Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam. 75. szám ÁRA: 1982. március 30., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NEM VOLT JELENTŐSEBB FAGYKÁR Jól telelt a búza és az őszi árpa Vetik a borsót és a cukorrépát Bár legalább nyolcnapos késéssel, de megkezdődött Észak-Magyarországon is a kitavaszodás. A szakemberek véleménye szerint ez a lemaradás nem veszélyes, ugyanis ha hirtelen melegebb lett volna márciusban, a talajok gyorsabban kiszáradnak; így viszont raktározzák a nedvességet. A múlt heti kiadós csapadék jól jött, különösen az őszi vetésű növényeknek, amelyek megerősödve kerültek át a télből. Az eső a már kiszórt fejtrágyát feloldotta és ezzel kedvező indítást adott a búza és az őszi árpa további fejlődéséhez. A vita elmaradt... Heteken át duzzogott egy huszonhét tagú gépszerelő kollektíva megyénk egyik jó nevű ipari üzemében. A társaságnak több mint a fele azért „húzta a száját”, mert egyetlen fillért sem kapott a legutóbbi béremeléskor. A többieket pedig az idegesítette, hogy társaik miért pont órájuk haragszanak. Elvégre a pénzt nem ők osztották szét, hanem az üzem vezetői döntöttek úgy, hogy kü- lön-külön mindenkit megmérnek és kizárólag — harag ide, sértődöttség oda, — csak azoknak emelik a bérét, akik nemcsak többet, hanem jobban is dolgoznak. Mindezekről természetesen már a múlt év végén ki-ki értesülhetett a vállalatnál. Most mégis sokan megsértődtek. Ráadásul az a bizonyos szőlő annál is inkább savanyú volt a „kalapból” kimaradtak számára, mert kettőszáz forinton alul senki sem kapott a fizetésemelésben részesülők közül. Az ügynek természetesen hamar híre ment a szakszervezeti és a pártirodába is, és véleményt váltottak róla a vállalat első számú gazdasági vezetői is. Aztán az egyik reggel pár perces röpgyűlést tartottak a műhelyben, ahol az üzem vezetője eddig igencsak szokatlan módszerrel vonta meg a műhely kollektívájának tavalyi teljesítményét. Először a legjobbaknak, aztán a jóknak, utána a gyengébbeknek, végül a leggyengébbeknek értékelte a munkáját. Szemtől szembe az érintettekkel, és konkrét tényekkel bizonyítva, hogy ki hogyan dolgozott, kinek hányszor érte jogos dicséret és elismerés a lelkesedését, a szakmai ismeretét, és ugyanilyen őszinte hangnemben szólt azokról is, akik a „fogjuk meg és vigyétek” módszerhez szoktak, akik nemcsak a munka mennyiségével, hanem a minőségével is gyakran adósak maradtak. Ezután átadta a szót a műhely dolgozóinak. A várt vita elmaradt. Sőt, úgy tűnik, hogy a ha- ragosdi is megszűnőben van. Ezt bizonyítja egyebek között az is, hogy a műhely teljesítménye ugrásszerűen megnőtt, és eddig nem érte kifogás azok munkáját sem, akiket nem szólítottak azon a bizonyos pénzosztáson. Az ötlet nem új, még csak egy szerény találmánynak sem nevezhetjük. De hogy sok „só” van benne, ahhoz kétség nem férhet. Mert a végzett munka értéke alapján oly régóta kívánatos anyagi és erkölcsi differenciálásról köteteket írtak — írtunk — és beszéltek — beszéltünk — már, de mint a példa is bizonyítja: a szavak helyett ismét többet értek a tettek. És korántsem csak a példát adó munkahelyen. Ezért is ajánljuk követésre a fentieket... Koós József Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy már cius 25-én a nagyüzemekben befejezték azt a vizsgálatot, amellyel értékelték, miként teleltek át az őszi kalászosok. Nos, az 55 ezer hektár búzából mindössze 800 hektáron pusztított a fagy, főleg megyénk alföldi, szikes részein. Ez igen kedvező eredmény, hiszen a vetésterületeknek alig másfél százalékán, szenvedett károsodást a kenyérnek- való, a korábbi 3—4 százalékkal szemben. A közös gazdaságokban eredményesen felkészültek a tavaszi indításra. Ezt jelzi, hogy időben elvégezték légi és földi gépekkel a fejtrágyázást. Csaknem két hete már, hogy hozzáláttak a borsó és a tavaszi árpa vetéséhez is a gazdaságok. Ezt a múlt heti esőzés és a hőingadozás hátráltatta. Tavaszi árpából például 9 ezer hektárt terveztek, s 80 százalékán már földbe tették a magvakat. Borsóból 2600 hektár az előirányzat, kétharmadán már végeztek is a vetéssel. Alig néhány hektáron, de megkezdődött a cukorrépa vetése is megyénkben. Ezt a munkát a héten gyorsítják fel. Miután az őszi kalászosok jól teleltek, a kora tavaszi határszemlék tapasztalatai alapján biztatóak a termés- kilátások. A gazdaságoknál ugyanis, ha a továbbiakban megfelelően táplálják a búzát és az árpát, a magasabb hozamokban ez jelentkezni fog! A vetéssel együtt 3500 — Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja vasárnap Hamburgban fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A hamburgi szenátus vendégházában lezajlott mintegy másfél órás, szívélyes légkörű találkozón a két politikus áttekintette a nemzetközi politikai és gazdasági helyzetet, valamint az NSZK és Magyarország együttműködésének alakulását. A Minisztertanács elnök- helyettese az este folyamán a szenátus által adott vacsohektáron telepítenek az üzemek lucernát. Ennek több mint felét már el is végezték. A tavaszi tervek alapján a következő hetekben teljes erővel folytatják majd a munkákat. 7500 hektáron vetnek silókukoricát' és 23 500 hektáron pedig szemes kukoricát. Már a héten várhatóan hozzálátnak a gazdaságokban a napraforgó vetéséhez, a tavalyi hasonlóan 15 ezer hektáron. Folyamatosan halad a földmunka is, főleg a simítózás. Nagy már a mozgás a Tisza mentén is. Erről számolt be Császár István tudósítónk. Az árpa nagy része földbe került. Poroszlón például 25 hektárt, még kisebb- nagyobb belvizek borítanak. Ebben az évben a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben tovább folytatják a meliorációs munkákat és csaknem négymillió forint értékben talajjavítást is végeznek. A tartós, napos, száraz időre várnak, amely elősegíti majd a munkák gyorsítását. Országszerte -munkához láttak a csányi vándordiny- nyések. Csány község lakóinak nagy része minden év márciusában elhagyja otthonát, s a már korábban megkötött szerződések alapján az ország különböző vidékein megkezdi a dinnye ültetését. Az idén — Csány község vezetőinek tájékoztatása szerint — élénkült a diny- nyetermesztés iránti kedv. Erre mutat, hogy Csány lakosságának legalább a fele útnak indult. ra keretében találkozott a város közéleti és gazdasági személyiségeivel. Marjai József, aki pénteken Bonnban, szombaton pedig Brémában tárgyalt vezető nyugatnémet politikusokkal, hamburgi tárgyalásait befejezve hétfőn este hazautazott az NSZK-ból. Hamburgban hétfőn délután került sor a magyar gazdasági és kulturális napok megnyitójára. A rendezvényt, amelyen jelen volt Marjai József miniszterelnök- helyettes is, Jürgen Steiner nyitotta meg. Kádár János fogadta Egon Bahrl Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Egon Bahrt, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP) elnökségének tagját, valamint a kíséretében levő Eugen Selbmannt, az SDP parlamenti frakciójának külpolitikai tanácsadóját. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire, az enyhülési politika további megerősítésének lehetőségeiről. Foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt közötti rendszeres párbeszéd további folytatásának fontosságával, amely jól szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti sokrétű és jól fejlődő kapcsolatokat, s egyúttal a nemzetközi béke, a biztonság ügyét. A találkozón részt vett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula osztályvezető-helyettes. (MTI) Parlamenti küldöttségünk Olaszországban ROMA Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével parlamenti küldöttség érkezett hétfőn Rómába. A delegációt a nap folyamán fogadta Nilde Jotti, a képviselőház elnöke. Legfrisebb telefonértesülésük szerint érdeklődők sokasága látogatott el az árubemutatókra, többek között az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát pavilonjába is, ahol egyebek mellett eredeti töltésű Bikavérrel ismerkedhetett a közönség. A kiállítás sikere azért jelentős, mert a kombinát a híres egri bort a jövőben eredeti, hazai töltéssel is forgalmazni kívánja az NSZK-ban. A nagy érdeklődéstől a borkombinát szakemberei joggal remélnek üzleteket az NSZK piacain. Magyar napok Hamburgban Marjai József találkozója Schmidt kancellárral Április 4. — Budapesten Az ünnep tiszteletére nemzetiszínű és vörös lobogók, üdvözlő feliratok, színes dekorációk kerülnek a fővárosi utcákra, a középületek és a fontosabb állami intézmények homlokzatára. Budapest esti városképe is jelzi majd az évfordulót: díszkivilágítás emeli ki a központi épületeket, a műemlékeket, valamint a gellérthegyi Felszabadulási Emlékművet és a Felvonulás téri L enin-szobrot. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját s a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulásunk dátumához kapcsolódó megemlékezések, ünnepi események már napokkal előbb megkezdődnek. Március 31-én kiváló és érdemes művész címeket, továbbá a sajtó kiemelkedő munkásainak Rózsa Ferenc-díjakat adnak át a Parlamentben. Ugyancsak szerdán nyújtják át az irodalmi és művészeti díjakat a Pesti Vigadó épületében. Április 2-án, az Országház kupolacsarnokában sorra kerülő ünnepségen állami kitüntetésekkel jutalmazzák a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás területén elért kimagasló eredményeket. Az évforduló • előestéjén hangzik el Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének ünnepi köszöntője; a rádióban 3-án, szombaton a Kos- suth-adón 17 óra 45 perckor, a televízióban pedig 19 óra 15 perckor sugározzák a beszédet. Szombaton este díszünnepséget rendeznek az Erkel Színházban, az előadáson Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét mutatják be. Április 4-én este az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben: a meghívottak között lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. A nap folyamán koszorúzásokra kerül sor. A fővárosi fiatalok — az ifjúkommunisták, s az úttörők — április 4-én a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékmű talapzatához viszik el a hála és a megemlékezés virágait. Mintegy 20 ezer dolgozó és tanuló fiatalt várnak a gellérthegyi jubileumi parkba, ahol délelőtt ifjúsági nagygyűlést rendez a KISZ Központi és budapesti Bizottsága. A FIN ÉS A 25. ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Ifjúságmozgalmi vezetők rendhagyó találkozója Egerben Egerben már 1967 óta, vagyis másfél évtizede nemes hagyomány. Idén, a KISZ negyedszázados jubileuma alkalmából kétszeresen is ünnep. Az ifjúkommunistákról és utánpótlásukról, az úttörőkről van szó: pontosabban évenkénti találkozóikról. A vasárnapi egész napos programban a megyeszékhely 8. osztályos úttörői délelőtt Felsőtárkányban gyülekeztek. Együtt a születésnapon címmel mintegy háromszázan vettek részt abban az akadályjátékban, amelynek során öt kilométeres pályán kerékpárral mentek végig a kisdiákok, s hét állomáson, elsősorban KISZ-tör- téneti kérdésekre kellett válaszolniuk. A kissé fárasztó verseny után közös daltanulás, kereszrejtvényfejtő verseny, s más érdekes játékok színesítették a programot. Este 6 órától rendhagyó találkozó színhelye volt a Hámán Kató Megyei Űttö- rőház. Az eseményre Eger volt ifjúsági vezetőit hívták meg, akik között köszönthették Báry Józsefet, Kiss Gábort, Németh Tibort és Kovács Jánost, a megyeszékhely KISZ-bizottságának volt titkárait, Gere Istvánt, a régebbi idők úttörőtitkárát, továbbá Szűcs Józsefnét, Mu- sinszky Pált, Dienes Tibort, a volt megyei intéző bizottság tagjait. A bensőséges ünnepségen Sós Tamás, az egri városi KISZ-bizottság jelenlegi titkára üdvözölte meleg szavakkal a megjelenteket. Mint mondotta: a 25 évforduló kitűnő alkalom arra, hogy felmérjük, milyen az erőnk, hogyan állunk helyt a munkában, tanulásban. Mindebben és további feladataink teljesítésében az úttörőmozgalmat mindig is segítőtársnak, partnernek tekintettük, s tekintjük ma is. Ezek után Sós Tamás emléklapokat és emlékjelvényeket nyújtott át a meghívott vendégeknek. Ezt követően Báry József, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, a városi KISZ-bizottság 1957 —60. között volt titkára elevenítette fel az ifjúsági szövetség zászlóbontásának döntő momentumait. Az esti program további részében a Dobó István Gimnázium irodalmi színpada varázsolt jó hangulatot kabaréműsorával, ezután ugyanezen intézmény pol- beat-zenekara szórakoztatta a jelenlevőket. Befejezésül, amíg a pajtások a bakancsos bál keretében minidiszkón rophatták a táncot, addig a KISZ és az úttörőmozgalom korábbi és mai vezetői baráti beszélgetésen, cserélték ki gondolataikat, mondták el egymásnak tapasztalataikat A Dobó gimnázium irodalmi színpadának előadása a találkozón (Fotó: Szántó György)
