napraforgó terme­léssel. A rendszer közre­működésével szereztük be a legkorszerűbb technikát, az amerikai John Deere gép­sort. A kukoricatermeléshez van két monitoros Cyclo-ve­tőgépünk, amely szemenként juttatja földbe a magvakat. Jó szervezéssel egy hét alatt végzünk az ezer hektár ve­tésével. Erre megfelelően képzett brigádot alakítottunk’ melyet prémiummal is ösz­tönözünk a minőségi mun­kára. Érdekünk, hogy minél kisebb veszteséggel kerülje­nek földbe a magvak, hi­szen ha csak egy sor is ki­marad, az olykor nyolc szá­zalékkal mérsékli a hoza­mot. Az elmúlt három évben itt a Tisza mentén, változó talajviszonyok között 5,8 —6 tonna kukoricát takarítottunk be hektáranként. A tavalyi eredményünk kimagasló volt, hiszen 6,5 tonnát értünk el. Ami a kukorica jövedelme­zőségét illeti, a szántóföldi "növények sorában nálunk a 4. helyet foglalja el. Hek­táranként 4500 forint nyere­séggel termeljük. Egy ton­na kukoricát 2580 forint önköltséggel állítunk elő, amj 17,2 aranykoronás földe­ken jó eredmény! 1985-ig szeretnénk a 7 tonnások kö­zé felsorakozni! Termelési kedvünket fokozza a január 1-től életbe lépett ösztönző gabonaprémium, amely a kukoricára is vonatkozik. Ennek kihasználásával az idén másfél millió forint nyereségre számítunk. Heves megyében a 22 ezer­ből 14 ezer hektáron a nád­udvari rendszer irányításá­val termelnek a gazdaságok dparszerűen kukoricát. A KITE Heves, Pest és Nógrád megyei alközpontjának ve­zetője Gáspár Jenő elképze­léseikről beszél: — Termelési rendszerünk elsősorban a kukoricára ala­kult, s ez marad a fő nö­vényünk a következő évek­ben is. Szeretnénk partner- gazdaságainknak olyan se­gítséget nyújtani, hogy a le­hetőségeikhez képest olcsób­ban és jövedelmezően ter­meljék a kukoricát. Amel­lett, hogy táblára és fajtákra adunk szaktanácsokat a mű­trágya-felhasználáshoz, ta­valy rendszerünk vásárolt a Német Szövetségi Köztársa­ságból olyan Hessel moni­tort, amely a permetezőgé­pek egyenletes szórását se­gíti elő. Heves megyében az idén már kilenc partner­gazdaságunk vásárolta meg a kukoricatermeléshez. Egyébként olyan készüléket is készítünk, melyet a per­metezőgép szórófejeire sze­relnek és pontosan jelzik, hogy megkapta-e a növény a szükséges hatóanyagot vagy sem! A gazdaságokban gond van a talajelőkészítéssel is. Ennek korszerűsítését vállal­ta rendszerünk az NSZK- beli Rau-céggel kötött meg­állapodással. Az általuk gyártott mélykultivátor ki­próbálására és elterjesztésé­re többek között Poroszlón, Gyöngyöspatán, Hatvanban és Horton végzünk kísérle­teket. Évente nagy tömegű gabona-, szalma- és kukorica­szár kerül le a földekről, amelyek elégetve jelentős mennyiségű gázolajat helyet­tesíthetnének. Négy és fél kiló kukoricaszár ugyanis egy liter gázolaj energia ér­tékével azonos. Egyelőre azonban nagyon drágák az ehhez szükséges kazánok, így nehezen tudják megvá­sárolni a gazdaságok. Lehe­tőséget kínál az a módszer is, hogy olcsóbbá tegyük a kukorica szárítását. Rend­szerünk olyan pergőtüskés hengert készített, mellyel a kukorica kemény maghéját felsértik, így a szárításnál több vizet veszít 15—20 szá­zalékkal kevesebb energia felhasználása mellett. A gyakori tavaszi csapadékhi­ány arra kényszerített ben­nünket, hogy olyan kísérle­tet folytassunk Gyöngyös­patán, amely az úgynevezett nedves kukoricavetést pótol­ja. A vetőgépet húzó trak­torra két olyan vizestartályt szereltünk, mellyel annyi nedvességet, juttatunk a ve­tőágyba, amely meggyorsítja a csírázást. A hetvenes évtized végén kukoricatermelésünkkel a világon a 2. helyre került Magyarország, amely ran. gos nemzetközi elismerést jelent. Ennek megőrzése és további fejlesztése népgaz­dasági érdek, amely a hús­termelési program eredmé­nyes megvalósítását segíti elő. 7 Mentusz Károly A hét öröme-pdja Füzesabonyban Javul a víz minősége — Buszpályaudvar épül — Bővítik az iskolát, óvodát — Szaporodnak a lakások, családi házak Hétfő reggeli beszélgeté­sünk igen elhúzódott a fü­zesabonyi nagyközségi ta­nácsnál. De be kell vallani, volt miről szót váltanunk dr. Orosz Miklós vb-titkár- ral. Már a múlt heti vb-ülés egyik napirendje kínálta a témát. — Igaz, hogy 1970-lben megépült