Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 16., kedd *• IMPORTFEHÉRJÉT PÓTOL Csillagfürt a hegyvidéken Az iparszerű hústermelés ma már elképzelhetetlen a sok fehérjét tartalmazó takarmány-alapanyagok, első­sorban szója nélkül. Ennek beszerzése viszont egyre na­gyobb gond, mivel a szójadarát exportáló országok monopolhelyzetűket kihasználva évről évre növelik a termék árát. 1980-ban például 307 dollárt kellett fizet­ni egy tonna szójadaráért, ami tetemes összeget jelen­tett a népgazdaságnak. Érthető tehát, hogy hazánkban is keresik a fehérjebehozatal mérséklésének lehetősé­geit. Keresik azt a növényt, amely beltartalmi értéke és termelésének gazdaságossága alapján helyettesíthe­ti a szóját. Dobrócsiné dr. Tuza Zsuzsanna MÁR A FŐISKOLÁRA IS File Sándorné t Odler Boldizsárné (Fotó: Szabó Sándor) Nőpolitika - bányászmődra Nem kimondottan nőknek való munkahely a bánya. Ennek ellenére is elég sok lány és asszony dolgozik a Mátraalji Szénbányáknál. Az adminisztráció, a takarítás gondjai hárulnak rájuk, vagy betanított munkásként gépet kezelnek. Nőknek való munkahely már nemigen akad a vállalatnál, de a családtagokat fogadják, ha nem is tudnak nekik azonnal állást adni. Mégis nagyon sok történt az utóbbi években azért, hogy a nők végzettséget szerezzenek és megfelelő pozíciókba jussanak — ké­pességeik, felkészültségük szerint. innék érdekében a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeménye­zésére 1981-ben csillagfürt- termelési kísérleteket kezd­tek az országban, köztük He- vés megyében is. Ez a nö­vény nem ismeretlen ha­zánkban, hiszen már a har­mincas évek közepén zöld­takarmányként termelték. Elterjedésének arányára pél­dául jellemző volt akkor, hogy egyes nyírségi közsé­gek szántóterületének 30 százalékát ezzel a növény­nyel vetették be. A felszaba­dulás után a homoktalajok javításának fő reménysége­ként emlegették. Azután a feledés homályába merült! Pedig o csillagfürt igazi értéke magjának gazdag fe. hérjetartalma. Ez összetéte­lét és mennyiségét tekintve, az összes fehérjehordozó ab- raktakarmány-növény kö­zül a legközelebb áll a szó­jához. Ezenkívül vitamino­kat és olajat is tartalmaz. Kérdés azonban, hogy hol ter­melhetjük, hiszen a mező- gazdaságnak hasznos földte­rületeket különböző növé­nyeknek már birtokba vet­ték a gazdaságok. Közgazda­ságilag pedig egy terményt adott területen másikkal csak akkor érdemes helyet­tesíteni, ha export áron szá­mítva nagyobb hasznot hoz, mint az addigi. A csillag­fürt ilyen számítások alap­ján a viszonylag gyenge termőképessétfű földeken is sok növénnyel állja a ver­senyt! Heves megyében a múlt esztendőben 335 hektáron vetettek csillagfürtöt: Bo- donyban, Mátraballán, Szaj- lán, Kálban, Verpeléten, a füzesabonyi és a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság­ban. A mindvégig kedvezőt­len időjárás miatt csak 204 hektárról sikerült betakarí­tani a termést, hektáranként fél, illetve egy tonnát alig meghaladó mennyiségben! A termelés egytonnás hozam mellett már gazdaságos, azon felül pedig jövedelmező. A kísérlet 1982-ben is foly­tatódik megyénkben. Sőt né­hány gazdaságban növelik a csillagfürt vetésterületét. Bodonyban például ötven hektárról százra, Verpeléten 16-ról 70-re, Kálban tízről húsz hektárra. Űj termelő­ként csatlakozik a felsőtár- kányi Dózsa Termelőszövet­kezet, ahol húsz hektáron vetnek ebben az évben csil­lagfürtöt. ■ Magjának hasznán kívül kiváló talajjavitó hatású és vetésforgóban alkalmazva, utána több búza terem! Haszna az is, hogy vele a gabonatermelés géprendsze­rét jobban ki tudják hasz­nálni. A csillagfürtöt zöld­takarmánynak is felhasznál­ják. Amennyiben a nagyüzemi termelése meghonosodik, a gazdaságok érdekeltté vál­nak ajaban, hogy a csillag­fürt vetésterületét számotte­vően növeljék. 1980-tól ren­dezték a termelői árát és a korábbi tonnánként hatezer forint helyett hétezer-három­száz forintra növelték! A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek pedig az alapárhoz további húsz szá­zalék árkiegészítést is kap­nak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ehhez még a föld aranykoro­na-értékétől függően öt-ti- zenkét százalékos árkiegészí­tést is ad, ezzel ösztönözve az üzemeket! A termelői ár így 9600 forint is lehet ton­nánként. A más növények gazdasá­gos termelésére kevésbé hasznosítható földterülete­ken a csillagfürt elterjeszté­sével számottevően mérsék­lődhet az üzemek és ezen keresztül a népgazdaság drá­ga fehérjeimportja, ugyanak­kor tovább csökkenthetik költségeiket. • Mentusz Károly Kiváló munkáért Ügy alakult Odler Boldi­zsárénál, hogy soha nem volt társadalmi munka nél­kül. Korábban a KISZ, most a párt „látja el” tennivaló­val. A könyv .se igen került ki a kezéből azóta, hogy be. iratkozott az általános isko­lába. Érettségizett, majd a politikai oktatás következett, hogy most már a szakosító első évfolyamát végezze. És ha ezzel is kész lesz? — Nem tudom, hogyan folytatódik. Lehet, hogy egy kis pihenés következik. — Gondot okozott valaha is a tanulás a munka mel­lett? — Minden lehetséges se­gítséget megkaptam a mun­kahelyemen. Soha nem kel­lett vitatkoznom senkivel, de a munkatársaim sem tettek ilyen, vagy olyan megjegy­zést. Otthon is minden a legnagyobb rendben. — Valami különleges élet­módot kellett kialakítani a családban? — Azt hiszem, senki sem veszi észre, hogy én tanu­lok, a férjem sem, a kislá­nyom sem. Nem kell lemon­daniuk sem a szórakozásról, sem a családi együttlétről. Én ugyan ügyelek arra, hogy szégyent ne vallják, de úgy tudom beosztani az időmet, hogy a tanulás senkit ne zökkentsen ki. A férje ugyancsak a Tho- reznél dolgozik, műszerész. Szakközépiskolát végzett. A kislánya most másodikos az 1-es számú általános iskolá­ban. A neve Mónika. Mindebből kiderülhetett, hogy ennél „simábban” már nem is lehet marxista esti egyetemen, illetve szakosítón tanulni. Ehhez nem tartozik „önmagától” a kitüntetés: a Kiváló munkáért. De jelzi, hogy a tulajdonosa megbe­csült tagja a munkahelyé­nek. Elismerték a munkáját. Egyébként Odler Boldi­zsárné a gondnokság vezető­je a bányánál. Ez a beosz­tás a „középszinthez” tarto­zik. Mondd, fájni fog? Kimondani is sok: szer- vesvegyianyag-gyartó szak­munkás. Ez a ' végzettsége File Sándorénak, aki a Thoreznál a kenéstechnikai laboratóriumban dolgozik. — Mindig nagyon érdekelt a biológia, de nem mertem megkockáztatni az egyete­met. Gyöngyösön érettségiz­tem, aztán Kazincbarcikára jelentkeztem szakmunkás- képzőbe. Két évet töltöttem ott a pappali tagozaton. Most laboráns vagyok. De ha az esti egyetemet elvégzem, szeretném megszerezni még a technikusi minősítést is. — Mi akadálya van en­nek? — Semmi. Csak rajtam múlik. A férjem...? Ha nem is száznyolcvan, de kilenc­venfokos a fordulat nála azóta, amióta tanulok. Még a lépcsőházat is felmossa. Bár én mondtam neki, hogy mit szólnak majd a szom­szédok? El is hangzott né­hány megjegyzés. Azóta azonban több férj is követi a példáját. — Könnyen vizsgázik? — Á, dehogy. Nemrég tör­tént, vittem az ötéves fia­mat, Sanyikét az oviba. És mondtam neki, hogy anyuci­nak sietnie kell, mert ma vizsgázni fog, és nagyon iz­gul. Rám nézett és megkér­dezte: Mondd, és fájni fog? — És fáj valakinek, hogy maga tanul? — Mindenki természetes­nek tartja. Minden kedvez­ményt megkapok, a munka­helyemen helyettesítenek, a főnököm is tudja, hogy a tanulás sok időt igényel. — Mennyire igényes a ta­nulásban? — Azt hiszem, nagyon is precíz vagyok. Amíg gyesen voltam otthon, mindig azt néztem, hol egy porszem. Mondta is a férjem, ideje lenne bemenni a munkahe­lyemre. Talán ezért is nem vettem ki a harmadik évet. A vizsgáknál is nagyon nem szeretném, ha... akár egy hármas is.. A lehetséges legtöbbet Ha úgy vesszük, a vélet­len is gyakorta a kezére ját. szott Dobrócsiné dr. Tuza Zsuzsannának. Jászteleken kezdte megismerni az életet, de mivel édesapja az Ecsédi Bányaüzemnél dolgozott, Hatvanba költöztek. Aztán az egyetem Pesten, és meg­hallotta, hogy a szénbányák ösztöndíjasa is lehetne. Lett is. A kollégiumban nem tu­dott rendszeresen tanulni, mert a szobatársai... no, ez más dolog. Akkor pedig azt hallotta meg, hogy egy idő­sebb házaspár havi 650 fo­rintért adna egy szobát egy egyetemistának... Pont eny- nyi ösztöndijat kapott. Aztán „Summa laude" végzett, és rá néhány napra már elfoglalta munkahelyét Gyöngyösön, a ‘szénbányák központjában. Néhány hét­tel később kapott egy la­kást : egyszoba-összkomfort. A kollégák is segítettek a költözködésben, és akkor megismerte a... De csak hónapokkal ké­sőbb jutott el ez az ismeret­ség a kölcsönös érdeklődés szakaszába. Múlt az idő, az­tán 1980-ban házasság lett belőle. — Nagyon elégedett em­ber vagyok — felelt min­den gondolkodás nélkül, ha­tározottan. — Mintha burokban szü­letett volna? — Azt nem. Mindenért nagyon meg kellett küzde­nem, dolgoznom. A látszat ellenére is. — Jogász létére félig- meddig hivatalnoki állással kezdte. — Igen, de annak is örül­tem. Most már a jogsegély, szolgálatnál dolgozom. Le­tettem a szakvizsgát, és „iga­zi” jogi munkát végzek a szénbányák szakszervezeti bizottságának dolgozójaként — A férje tanul? — Gödöllőn, gépészmér­nöknek. A nappali tagozaton. — Tehát maga az eltartó? — Formailag. Az én jö­vedelmem alapján sorolták be őt az ötödik kategóriába. Tudja, mit jelent ez az egyetemen? Mégsem én tar­tom el, mert különböző munkákat vállal a tanszé­ken is, máshol is. — Mit szeretne még elér­ni? — Tulajdonképpen semmi különöset. Szeretném lelki- ismeretesen, a képességeim­nek megfelelő mértékben el­látni a feladataimat a mun­kahelyemen és mindent meg­tenni a családban ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát. Ha jól meggondolom, ettől egyetlen nő sem képes többre. Ha jól meggondolom, a szerénynek tetsző fogalma­zás maximális célt jelez. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc VISONTAI TERV 1982: 4,5 milliárd kilowatt n hét öröme-gondja Visontán Művelődési házat, tüzoltószertárat avatnak — Új utcát nyitottak — Ezrek orvostól távol A Gagarip Hőerőmű Vál­lalat munkahelyi közössége az idén minden korábbi év­nél nagyobb feladatokra vál­lalkozott : 1982-ben 4,5 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát vár tőlük az ország. A tavaly befejeződött — öt évig tartó — nagykarban­tartási munkálatok során a visontai erőmű berendezé­sei nagyobb teljesítményre váltak alkalmassá. A jó mű­szaki feltételeket jobb szer­vezéssel, az időszakos kar­bantartási munkák meggyor­sításával, következésként mi­nél kevesebb úgynevezett állásidővel igyekeznek ki­használni. A Gagarin Hő­erőmű Vállalat egyeztette munkaprogramját a szom­szédos Mátraalji Szénbá­nyák Thorez Bányaüzemé­vel. Amelynek idei program­jában 7 millió 200 ezer ton­na szén kitermelése szere­pel; a visontai lignitből ál­lítják elő hazánkban a leg­olcsóbban a villamos ener­giát. Hétfőn reggel a falugyű­lésre való készülődés jegyé­ben kezdte munkahetét Mol­nár Nándor visontai vb-tit- kár, aki nyolcadik esztende­je szolgál falujában. Egy dologban biztos volt: legtöb­ben a művelődési ház kor­szerűsítését sürgetik majd. — Most már kicsit meg­könnyebbülten fogadhatom a reklamációkat, hiszen a VI. ötéves tervben szerepel a csaknem négymillió forin­tos rekonstrukció. Mi több, a kivitelezés olyannyira elő­rehaladott, hogy év végén várható a felújított épület avatása: Ezzel szinte meg­teremtjük egy alsófokú köz- művelődési központ vala­mennyi feltételét, hiszen alig 50 méteres sugarú körben ott lesz iskola, könyvtár, napközis óvoda, kultúrház mondja Molnár Nándor. — De ezt megelőzően már egy kisebb ünnepre készülünk. Azaz nem annyira mi, in­kább az önkéntes tűzoltók, akik Kiss János parancsnok­sága alatt végzik rendre gyakorlataikat, az elméleti továbbképzést. Május 1-én adjuk át rendeltetésének a magasabb támogatásból fel­újított tűzoltószertárt, ahol aztán nemcsak a szerkocsik­nak, felszerelési tárgyaknak lesz helyük, hanem kialakí­tottunk oktatásra alkalmas klubot, irodát is. Elmondotta a fiatal vb- titkár, hogy az alig ezer­négyszáz lelkes település vízellátásával is adódnak gondok. Csúcsidőben az új­telepi falurészen csak- csö­pögnek a csapok. Ez ügy­ben várja kedden Tóth Zol­tánt, a gyöngyösi vízmű vállalat főmérnökét. Remél­hetőleg csak elektronikai hi- básodás okozza az üzemza­varokat, és könnyen meg­szüntethető a baj. Beszélt arról is, hogy az általános rendezési terv 1974-es elfo­gadása óta mi mindennel gyarapodott Visonta. Posta­hivatal, sportöltöző épült, napközit létesítettek iskolá­soknak, öregeknek, bővítet­ték könyvtárukat, Alkot­mány néven új utcát nyi­tottak harminc beépített te­lekkel, a Fő út egy részét és az Attila utcát pedig hig- ganygőzlámpák világítják meg estente. Mindez nem ment volna saját erőből. Ko­rábban ugyanúgy, mint most — a művelődési ház és a tűzoltószertár munkáinál — sok-sok segítséget nyújtott a Mátraalji Szénbányák Válla.- lat, illetve a Reménység Termelőszövetkezet. Ez utóbbi 1300 hektár birto­kában, hosszú ideje remé­nyen felül működik. Az 1981-es esztendőt is csak­nem 14 millió forint nyere­séggel zárta a gazdaság. — Csütörtökön egyébként vb-ülésünk lesz, néhány fontos szociális témával. De nagyon időszerűnek tartom a^t a lehelet is. amelyet ta­nácsi döntés nyomón kell küldenem a KPM Egri Köz­úti Igazgatóságának. Érthe­tetlen, miért hagyják any- nyira tönkremenni a falu­központon átvivő, két kiló­méternyi útszakaszt, hogy lassan veszélyes lesz rajta a közlekedés! Szeretnénk, ha átépítenék, mintsem olykor kátyúzzák. Fejünkhöz is vágják a falubeliek: „Per­sze, ha az űrhajósok erre járnak, vagy a miniszterel­nök kocsija átvisz Visontán, akkor gyorsan ott a kozme­tikázás." De mit ér ez? — így a vb-titkár. — Ami ugyanekkor az egészségügyet illeti, hadd mondjam el: mint annyi társam a járás­ban, magam is azon vagyok, hogy felülről reánk erősza­kolt és nagyon kétséges az újmódi, Gyöngyösre összpon­tosított hét végi ügyelet. Kérem, Nagyfügedtől Vison- táig tíz község és két nagy­üzem sok ezer munkása ma­rad orvos nélkül, holott ko­rábbam nagyon jól működött a mi rendelőnkre épített, há­rom-négy községet ellátó szolgálat. És hogy teljes le­gyen a csoport: a lakossági ellátás mostoha viszonyait idézem. Egyetlen boltot tart fenn falunkban a domoszlói körzeti áfész, az is reggel 8-tól délután 4-ig van nyit­va, amikor mindenki dolgo­zik . valamerre. Van ebben ráció? Már arra gondoltam, hogy kommunális kötvényt bocsátunk ki, és abból old­juk meg legégetőbb problé­máinkat ... Meg kellene próbálni! (moldvay) Elhunyt dr. Ajtai Miklós Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Ajtai Miklós elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, a MTESZ társelnöke, nyugalmazott miniszter­elnök-helyettes, rövid ideig tartó, súlyos betegség után elhunyt. Dr. Ajtai Miklós elvtárs temetése február 19-én (pénteken), 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom