Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 14., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A HÉ 3 KÉRDÉSE Mi történt Madridban? Kéthónapos téli szünet után, kedden századik ülését tartotta a madridi Euró- pa-találkozó. Az immár csaknem másfél esztendő óta húzódó tárgyalások láttán, sokan joggal teszik fel a kérdést: még mindig vitáznak és tárgyalnak? A válasz betű szerint ugyanaz, de más a hangsúly: Madrid jelentősége nem utolsósorban abban áll, hogy még mindig vitáznak és tárgyalnak. Ebben az időszakban ugyanis jócskán meggyengültek a nemzetközi kapcsolatok, s tulajdonképpen Madrid maradt az egyetlen működő kelet—nyugati politikai fórum. Ráadásul világos politikai célkitűzéssel, hiszen a Helsinkivel fémjelzett enyhülési vívmányok oltalmazásáról és továbbfejlesztéséről van szó, a tárgyalási konszenzus módszerével, vagyis az emelkedhet határozattá, amivel mind a harmincöt résztvevő egyetért. A madridi finisnek most az lenne a feladata, hogy mielőbb egy tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentumot fogadjon el, amely intézkedne egy európai értekezlet összehívására, a katonai enyhülés tárgyában. A szöveget jórészt már formába öntötték, de változatlanul nézeteltérések állnak fenn néhány jelentős kérdésben: a NATO-hatalmak behozták a nemzetközi légkör hidegét az ülésterembe is. Madridot szerették volna afféle lengyel- és szovjetellenes ítélőszékké alakítani, s ** a nagyobb nyomaték kedvéért külügyminisztereikkel vonultak fel a spanyol fővárosban. Csak sajnálni lehet, hogy a magasabb szintet nem a közeledés, hanem a konfrontáció fokozása céljából vették igénybe. Amikor a névsor véletlene folytán az elnöki székben levő lengyel küldött ragaszkodott az előzetes megállapodásokhoz és az előre közösen megbeszélt órában berekesztette a megbeszéléseket, látványosan megsértődtek, és nyugati részről a konferencia berekesztésével vagy elnapolásával fenyegetőztek. Azután egyet-kettőt aludtak, több nem hivatalos tárgyalásra került sor, a konferencia pénteki, második hivatalos összejövetelén némileg változott a hangulat. Ügy tűnik, hogy különösen a kisebb atlanti országok, s több nyugat-európai szövetséges figyelmeztette az Egyesült Államokat: nem lennének érdekeltek a konferencia „felrobbantásában”, s mivel minden döntéshez konszenzus szükséges, különösen kínos lenne, ha a madridi fiaskóért egyes-egyedül a Nyugatnak kellene vállalnia a történelmi felelősséget. A madridi megbeszélések tehát a jövő héten folytatódnak, s ha a jelenlegi helyzetben nem is lehet gyors eredményeket várni, nem lebecsülendő a már említett értékítélet: még mindig tárgyalnak, alighanem Washington eredeti szándékaival ellentétben ... Tisztázódni látszanak a frontok Genfben is, a szovjet—amerikai rakétapárbeszéd során. Legalábbis, ami a két fél egymástól mindeddig alapvetően eltérő kiinduló álláspontját illeti. Washington az úgynevezett nullamegoldást kívánja, vagyis lemond a tervezett 572 ameA belga fővárosban a héten kétszer is nagyszabású tömegdemonstráció volt. Hétfőn országszerte munkabeszüntetések voltak, csütörtökön pedig az acélipari munkások ezrei tiltakoztak. A képen a hétfői sztrájk résztvevői Brüsszel utcáin vonulnak (Fotó: UPI — MTI — KSj rikai eurorakéta telepítéséről, ha a Szovjetunió felszámolja a mintegy ötszáz, meglevő középhatósugarú rakétáját az ország európai részén. Ez jól hangzik, de ha megvalósulna, felborulna az eddigi egyensúly. Maradna ugyanis 986 NATO-kilövő- egység, beleértve 162 angol és francia szárazföldi indítású rakétát és 60, tengeralattjáróra helyezett amerikai rakétát, míg a Szovjetunió kizárólag repülőgépekkel rendelkezne, mintegy 500 egységgel. A félreértések kizárására, a TASZSZ ezért ismertette a szovjet javaslatok lényegét. A régi angolszász közmondás szerint a puding próbája az evés: jó lenne a gyakorlatban kipróbálni ezeket az ésszerű javaslatokat... © Miről tárgyalnak Tuniszban az arab külügyminiszterek? Az arab külügyminiszterek rendkívüli, sürgős értekezlete csaknem egyhónapos halasztás után ült össze Tuniszban. Nem titok, hogy az elnapolásra azért volt szükség, mert igyekeztek a lehetőség szerint már előre rendezni a sokszor zilált arabközi sorokat. A jelenlegi tanácskozás hivatalos témája a Golan- fennsík izraeli bekebelezésének elítélése, amellyel valamennyien egyetértenek. Nincs egység viszont a szíriai alapjavaslat körül, hogy az arab országok szakítsanak Izrael nyugati támogatóival is. A középtől jobbra elhelyezkedő arab államok a Washingtonnal való kapcsolatok fenntartása, sőt erősítése mellett vannak: éppen e napokban járt több arab országban Haig külügy- és Weinberger hadügyminiszter. A minden bizonnyal kompromisszumos jellegű döntések mellett igen lényegesnek ígérkeztek a zárt ajtók mögötti megbeszélések. Hogyan folytatódhat a Fezben balul kezdődött arab csúcs; mi legyen a nyolcpontos szaúdi terv sorsa; lehetséges-e új kapcsolat Mubarak Egyiptomával; egy új háború fenyegetése Dél-Libanonban; a Damaszkuszra nehezedő nyomás — mindez csak néhány a lehetséges témák közül. Jamani sejk, a híres sza- úd-arab olajminiszter, a minap azt nyilatkozta, hogy minden olajfegyvernél hatékonyabb eszköz lehetne az arab országok egysége és közös fellépése. De vajon Szaúd-Arábia és mások mit hajlandók ezért tenni — Tuniszban és Tunisz után? O Történt-e előrelépés Nairobiban, az AESZ- értekezleteken? Havannában szerdán megkezdődött a X. szakszervezeti világkongresszus. A képen Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára, az SZVSZ elnöke beszél (Fotó: PL — MTI — KSj Az Afrikai Egységszervezetnek a kenyai államfő a soros elnöke, ezért Kenya fővárosában, Nairobiban tanácskozott a héten az AESZ két bizottsága, amely az afrikai válságterületeknek szenteli figyelmét. Az egyik testület témája Nyugat-Szaha- ra jövője, egy olyan népszavazás előkészítése, amely lehetőséget ad a terület lakosságának, hogy kifejezze akaratát. Megállapodást változatlanul nem sikerült elérni. Marokkó ugyanis csak olyan népszavazást fogad el, amelyet a marokkói hadsereg jelenlétében tartanának meg (az önrendelkezésért küzdő Polisario Front Afri- ka-közi ellenőrzést kíván), s a marokkóiak egy korábbi népességstatisztikát tekintenének irányadónak. A Polisario szerint ez esetben jelentős tömegek nem nyilváníthatnának véleményt. A másik bizottság Csád helyzetével foglalkozott. Olyan felhívást tett közzé, hogy február 28-án léptessenek életbe tűzszünetet, március 15-én kezdjenek tárgyalásokat egy tartós megoldás elérésére, június 30-ig pedig tartsanak elnökválasztásokat az országban. A menetrend világos, de máris jelentkeztek az első akadályok : a törvényes kormány kifogásolja, hogy a lázadó hadügyminisztert, Habrét (akit több nyugatbarát afrikai ország támogat), egyenrangú partnerként ismerik el, s az országba küldött 3000 főnyi AESZ béke- fenntartó erő tétlenségével a lázadókat segíti. Az óvatosság ezért helyénvalónak látszik: nem úgy fest, hogy Nairobiban megtalálták volna a tartós csádi megoldás receptjét... Réti Ervin A havannai fórum igazolta a várakozást Timmer József, a SZOT nemzetközi ügyekben illetékes titkára pénteken a X. szakszervezeti világkongresszuson akkreditált magyar újságírók előtt összegezte a kongresszus munkájának eddigi lefolyásáról szerzett tapasztalatait. Elmondotta, hogy a havannai fórum igazolta a hozzáfűzött várakozást. A X. szakszervezeti kongresszuson egyrészt a legszélesebb körben képviseltetik magukat a különböző irányzatokat valló szakszervezeti tömörülések, másrészt a világ sorsát alapvetően befolyásoló kérdésekre igyekeznek egységes választ adni, mindenekelőtt a béke, a biztonság és a leszerelés kérdéseire. A pénteki plenáris ülésen szólalt fel a többi között Ta- kahasi Takesi, a Sohyo, a japán szakszervezeti főtanács alelnöke is. Szervezete nevében annak a véleményének adott hangot, hogy Lengyelországban a szükségállapot bevezetésével testvérgyilkos háborút sikerült megakadályozni, de hozzátette, hogy a Sohyo „nem fogadja el a szakszervezeti tevékenység felfüggesztését”. Eugeniusz Mielmcki, a lengyel (ágazati) szakszervezetek országos együttműködési bizottságának elnöke felszólalásában nyomatékosan kiemelte, hogy a lengyel problémákat maguk a lengyelek oldják meg, s az ország dolgozóinak megvan az erejük ahhoz, hogy a nehéz helyzetet a lengyel szocialista társadalom érdekeinek megfelelően rendezzék. Mielnicki erélyesen visszautasította az Egyesült Államok és más nyugati országok beavatkozási kísérleteit országának bel- ügyeibe, s köszönetét tolmácsolta a szocialista közösségnek, a Szovjetuniónak, a világ dolgozóinak, a Lengyel- ország számára nyújtott internacionalista támogatásért. Haig Bukarestben Stefan Andrei román és Alexander Haig amerikai külügyminiszter szombaton délelőtt Bukarestben, a román külügyminisztérium épületében találkozott és megbeszélést folytatott. Mint korábban közöltük, Haiget a román kormány hívta meg látogatásra. A tárgyalásról kiadott rövid közlemény utal arra, hogy a két külügyminiszter megvizsgálta a román—amerikai kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, valamint a gazdasági együttműködés kiszélesítésének és változatosabbá tételének módozatait. Andrei és Haig ezúttal negyedszer folytatott megbeszélést. Korábban Pekingben, New York-foan és Washingtonban találkozott a két külügyminiszter. TELEX 7 MOSZKVA A Pravda, az SZKP KB lapja szombaton szerkesztőségi cikkben foglalkozott az Olasz Kommunista Párt álláspontjával, azzal a vitával, amelyet az OKP állásfoglalásai váltottak ki. Az SZKP lapja egyaránt elemzi a vita formáját és tartalmát, ez utóbbival kapcsolatban leszögezi: az OKP által elfoglalt álláspont nem szolgálja a béke és a szocializmus ügyét. BEJRŰT A közép-szíriai Hama térségében befejező szakaszába jutott az utóbbi évek legnagyobb arányú tisztogató hadművelete, amelynek célja a Muzulmán Testvérek elnevezésű illegális szervezet fegyveres bandáinak a felszámolása. A biztonsági szervek — damaszkuszi jelentések szerint — különösebb akadályok nélkül számolták fel a rend- szerellenes merényletek, terrorcselekmények sorozatáért felelős szervezet földalatti bázisait, fegyverraktárait. TOKIO A szakértői vizsgálat megállapítása szerint emberi tévedés okozta a JAL japán légiforgalmi társaság DC—8 típusú gépének keddi katasztrófáját a tokiói Haneda repülőtéren. MOSZKVA Még az idén felbocsátják az első mesterséges holdat a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország együttes nemzetközi ha- jómentő-programja, a Cos- pas-Sarsat program keretéTORONTO: Torontóban szombaton megnyílt a Kanadai Kommunista Párt XXV. kongresszusa. A kongresszuson részt vevő MSZMP-delegációt Dabróna- ki Gyula, a Központi Bizottság tagja vezeti. Türelmes tárgyalásokat A szovjet békeprogram egy éve AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA és a 80-as évekre ott kidolgozott békeprogram egyéves évfordulójának előestéjén a nemzetközi közvélemény Moszkvából fontos jelzést kapott arról, hogy a Szovjetunió szilárdan követi az ott elfogadott irányvonalat. A legtekintélyesebb szinten, Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nyilatkozott erről, amikor a Kremlben fogadta a Szocialista Intemacionálé képviselőit. Ugyancsak erről beszélt SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Párizsban, a francia kommunisták vendégeként. Érthető a nemzetközi közvélemény különleges figyelme és érdeklődése, amely nehezen tud megbékélni a Washington által egy évvel ezelőtt megfogalmazott kijelentéssel, miszerint „vannak fontosabb dolgok is, mint a béke”, nehéz elfogadnia a fegyverkezési verseny és háborús pszichózis következetes fokozásának tényét. Az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott megállapítás: — „Nincs fontosabb kérdés, mint a béke megőrzése” — a most megtett szovjet javaslatokkal együtt stabilizáló tényezővé vált, amely kétségkívül akadályt jelentett annak útjában, hogy az események még rosszabb fordulatot vegyenek. A szovjet javaslatok minden kiélezett szituációt és a nemzetközi kapcsolatok minden megérett problémáját érintették a hadászati fegyverkorlátozás és az európai katonai enyhülés kérdéseitől kezdve a Perzsa-öböl békéje és biztonsága szavatolásán keresztül a valóban demokratikus, valamennyi érdekelt fél részvételével történő közel-keleti békés rendezésig. HA WASHINGTON NEM ÁLLTA VOLNA ÜTJÁT e kezdeményezéseknek, úgy jelenleg, egy év elteltével, minden valószínűség szerint érezhető előrehaladásnak lehetnénk tanúi a palesztinek hazájának helyreállításával kapcsolatos arab remények, a Perzsa-öbölben felhalmozódott gyúlékony anyag eltávolítása, az Afganisztán körüli feszültség enyhülése és a hadászati fegyverkorlátozás megvalósítása területén. Az az ellentétes irányzat, amelyet az utóbbi hónapokban egyrészről a Szovjetunió, másrészről az USA követett olyan helyzetet eredményezett, amelyben a békét és a leszerelést óhajtó javaslatokat állandóan a Szovjetunió tette, míg az USA ezzel ellenkező előjelű tevékenységet folytatott. Az elmúlt év végén például, Bonnban tett látogatása alkalmával, Leonyid Brezsnyev javasolta az USA és a Szovjetunió Európára irányuló atomeszközeinek radikális csökkentését. Washington „legfrissebb” kezdeményezése pedig olyan idegbénító gázok előállítása, amely beleillik a Pentagon európai háborús terveibe. Mindez akkor történt, amikor az európaiak még magukhoz sem tértek afölötti megdöbbenésükből, hogy rájuk erőltették az új nemzedékhez tartozó atomrakéták európai telepítésének, az amerikaiak által készített neutronbombával, és az amerikai doktrína alapján kidolgozott „korlátozott” európai atomháború tervét. Moszkva ezzel szöges ellentétben álló alternatívát ajánlott: a felek egyezzenek meg, hogy Európát teljesen megszabadítsák, mind a közép-hatósugarú, mind a harcászati atomfegyverektől. Moszkvai elemzések szerint az USA nemzetközi pozíciójának és tekintélyének gyengülése nem annak a következménye, hogy állítólag a katonai egyensúly a Szovjetunió javára változott. Ez a vezető kapitalista ország mély és sokoldalú politikai, erkölcsi és gazdasági válságának, nemkülönben vezető körei azon törekvésének eredménye, hogy az erő gátlástalan alkalmazásával és pszichológiai, háborúval vegyenek revansot. Ez a külpolitikai forgatókönyv a legprimitívebb hollywoodi westernekre emlékeztet, amelyeknek csípőből tüzelő hősei azt tartották magukról, hogy kezükben a hatalom és a törvény, és ezért mindent megengedhetnek maguknak. Ezért van az, hogy az amerikai diplomácia kénytelen válaszolni más országok és az egész nemzetközi közösség azon kezdeményezéseire, amelyek a megérett problémák és a leszerelési folyamat megoldását érintik. Mindez a „héják” kezére játszik, akik megkf- sérlik állandósítani a fegyverkezési versenyt és a más népekkel szembeni terrort. LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szocialista Interna- cionálé képviselőivel folytatott beszélgetésében hangsúlyozta: modern világunk konfliktushelyzeteinek és vitás problémáinak összegubancolt csomóját nem lehet karddal szétvágni. Az egyetlen út a türelmes, konstruktív tárgyalásoké, amelyek biztosítják a fegyverzet reális csökkentését, és megsemmisítését. Az elmúlt hónapok példa nélkül álló provokációinak atmoszférájában a szovjet politika nem hagyta magát letéríteni a választott útról. A Szovjetunió az egy évvel ezelőtt elfogadott békeprogramját a jövőben is új konkrét javaslatokkal bővíti és a szocialista közösség többi tagjával együtt mindent megtesz a katonai fenyegetés csökkentése, a béke megszilárdítása érdekében. Szpartak Beglov APN — KS