a nyolcezer lelkes nagyközséget szolgáló, négy­öt kútra -telepített vízmű, de az így -nyert víz a megenge­dett szinten felül tartalma­zott nitrátot. Most ezen a helyzeten kívánunk változ­tatni ! Póthitelért folyamod­tunk a megyei tanácshoz, hogy az új mélyfúrású hu­tait mielőbb használatba ál­líthassuk. Ha kedvező vá­laszt kapunk, akkor heteken belül megoldódik a kérdés. A vízmű vállalat egy keverő beállításával olyan- vízminő­séget szavatol, amely a csecsemőkre sem ártalmas — mondja a tanácstitkár. — Ami pedig a mai napomat illeti, legfontosabbnak a hó­végi tanácsülés előkészítését tartom. Anyagát már küld­jük is szét, és úgy vélem, hogy különösen az 1980— 81-es tanácstagi beszámoló­kon elhangzott kívánalmak teljesítésével lehetnek elége­dettek Füzesabony és Dor- mánd társközség hatvan vá­lasztókörzetének -képviselői, lakói. Annak idején legtöb­ben az utak, járdák használ­hatatlansága miatt protes­táltak, és szinte csodával ha­táros, hogy a rövid idő munkájának eredményeként 14 kilométernyi új út dicséri mind a tanácsvezetést, mind a helyi társadalom hasznos összefogását. Nagy segítséget jelentett persze, hogy a köz­ség és Kál közötti vaspálya építése során ingyen jutot­tunk kőhöz, továhbá enyhí­tette gondjainkat a Petőfi Tsz, amely teherkocsijaival egy hétig fuvarozta az épí­tési anyagot. No, de az olyan tanácstagokról sem szabad megfeledkezni, mint például Forgács István, Túró Miklós, Horváth Andrásné, vagy a dormá-ndi Angyal János, Ju­hász István! Motorjai vol­tak a társadalmi munka szervezésének, miközben maguk is -kivették részüket az útépítésbőL Ahogy megtudtuk, e héten további társadalmi munka­akció is kibontakozik Füzes­abonyban. Az Erdőrendező­ség nem utalta ugyan ki a megígért csaknem kétezer facsemetét, de ami megérke­zett, azt a KISZ, a népfront aktivistái és a -tanácstagok által szervezett csapjatok szombatig elültetik. Lesz to­vábbá egy fontos tárgyalás dr. Orosz Miklósnak: az új buszpályaudvar építéséhez kell helyet biztosítania-. Tör­tént már szanálás, de továb­bira van szükség, hogy ne csak a kiviteli terv készül­jön el mihamarabb, hanem júliusban indulhasson a két­millió forintos munka, ame­lyet fele részben a megyei tanács finanszíroz — A héten még a Rákóczi és Kossuth út sarkán álló iskola 17 millió forintos bő­vítési munkálataival is fog­lalkoznom kell. Kiviteli ter­vét ugyan megígérték a harmadik negyedévre, de kell, hogy szorgalmazza az ember. Ugyanezt mondha­tom a szomszédos óvoda korszerűsítéséről, amire hat­millió forintunk van, és na­gyon szeretnénk, ha augusz­tusban a költségvetési üzem végezne a kivitelezéssel. Itt új hőközpxsnt létesül, kor­szerűsödik a konyha, -bővül­nek a foglalkozta tótermek éspedig olyan mértékben, hogy ősztől Füzesabony­ban minden óvodai igényt ki tudunk elégíteni, — mondja a későbbiek során a vb-titkár. — És ha már az óvodánál, az iskolánál tar­tunk, hadd jegyezzem meg, hogy VI. ötéves tervünkben előirányoztuk egy új, járá­si nagyközségi -könyvtár épí­tését, közvetlenül a művelő­dési ház, a mozi, a taninté­zetek szomszédságában. Nyolcmillió forintunk lesz rá és ha a KPM ezzel pár­huzamosan megépítteti a postaforgalmi szakközépis­kola kollégiumát, egészen csinos komplex kulturális központja lesz a járás szék­helyének. Idézzük végül azt, amit a település városiasodó arcu­latáról még elénk rajzolt a nagyközség tanácsának tit­kára. A 74 lakást magába foglaló OTP-házak augusz­tusban további 30 -lakásos épülettel gyarapodnak az Egyetértés utcában, a ta­nácsháza mellett p>edig olyan háromszintes tömb építését kezdik meg az idén célcso- po-rtos beruházásból, amely­nek földszinti részén egész­ségügyi létesítmények lesz­nek. Itt kap majd helyet töb­bi között a központi orvosi ügyelet és rendelő. Ugyan­ekkor a -mind népszerűbb családi ház-építkezést is tá­mogatja a tanács. A Radnóti Miklós úton már szinte be­épült a nemrég kiosztott 37 telek, a Kárpáti úton 15, a Móricz Zsigmond utcában 38 házhelyet tűztek ki azóta, és tervezik Dormánd irányába is o parcellázást, amivel a VI. ötéves tervciklus végéig minden i-gényt ki tudnak elégíteni. (moldvay)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom