Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 32. szám ÁBA: 1982. február 7., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hivatásszeretet Manapság egyre több szó esik a különböző fórumokon az egyes szakmák anyagi megbecsüléséről. Kezdődik mindjárt a diákoknál, a pályát választó tizenéveseknél. A gépi forgácsolás — közkeletű kifejezéssel élve esztergá- lyosság — iránti érdeklődést elsősorban úgy kívánjuk felkelteni, hogy részletesen taglaljuk a valóban kedvező lehetőségeket. A friss diplomásokat mindenekelőtt azzal csábítjuk, hogy magasabb fizetést, szolgálati lakást ígérünk nekik. Arról alig akad példa, hogy egy-egy hivatás szépségéről, sokszínűségéről, alkotó, teremtő, értékszülő voltáról, társadalmi hasznosságáról beszéljen valaki. Tévedés ne essék: a több forintra, a pénzben is kecsegtető ajánlatokra mindannyiunknak szüksége van. Aki ezt tagadja, farizeusként képmutatósko- dik, s miközben vizet prédikál vígan issza a bort. Az egyoldalú szemlélet azonban mindenképpen biztató, annál is inkább, mert vészes kórként, jár- ványszerűen terjed mind szélesebb körben. Nem véletlen, hiszen tényként vesszük tudomásul, akarva- akaratlanul is segítjük, az viszont aligha jut eszünkbe, hogy tegyünk ellene, hogy felszámolására vonultassuk fel érveinket. Jó lenne rádöbbenni arra, hogy ez nem mellékes feladat, hanem az ifjakat és a felnőtteket egyaránt érintő pedagógiai kötelesség. Ha hosszú távon is megfeledkezünk róla, akkor károsan torzulna a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékek tudata. Ráadásul ennek büntető kamatát nekik kellene fizetni azzal, hogy végső soron nekikeseredett, kiábrándult, hétköznapjaikat rutintevékenységgel szürkítő emberekké válnának. Olyanokká, akik soha nem fedezik fel a lelkesítőt abban amit folyvást csinálnak. A mindannyiunkban szunnyadó értékek sorvadnának, satnyúlnának így el, s ha eltelt éveikre visszapillantanának, akkor a szerény és lehangoló leltár csak eseménytelen, tartalmatlan, sikerhiányról tanúskodó esztendőket regisztrálna. Ezért a sivárságért a duzzadó, a vaskosabb borítékok sem kárpótolnának senkit. A veszteséglista ugyanakkor valamennyiünket érintene, hiszen minőségibb szinten, hatékonyabban csak akkor dolgozhatunk — bármilyen poszton — ha fantáziát látunk mindennapi teendőinkben, ha büszkék lehetünk produktumainkra. Jó lenne így is érvelni, erre is utalni, ugyanis ekkor szintén nagyobb összegekkel méltatnák mindenütt a hivatásérzettől sarkallt helytállást, az egyéniség jegyét magán viselő, attól rangosabb, a személyiséget és valamennyi ünket elégedettséggel, forintokkal is gazdagító munkát... Pécsi István Számunkra is legfontosabb a béke Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára Bobigny-ban Az FKP kongresszusa alkalmából nemzetközi szolidaritási gyűléseket rendeztek 31 francia városban. A kongresszuson részt vevő külföldi delegációk részvételével. Az MSZMP küldöttsége a Párizs környéki Bobigny-ban rendezett szolidaritási gyűlésen vett részt. A városháza dísztermében tartott gyűlésen Francois Asensi, a Seine-Sant-Denis megyei pártszervezet titkára üdvözölte a külföldi vendégeket, köztük Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szolidaritási gyűlésen elhangzott beszédében Korom Mihály tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kommunisták meleg elvtársi üdvözletét és jókívánságait a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusának és valamennyi francia kommunistának, majd kijelentette: „A Francia Kommunista Párt kongresszusaira mindig nagy várakozással tekintünk és készülünk. Ez még inkább így van most, amikor francia elvtársaink küzdelmüknek egy új, értékes tapasztalatokat ígérő szakaszába érkeztek. Ezekben az években a kormányzati felelősséggel is felruházott forradalmi pártként az FKP a gyakorlat próbájának veti alá a népi hatalom kiépítésére vonatkozó programját” — mondotta. Korom Mihály sikereket kívánt az FKP-nak ehhez a tevékenységéhez, majd így folytatta: „A kongresszus eddigi munkájából jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy pártjaink tevékenységét egy sor közös törekvés hatja át. Az önök számára és számunkra is a legfontosabb, hogy népeink békében és biztonságban, emberhez méltóan éljenek. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben — amely az úgynevezett lengyel kérdésben mesterségesen szított hidegháborús kampány miatt tovább súlyosbodik — pártjaink egyformán legfőbb feladatuknak tartják, hogy mindent elkövessenek az enyhülési politika folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az ezeket akadályozó felelőtlen akciók meghiúsításáért”. Korom Mihály a továbbiakban a Magyarországon folyó szocialista építés időszerű kérdéseiről, az MSZMP politikájáról, a szocialista detnokrácia szakadatlan fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvésekről beszélt. Szervezeti változás a szőlészeti kutatásban Kutatóintézet az egri borgazdasági kombinát kebelében A tudománypolitikai bizottság hozzájárulásával, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter határozata alapján a Kertészeti Egye. tem átvette a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet, és annak feladatait. Az intézet egyes egységeit a tájkörzetben működő szőlészeti és borászati vállalatoknak adta át; a Badacsonyi Állami Gazdaság szervezetébe került a helyi kutatóállomás, a Tokaj-hegyaljai Borkombinát a tarcali, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát pedig az egri kutatóállomást vette át. A Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság keretében működik a továbbiakban a lakitelki kutatóhely, a pécsi kutatók pedig ezentúl a Villány-me- csekalji Borgazdasági Kombináthoz tartoznak. A Szőlészeti és Borászati Kutató ' Intézet központja, a miklós- telepi és a katonatelepi állomás, valamint a budapesti kísérleti pincészet a Kertészeti Egyetemhez kapcsolódott, kiegészítve annak tudományos lehetőségeit. A tudománypolitikai bizottság korábbi határozatának részeként került sor az átszervezésre. A hazai szolé, szeti-borászati kutatás magas színvonala közismert, eredményei a termesztésben is kamatoznak. Ám várhatóan még sikeresebb lesz a tudomány és a gyakorlat együttműködése ebben az új formában, melynek lényege: a kutatóhelyek, részlegek, intézetek fejlesztő-vállalkozó gazdasági részleggé alakulnak át az új üzemi keretek között. Az állomások a jövőben mindenekelőtt a területi fejlesztésekkel foglalkoznak majd, és a tájegység legfontosabb szakmai programjainak megvalósításában támogatják a gyakorlati szőlészeket, borászokat. Korábban az intézet központ ja irányította az egész hálózatot, amelynek részlegei időnként el-elszakadtak a gyakorlattól és a kelleténél sok helyen kevesebbet foglalkoztak a helyi, tájegységi feladatok megoldásával. A Kertészeti Egyetemhez kapcsolódó új részlegekben viszont több idő jut a tudomány átfogó kérdéseinek vizsgálatára, olyan alapozó kutatásokra, amelyek gyakorlati megvalósítása esetleg hosszabb időt vesz igénybe. A kutatóintézeti szakemberek a jövőben egyetemi előadásokat tartanak, ugyanakkor az egyetem oktatóinak is lehetőségük lesz kísérleti programok indítására. HATVAN HELYEZÉS, KÉTMILLIÓS MUNKA Sikeres év az egri búvárklubnál Színes, mozgalmas életről adott számot az egri köny- nyűbúvárklub titkára, Lányai István a péntek esti beszámoló közgyűlésen. A könnyűbúvárok tavaly sikerrel feleltek meg hármas — kiképzési, sport-, illetve búvármunka — követelményüknek. A sorköteles köny- nyűbúvárok felkészítését például olyan sikerrel oldották meg, hogy az országos ösz- szetett honvédelmi versenyen a 4. helyet szerezte meg az egri csapat, az ifjúságiak pedig a dobogó legfelső fokán végeztek. A klub sportmunkájának színvonala az előzőkhöz hasonlóan alakult. Az egri edzéslehetőségek a legalapvetőbb felkészüléshez is elégtelenek: a heti négy és fél óra a képességek szinten tartására is kevés. Ennek ellenére a klub tavaly 115 gyermek úszásoktatását oldotta meg. Az ifjúsági korosztályúak között már ezüstjelvényes is akad. A versenyzők tavaly 14 versenyen 60 helyezést értek el, eközben tízszer álltak a dobogó tetején. Tovább szélesedett az utánpótlás azzal is, hogy 1981 szeptemberétől az egri 1. számú Középiskolai Katonai Kollégiumban is létrehoztak egy 20 fős könnyűbúvár szakosztályt. A búvársport azon ritka sportágak közé tartozik, amelyek képesek eltartani magukat. Bár a technikai feltételek megteremtése igen drága, a kiképzett búvárok munkavégzése fedezi még a sportolók kiadásait is. Az egri búvárok a pincerendszer feltárásából is kivették részüket, rendszeresen dolgoznak a Kiskörei Erőmű Vállalat megrendelésére, és út alatti csőátsajtolási munkákat is végeznek, Karkusz János vezetésével. Ezek végösszege tavaly kétmillió forintot jelentett, és ez teremtette meg a klub gazdálkodásának alapjait is. Emellett tavaly alakították ki azt a karbantartó műhelyt is, amely a technikai biztonság fokozásához kell, de a szabad idő társas eltöltéséhez hasznos klub is megszépült. Az idei feladatokra már most megkezdődött a felkészülés. A napokban indulnak az alapozó sítáborba a sportolók, ahol az állóképesség megszerzése a cél. Ebben az évben kezdődnek meg az előkészületek arra is, hogy az egerszalóki víztároló lehetőségeit az MHSZ vízi sportok számára kamatoztassák. E bázis kialakításával a víz alatti tájékozódó versenyek részvevői éppúgy edzéslehetőséghez jutnának, mint a széldeszkának, a vitorlázásnak hódolók. Jeges képek-jeges hírek HEGYMÁSZÓK A JÉGCSAPOKON. A miskolci Alpin Klub néhány bátor tagja a befagyott lillafüredi vízesés jégcsapjait választotta a hegymászás gyakorlására. A próba sikerült; a jégcsapok nem roppantak szét a hegymászók alatt (MTI fotó: Kozma István felv. — KSj JEGES HÉTVÉGE A BALATONNÁL. Sok ezren keresték fel az ország legnagyobb korcsolyapályáját, a befagyott Balatont. Balaton- füreden a nyárira emlékezte, tő volt az idegenforgalom. öt-hat ezer ember csúszkált, korcsolyázott, faku- tyázott a jégen. Kifutottak a jégvitorlások Is, sőt egy motoros szánt is megcsodálhattak a kirándulók HALAK a JÉG ALÓL. Megkezdődött Győr-Sopron megyében a jég alatti halászat. A győri Előre Halászati Szövetkezet szakemberei elsők között a nagybajcsi halastó jégpáncélján vágtak léket. Az első napon több mint ötven mázsa halat fogtak (MTI fotó: Matusz Károly felv. — KSj (MTI fotó: Vida András felv. —
