Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982, március 21., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja a London melletti Chequersben, a brit kormányfők rezidenciájában Margaret Thatcher, brit miniszterelnökkel a nemzetközi élet és a brit—nyugatnémet kétoldalú kapcsolat kérdéseit tekintették át (Népújság telefotó — UPI—MTI—KSj Befejezte munkáját a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa A HÉT 3 KÉRDÉSE Hogyan alakult a szovjet rakétamoratórium-javaslat visszhangja? A hét legfontosabb eseménye az új szovjet rakéta- mora tórium-javaslat előterjesztése volt. Természetesen ki lehetett számítani, hogy egy ilyen nagy alkalmat, mint amilyen a szovjet szak- szervezetek kongresszusa, fel fognak használni egy jelentős kezdeményezésre. A Fehér Ház agytrösztje ezért is igyekezett már eléb^vágni: Reagan ugyanis még a Brezs- nyev-beszéd elhangzása előtt a minden szovjet indítványt elutasító magatartás mellett döntött, egy vidéki beszéde ezt tükrözte. Miután Leonyid Brezsnyev javaslata elhangzott, egy újabb megnyilatkozásában Oklahoma Cityben az amerikai elnök már csak úgy fogalmazott, hogy „Brezsnyev nem ment el eléggé messzire... ” Haig külügyminiszter találkozott Dobrinyin szovjet nagykövettel, s eszmecseréjük nyilván az új szovjet kezdeményezésre vonatkozott. Míg a NATO-tanács testületileg, néhány ország (így Nagy-Britannia) pedig egyénileg sietett elutasító álláspontra helyezkedni, addig számos tekintélyes politikus és sajtóorgánum — a svéd Pálmától a görög Papand- reuig vagy a nyugatnémet Epplertől az amerikai Fulb- rightig, illetve a párizsi Le Monde-tól a tokiói Aszahi Simbunig — a szovjet tárgyalási és megegyezési készségre hívta fel a figyelmet. Kreisky osztrák kancellár ismételt nyilatkozatokban foglalt állást az enyhülési politika folytatása mellett és azt hangoztatta, hogy az új szovjet javaslat üdvözlendő, hiszen megkönnyíti az e témakörben folyó tárgyalásokat. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásokon ugyanekkor most két hónap szünet állt be, bizonyos „gondolkodási időt” hagytak maguknak a résztvevők, akik május 20-án találkoznak újra. (Három nappal azután, hogy a NATO- külügyminiszterek Luxemburgban megrendezendő ülésükön majd meghatározhatják az „Atlanti” álláspontot a rakétatárgyalások további menetére.) Érdekes módon újra szóba kerül a nyugati sajtóban és egyes politikusok nyilatkozataiban a stratégiai fegyverekről megkezdendő újabb tárgyalások gondolata is. Még Weinberger hadügyminiszter, az amerikai „héják” egyik vezéralakja sem zárta ki ilyen későbbi tárgyalások lehetőségét. Persze, a stratégiai fegyvertárgyalások emlegetése lehet csak a nyugateurópai szövetségesek bíráló megjegyzéseinek kivédésére szolgáló — taktikai lépés is. Hogyan alakul a középamerikai helyzet egy héttel a salvadori „választások” előtt? A négy holland tévés megdöbbentő meggyilkolása a nyugati közvélemény figyelmét is ráirányította a salvadori rendszer kíméletlen-kegyetlen voltára, még hihetőbbé tette a nép elnyomásáról eddig is bőven érkező híreket. S keresztülhúzta azokat a washingtoni számításokat, hogy ha március 28-án „választásokat” rendeznek Salvadorban, akkor a voksok ilyen-olyan számolgatásával olyan látszatot kelthetnek, mintha a demokrácia, a nyugati típusú polgári demokrácia teljességgel érvényesülne Salvadorban. Az események ilyen nem várt fordulata nyilván az amerikai kormányzatot arra készteti. hogy valamilyen tárgyalási hajlandóságot mutasson, ezért is mutatnak ma már több érdeklődést Lopez Portillo mexikói elnök javaslatai iránt. A mexikói diplomácia köztudomás szerint tárgyalásokat ajánl mind az USÄ és Kuba, mind pedig az amerikaiak és a nicaraguai kormány és a salvadori junta meg a népi erők képviselői között. A hét végén Havannában Fidel Castro tárgyalt a nicaraguai kormány küldötteivel, erkölcsi-politikai támogatásáról biztosítva a sandinistákat. Természetesen a szocialista Kubának tartózkodnia kell attól, hogy az amerikaiak bármilyen „fegyveres felforgatás” vádjával illethessék Közép-Ameriká- ban, hiszen látnivaló, hogy Washington egyébre sem vár, csak efféle ürügyre. Közben az Egyesült Államok új segélytervet eszká- bál össze, hogy megpróbálja alátámasztani a maga uralmát és az azt kiszolgáló közép-amerikai . rendszereket. 350 millió dollárt kér a kongresszustól Reagan egy rendkívüli segélyprogram végrehajtásához. A salvadori junta 128 millió dollárt kapna ebből. Miért ültek össze az OPECállamok olajminiszterei? Ami néhány esztendeje még elképzelhetetlennek tűnt volna: az olajexportáló országok szervezetében tömörült államok többsége pénzügyi gondokkal küzd! Csak négy olyan ország van, amely (együttvéve 300 milliárd dollár valutatartaléka birtokában) kibírná, ha tovább csökkenne az olaj ára és az olaj iránti kereslet. (Mindenekelőtt Szaúd-Ará- bia.) De már például Algéria és Nigéria igen nehéz helyzetben van. Az olajpiacon jelentkező többletkínálat láttán most már az OPEC-ben nem az árak megállapításáról vitáznak, hanem arról, hogy miként is fogná vissza egyszerre minden tagállam a maga termelését. Januárban napi 20 millió hordó volt a 13 ország össztermelése, a különböző becslések szerint legkevesebb 2 millió, legtöbb 5 millió hordó olaj naponta csak a felhalmozódó készleteket növelte, nem találván vevőre! A bécsi OPEC-konferencián a gyakorlati intézkedéseken túl valójában a távoli perspektívákra vonatkozó elméleti vita is kibontakozott: a nyugati államoknak a gazdasági válságból való kikerüléséhez rövid távon az kell, hogy olcsóbban jussanak olajhoz, viszont elhangzanak olyan vélemények is, amelyek szerint az olajárak nagyméretű és állandó csökkenése senkinek sem állhat érdekében, hiszen akkor elmaradnak az energiatakarékosságot célzó vagy más energiahordozók termelését előirányzó erőfeszítések, a végén aztán újabb árrobbanással még egy olajválság következhetnék! Pálfy József •Szombaton, a szovjet szak- szervezetek XVII. kongresz- szusa zárónapjának délelőtti ülésén, befejezték a vitát a központi tanács és a központi revíziós bizottság beszámolójáról. A vitában 51 küldött, a szekcióüléseken pedig 114 küldött fejtette ki véleményét a beszámolóról, a szakszervezetek munkájáról, teendőiről. Sztyepan Salajev, a szak- szervezetek központi tanácsának elnöke zárszavában elmondotta: a két beszámoló feletti vita rendkívül tartalmas volt, s elősegítette azt, hogy a szovjet szakszervezetek pontosan és mindenkihez szólóan fogalmazhassák meg tennivalóikat az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséért. Tükrözték a felszólalások azt is, hogy a szovjet dolgozók híven követik az SZKP útmutatását, mindent megtesznek az ország új, XI. ötéves tervének megvalósításáért. Salajev külön méltatta Leonyid Brezsnyev felszólalásának fontosságát. A kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták a beszámolót. A szombati szovjet sajtó közli a TASZSZ „Nincs kettős mérce” címmel kiadott, alábbi washingtoni jelentését: — Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter az NBC amerikai televíziós társaságnak adott nyilatkozatában kifejtette véleményét Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán elhangzott beszédéről. Nevezetesen a beszédnek arról a részéről, amelyben világos figyelmeztetés található: ha az Egyesült Államok kormánya, valamint NATO_szövetségesei mégis megvalósítják azt a tervet, hogy Európában a Szovjetunió területén található célpontok leküzdésére alkalmas, több száz új amerikai rakétát telepítenek, ez a Szovjetuniót olyan válaszlépések meghozatalára kényszerítené, amelyek a másik felet is hasonló helyzetbe hoznák, beleértve közvetlenül, az Egyesült Államokat és annak területét is. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusának zárt ülésén megválasztották a szovjet szakszervezetek központi tanácsát. A tanács ezt követően megtartotta ülését, amelyen ismét Sztyepan Sa- lajevet választotta elnökül. A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa levelet intézett az SZKP Központi Bizottságához és Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez. „Kongresszusunk újból bebizonyította, hogy a szovjet szakszervezetek a párt megbízható támaszát jelentik a tömegek között, hogy a fejlett szocialista társadalom körülményei között mindinkább növekszik szerepük, az igazgatás, a gazdálkodás, a kommunizmus iskolájaként” — hangoztatja a levél. —„A kongresszus ismét bebizonyította azt, hogy a munkásosztály, a kolhozparasztság, a dolgozó értelmiség, a Szovjetunió valamennyi népe és nemzetisége szoros egységben tömörül a lenini párt köré, készen áll a párt politikájának megvalósítására, amely népünk létérdekeit juttatja kifejezésre.” Weinbergernek — Weinberger ezzel kapcsolatban ítéletet alkotott „a Szovjetuniónak arról a szándékáról”, hogy nukleáris robbanófejekkel ellátott rakétákat telepít Kubában. Következtetéseivel Weinberger a saját lelkiismeretének számol el. Másvalaminek azonban nagy jelentőséget kell tulajdonítani. A hadügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy a szovjet rakétáknak az amerikai lépésekre válaszként történő elhelyezése, sőt, a rendszerbe állításukra irányuló előkészületek ahhoz vezetnek, hogy ennek megakadályozása érdekében, az Egyesült Államok „minden intézkedést megtesz”, s kész „bármilyen lépésre”. — Felmerül a jogos kérdés: vajon, Weinberger gondolatmenetét követve, hogyan kell a Szovjetuniónak reagálnia az Egyesült Államok ama törekvésére, hogy a Szovjetunió közvetlen közelében, mintegy 600, nukleáris robbanófejjel felszerelt robotrepülőgépet és Pershing—2 mintájú rakétát akarnak elhelyezni, amelyeknek célpontja a Szovjetunió? Sharpeville emlékére ENSZ-határozat rendelkezett úgy, hogy a faji megkülönböztetés elleni harc napjává nyilvánítja március 21- ét. A világszervezet ezzel a döntésével azokról emlékezett meg, akik Sharpeville- ben áldozatul estek ezen a napon 1960-ban a dél-afrikai rendőrség sortüzének. A faji előítéletek, a fajüldözés nem első ízben szedte áldozatait századunkban. A fasiszta ideológia milliókat küldött gázkamrákba. A náci bűntettek brutalitása örökre megbélyegezte azokat az eszméket, amelyek alapján a második világháború éveiben létrehozták az egész nép kiirtására szánt gépezetet. Megbélyegezte, ám nem semmisítette meg, hiszen a rasszizmus hazug elmélete, amely a Homo Sapiens egységes faját alsóbb- és felsőrendű „rasszokra” osztotta, korábban is létezett, s nem szűnt meg azóta sem. A faji megkülönböztetés hátterében többnyire igen jól körülhatárolható érdekek állnak: az uralkodó osztályok az előítéletek felszításával akarták már korábban is elterelni a közfigyelmet az általános kizsákmányolás té- nyéről, a demagóg uszítással valamely .kiválasztott” réteg, népcsoport ellen fordítani a megtévesztett emberek indulatait. Dél-Afrikában — szégyenéül a XX. századi civilizációnak — ma is hivatalos ideológia a faji megkülönböztetés. Az elnyomás, a jog- fosztottság a nép nyolcvan százalékát sújtja: az afrikai őslakók, az ázsiai bevándorlók másodrendű állampolgárok, akiket az intézményes megalázás megannyi szabálya sújt. A fajüldöző ideológia az „elkülönített fejlődést”, az apartheidet hirdeti, valójában azonban az emberek nagy tömegei rabszolga módra való kizsákmányolását szolgálja. Sharpeville óta volt Soweto, s volt megannyi más vérengzés. Az apartheid rendszere ingadozik. A jogaikért küzdők erőt merítenek a független Afrika támogatásából, a haladó világ szolidaritásából. Győzelmük — s a faji megkülönböztetés utolsó erődjének eleste — elkerülhetetlen. OPECrészered mén nyel Részeredménnyel zárult szombaton Bécsben az OPEC olajipari minisztereinek kétnapos erőfeszítése a szervezet által jelenleg hordónként 34 dollárban megállapított világpiaci kőolajár megszilárdítására. Kérdés, hogy a — nem kötelező érvényű — egyezség hogyan megy át a gyakorlatba. „TAVASZI VITAMINVÁSÁR” Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy az Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ kiskereskedelmi egységeiben 1982. március 18—31-ig „Tavaszi vitaminvásárt” rendezünk. 30 százalékos engedménnyel vásárolhatók: — gyümölcskonzervek — savanyúságok — szörpök. VÁLTOZATLAN MINŐSÉG, OLCSÖBB ÁR! EGRI ÁFÉSZ Vásárlással egybekötött bútorbemutató A PÉTERVÁSÁRI ÁFÉSZ BÚTORBOLTJA, valamint a MISKOLCI BÚTORIPARI SZÖVETKEZET 1982. március 22. és április 3. között Mátraderecskén, a Művelődési Ház nagytermében (vasútállomás mellett) vásárlással egybekötött „BÚTORBEMUTATÓT" RENDEZ. Bemutatásra kerülnek a bútoripari szövetkezet alábbi termékei: MISKOLC, HELGA, HUGI, HÁMOR és VALI szekrénysorok, LILLA, ÉVA franciaágy, MILKOLC-LUX, JUTKA, CSÖPI kárpitgarnitúra, MISKOLC fotelágy, ZSÓFI szék és szólófotelek. A bemutatott áruk a helyszínen megvásárolhatók, vagy későbbi szállításra előjegyeztethetők. Szaktanácsadás, ingyenes házhoz szállítás. Miskolci Bútoripari Szövetkezet Pétervására ÁFÉSZ Tömegtüntetések Hollandiában Tiltakozó menetek a salvadori junta és támogatói ellen a négy holland újságíró meggyilkolása miatt. Amszterdamban a tüntetésen részt vevők egy csoportja valósággal megostromolta az USA konzulátusát. Képünkön az amszterdami tiltakozó menet látható (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) „Nincs kettős mérce!” TASZSZ-válasz
