Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-04 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 4., csütörtök J. AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN (3.) Sír-nevet alapon Az önállóság adta új lehetőségek és jogok megváltoztatták a különböző szervezeteknél a bel- és külkereskedelmi partnerekhez fűződő kapcsolatokat is. Hiszen most már nem kellett -tekintettel lenni a korábbi nagyvállalat érdekeire, stratégiai, taktikai meggondolásaira. Téved persze, ' aki mindebből arra következtet, hogy megromlott volna a kapcsolat az önállóvá vált gyárak és a korábbi még megmaradt nagyvállalatok között. Erről szó sincs. Valamennyien továbbra is szorosan együttműködtek volna „anyavállalataikkal” az információcserék, a műszaki, technikai tudás, a jól kialakult kereskedelmi kapcsolatok hasznosításában. Csak más alapokon, egymás érdekeinek következetes szem előtt tartásával. Ez utóbbi került előtérbe a külkereskedelmi vállalatokhoz fűződő kapcsolatokban is, ahol talán a leggyökeresebb változások következtek be. Sok helyütt a vállalatok termékeit korábban úgynevezett bizományosi formában értékesítették a külkereskedők. Ez nem sok lehetőséget biztosított a vállalatok részére, hogy beleszóljon az export- tevékenység részleteibe, hogy kiálljanak érdekeik mellett, netán megfelelőbb árak elérésére ösztönözzék a külkereskedőket. A helyzet ellentmondásosságát csak erősítette, hogy a konkrét piaci tárgyalásokat, a vevők igényeinek egyeztetését rendszerint maguk a gyáriak végezték, de a döntésekbe nem szólhattak bele, a kedvezőbb árakból adódó nyereségek csakis a külkereskedelmi vállalatokat illették. Még rosszabb volt a helyzet, ahol a nagyvállalatok nem biztosították egységeik részére az előbb említett önállóságot sem, közbeékelődve, az ipart és a külkereskedelmet egymástól elválasztva maguk próbálkoztak az exporttevékenység kétségtelenül sokirányú, nagy apparátust igénylő feladataival megbirkózni. A függetlenné válással szinte valamennyi exportáló vállalat felmondta a külkereskedelmi cégekkel kötött korábbi szerződéseket. A bizományosi forma helyébe egy fejlettebb, társasági vagy társulási szerződéssel körülhatárolt együttműködés lépett. Ez jobban biztosítja a közvetlen beleszólás, az érdekazonosság megteremtésének lehetőségét, „Együtt sírni, együtt nevetni” alapon, a maximális eredmény elérésében egyaránt érdekeltté teszi a termelőt, a külkereskedőt. A megnövekedett jogkörök és lehetőségek persze önmagukban még nem garantálják a sikereket, az az eredményeket. Ügy tartják, a puding próbája, ha megeszik, azaz az önállóság létjogosultságát is annak gyakorlása igazolja. Nos, a saját lábukra állt vállalatok cselekvési készségét illetően nincs okunk aggodalomra. Valamennyinél az eltelt egy évben meggyorsult a gyártmányszerkezet korszerűsítése, megélénkült a műszaki fejlesztés, a piackutatás, többen felülvizsgálták a korábbi szervezeti keretben kialakított és jóváhagyott beruházási koncepciókat és az előzőnél takarékosabb megoldásokat kerestek. Volt, ahol egyenként is felülvizsgálták a termékek gazdaságosságát és „száműzték” még a vállalaton belüli kiegyenlítési módszereket is. Ennek alapján pontos képet kaptak arról, hogy hol kell a jövedelmezőséget javítani, hol érdemes fejleszteni, vagy a munka- és üzemszervezéssel feltárni, hasznosítani a tartalékokat. Másutt — a piac megfelelő ismeretének birtokában — azonnal hozzáláttak az olyan termékek gyártásához, amelyekkel kapcsolatban a beruházási döntések korábban éveken át várattak magukra, a nagyvállalatoknál. A saját lábukra állt vállalatok a külkereskedelmi partnerekkel összefogva a korábbinál erőteljesebben kutatták fel az új piacokat, miközben mindenütt megkezdték a nem gazdaságos belföldi és export termékek fokozatos felszámolását, megszüntetését. Egy év nem nagy idő. S bár sokrétűen gyarapodtak az önállósult vállalatok lehetőségei, eszközei, amelyekkel jelek szerint éltek is — annak ellenére, hogy összességében kedvezőek a tapasztalatok — a messzemenő következtetésektől tartózkodni kell. A termelési tervek teljesítésében például sehol sem volt tapasztalható fennakadás. Az exportra is dolgozó önállósult vállalatok jelentősen fokozták kivitelüket. A több termelés, a termelékenység javítása, a takarékosabb gazdálkodás eredményeként pedig szembetűnően nőtt a vállalati nyereség. A dolgozókat „zsebbe vágó” érvekkel lehet tehát meggyőzni az önállóság értelméről, eredményéről. A korábbi mérsékelt, s joggal kifogásolt nagyvállalati nivellált bérfejlesztés helyett önállóvá vált vállalatok nagy többsége 6—7 százalékkal növelte a béreket. S bár a fizetési borítékokat közvetlenül nem érinti, de nem kevésbé jelentős, hogy az eredményes munka nyereségéből képződő fejlesztési alapok több helyütt lehetőséget biztosítanak a szociális feszültségek megszüntetéséhez is. A lakásépítéshez, illetve az óvodák, bölcsődék bővítéséhez. Persze a fejlesztési alapok elsősorban a jövőt, a továbblépést hivatottak szolgálni. Ezért a termékszerkezet korszerűsítését, a gyártmányfejlesztést lehetővé tevő beruházásokra — a most már önálló, jó gazda módjára — rendkívül nagy figyelmet szentelnek az „elvált” vállalatok. Vagy úgy, hogy azonnal hozzáláttak ezek megvalósításához, vagy úgy, hogy jól kigondolt célokra tartalékolják pénzeszközeiket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem kellett sok akadályt legyűrni az eltelt egy esztendőben, az átmeneti fizetésképtelenségtől kezdve, a szakemberhiányon, a piac nem kellő ismeretén át egészen az új módszereket igénylő anyag, ellátási, beszerzési gondokig. Mert „válás” ide, „válás” oda, nagyközösségben, vagy egyedül, csak az boldogul, aki hatékonyan, gyorsan, s gazdaságosan oldja meg feladatait. Vége Andrássy Antal Önjáró aszfaltútjavító Űj típusú önjáró aszfaltút- javító gépeket készített a Hódmezővásárhelyi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat makói gyára. Az új géptípust a szegedi Köziúti Igazgatóság szakemberei alakították jki, és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megrendelésére készült 23 gépből még ebben a hónapban kap minden megye közúti igazgatóságai A szovjet komibáijn- motorral meghajtott, zárt vezetőfülkével ellátott gépek a korábbi hasonló eszközökhöz képest kétszeres termelékenységgel dolgoznak: műszakonként 20 000 négyzetméteres útfelületen terítik szét a bitumenes kőzúzalékot. Kiegyensúlyozottabb gazdálkodás, kedvezőbb eredmények megyénk élelmiszer-gazdaságában Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi , miniszterhelyettessel Élelmiszer-termelésünk 1981-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére is elérte az 1980-as színvonalat. Ezzel eleget tettek annak a kettős követelménynek, hogy kiegyensúlyozott hazai ellátást biztosítottak, ugyanakkor a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma a tervezettnél kedvezőbben alakult. Ez csendül ki a közelmúltban azon a tervegyeztető tárgyaláson, amelyet Egerben tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérum, valamint Heves megye vezetői. Az élelmiszer-gazdaság helyzetéről és feladatairól beszélgettünk dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettessel. Orion-újdonsógok 1982-ben Héliosz a negyedik - Öt ven százalékkal több házi stúdió (Fotó: Peri. Márton) — Hogyan értékeli megyénk élelmiszer-termelő nagy- és kisüzemeinek múlt évi tevékenységét? — Heves megye agrártermelése, a termelőszövetkezetek, az élelmiszeripari vállalatok és a kisgazdaságok munkája tovább fejlődött 1981- ben. Az üzemek meglevő természeti és közgazda- sági lehetőségeik kihasználására törekedtek. A legfőbb érdem, hogy a gazdaságok, a központi intézkedésekre, a közgazdasági szabályozók változásaira az országoshoz hasonlóan gyorstan reagáltak. Az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárás miatt a gabona- és szőlőtermelésben bekövetkezett terméskiesések mérséklésére gyorsi intézkedéseket tettek. Erőfeszítéseik nyomán hasznosították erőforrásaikat a termelési szerkezet korszerűsítésére, a szervezés jobb lehetőségeinek kihasználására. Több figyelmet fordítottak a költséggazdálkodásra, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. — Az élelmiszer-gazdaság 1982- es és VI. ötéves tervéből adódó feladatok megoldásában a minisztérium miként segíti Heves megyét? — Az idei évre Heves megye mezőgazdasága 3,5 százalékos termelésnövelést irányzott elő, a nagyüzemek 5—6 százalékos növekedést terveztek, amely elismerésre méltó törekvés. A gabonatermelésben jó alapokkal kezdik az esztendőt a gazdaságok, hiszen a január 1-én életbe lépett közgazdasági szabályozók, amelyeket még ősszel megismertek a gazdaságok, ösztönzőleg hatnak a gabonatermelésre. Ennek köszönhető, hogy például búzából tíz százalékkal nagyobb területen, összesen 54 ezer 500 hektáron juttatták földbe a magvakat. Az időiben és jó minőségben elvégzett őszi munkáik garanciát, nyújtanak az idei jobb rajthoz. A nagyüzemek ehben az évben egymillió literrel több tejet kívánnak termelni. A húsmarhatenyésztés fejlesztését pedig kedvezően ösztönzik a közgazdasági szabályzók. Fontos, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek ésszerűen takarékos energiagazdálkodási tervet dolgozzanak ki. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az idén is, illetve a VI. ötéves tervben a lehetőségeknek megfelelően segíti azokat a törekvéseket, amelyek hozzájárulnak Heves megye élelmiszer-gazdaságának továbbfejlesztéséhez. — Milyen konkrét intézkedéseket tesznek? — 35 millió forintra emeltük azt az összeget, mellyel a Tisza menti gazdaságok meliorációs programjukat folytathatják. Segítjük a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság komplex fahasznosítási elképzeléseit, a bikavérprogram eredményes megvalósítására pedig a szőlő- telepítésekkel együtt megvalósul az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinátnál a tárolótér és a palackozó építése. Folytatódik a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat feldolgozó üzemeinek rekonstrukciója. A szakemberek támogatására különösen a leginkább rászoruló üzemeknek az évi ötmilliós anyagi segítséget továbbra is biztosítjuk. — Melyek a legfontosabb megoldásra váró feladatok? — Elengedhetetlen, hogy az üzemek 1982-ben is rugalmasan alkalmazkodjanak a közgazdasági szabályozók által közvetített szigorú feltételekhez és mozgósítsák minden erejüket az idei feladatok megoldására. Fordítsanak nagyobb gondot a termőföld védelmére, a megye hagyományainak megfelelően a szőlő- és zöldségtermelés növelésére, az erdőgazdálkodás javítására,-a melléktermékek hasznosítására. Így Heves megye az eddigiekhez hasonlóan továbbra is hozzájárulhat a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátáshoz és az export segítéséhez. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Űj fekete-fehér televíziótípus, távirányítású nagyképernyős színes készülék, korszerűbb, nagyobb teljesítményű hangdobozok — ezek az Orion-gyár fogyasztásicikk- újdonságái 1982-ben. A híradástechnikai gyárban jelenleg négyféle fekete-fehér tévét gyártanak sorozatban, a 961-es család változatai. Valamennyi nagyképernyős, szenzoros, illetve hagyományos kapcsolású. A fejlesztő mérnökök most dolgoznak az új alaptípus kialakításán. Színes készülékekből háromféle kapható az üzletekben, ezekhez a kémcsöveket importból szerzik be. Rövidesen megjelenik a negyedik Orion színes televízió is, a Héliosz. Ez agyár eddigi legnagyobb képernyős színes tévéje, a képcső átmérője 22 coll, azaz 56 centiméter. A Héliosz távirányí- tásos, nyolc program vételére alkalmas. A távirányító egységet a gyár műszaki gárdája fejlesztette ki. Az új televízió érdekessége, hogy a készüléknek nincs saját kezelőrésze, a be- és kikapcsoló, valamint a többi szabályozórész egy, a készülékből kiemelhető dobozkában kapott helyet, ami egyúttal a távirányítóegység is. Az új színes tévé két-három hónap múlva kapható lesz. Az Ódonban most a Héliosz 16 csatornás változatát tervezik, elsősorban exportigények kielégítésére. Gyorsan népszerűvé váltak az Orion Hi-Fi-tornyok, főleg azért, mert egységei, így a rádió-tuner, a kazettás magnó-deck és az erősítő külön-külön is megvásárolható. A gyár most átprogramozta . eredeti tervét, amelyhez képest 50 százalékkal többet készít az idén ezekből a valóságos házi stúdiókból. Ugyancsak a múlt évinél többet állítanak elő a régóta gyártott, de még mindig népszerű és keresett 2X15 watt teljesítményű Orister erősítőkből. (Fotó: Kőhidi Imre) Ha „zizeg” a vasmag... Tíz évvel ezelőtt hozta létre melléküzemági részlegét a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet. A tágas csarnokban csaknem száz asszony és lány dolgozik két műszakban. Két-háromszáz- féle trafót készítenek kézi, illetve gépi tekercselővel. A különböző nagyságú Villa- moskés zülékeket az ellenőrzés után a Beloiannisz Híradástechnikai Vállalat szakemberei telefonközpontok szerelésénél használják fel. A kapához, állattartáshoz szokott asszonyok kezdetben idegenkedtek az ipari munkától. Manapság ez már nem így van, hiszen egyre többen hagynak fel a mező- gazdasági elfoglaltsággal a tekercselő kedvéért. A népszerűséget bizonyítja többek között az is, hogy a szövetkezet nemrégen 15 gépet vásárolt, hogy az újonnan jelentkezőknek se kelljen nemet mondani. Az „elvándorlás” okai azonban különbözőek. Sziráki Jánosné 20 évvel ezelőtt lépett be a termelő- szövetkezetbe. — Nem volt más választásom. Tizenhét évesen mentem férjhez minden a faluhoz, a családomhoz kötött — mondja. — A húsz esztendőből a felére nem szívesen emlékszem vissza. Nehéz volt a munka, a férjem korán elvesztettem, egyedül neveltem a kislányomat. Régóta meglévő betegségem miatt, elsősorban ülőmunkát végezhetek. Ezért örültem a hírnek, és elsőként jelentkeztem a tekercselő üzembe egy számomra idegen és ismeretlen munkakörbe. Transzformátort szereltem három évig, majd a meó- ba kerültem. Három nap alatt elsajátítottam a műszerek kezelését, és most már naponta általában 200 tekercset ellenőrzők Az iskolában szerettem a fizikát, különösen a kísérleteket, de sohasem gondoltam, hogy egyszer újra fel kell majd elevenítenem az ismereteimet. Ez is betanított munka, mondhatná valaki, hogy egyhangú, monoton. Engem mégsem untat. Vasmag közé szorítjuk a tekercseket a vizsgálat során, de ha a rögzítés nem tökéletes — ahogy a szakemberek mondani szokták — a vasmagok „zizegni” kezdenek és erős sípoló hangot adnak. így hagyni természetesen hiba lenne és később sok galibát ókozna a telefonközpontokban. De szakadt és zárlatos tekercsek se kerülnek ki innen. Én még a régi műszert használom, két kolléganőm viszont már a legújabbat, a digitálist. — Ezek szerin nem csalódott. — Nem. A fizetésem ugyan kevesebb itt, de örülök, hogy dolgozhatok, és úgy érzem, a vezetőim is elégedettek velem. — Bizonyára tudja, hogy időközben mennyire megváltoztak a szövetkezetben az élet- és munkakörülmények Nem vágyódik vissza az egykori munkatársak közé? — Valóban könnyebb ma. A termelőszövetkezettől például a fiatalok sok segítséget kapnak a letelepedéshez, a fészekrakáshoz, az építési kölcsön mellett különböző juttatásokkal enyhítik a kezdeti gondokat. Nem jelent problémát a kisgyermekek elhelyezése és az üzemi étkeztetés sem. Örülök, hogy így van, de én már maradok az üzemben. Azért nem szakadtam el teljesen a mezőgazdasági munkától. Februárban „bezárjuk” a tekercselőt, és mindannyian részt veszünk a szőlőoltásokban. És persze otthon nekem is van háztájim. A tsz-től kaptam új telepítésű szőlőt. 800 négyszögölön. Nem töltjük el az időt hasztalan, és remélem. fáradtságunknak meglesz az eredménye — majd mosolyogva hozzáteszi: erre megvan az esélyünk, hiszen lányom nemrégen szorgalmas, dolgos férjet hozott a családba ... Szüle Rita
