Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam. 40. szám ÁB A: 1982. február 17., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Idegenforgalom Turisztikai nagyhatalommá válunk? Talán túlzás lenne ezt kijelenteni, de annyi tény, hogy az elmúlt esztendőben tovább növekedett az érdeklődés országunk iránt. A statisztika arról tanúskodik, hogy az elmúlt évben majdnem 15 millió külföldi kereste fel hazánk különböző tájait, s az idelátogatókon kívül örvendetesen, 11 százalékkal növekedett a turisták létszáma. Az sem lebecsülendő esemény, hogy a turisták átlagosan hét napot töltöttek nálunk. A növekvő érdeklődés természetesen növekvő bevételt is eredményezett, s ma már elmondhatjuk, hogy az idegenforgalom népgazdaságunk egyik fontos ágazatává fejlődött. Annyit hoz a „konyhára,” mint egy-egy jól működő ipari ágazat, s az idegenforgalom fejlesztéséhez fontos érdekeink fűződnek. Hiszen a mai világgazdasági környezetben minden fillérre szükség van, különösen, ami a valutát illeti. Éppen ezért tűnt fel lapunk múlt pénteki számában, a Megyei műsorkalauz című anyagnak az a megállapítása, hogy a megyeszékhelyen szinte se- m ilyen rendezvény nem volt. Tudom, hogy ebből nem szabad végletes konklúziókat levonni, de ez a tény is tanúskodik arról, hogy idegenforgalmi kínálatunkon — megyénkben is — van még javítanivaló. A statisztika arról is számot ad, hogy a külföldiek kiadásai évről évre ■nőnek nálunk, ami szintén örvendetes tendencia. De még mennyivel többet köl- tenének, ha hozzájuthatnának a tájjellegű ételekhez, italokhoz, s a programok is változatosabbak lennének. Saját magam tapasztaltam tavaly nyáron — tehát nem télen —, hogy egy nyugatnémet házaspár nem jutott hozzá a gulyásleveshez a Szépasz- szony-völgyben. Nem valami megyei kuriózumot kerestek, hanem gulyást, amiről azt hitték — s tegyük hozzá joggal —, hogy ehhez Magyarországon szinte mindenhol hozzá lehet jutni. Vagy az is elgondolkoztató, hogy a megyeszékhely sajátos idegenforgalmi vonzástényezői mennyire kihasználhatatlamok. A Mecset éttermet, vagy a Janicsár italboltot leszámítva semmilyen „törökös” vendéglátóipari egység nem hívogatja a látogatót, bár az előbbieknél is csupán a név törökös. Vagy említhetnénk a szerb hagyományokat, amelyeket Szentendre kiválóan kamatoztat idegenforgalmában. Eger nem él e lehetőséggel, araiak ellenére, hogy a szerb étetek, külsőségek kedvelői bizonyára szívesen vennék egy ilyen kisvendéglő megnyitását. A kiragadott példák csupán azt bizonyítják, hogy a vendég bizony nem költ, ha nincs mire. Ugyanakkor népgazdasági szinten — lehetőségeink ismeretében — jogos az igény, hogy növekedjenek bevételeink. Kaposi Levente Hulladékbörze — Nem olcsóbb a bírság — Milliárdok a tisztaságért - Melléktermékek hasznosítása Környezetünk védelméért Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban (Munkatársunk telefonje- lentése.) Az ipar környezetvédelmi feladatairól tartott sajtótájékoztatót Körtvélyes István miniszterhelyettes kedden, az Ipari Minisztérium székházában Budapesten. A köz- érdeklődésre igencsak szá- mott tartó kérdésekben szó volt a vállalatok VI. ötéves környezetvédelmi terveiről, s nemcsak a levegő, vagy a víz tisztaságának megóvásáról, hanem a veszélyes vegyi anyagok tárolásáról, megsemmisítéséről is. A miniszterhelyettes tájékoztatójában elmondta, hogy a környezetvédelmet szolgáló nagyszámú utólagos inintézkedés mellett egyre jelentősebb szerephez jut az elhatározásokban a tervek kidolgozásánál az új beruházások alkalmával a megelőző, környezetkímélő és hulladékmentes technológiák bevezetése. Az Ipari Minisztérium az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal közösen programot dolgozott ki hazánk veszélyeztetettebb területeire. Várpalotán és környékén már elvégezték a vizsgálatokat, felméréseket, a következő a borsodi iparvidék lesz. Elhangzott, hogy 210 vállalat adatait figyelembe véve például csak 1980-ban több mint kétszázezer tonna por jutott a levegőbe, de a kohászat és az ipar is tízezer tonnákat 'bocsát ki évente. Az erőművek egymillió tonna kéndioxiddal szennyeeték közvetlen környezetünket. Vizeinkbe több tízmillió tonna szilárd hul- hadék kerül, nem egy esetben veszélyes mélléktermék. Népgazdaságunk a VI. ötéves terv időszakában 12— 13 milliárd forintot fordít a környezetvédelemre, s ezt — nagyrészt — az iparvállalatok beruházásában kell végrehajtani. Ez az összeg egyébként háromszorosa az előző ötéves tervinek. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a bírság fizetése ma már valóban nem éri meg az üzemeknek, s ezért a környezetvédelem elsődleges célja olyan technológiák kidolgozása, melyek hulladékmentesen dolgoznak. S ez az olcsócsóbb is. Üj létesítmények, berendezések technológiák már csak a mai környezetvédelmi előírások betartásával valósíthatók meg. A közelmúlt s a jelen intézkedései között elsőbbséget kap az erőművek elektromos porelszívó berendezéseinek a létesítése. A miniszterhelyettes itt említette meg jó példaként a Gagarin Hőerőművet. Az illetékesek ebben esztendőiben megvizsgálják majd a vállalatok hulladékgazdálkodását is, s a minisztérium több más szervvel közösen — az anyagok hasznosítása érdekében — hulladékbörze beindítását is tervezi. Munkatársunk, Józsa Péter kérdésére Körtvélyes István elmondta, hogy Heves megyében, a környezet- védelem szempontjából fontos, hogy egyik nemzeti parkunk, valamint a gyógyüdülőhelyek területén jobban ellenőrizzük a vállalatokat. A következő feladat a körülbelül az Ózdtól Leniin- városig húzódó iparvidék vizsgálata és környezetvédelmi programjának kidolgozása. Ám mindezek érintik a két hegység környékét is. A Mátrához igencsak közeli zagyvarónai Ötvözetgyárban most szerelik föl a porleválasztót. Heves megyében is — úgy mint az Északi-(hegyvidéken másutt — azonban más problémák is akadnak. Ez a víztisztaság. Elszaporodtak a nyaralók, csatornahálózat pedig nincs. így a kommunális szennyvizek közvetlenül kerülnek folyókba, patakokba, tavakba. A vízszennyezéshez természetesen hozzájárul jó néhány vállalat is. Éppen ezért egy minisztertanácsi határozat is született, amely szerint o kislakások építéséhez ki kell dolgozni a telepíthető szennyvíztisztító berendezéseket. E vizsgálatok határideje ez év áprilisa. JAVÍTJÁK a vételi lehetőséget Megkésve, de szerelik az új tv-antennákat Egerben A megyeszékhely lakói közül sokan panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy tavaly szeptember óta az új kékesi televízió üzembe helyezésétől rosszabb a 2-es csatornán a vételi lehetőség Egerben. Késik a központi antennák átállítása is, ami ugyancsak nehezíti a helyzetet. A panasszal felkerestük az illetékeseket. A Gelka egri kirendeltségén Ónodi Gyula helyettes vezető elmondta, hogy a kékesi adó üzembe helyezésével párhuzamosan, az új antennák árusítására nem készült fel kellően a kereskedelem. Az úgynevezett 36-os csatornához ma sem lehet kapni antennát. Erősítő ugyan van, de ez kevés, így a családi házakban nem tudják átállítani a tévé-antennákat. A kirendeltség időben értesítette a lakászsövetkeze- teket, hogy rendeljék meg a központi antennák átszerelését. Erre mégis csak az utóbbi hetekben került sor, ami lassítja az átállítást. Januárban pedig a nagy hideg miatt abba kellett hagyniuk a munkát. Jelenleg már teljes ütemmel dolgoznak. A régebbi lakótelepi épülete, ken egyébként folyamatosan még ebben a félévben kicserélik a központi antennákat új, korszerűekre, ami várhatóan javítja majd a vételi lehetőségeket. Eddig a Hadnagy úti lakótelepen, valamint a Csebokszári-lakótelep egy részének épületein állították át az antennákat, jelenleg pedig a Baktai úton dolgoznak. — Eddig kevés megrendelést kaptunk — panaszolta Józsa Ferenc, az UNIVERSAL Szerviz Ipari Szövetkezet központi antennaszerelő csoportjának vezetője. — Decemberben kezdtük a munkát, de januárban a kemény fagyok miatt abba kellett hagynunk. Jó az anyagellátásunk és a napokban fejeztük be a Csebokszári Egyesült Lakásszövetkezet két épületén az antennaszerelést. Most csupán három-négy megrendelésünk van, így március végére' ezzel is végzünk. Az a fő gondunk, hogy az Eged-hegyen működő tv-átjátsző nem a legtökéletesebb. Ezért januárban levélben értesítettük a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságát, mint a berendezés fenntartóját, hogy ebben az évben is vállaljuk a karbantartását. Egyben kérjük, hogy főleg Eger belvárosában a jobb vételi lehetőség megteremtésére állítsák át az átjátszó csatornáját. Erre még nem kaptunk választ, pedig az idő bennünket is sürget. A közérdekű kéréssel Kiss Ferenchez, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságának előadójához fordultunk, aki az alábbiakat mondta: — Mi erről a problémáról korábban nem tudtunk, csak idén, év elején értesültünk róla. Ezért igazgatóságunk budapesti zavarvizs. gáló felügyelőségének miskolci üzeme kSpta a feladatot, hogy pontos műszeres mérésekkel vizsgálja meg és térképezze fel a kékesi adó vételi lehetőségét Egerben. A munkát a múlt héten kezdték meg, amely várhatóan legalább két hétig eltart majd. A sokféle mérési adat összegzése alapján igyekszünk segíteni, hogy a megyeszékhely lakói miha. maróbb jobb televíziós vételi lehetőséghez jussanak. A tanácsi lakásokban az antennák átállítását az Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat végzi. A munka jó ütemben halad. Mint Csomós Sándor építés- vezetőtől megtudtuk, eddig 90 erősítőt szereltek át. A következő napokban és hetekben 145 antennán folytatják ezt, így április végére be is fejezik. Bár fagyosak még az éjszakák —, tegnap virradóra például mínusz 6—8 fokot mértek megyeszerte — a fóliások, a kertészetek dolgozói már javában végzik teendőjüket. A fóliasátor, az üvegház alatti primőr- termelésnek jelentős múltja van Hevesben, és a gazdaságok legtöbbje fontos feladatként kezeli a városok, falvak tavaszi, friss zöldséggel való ellátását. Ezért ellátogattunk néhány gazdaságba, hogy az ott tapasztaltakról nyújtsunk tájékoztatást. A kérdés: mire számíthatunk rövidesen a piacokon, a zöldségüzletekben ...? Az exportra kerülő primőr paprikák és paradicsomok szállításához a sátor egyikében készítik a rekeszeket (Fotó: Perl Márton) Fóliasátrak „gebinbe” Hatvan és környéke zöld- ségkertjeként tartják számon Boldogot, ahol kora reggel nyitottuk az ajtót Varga Lászlóra, a Lenin Tsz kertészetének vezetőjére. Érdekes hírrel fogadott. Talán meglepő, de a gazdaság boldogi kertészetében jórészt lemondtunk a fóliázásról, illetve nyolc sátrunkat „gebinbe” adtuk, négyzetméterenként 27 forintért, vállalkozó szellemű szövetkezeti tagoknak, amilyen például Koczka Ferenc, Kovács Gusztáváé, Petrovics Józsefné. A mai energiaárak mellett ugyanis képtelenek lennénk a gazdaságos primőrtermelésre. Bérlőink valamennyien szerződést kötöttek a Leninnel, és majd rajtunk keresztül értékesítik portékájukat. Hozzá keld tennem, hogy felénk egyelőre mindenki a sátor felhúzásával törődik, de az átfagyott föld miatt nehezen halad a munka. Ugyanez a helyzet közös művelésű, 7400 négyzetméternyi telepünkön is. Beszéltünk Zsíros János háztáji megbízottal, akinél eddig 57 falubéli kötött szerződést fóliás zöldségtermelésre. Ezek maguk teremtik be a szükséges palántákat, és termékük jelentős részét leszerződik. Az ilyen vállalkozók száma, sajnos, évről évre csökken. Sok boldogi az áfész szakcsoportjában hasznosítja energiáját. Ott 40 százalékos támogatásban részesülnek ... Olcsó energiával Detken, a falu szélén, Tóth István, főkertésszel állunk meg délelőtti disputára. Mögötte, az út két oldalán, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet fóliasátrai sorjáznak. Alapterületük 16 ezer négyzetméter, amelynek felében hajtatnak, másik felében palántanevelést végeznek. — Az idén 3,5 millió forint árbevételt ígér a kertészet, és ezt megfelelő nyereséggel hozzuk is, mint ahogyan 15 esztendeje kifizetődő nálunk a zöldségtermesztés. Csak persze mi úgynevezett biofűtést használunk! Vagyis 2—3 naponként friss trágyát hozunk az ágyakra, közelben lévő állattenyésztő telepeinkről. Ez nemcsak olcsó energia, hanem hőellátásában üzemzavar sem keletkezhet, ha jól terítjük... Egyébként lassan minden előkészítő munkával végez 20 főnyi brigádunk, hogy a hajtatóból a saláta-, káposzta-, karalábépadánták a jövő héten már a fóliasátrak alá kerülhessenek. Első termékünkkel, a hónapos retekkel, márciusban jelentkezünk boltjainkban, így például az egri Csebokszári- lakótelepen. Április derekán viszont már salátát, karalábét szállítunk, amiből a ZÖLDÉRT éppen úgy részel, mint 30 hektár szabadföldi paradicsomunkból, paprikánkból, káposztánkból, diny- nyénkből. Csak ez utóbbiak ki ültetésére jóval a „fagyos szentek” után kerül majd sor. A kiskertekért Délfelé jár az idő, amikor az Egri Csillagok Termelő- szövetkezet kertészetébe érkezetünk, ahol Baranyi Gyula vállalja a 11 millió forint termelési értéket adó üzemág bemutatását. Üvegházakat járva fűz megjegyzést a haragoszöld hortenzia-, cine- rália-„mezők”, vagy a magukat kellető, harmatos salátarendek látványához. — Nem nagy területű ez a kertészet, és nem is elsősorban zöldségtermelésre rendezkedtünk be. Több a dísznövény, a virág, amely parkokba vagy üzletekbe kerül — jegyzi meg útközben. — Persze ellátás szempontjából palántanevelésünknek van igazi szerepe. És fő cél, hogy az üvegházi saláta lefutása után, amit piacra dobunk, százezer tápkockás paprika-, paradicsompalántát juttátssunk ki telepünkről. Ami a tizenkét fóliasátrat illeti, ezeket ugyancsak a szakszövetkezetek és kiskertek szolgálatába állítjuk a jövő héten, és tervszerint májusig 2 millió szálas pri taminpapr i ka - palánta hagyja el a kertészetet. A tanács és az SZMT vezetői Hagyomány már, hogy a középtávra szóló együttműködési szerződést évről évre értékelik Heves megye Tanácsának és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezetői. A múlt évi munka tapasztalatait kedden délután összegezték Egerben, az SZMT székházában a két testület vezetői, Mar- kovics Ferenc, illetve Dorkó József vezetésével. Áttekintették azokat a közös eredményeket, melyeket 1981-ben Heves megye Tanácsa és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa tett a településfejlesztés, az egészségügy és a lakáshelyzet Javításáért. Ezután megtárgyalták azokat a teendőket, melyeket az idén kívánnak tenni közös erővel megyénk továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a társadalmi munkaakciók kibontakoztatásáért.
