Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. január 31., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A H 3 KÉRDÉSE 1. Hogyan alakul a szovjet —amerikai viszony a genfi találkozó után? Genfben majdnem nyolc órán át tárgyalt egymással a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter. Találkozójuk egyik szakaszában négyszem­közt vitathatták meg a fel­merült kérdéseket. Négy- szemközt — ez a diplomá­ciában legtöbbször a tolmá­csok jelenlétét is magában foglalja, de talán Gromikó- nak és Haignek erre nem volt szüksége, mivel a szov- jel külügyminiszternek ides­tova 45 éve (!) munkanyel­ve az angol... 1937-ben már a washingtoni szovjet nagy- követségen szolgált. A hábo­rú idején ott volt Jaltában majd Potsdamban a világ- történelmi jelentőségű szov­jet—amerikai—angol tárgya­lásokon, azóta meg a szov­jet—amerikai párbeszédnek úgyszólván minden fordula­tát személyes résztvevőként élte meg. (Haig — az ame­rikai rossznyelvek szerint — nem is tud olyan jól ango­lul, mint szovjet kollégája. A sajtó az óceán mindkét ol­dalán szemére véti nyelvta­ni hibáit, stílusbeli pongyola­ságait. ..) Gromiko mindenesetre vi­lágosan és egyértelműen ki­fejtette, hogy a Szovjetunió nem hajlandó Lengyelország­ról tárgyalni és visszautasí­totta az amerikai beavatko­zási kísérleteket. Viszont az egész világ szempontjából döntő kérdésekre összponto­sított: a Szovjetunió kész máris tárgyalni a hadászati nukleáris fegyverek korláto­zásáról, holott az USA poli­tikája arra irányul, hogy akadályozza e probléma megoldását, mivel a tárgya­lások megindításának kérdé­sét összekapcsolja a lengyel- országi helyzet alakulásával. (Az USA változatlanul a szükségállapot megszünteté­sét, az internáltak szabadon engedését és a lengyel kor­mány, a Szolidaritás meg az egyház közti tárgyalások megkezdését sürgeti.) A genfi tárgyalások világ­visszhangjának középpontjá. ban az a felismerés áll, hogy a lengyel-ügyben megmutat­kozó súlyos nézeteltérés el­lenére a két fél megállapo­dott az eurostratégiai fegy­verek korlátozásáról Genf­ben megindult kényes és bo­nyolult tárgyalássorozat foly­tatásában. A tény, hogy a Moszkva—Washington pár­beszéd nem szakadt meg, az USA nyugat-európai szövet­ségesei számára is megköny- nyebbülést jelentett. Sem Bonnban, sem Párizsban nem mutatnak sok hajlandóságot az amerikai „kemény vonal” követésére. Így például ab­ban sem, hogy a madridi konferenciát abbahagyják, pedig Washingtonban még ilyen elgondolás is felmerült. Ami pedig a Reagan-kor- mányzat által „a Lengyelor­szággal való szolidaritás nap­ján” szervezett óriási pro­pagandaakciót illeti, az már jó előre ellenérzéseket vál­tott ki a nyugat-európai köz­véleményben. 2. Hogyan hat ki a közel- keleti helyzetre az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszaka? „Barátság ’82" elnevezésű, közös taktikai hadgyakorlatot kezdtek Csehszlovákiában a csehszlovák, a magyar és a szovjet hadsereg alakulatai. A képen Gustáv Husák köztár­sasági elnököt, a CSKP KB főtitkárát egy magyar katona­tiszt köszönti a gyakorlat színhelyén. (Fotó: CTK — MTI — KS) Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter, vendéglátó­ja, Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke tár­saságában, Berlinben A Biztonsági Tanács, amint várható volt, nem tudott mit kezdeni a Golan-üggyel: az amerikai vétó megakadályoz­ta, hogy a szíriai terület jog­talan bekebelezése miatt az ENSZ-nek ez az operatív döntésekre elsősorban hiva­tott szerve Izrael ellen tény­leges büntető intézkedéseket hozzon. Amikor arról hang­zott el javaslat, hogy a dip­lomáciai patthelyzetben a Biztonsági Tanács adja át a szír panasz ügyét az ENSZ- közgyűlésnek, amely külön e célra ül majd össze, akkor az USA (és a leghívebb szö­vetségesének mutatkozó Nagy-Britannia) már csak tartózkodott a szavazástól. Mindenki más a Biztonsági Tanácsban a rendkívüli köz­gyűlés összehívása mellett adta le voksát. Az ülésszak arra minden­esetre jó lesz, hogy a világ figyelmét ráirányítsa a Go- lan-fennsík annexiójára és arra az izraeli politikára, amely mindegyre új meg új meglepetéseket tartogat. Meglehet, hogy áprilisig, a Sinai-félsziget kiürítésének tervezett dátumáig még lesz egy-két váratlan izraeli lé­pés. .. Haig amerikai külügymi­niszter számára sem volt kel­lemes, hogy a jelek szerint hiába járt két héten belül kétszer is Jeruzsálemben: a Begin-kormányzat hajthatat­lan a palesztin autonómia kérdésében. Azt csak szerény közigazgatási könnyítések formájában hajlandó elkép­zelni. Ez persze Egyiptom számára is elfogadhatatlan. Mubarak (sokkal inkább, mint elődje, Szadat) az arab ügy s így a palesztin érde­kek védelmezőjeként akar fellépni. Persze, a helyzetet csak bonyolultabbá teszi, hogy egyrészt két palesztin polgármester Izrael elisme­rése mellett állt ki, másrészt viszont a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet változat­lanul nem elégednék meg egy Camp David-i értelmezésű önkormányzattal. A közel-keleti probléma­körben új elem, hogy Mu­barak, aki a minap újra szovjet szakértőket hivatott meg az asszuáni gát üzemel­tetéséhez, egy, az olasz tévé­nek adott nyilatkozatában kijelentette: a Szovjetunió­nak is részt kell vennie a közel-keleti rendezésben. 3. Ki tud-e lábalni bajai­ból a Közös Piac? „Zsákutca”. „Süketek pár­beszéde”. Egyre gyakrabban hallani-olvasni ilyen megál­lapításokat a nyugat-európai gazdasági közösség, a „tízek” sajtójában arról, hogy a Kö­zös Piac különböző problé­mái mindegyre megoldatla­nok maradnak. „No” — azaz „nem” — az angol lord Car­rington válasza, amikor a közösség költségvetésének re. formja Nagy-Britanniától változatlanul jelentős áldo­zatvállalást követelne. „Non” — azaz „nem” — mondja a francia kormány, amikor a közös piaci mezőgazdasági közös ármegállapításról van szó. És így tovább... A francia—olasz határon az olasz borszállítmányokat borogatják ki, a francia— spanyol határon az NSZK- országút árkába, jelezve, országgút árkába, jelezve, hogy különösen a francia gazdák elégedetlenek a Kö­zös Piaccal. A brüsszeli bizottság, a Közös Piac „kormánya” át­lag 9 százalékos áremelést javasol. Nagy-Britannia me­gint az, amelynek a válasza: „no!”. Az angolok minél ki­sebb mérvűre szeretnék le­szorítani az áremelést, a legtöbb országban viszont a termelők amellett kardos­kodnak, hogy legalább 16 százalékos (!) emelésre van szükség. Azt mondják, hogy a gazdák reáljövedelme az utolsó három évben 25 szá­zalékkal csökkent, ami ve­szélyezteti a mezőgazdaság­ban szükséges beruházásokat és növelni fogja a mezőgaz­dasági munkanélküliséget. A munkanélküliségről pe­dig szinte nem is lenne sza­bad beszélni a Közös Pia­con, akárcsak az akasztott ember házában a kötélről sem. Tízmillió körül jár a munkájukat vesztettek szá­ma a „tízek” országaiban. Pálfy József Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán Golan-vita KGST Válaszok a kor kérdéseire Az ENSZ-közgyűlés sür­gősen összehívott rend­kívüli ülésszakán, amely a Golan-fennsík izraeli beke­belezése után előállott hely­zetet vizsgálja, a péntek esti vitában Szíria, Libanon, Ku­ba és a PFSZ hatékony in­tézkedéseket követelt az ag_ resszorállam ellen. - Szíria és a PFSZ képviselőd felve­tették a kérdést, vajon nem kellene-e felfüggeszteni Iz­raelnek azt a jogát, hogy részt vegyen a világszerve­zet munkájában. Mint ismeretes, a Bizton­sági Tanács csütörtökön ha­tározta el a rendkívüli ülés­szak megtartásét, miután az Egyesült Államok a BT-ben vétóval megakadályozta egy olyan határozat elfogadását, amely lehetővé tette volna a világszervezet tagállamai­nak, hogy saját belátásuk szerint szankciókkal sújtsák Izraelt a Golan annexiója miatt. A péntek esti vitában az arab felszólalók kiemelték az Egyesült Államok fele­lősségét, tekintettel arra, hogy stratégiai egyezménye Izraellel felbátorította Tel- Avivot a terjeszkedésre. A közgyűlés hétfőn dél­után folytatja a vitát. WASHINGTON: Törökország azzal a ké­réssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy adjon el neki 291 vadászbombázót — jelentette a UPI hivatalos Pentagon-forrásokra hivat­kozva. Törökország F—16-os és F—18-as harci gépeket akar vásárolni az Egyesült Államoktól. MADRID: A spanyol kormány szó­vivője péntek este, a mi­nisztertanács ülését követő­en megerősítette, hogy szá­mos nyugati ország hivata­losan bejelentette, külügy­miniszteri szinten vesz részt a madridi találkozó február 9-én folytatódó tanácsko­zásain. PEKING: Félő, hogy amennyiben a most házasodókat képtelenek lesznek bevonni a családter­vezés körébe, Kínában meg­ismétlődik a hatvanas évek demográfiai robbanása, s az ország lakossága felülmúlja majd az ezredfordulóra ter­vezett 1,2 milliárdot — álla­pították meg Kínában. Nem ünnepélyes események a KGST különböző szervei­nek tanácskozásai. A szocialista gazdasági integrációs szer­vezet intézményeinek és bizottságainak üléseire terv szerint kerül sor — általában előre tisztázott a napirend is. így volt ez a Végrehajtó Bizottság mostani 102. ülésén is, ahol a kormányok állandó képviselői, miniszterelnök-helyettesek, miniszterek vettek részt. Az ülésszakon Marjai József, ha­zánk képviselője elnökölt. A mostani munkatanácskozás után fontos politikai nyi­latkozatot is közzétettek. A résztvevők elítélték a NATO- nak a lengyel ügyekbe való beavatkozását, s egyben bizto­sították Lengyelországot, hogy a szocialista országok foly­tatják gazdasági támogatásukat. Ennek a döntésnek a je­lentősége hatalmas: ma Lengyelország mindennapi élete, iparának működése elképzelhetetlen a KGST-országokból, el­sősorban a Szovjetunióból érkező szállítmányok nélkül, a lengyel gazdaság számára létfontosságúak ezen országok megrendelései is. Lengyelország ügye valamilyen módon érintette a többi napirendi pontot is. A KGST VB ugyanis olyan határoza­tokat hozott, amelyek a szocialista gazdasági közösség sok­oldalú, s egyben független fejlesztését szolgálják. így most ismételten szó volt az elektronikai ipar közös fejlesztéséről, a mikroelektronikai alkatrészgyártás ipari- bázisának közös kialakításáról. Köztudott, hogy ez az ágazat az ipar általá­nos fejlődésének a meghatározója. Nem véletlen, hogy a fej­lett tőkés országok, az Egyesült Államok éppen ezekre a termékekre, illetve eljárásokra, technológiákra akarnak em­bargót kimondani. Az európai KGST-országok többsége közel azonos gazda­sági szinten van. A munka termelékenységének növelése, az intenzív fejlesztés égető követelmény. Az, hogy most lépé­seket tesznek az ipari robotok közös fejlesztésére és gyár­tására, nemcsak a hagyományos kézi munka arányánák csökkentését jelenti. Az NDK-ban nagy erővel folyik a „robot-program”, hasonló lépésekre készülnek a Szovjetunió­ban és Csehszlovákiában, s hazánkban is gyártanak már ilyen berendezéseket. A közös tevékenység fokozott ered­ményeket hozhat e téren. Az ülésen számos más gépipari ágazat közös fejlesztésé­ről volt szó. Előirányozták fémfeldolgozó szerszámgépek, öntödei berendezések, préskovácsgépek távlati konstrukciói­nak közös erővel való fejlesztését, hangsúlyozták a korsze­rű, komplex gépelemek, villamos motorok közös gyártásá­nak és fejlesztésének szükségességét. Ezen az ülésszakon ha­tározatot hoztak azoknak a különleges gépeknek a közös fejlesztésére és gyártására, amelyek a külszíni bányászat­hoz, illetve a különböző csővezetékekhez szükségesek. Egy­részt az energiatermelés meglevő tartalékainak teljes ki­használása miatt, másrészt a távoli szovjetunióbeli lelőhelyek kincseinek szállításához van erre szükség. (Nem felesleges emlékeztetni arra, hogy Reagan amerikai elnök első „em­bargó-intézkedésével” a korszerű csőfektető gépek szovjet­unióbeli exportját tiltotta meg!) A tanácskozáson most is, mint már több más alkalom­mal, szó volt az élelmiszer-termelés problémáiról, közös fej­lesztések lehetőségeiről. Fontos ügy ez, hiszen nem titok: több KGST-ország gondokkal küszködik e téren, s még a fej­lett iparral rendelkezők is élelmiszerimportra szorulnak. Több helyen problémát jelent a húsellátás, illetve a takarmány biztosítása. Ezért igen fontos az a döntés, hogy javítják a tapasztalatcserét, a legjobb eredmények szervezett ismer­tetését és alkalmazásának bevezetését. Az élelmiszeripart ki­váló minőségű alapanyaggal kívánják ellátni. A moszkvai ülésszakon elhangzott: ha a tagállamokban például a cu­korrépa és a cukornád cukortartalmát egy százalékkal nö­velik, akkor minden új beruházás nélkül, mintegy más­fél millió tonnával több cukrot lehet előállítani. A mező- gazdaság egészét illetően úgy határoztak a kormányok kép­viselői, hogy javítják a gépellátást, a hűtő. és csomagoló­kapacitást is. A jelenlegi világgazdasági helyzetben a sokoldalú és köl­csönösen előnyös • együttműködés fejlesztése valamennyi KGST-ország szamára igen fontos. Támaszt jelent a tőkés világpiacon végbemenő válsággal, a hátrányos megkülönböz­tetésekkel szemben. Ugyanakkor nem jelent elzárkózást a világgazdaságtól, éppenséggel bővíti a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségét a tőkés országokkal, a fej­lődő világgal. M. G. Kulcskérdés Lengyelországban a termelés növelése Visszaszerezni a bizalmat A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak február közepén esedé­kes következő ülésén a párt erősítése, a társadalom bi­zalmának visszaszerzése lesz a fő téma — közölte Kazi- mierz Barcikowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára egy poznani aktívaértekezle­ten. Mint elmondta, a kb- ülés áttekinti majd annak a programnak a megvalósítási módjait, amelyet a szejm e heti ülésén Wojciech Jaru­zelski hadseregtábomak ter­jesztett elő. A legfelső pártvezetés tag­jainak a vidéki pártszerve­zetekkel való sorozatos ta­lálkozói keretében tartott poznani gyűlésen Barcikows­ki beszélt a Lengyelország­gal szembeni amerikai kor­látozó intézkedésekről is. Ezek különösen az idei esz­tendő első felében okoznak majd nehézségeket, nyers­anyag- és alkatrészhiány formájában. Washington — mondotta — azért kezdett bele ebbe a kampányba, mert így akarja támogatni a len­gyel ellenzéket, így akarja elérni, amit a szükségállapot bevezetése előtt nem sikerült. Az úgynevezett szankciók közepette kulcskérdés, hogy Lengyelország mielőbb képes legyen megállítani a terme­lés csökkenését. Erre — mon­dotta Barcikowski — már az év első felében megvan az esély, a második félévben pedig mér javulhat is a helyzet. TÉLI VÁSÁR ’82 TOMBOLÁVAL 1982. február 1—13-ig a FÜZESABONYI ÁRUHÁZBAN és a POROSZLÓI IPARCIKKBOLTBAN! Nagy választékban kaphatók: méteráruk, konfekció, divatáruk, lábbelik 30—40%-os árengedménnyel. Osztályonként minden 600 Ft-on felüli vásárlás esetén tombolajegyet adunk! * NYEREMÉNYEK: 1 db 1000,— Ft-os 1 db 800,— Ft-os 1 db 500,— Ft-os 5 db 200,— Ft-os 10 db 100,— Ft-os ajándékutalvány. Sorsolás: 1982. február 15-én, 18 órakor a füzesabonyi Művelődési Házban! Eredményről a Népújság február 23-1 számában, valamint a vásárlás helyén értesítjük KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. Jö VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK FÜZESABONYI ÁFÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom