Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 26. szám ÄRA: 1982. január 31„ vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Életút Kellemes meglepetésben volt részem, amikor nem­rég a hajdanán két hétig volt játszótársam szíves meghívásának tettem ele­get. A dolog jobb megérté­séhez azonban nem árt tud­ni, hogy kétszer hétnapos gyerekkori testvéri együtt- létünknek bizony sajnála­tos oka és kissé kényszer­jellege volt. Ügy határbz- tak ugyanis állami felneve­lői, hogy — pszichológiai megfontolásokból — sok­kal jobb lenne, ha nem az intézetben, hanem va­lahol, családi környezetben töltené a karácsonyi szün­időt a gyermek. Nos, ez alatt az idő alatt — be­avatva a tudatában mélyen tárolt titkaiba — ő maga mondta el: tulajdonképpen csak szülőapjára emléke­zik, őre sem túl szívesen, mert amikor újból asz- szonyt hozott a házhoz, ve­le már egyáltalán nem tö­rődött ... Hogy félcsaládi „környe­zetünk” jót tett-e a lelki­világának, nem tudom. Egy bizonyos, jó barátok ma­radtunk, s ennek volt ked­ves momentuma a mostani meghívás. Sorsának ked­vező alakulásáról — főis­kolát végzett, jó állásba került —, majd az azt kö­vető házasságáról már ko­rábban is hírt adott. No, meg arról is, hogy végre saját lakásba költözhettek, és feleségével együtt alig várják, hogy eleget tehes­senek a „feltétel” legalább részleges teljesítésének. Ez, mondom, még néhány esz­tendővel ezelőtt történt. Űjabb találkozásunkkor azonban már három apró­ság zsinatolása fogadta a látogatót a szépen, ízlése­sen berendezett, barátsá­gos kis lakásban. Bizony, megható volt nézni, ami­lyen nagy szeretettel, fél­tő gondoskodással bánik a csemetéivel. Az ifjú asz- szonyka sem győzte eléggé dicsérni a férjét családias­ságáért, otthonszeretetéért. Bevallom, hogy — és ezt nekik is azonnal elmond­tam — nagyon meglepett a dolog. Sosem gondoltam volna, hogy azok után a súlyos lelki sérülések után, amelyek talán a legérzé­kenyebb korban érték, ké­pes lesz rá. Arra, hogyne csak elképzelje, tervezges­se, hanem meg is teremt­se a meleg családi otthont, a kiegyensúlyozott, boldog életet. Persze, ő úgy tartja, hogy mindez nagyon is természetes: már csak sa­ját szomorú gyermekkori élményei is segítették en­nek megvalósításában. „Csupán” vasakarat, ma­gával szemben is szigorú következetesség kellett hozzá. Nem felejtem el, ahogyan megindokolja majd’ két évtizednyi éle­tét: „A jövő nemzedékeket felnevelni nem kis dolog, de önként választott, nemes A fiatalok legyenek aktív részesei a 80-as-gazdaságának Megyei ágazati ifjúsági parlament Egerben Hogyan fejlődött Heves megye élelmiszer-gazdasága és mennyire segítik munkájukkal a fiatal szakemberek a nép­gazdaságnak ezt a kulcsfontosságú ágazatát? Ezt értékelték szombaton délelőtt Egerben, Heves megye termelőszövet­kezeteiben és szövetkezeti társulásaiban, a sütő- és édesipa­ri vállalatnál, valamint az állategészségügyi állomáson dol­gozó fiatalok küldöttei, az ágazat ifjúsági parlamentjén. A tanácskozáson részt vett Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja, a Heves megyei TESZÖV elnöke, dr. Bosánszki La­jos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osz­tályvezetője, dr. Sárai György, a TOT főosztályvezetője és Bágyi Imre, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese is. Bodnár Tibornak, az er­dőtelki Szabadság Termelő- szövetkezet energetikusának elnöki megnyitója után Koós Viktor, a megyei tanács me­zőgazdasági- és élelmezés- ügyi osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Szólt az ifjúsági törvény ágazati megvalósításának ta­pasztalatairól. Rámutatott, hogy a fiatalok aktív köz­reműködésével Heves megye élelmiszer-gazdasága az V. ötéves tervidőszakban dina­mikusan fejlődött és az át­lagosnál kedvezőtlenebb idő­járási viszonyok ellenére 19 százalékkal növelte termelé­sét. Javult a szervezés és a vezetés színvonala, növeked­tek a hozamok, a gazdasá­gok sokat tettek a műszaki ■fejlesztésekért. Több fiatal került a vezetésbe és a szak­mai irányítás élére. Az V. ötéves tervben to- váb gyarapodott az üzemek­ben dolgozók szakmai és politikai műveltsége. Az ag­rárfiatalok többsége ma már ismeri a vállalatok közép­távú és éves terveit, mind­azokat a törekvéseket, me­lyek megvalósításáért nap- mint nap dolgoznak. A fia­tal szakmunkások száma is növekedett az elmúlt öt esz­tendőben, bár nem olyan arányban, mint amennyire szükség lenne a gazdaságok­ban! Az üzemek lehetősége­ikhez képest igyekeztek több lakást és háztáji földet biz­tosítani a letelepedő szak­embereknek, de ez még min­A munkahelyi feltételek javulását jelzi, hogy mind több gazdaságban megoldot­ták az üzemi étkeztetést, és a dolgozókat munkahelyük­re szállítják. Több helyen, például Horton, Tiszanánán, Tarnamérán, Gyöngyöspatán lakásépitési alapot hoztak létre a fiatal szakemberek támogatására. Koós Viktor értékelte a múlt év őszén tartott ^ szö­vetkezeti ifjúsági parlamen­tek tapasztalatait. Kiemelte, hogy ezeket a helyi gazda­sági vezetők, a KlSZ-bizott- ságok, illetve szervezetek mindenütt kellően támogat­ták. A fórumokon kialakult dig kevés! Daru Gábor karácsondi kül­dött: — A fiataloknak na­gyobb részt kell vállalniuk az exportfeladatokból. viták kritikusak, önkritiku­sak voltak. Legtöbben a lakáshelyzet javítását, a szak­mai továbbképzés nagyobb lehetőségeit, a munkaszerve­zés tökéletesítését, és az ipari üzemekéhez hasonló szociálpolitikai kedvezmé­nyeket kértek. A továbbiakban vázolta Heves megye élelmiszer-gaz­daságának VI. ötéves tervét, a hozamok növelésének, a gazdaságos export fokozásá­nak és a lakosság kiegyen­súlyozott élelmiszer-ellátásá_ nak fontosságát. Kérte, hogy a nagyüzemekben dolgozó fiatalok továbbra is legye­nek aktív részesei a terme­lésnek és bátrabban kezde­ményezzék az újat! A veze­tők pedig fokozottan támasz­kodjanak a fiatalok javasla­taira, hasznos észrevételeire, melyek elősegíthetik az üze­mi és ezen keresztül me­gyénk élelmiszer-termelési célkitűzéseinek megvalósL tását. Az előadás után vitára került sor. Felszólalt Sramkó László, a Heves megyei TE­SZÖV titkára, Csesznek László egri, Szabó István gyöngyösi, Daru Gábor ka­rácsondi, Katonáné Erdélyi Edit káli, Koczó József gyöngyöspatai, Csontos And. rás horti, Nagy László egri, Gulyás Ferenc tiszanánai, Fricz Balázsné nagyfügedi, Varga Pál pélyi, Zilainé Molnár Piroska besenyőtelki, Antal József kiskörei kül­dött, valamint dr. Bosánszki Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője is. Mindannyian a fiatalok szakmai továbbképzését, a pályakezdés, az újítások tá­mogatását szorgalmazták. Felhívták a figyelmet az ösztönzőbb bérezésre, a szak­munkás-utánpótlás érdeké­ben pedig a helyi általános iskolákkal való jobb kap­csolat kialakítására. Kiemel­ték a háztáji és kisgazdasá­gok további felkarolását is. A parlament Koós Viktor összefoglalójával zárult, majd megválasztották a márciusi országos ágazati parlament Heves megyei küldötteit. hivatása valamennyiünk­nek!” Ezért is adtam közre nem egészen szokványos történetét. Szalay Zoltán Tanácskozik a megyei ágazati ifjúsági parlament (Fotó: Perl Márton) Befejeződtek a magyar— NDK külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyesnek, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­miniszterének meghívására 1982. január 28. és 30. kö­zött baráti látogatást tett hazánkban Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere. A külügyminiszterek átfo­gó véleménycserét folytattak a két ország együttműködé­séről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­reinek találkozását a szívé­lyesség, az elvtársi légkör és a teljes nézetazonosság jel­lemezte. Púja Frigyes kö­szönettel elfogadta Oskar Fischer hivatalos, baráti lá­togatásra szóló meghívását. A tárgyalásokról közleményt adtak. Szombaton Oskar Fischer elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Púja Frigyes búcsúz­tatta. Jelen volt Szalay Béla hazánk berlini, valamint Ru­dolf Rossmeisl, az NDK bu­dapesti nagykövete. Téli határ Feltűnően sok volt a zord nap — megkezdődött a tavaszra való felkészülés Kemény, zord téli napokon telelt eddig az ősszel elve­tett gabona, a gyakran mí­nusz 10—15 fokos hidegben csakis a hótakaró nyújtott védelmet a kalászosoknak. Az elmúlt időszakban a hótakaró korántsem volt egységes vastagságú. A Du­nántúl egyes vidékein az át­lagosnál jóval kevesebb csa­padék hullott, és így hosszú napokon át jóformán fedet­len volt a vetés. A mezőgaz­dászok egyelőre különösebb károkat nem tapasztaltak, ami jórészt azzal is magya­rázható, hogy ősszel minde­nütt kitűnően előkészített ta­lajba vetettek, a növények is időben kikeltek és meg­erősödve várták a téli hete­ket, hónapokat. Ám, hogy valójában miképpen is áll­tak ellen az évek óta nem tapasztalt hideg időjárásnak a zsenge növények, ’ végső soron majd a kitavaszodás­kor dől el, amikoris megin­dul a vegetáció, és kiderül: életképesek-e a növények. A márciusi első határszemléket éppen ezért fokozott várako­zás előzi meg. Az agrometeorológiai szol. gálát mérései arról tanús­kodnak, hogy az elmúlt évekhez képest az idén fel­tűnően sok volt az úgyneve­zett zord napok száma, ami­koris a hőmérséklet mínusz 10 fok alá süllyedt. Emel­lett — szintén meteorológiai szakkifejezéssel élve — a „téli napok”-ból is több ju­tott az elmúlt időszakra, ezekre az a jellemző hogy a hőmérsékleti maximum a nappali órákban sem éri el a nulla fokot. Ami a csapa­dék-utánpótlást illeti: nem hullott különösebben sok hó — ami viszont „megérkezett” az hosszú ideig meg is ma­radt —, és így az őszi vi­szonylagos csapadékadóssá­got a természet egyelőre még nem ellensúlyozta. Különö­sebb jelentősége nincs a hó jelenlegi tömegének, hiszen a föld fagyott és az esetleges olvadáskor a nedvességet amúgy sem tudja befogadni. Legalább is hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a fel­ső réteg kellőképpen felen­gedjen. A havazás „vízhoza­ma” amúgy is csalós volt, higzen gyakran esett porhó, aminek a víztartalma mind­össze 13—15 százaléknyi. A nagy hidegek után a szőlős, és gyümölcsöskertek ismét benépesültek, megkez­dődött a tavaszra való köz­vetlen előkészület: a nagy­üzemi termelőterületeken a metszés. (MTI) A Kodály-társaság közgyűlése A magyar Kodály-társaság szombaton a Fészek művész­klubban tartotta meg II. köz­gyűlését. Az 1978 nyarán alakult szervezet ezúttal el­ső ízben vonta meg az azóta eltelt időszakban végzett munkájának mérlegét, meg­vitatva a Kodály Zoltán mű­vészetének népszerűsítésé­ben, szellemi öröksége ápo­lásában elért eredményeket. Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző, a társaság elnöke beszámolója után a vitában felszólalt Tóti Dezső művelődési miniszterhelyettes is. A közgyűlésen megválasz­tották a társaság új, tizenöt tagú elnökségét s tisztség- viselőit. a magyar Kodály- társaság elnöke ismét Szo­kolay Sándor lett. Átadták a tv- és filmkritikusok díjait Ahogy azt várni lehetett, a Magyar Űjsáigírók Orszá­gos Szövetségének tv- és fi lm,kritikusi tagozata 1981. legjobb filmjének, Szabó Ist­ván Mephisto című alkotá­sát választotta. Az oklevelet a MUOSZ székházában szom­baton megtartott ünnepségen Pálfy József elnök adta át a rendezőnek, és a többi, ki­emelkedő munkájáért elis­merésben részesített művész­nek. A legjobb operatőrnek járó díjat Ragályi Elemér kapta, a Ripacsok című film­ben nyújtott munkájáért. A díszlettervezők közül Bano- vich Tamás munkáját ismer­ték el, a Zsarnok című film­hez készített díszletért. A színészek közül Rolf Hoppe NDK-beli művész a Me­phisto tábornokáért, Básti Jú­lia a Kettévált mennye­zetben, Koltay Róbert pedig A boldogtalan kalap című filmben nyújtott alakításáért vehette át a filmkritikusok díját. Ugyanabban az elis­merésben részesült Fehér Tamás A modell és a könyv, illetve Rófusz Ferenc A légy című művéért. Döntöttek a tv-kritikusok is: a legjobb rendezésért já­ró díjat a Közjáték Vichy- ben című Arthur Miller-da­rab színreviteléért Hajdufy Miklós nyerte el. Hasonló elismerésben részesült Bo­kor Péter a Századunk című sorozatáért, valamint Rádai Mihály Unokáink sem fog­ják látni című városvédő műsoráért, A színészek kö­zül Páger Antal A messzi­ről jött ember, Kovács Má­ria A havasi selyemfiú, és Cserhalmi György Az utol­só alkalom című produkci­ókban nyújtott teljesítmé­nyéért érdemelte ki a tévé- kritikusok díját. A díjat különben először húsz éve, li962-ben ítélték oda a kritikusok, s elsőként Fábry Zoltán részesült ben­ne. A két félidő a pokolban című filmjéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom