Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. március 21., vasárnap 3. A két gyermek állami gondozásba vétele néhány napig beszédtéma volt a házban. Egyesek a gyámügyisek las­súságát, tehetetlenségét okolták, úgy vélték, hogy en­nek már jóval korábban meg kellett volna történnie. Holott a lakók az eset előtt, a két elhanyagolt, elva­dult gyerek láttán, legfeljebb csak sajnálkozva csóvál­ták a fejUket: „Ugyan, mi lesz így belőlük?... Mit tehet a gyámhatóság? Nyilatkozik a Művelődési Minisztérium illetékese A kérdés még legalább öt­venhétezer esetben feltehető, a gyámhatóságok nyilván­tartásaiban ugyanis csaknem ennyi veszélyeztetett kiskorú szerepel. Róluk és a védel­mükre hivatottak teendőiről beszélgettünk Földesi Klárá­val, a Művelődési Miniszté­rium osztályvezetőjével. — A védelemre szoruló gyermekek száma sajnálatos módon esztendőről esztendő­re nő. Legfontosabb veszé­lyeztetettségük korai felfe­dezése, majd tekintve, hogy elsősorban a család hozza őket veszélyes helyzetbe —, a család segítése, támogatá­sa, hogy alkalmassá váljék a nevelésükre. Gyakran az anyagi támogatás is elegendő a gondok megoldására. A gyámhatóságok esetenként segélyekkel járulnak hozzá a gyermek ruházkodásához, tanszerellátásához. Rendsze­rint nem is a pénzt adják át a szülőnek, hanem az ősz- szegből már megvásárolt ru­haneműt, tanszereket. 1980-ban mintegy nyolc­vanhatezer' gyermek része­sült alkalmankénti segély­ben. Az anyagi támogatás másik módja a folyamatos segélyezés. A gyámhatóságok állandóan ellenőrzik az adott összegek felhasználását, és amennyiben a gyermek hely­zete nem javul, megszüntetik a támogatást, a kiskorút in­tézetben helyezik el. — Napjainkban az egyre hal­mozódó veszélyforrások ko­rántsem vezethetők vissza csu­pán anyagi okokra. Tapasztal­ható, hogy a kifejezetten jó anyagi körülmények között élő családokban is található veszélyeztetett gyermek. Az al­koholizmus, a szülők túlhaj­szolt életvitele, „a lányomra, fiamra már nincs időm” felfo­gása beláthatatlan következmé­nyekkel járhat a fiatal érzel­mi, erkölcsi fejlődésére. Mit tehet Ilyen esetekben a gyám­hatóság? — Első lépésként többnyire az iskola figyelmezteti a szülőt. Amennyiben a peda­gógusok közbenjárása ered­ménytelen, a gyámhatóság intézkedik. Előírhatja pél­dául, hogy a gyermeket nap­közibe írassák, nevelési ta­nácsadásra vigyék, kezdemé­nyezheti a szülő alkoholel- vonó-kezelésre küldését, és így tovább. Ha az intézkedé­seknek végképp nincs foga­natja, sor kerülhet a kiskorú nevelőotthoni elhelyezésére vagy állami gondozásba vé­telére. Az utóbbi a súlyo­sabb büntetés a szülő szá­mára, mivel a szülői fel­ügyeletet is megszünteti. — Es a csonka családban élő gyermekek sorsa? — A kiskorúak érdeké­ben tett védő- és óvóintéz­kedések 44 százaléka a szülő magatartásával, kötelesség- mulasztásával függ össze. A válás önmagában még nem veszélyeztető tényező. Na­gyon sok elvált, egyedülálló neveli szépen, szeretetben, harmonikusan gyermekét. A bajok akkor kezdődnek, ha a szülők közti viszály a vá­lás után sem csitul, sőt nem­egyszer kiéleződik. Láthatási ügyekben például számtalan bírálatot kap a gyámható­ság. Pedig az ügyintéző mindent megtesz a gyermek érdekében, amit csak jogilag és emberileg lehet. Ám tö­rekvése a szülők józansága nélkül — eredménytelen. Ugyan mit is tehetne, ha az apa vagy az anya valós, vagy vélt sérelmek, gyakorta anyagi megfontolás miatt ki­zárólag a másikon kíván üt­ni, és az ostor mégis a gyer­meken csattan? ... A haté­konyabb gyámügyi munka érdekében bizony szükséges volna, ha a szülői felelősség érvényesítése a jövőben na­gyobb hangsúlyt kapna. Már csak azért is, mert bár a feladatok sokasodtak, a gyámügyben dolgozók száma az elmúlt esztendőkben nem változott. — Sikerül-e állandó, személyes kapcsolatot kialakítaniuk az ügyintézőknek a veszélyezte­tett családokkal, s ehhez mi­lyen támogatást kapnak az in­tézményektől? — Legutóbbi megyei vizs­gálataink során azt tapasz­taltuk, hogy azokon a helye­ken, ahol hosszú ideig ugyanazok a dolgozók vég­zik a munkát, eredménye­sebb a gyermekvédelem, te­kintélyük van az előadók­nak. Sajnos azonban, mint általában az államigazgatás­ban, így a gyámügyi terüle­ten is vagy a fluktuáció. Kí­vánatos volna a gyámható­ságok személyi és tárgyi fel­tételeinek javítása, többi kö­zött az ügyintézők megfele­lőbb képzéséről és tovább­képzéséről is gondoskodni kellene. És ha már kimond­tuk azt az alapelvet, misze­rint a veszélyeztetettség korai felismerése és megelőzése a legfontosabb, akkor szólnunk kell arról, hogy ehhez szük­ség volna a tanácsi szervek jobb együttműködésére is. A gyámhatóságok a leg­több segítséget az oktatási­nevelési intézményektől, az óvodáktól, iskoláktól kapják. Nincs olyan megye, ahol ne volna meg ez a szoros, jó szándékú kapcsolat. A fő­városban már teljesen ki­épült a nevelési tanácsadók rendszere, orvosokkal, pszi­chológusokkal, családvédel­mi szakemberekkel. Vidéken sajnos még nincs átfogó ne- velésitanácsadó-hálózat. Pest megyében kilenc, Veszprém megyében négy, Hajdú-Bi- harban mindössze két neve­lési tanácsadó működik. A feladatok sokaságát és sú­lyosságát tekintve fontos volna a nevelési tanácsadás intézményének fejlesztése. — Hasonlóképpen elkelne a társadalmi szervezetek és a munkahelyek nagyobb segítsé­ge, ezen a téren ml a tapasz­talat? — Legaktívabb szövetsége­seink közé a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt tar­tozik. örvendetes, hogy egy­két esztendeje a KISZ is ke­resi feladatait ebben a mun­kában. Hajdú-Biharban, Pest és Somogy megyékben igen jó az együttműködés a társadalmi szervezetekkel. Általában elmondható, hogy a gyámhatóságok mind szé­lesebb társadalmi segítséget élveznek. Hozzáteszem azt is, hogy ez a támogatás még nem elég egyenletes. Időn­ként fellángol, aztán alább­hagy ... A munkahelyeket illetően sajnos, nem a legkedvezőb­bek a tapasztalataink. A gyámhatóságok kérésére ugyan megteszik a szükséges lépéseket, beszélnek például az érintett szülővel, áthelye­zik más műszakba, hogy a gyerekével többet lehessen együtt, de a felderítésben, a megelőzésben nemigen szá­míthatunk rájuk. Nincs jel­zési kötelezettségük, és nem is hívják fel a figyelmünket arra, hogy családos dolgozó­juk iszákos, hogy az ifjú brigádtag rossz társaságba csöppent... Holott ezzel is segíthetnének. És még vala­mi: az emberek ódzkodnak az értelmetlen társadalmi munkától — joggal. Ugyan­akkor miért ne lehetne ér­telmes és fontos társadalmi munka egy-egy veszélyezte­tett fiatal felkarolása? Hi­szen, ha nem figyelünk rá­juk, nem törődünk velük, a társadalom számára érté­kes embereket veszíthetünk el. (K.) Tömbfelújítás Egerben Képünkön egy rászoruló öreg épület látható megújulás előtt, — jelezve, hogy újabb tömböt vettek munkába az építők Eger belvárosában, a Széchenyi—Sándor Imre—Zalár—Alkot­mány utcák által bezárt területen. A tömbrekonstrukciók egyik utolsó vállalkozása ez — és 1984-re várható befejezésé, vei gyakorlatilag megújul a történelmi belváros. Dobróka Miklóstól, az Ingatlankezelő és Lakásberuházó Vállalat fő­mérnökétől megtudtuk, hogy a Zalár utca 1—7. és az Alkot­mány utca 1. házait eredeti formájukban láthatjuk majd a felújítás után. A Vörös Rák vendéglő mellett, illetve a Zalár és Sándor Imre út sarkán foghíjbeépítésre kerül sor. Ez utóbbi alapozása már megkezdődött, egy gyógyszertárat, a Hazafias Népfront helyiségeit és kilenc lakást fogad be majd. Bővülnek a kereskedelem lehetőségei is: a Vörös Rák mel­lett a BUBIV kap bemutatótermet. A pékség megszűnik, és az átalakított üzletekben Keravill, Patyolat és Tejbár létesül majd (Fotó: Kőhidi) Tovább nőtt a termelési kedv Kedvező lehetőségekkel - több primőr zöldség Heves megyében 12 fogyasztási szövetkezet irányításá­val csaknem száz különféle szakcsoport működik 11 ezer taggal. Ezek közül 54 az adottságokat kihasználva primőr és szabadföldi zöldségtermeléssel foglalkozik. Tizenkilenc szakcsoport 1400—1500 fővel fólia alatt ter­mel korai paprikát, paradicsomot, uborkát, salátát és retket, hozzájárulva ezzel megyénk lakóinak jobb el­látásához. 1981-ben például 4 ezer tonna primőrt érté­kesítettek, így Budapest, ózd és Miskolc lakóinak is jutott áruikból. Ilyenkor, a tél végén a megyét járva, jól lemérhető a primőrtermelési kedv, amit az udvarokból kikandi­káló fóliasátrak is jeleznek. Ezt bizonyítja az is, hogy ezekben a hetekben 12—14 millió palántát ültetnek ki a fóliák alá. Különösen Hat­van környékén, Boldogon, Tarnamérán, Hevesen, Boco- nádon, Kápolnán, Makiáron, Nagytályán és a Gyöngyös környéki községekben látni a kialakított sátrakat. Átla­gosan 6—700 négyzetméter­nyi területen termelnek pri­mőröket. Boldogon és Tarna­mérán viszont gyakori a két­ezer négyzetméteres fólia­telep is az egyes szakcsopor­toknál. Áprilistól már folyamato­san ellátják majd a piaco­kat, az üzleteket korai zöld­ségfélékkel. Az Idei nagy­arányú termelési kedvet szemlélteti az is, hogy míg 1975-ben csak 120 ezer négy­zetméter volt a fóliafelület a megyénkben működő szak­csoportoknál, az idén már eléri a 900 ezer négyzetmé­tert. Mindez igazolja azt a fejlődést, amelyet a primőr­termelők elértek, és ma már Békés és Csongrád megyék után Heves megye fóliás „Folyó évi január hó 7-én, a „Columbia” bu­dapesti galambkedve­lők köre a Budapest VIII. kerület Fecske ut- cza 17. szám alatti Kurz-féle vendéglő he­lyiségeiben alakuló köz­gyűlését megtartotta. Ezen új életbe lépett kör minden galambked­velőhöz azon tisztelet- teljes felhívással járul, miszerint ezen már élet­be lépett vállalkozást mielőbb való beléptével támogatni és ezáltal an­nak fennállását és ha­ladását elősegíteni szí­veskedjék. Minden szombaton esti 7 óra­kor fentnevezett ven­déglőben fesztelen össze­jövetel áll fenn. Levelezések a „Colum- bia”-körhöz a Kurz- féle vendéglő czím alatt küldendők. Budapest, 1882. január hó 10-én. Stürzenbaum János a „Columbia” titkára” A hajdani Kurz-féle ven- '' déglőnek — ahol bi­zonyára jóféle sört mértek, például a piccolófiút még a postára lehetett szalasztani a kockás abroszon írt levelek­kel, vagy a legfrissebb új­ságért — már nyoma sin­csen. S a Fecske utcát sem találni a főváros térké­pén. A régi épületből mesz- szire szállt galambok őrzik csak az erplékét. Messze szálltak, egészen a zöldségtermelői országosan az előkelő harmadik helyet foglalják el! Hogy minek kö­szönhető ez a siker? Minde­nekelőtt az ösztönző felvá­sárlási áraknak, továbbá a 40 százalékos állami támoga­tásnak, amelyet a fóliaváz, a köpeny, a fűtő- és öntöző- berendezések vásárlásához biztosít államunk. Heves megye fogyasztási szövetkezetei eddig is pél­damutatóan segítették a szakcsopo. i jkat palántákkal, vetőmagvakkal, műtrágyák­kal, növényvédő szerekkel és szállítási kedvezményekkel. Sokat tettek azért, hogy a primőr zöldségek termelésé­hez szükséges jó minőségű, •korai érésű és nagy termő- képességű fajtákhoz jussa­máig. Hiszen e madarak — utódaikban — tovább élnek, kedvelőik egyre többen van­nak. Megyénkben is. Te­nyésztők, versenyzők, kiállí­tók. A Columbia (a columb: latinul galambot jelent) óta eltelt évszázad azonban sok változást is hozott. A haj­dani szárnyas postások ma már jobbára csak versenyez­nek, miközben egyikük-má- sikuk a szépségével — bóbi­tájával, kecsességével, vagy épp röpülésével — díjakat nyer. Az egyszerűbbek, az úgynevezett parlagi galam­bok pedig valamelyik kony­ha fazekában végzik ... ★ A velencei Szent Márk tér, vagy a krakkói Rynek szinte elképzelhetetlen ga­lambok nélkül. Hozzátartoz­nak a városképhez. Ha Egernek nem is jellegzetes­sége e „látványosság”, azért a „Barátok temploma” kör­nyékén is szép számmal ta­lálhatunk a szárnyasokból. Szabadon élnek; vadak. Míg a szelídek fészerek­ben, ketrecekben, dúcokban, vagy épp „edzésen” vannak, a levegőben. A Magyar Ga­lambtenyésztők Szövetsége egri egyesületének elnöke, Vincze Ottó szerint, ha va­laki röptetni, versenyeztetni szándékozik — a téli hóna­pokat kivéve —, keményen kell a galambjait tréningez- tetni. nak a szakcsoportok. Mind­ez jól párosult a kistermelők akaratával és munkakedvé­vel. Ebben az évben több he­lyen találkozunk az olcsóbb, gazdaságosabb megoldások­kal. Így kettős fóliát hasz­nálnak Tarnamérán és Bol­dogon. A drágább olaj fűtő­testek helyett inkább olaj­kályhákkal melegítik a fó­liasátrakat. Néhányan éppen takarékosságból fűrészpor­ral, kukoricaszárral, hullá- dékfával tüzelnek, á sátor­hoz szükséges vasvázat pe­dig favázzal pótolják. Több helyen megoldották már alagcsövezéssei a talajfűtést is, főleg a boldogiak és a bo- conádiak. — Megyénkben hat egye­sület működik, az országban mintegy 250 — mondja a galambász. — Az idén 100 esztendős Magyar Galambte. nyésztők Szövetségéhez tar­tozunk, ahol a röp-, dísz- és haszongalamb-szakosztály- ban munkálkodunk. A szö­vetség az évek folyamán több átszervezésen ment ke­resztül, amíg az 50-es esz­tendők végén kialakult a mai forma. Ekkor szervező­dött még a Magyar Posta­galamb Sportszövetség. Egyébként mindkettő a MÉM felügyelete alá tartozik, így az időtöltés nem számít sportnak. •. Ám, ha nem is sport, ver­senyeket azért tartanak. Pél­dául rendszeresen röptet- nek. Ez azt jelenti, hogy 16—24 galambból álló falkát engednek a magasba. Me­lyik csapat bírja tovább a keringést, milyen magasan? Ilyen s más teljesítménye­ket pontoznak. A postaga­lamboknál a távolságokat szigorú időre kell teljesíte­ni. Egerben, 30 tagja van a tenyésztők szövetségének, 25 a postagalambgazdák szá­ma. Elsősorban a röptetés- sel foglalkoznak, ám akad díszgalambtenyésztő és az exportra termelő téeszek, gazdaságok segítésére vállal­kozó is. Mert a galamb hú­sáért háromszor annyit fi­zetnek, mint például a nyúléért. Hogy aztán a versenyzés, vagy egy kiállításon való Az ei si, a fuzesaoonyi es a gyön­gyösi ÁFÉSZ azzal is növel­te szolgáltatásait, hogy kis traktort adott kölcsönbe a szakcsoportoknak, a fólia alatti talajműveléshez, a hatvaniak pedig géppel ké­szítik a tápkockákat a palán- taneveiéshez. A zöldségter­melő szakcsoportok ebben az évben 4 ezer tonna primőr termelését irányozták elő, amely a tavalyihoz hasonlóan elősegítheti nemcsak Heves megye, hanem a megyén kí­vül mások ellátását is. Már az elmúlt évben jó kapcsolat alakult ki a hat­vani, a gyöngyösi, valamint a pétervásári ÁFÉSZ között, miután jelentős mennyiségű friss primőr zöldséget szállí­tottak az egri járás északi részén levő települések la­kóinak. Ezen a részen ugyan­is a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt nem termel­nek zöldségféléket. Jó len­ne, ha ez a példa az idén újabbakkal bővülne, és a szövetkezetek között még eredményesebb együttműkö­dési kapcsolat alakulna ki, mert ennek a fogyasztók él­veznék előnyeit a gyorsabb és jobb áruellátással. Mentusz Károly részvétel mennyire egyeztet­hető össze a hústermelés­sel ... ez már más kérdés. Az egyik esztétikum és hob­bi, a másik pedig gazdasá­gi meggondolás. ★ Azt is mondják a galam­bászokról: „csendes őrültek”. Beszélgetnek, játszadoznak madaraikkal. Egy-egy te­nyésztőnek legalább 50 pár galambja van, s szinte mindegyiket „személyiség­ként” kezeli. — Habár ezek a madár­kák monogámok, akad köz­tük jó néhány csalfa is — folytatja Vincze Ottó. — A két tojást azonban felváltva költi ki a hím és a tojó. Megyénkben van egy na­gyon szép és elismert fajta. A neve: Egri Kék Keringő, s talán még a török időben tenyésztették ki. Sötét színű galamb, kiváló versenyző. A díszesebbeket kiállításokra viszik gazdáik. Az egri egye­sület már büszkélkedhet né­hány helyezéssel, elismerés­sel országos szinten is. Ara^ ez inkább erkölcsi siker, nem anyagi. ★ A szövetség megalakulá­sának 100. évfordulójának alkalmából ebben az eszten­dőben nemzetközi kiállítá­sokat és versenyeket tarta­nak hazánkban. Ott lesznek az egriek is ... Józsa Péter Egri Kék Keringő — Kiállítások, röptetések — Százados a szövetség — Versenyző vagy leveshús? Szárnyas „postások” és társaik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom