Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 10., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozóra került sor Wa­shingtonban. Képűnkön: Reagan elnök és Schmidt kancellár Brit—spanyol csúcs Brit—spanyol csúcstalálkozóra került sor Londonban; a fő- téma Gibraltár volt. Képünkön: (balról) Lord Carrington, brit külügyminiszter, Leopoldo Calvo Sotelo spanyol minisz­terelnök, Margaret Thatcher brit kormányfő és Jose Pedro Perez Lorca spanyol külügyminiszter (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) Nem lehet megváltoztatni a lengyelországi eseményeket A HÉ 3 KÉRDÉSE 1. Visszavethetik-e a len­gyelországi konszolidációt a reagani „szankciók”? Kétségtelen, hogy meg- érezheti Lengyelország, ha teljessé válnának és sokáig is tartanának a Reagan ame­rikai elnök által bejelentett lengyelellenes intézkedések. Varsóban hivatalos helyen hangoztatták, hogy az ame­rikai szankciók az ország devizahelyzetét épp oly ká-. rosan befolyásolhatják, mint a takarmányellátást... A reagani „büntetés” a lengyel nép hátán csattanna, épp ezért nem lehet más, mint népszerűtlen és kiáb­rándító a legtöbb lengyel szemében. Beszédes jel, hogy éppen az USA elnökének lengyelellenes intézkedései késztették a szolidaritásnak Amerikában tartózkodott ko­rábbi szóvivőjét a hazaté­résre. Varsóból nézve is kinek- fcinek látnia kell, hogy Nyu- gat-Európa nem követi Reagant a szankciók útján. Schmidt kancellár sem csat­lakozott a „büntetések” so­rához, pedig a Fehér Ház­ban volt látogatása során néhány politikai engedményt kellett tennie, s a végén ven. déglátójával együtt követel­te például a lengyelországi szükségállapot megszünteté­sét, vagy a tárgyalásokat a különböző lengyel politikai erők között. Az a Mitterrand elnök, aki Lengyelországgal kapcsolatos véleményével közelebb álló­A megyei kórház Eger alkalmazást hirdet egri lakosok részére takarítónői munkakörben, valamint az élelmezési üzemnél szakács és konyhai betanított munkás állásokra. Jelentkezni lehet munkaügyi osztályon. EGER, Széchenyi u. 27. Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy Egerben az alábbi időpontokban és helyeken hálózat- építési munkák végzése miatt szakaszosan Áramszünet lesz. 1982. január 11-től 14-ig, naponta 7.30-tól 16.00 óráig: Pozsonyi u., Kolozsvári ti., Aradi u., Köztársaság tér, Kassai ti., Lőcsei u., István u.; Iglói u. émAsz V. Egri Kirendeltsége nak látszott Reaganhez, mint akár II. János Pál pápához, nemi is beszélve a nyugat­német szociáldemokraták balszámyáról, vagy Kreisky osztrák kancellárról, nos, a francia köztársasági elnök kormánya ülésén sietett le­szögezni, hogy Franciaország folytatja a szállításokat Len­gyelországnak, sőt, hajlandó újabb tárgyalásokat kezdeni. A nyugati bankok az új esztendő első hetében újra kezdték a lengyel kölcsönök ügyének megvitatását, ez al­kalommal Londoniban. Hírek jöttek arról, hogy brazil és nyugatnémet bankoknak már fizetett esedékes kamatot a Lengyel Nemzeti Bank, ami pedig a kölcsönök törleszté­se átütemezésének is előfel­tétele. Lengyelország igazi segít­séget csak a szocialista kö­zösségtől várhat. Moszkvá­ban a héten szovjet—lengyel megállapodást írtak alá, amelynek értelmében nagy­arányú élelmiszer, nyers­anyag és üzemanyag jut el Lengyelországba — hitele­zett formában. Természetesen a lengyel válságból csak az vezet ki, ha fegyelmezetten, céltuda­tosan és eredményesen fo­lyik a munka az országban, a termelési eredmények las­sú, de állandó, szerény, de ígéretes javulást mutatnak. 2. Milyen tanulságokat le­het levonni a Biztonsági Tanács Golan-vitájából? Mint emlékezetes, abban bízva, hogy a lengyelországi válság leköti a világ érdek­lődését, a Begin-kormány nagy hirtelen elhatározta a Golan-fennsík bekebelezését, az annexiót aztán a k-nesz- szet, az izraeli parlament törvénybe is iktatta. A nem­zetközi joggal ellentétes dön­tés úgyszólván az egész vi­lágon megdöbbenést keltett, nagyon sok elítélő hangót lehetett hallani. Az elején még az USA is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek elmarasztalták Iz­raelt: a Biztonsági Tanács először 15:0 arányú szava­zással fordult szembe a dön­téssel és rövid határidőt sza­bott Izraelnek, hogy másít­sa meg. De már akkor nyilvánvaló volt, hogy ha netán a Biz­tonsági Tanács tényleges szankciókat mondana ki, azokat az Egyesült Államok nyomban ' megvétózná, s így azok nem is léphetnének ér­vénybe. Amikor a hét elején New Yorkban ismét összeült a Biztonsági Tanács, a Jeru- zsálemi Rádió nagy diadal­lal jelenthette: az USA hi­vatalosan kötelezte magát, hogy ellenezni fogja, ha bár. miféle nemzetközi szankciót akarnának életbe léptetni Iz­rael ellen a Golan-fennsík bekebelezése miatt, a köte­lezettségvállalást az izraeli kormányhoz eljuttatott wa­shingtoni üzenet tartalmazta. Erre aztán a jeruzsálemd kor­mány a héten közölte: újabb településeket létesít a Golan- fennsíkon. Az arab országok tudják, hogy az amerikai vétó ár­nyékában csak egy enyhébb megfogalmazású határozati javaslatnak van esélye az el­fogadásra a Biztonsági Ta­nácsban, Az Egyesült Álla­mok diplomáciájának pedig azt kell számításiba vennie, hogy a vétó megint szembe­fordíthatná az USA-t az airab országokkal, pedig Kai­rótól Rijadig az amerikaiak egyre több kötelékkel akar­ják magukhoz kötni az arab vezetőket. 3. Várható-e az 1982-es évben az iraki—iráni há­ború befejezése? Az 1980. szeptember 22-én kirobbant háborúról a világ mostanában szinte hajlandó elfeledkezni. Az iraki—iráni ellenségeskedések pedig to­vább tartanak, váltakozó ha- diszerencsével és váltakozó hévvel. Maga a tény elgon­dolkoztató : Földünk egyik legfontosabb térségében dö­rögnek a fegyverek, az olaj útjának közelében, a minde­nekelőtt a nyugati világ szempontjából olyannyira fontos energiaforrások mel­lett. Valójában akár világ­háborúba is torkollhatott volna, olyan óriási érdekek érvényesülési területén foly­tak a harcok a két moha­medán állam katonái között .. .hogy a világ egy szer-más­szor szinte meg is feledkez- hetik erről a helyi háború­ról, azt mutatja, mennyire tud hatni a józan ész és a nagyhatalmak felelősségérze­te egy világháborús veszély- . helyzetben. Pedig magában az iraki— iráni háborúban nehezen ta­lálni nyomát a józan észnek és a résztvevők felelősségér­zetének. Igen, 1982-ben már tényleg véget kellene vetni a vérontásnak, a két el nem kötelezett, de magát impe­rialistaellenesnek valló or­szág háborújának, amely csak az imperializmus mal­mára hajthatja a vizet... (vagy az olajat...). A héten egy jelentősebb, hivatalosnak tűnő nyilatko­zat hangzott el a háborúról: Rafszandzsani, a teheráni parlament, a Medzslisz elnö­ke azt mondotta, hogy Irán csak akkor hajlandó fegy­verszünetre, ha Irak kivonja erőit iráni területről, megté­ríti az okozott károkat, és elismeri, hogy agressziót kö­vetett el. Közben folyik a háború, és továbbra is egy­másnak ellentmondó hadije­lentések látnak napvilágot: a héten például az irániak közlése szerint 1000 iraki ka­tona vesztette életét a har­cokban, míg a bagdadi je­lentésekben az állt, hogy az irániak, akiknek 907 halott­juk volit, „megízlelték a megsemmisítő vereség kese­rű ízét”. Pálfy József WASHINGTON Ronald Reagan, amerikai elnök lehetségesnek mondot­ta szovjet—amerikai csúcs- találkozó megtartását. A szovjetellenes és lengyelelle­nes szankciók elrendelése után tett elnöki kijelentés­ben washingtoni elemzők „belső fogyasztásra” szánt megnyilatkozást látnak — hiszen a kijelentésen kívül az amerikai elnök aligha tett olyan lépést, amely e csúcs- találkozót elősegítené. KAIRÓ Egyiptomi részről nagy várakozással tekintenek Alexander Haig, amerikai külügyminiszter kedden kez­dődő kairói látogatása elé, és mint szombaton az Al- Ahram című hivatalosnak tekinthető láp írja, a kül­ügyminiszter látogatása „új elemet jelent az autonómia­tárgyalások pozitív eredmé­nyeihez vezető úton”. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a tervek szerint szerdán fo­gadja az amerikai külügy­minisztert. ATHÉN Súlyos bírálattal illette szombaton az Egyesült Ál­lamok kormányát a Görög­országban hatalmon levő Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASOK) hivatalos lapja. Az Ekszormiszi című lap vezércikke Szerint az amerikai kormányzat „olyan szovjetellenes kampányba rántja magával a nyugati országokat, amely szankciók­ban tetőzik, s a világot a nyílt konfrontáció közelébe sodorja”. FRESNO öt napot töltött a Sierra Nevada hegység egyik 3000 méter magas pontján, mí­nusz 18 fokos hidegben, egy lezuhant repülőgép roncsai között Donny Scott Priest, 11 éves ameritei kisfiú. A gyerek szüleinek négyüléses magánrepülőgépe a múlt va­sárnap hóviharba került a Sierra Nevada fölött, és le­zuhant. Szülei életüket vesz­tették. Életét valószínűleg az mentetté meg, hogy a zu. hanás idején aludt és háló­zsákja megóvta a fagyhalál­Nyugaton a fegyverkezési verseny igazolására gyakran emlegetik, hogy jelentős munkaerőt foglalkoztatnak katonai területen. Az ENSZ felmérései szerint a hadi­iparban világszerte valóban hatvanmillió ember dolgozik, mégpedig épp a dolgozók legmagasabb szakképzettségű rétege. A kutatások azonban azt is bizonyítják, hogy a katonai kiadások növekedé­se kevesebb munkaalkalmat teremt, mint az ipar békés ágazatainak fejlődése. Ame­rikai értékelés szerint 1970— 74-ben a katonai célokra for­dított egymillárd dollár 45 ezer munkahelyet eredmé­nyezett az iparban, illetve 58 ezer munkahelyet az ál­lami ' intézményeknél, míg ugyanilyen összeg ráfordítá­sának eredményeképpen a békés célú iparágakban 59 ezer, illetve 88 ezer munka­hely jött létre. Ily módon a katonai kiadásokra fordított minden egymilliárd dollár 14 ezer ipari, vagy 30 ezer közigazgatási munkahely ki­esését jelenti. A jelenség oka az, hogy a katonai célú ter­meléshez lényegesen maga­sabb összegű beruházásokra van szükség, mint a polgári szükségleteket kielégítő ipar­ban. • Amerikai szakvélemények szerint az USA lakosságának hatvan százaléka olyan álla­mokban él, amelyekben a katonai kiadások növekedése miatt munkahelyek százezrei SAN FRANCISCO Az Egyesült Államok volt lengyelországi nagykövete William E. Schaufele elítél­te a Reagan-kormányzat- nak a lengyelországi ese­ményekkel kapcsolatos ál­láspontját. A volt nagykövet elutasí­totta a Fehér Ház arra irá­nyuló kísérleteit, hogy a Szovjetunióra hárítsa a fele­lősségét a szükségállapot Lengyelországban történt bevezetéséért, majd rámuta­tott: a szükségállapot beve­zetését elrendelő döntést ki­zárólag a lengyel állam hoz­ta. A Reagan kormány meg­nyilatkozásai arra vezethe­tők vissza, hogy „saját szov­jetellenes retorikájának csapdájába esett”. Az amerikai diplomata a nemzetközi kapcsolatok ta­nácsában San Franciscóban mondott beszédében a többi között kiemelte: a lengyel szűnnek meg. Ilyen állam például New York, Illinois, Michigan, Ohio és Pennsyl­vania. A katonai kiadások növe­kedése számos más iparág­ban akadályozza az új mun­kahelyek létesítését, különö­sen az olyanokban, mint az építőipar, a szolgáltatás stb. A szakemberek szerint a hadikiadások csökkenése, a felszabaduló munkaerő bé­kés célú iparágakban történő felhasználása növelné a fog­lalkoztatottságot. Amerikai értékelések szerint például a katonai kiadások 30 milli­árdos csökkentésével 718 ezer munkahelyet lehetne lé­tesíteni. A hadiiparban foglalkoz­tatott szakemberek jelentős részét minden különösebb nehézség nélkül foglalkoz­tatni lehetne a békés célú iparágakban. Az USA egyik rakétaipari vállalatánál vég­zett felmérés azt bizonyítja, hogy a vállalat 127 szakmá­jából 121 -et — némi átkép­zés után — használhatnának békés célú termelésre. A tudományos-műszaki szakemberek jelentős részét alkalmazzák a hadiiparban. Az ENSZ adatai szerint a világon több mint 400 ezren foglalkoznak katonai kutatá­sokkal. ami a világ tudomá­nyos munkatársainak és mérnökeinek 25 százalékát jelenti. A hetvenes évek ele­jén a katonai iparban min­den ezer munkásra 74 tudó­államtanács intézkedéseit az tette szükségessé, hogy az ország mély gazdasági és piolitikai válságot élt át. A szükségállapotról szóló dön­tés tehát teljes mértékben „érthető” — mondotta. Ezzel összef üggésben megállapította hogy a „KOR” ellenforradal­mi csoport szoros kapcsola­tot tartott fenn bizonyos nyugati körökkel, és rendsze­resen adott számukra infor­mációkat, amelyeket a Nyu­gat „nagyon hasznosnak tar­tott”. A „KOR”-ban tömörült erőknek semmi közük a ■ lengyel munkásokhoz, sora­ikban egyetlen munkás sem volt. Az amerikai diplomata végezetül hangsúlyozta, hogy a Fehér Háznak a Lengyel- országgal és a Szovjetunió­val szemben hozott megkü­lönböztető intézkedései nem tudják megváltoztatni a lengyelországi események menetét. mányos kutató jutott, míg a polgári iparban mindössze 10. Mint látjuk, a tudomá­nyos kutatómunkát sokkal jobban militarizálták, mint a gazdaság egészét. Felmerül tehát a foglalkoztatottság problémája azoknál a tudó­soknál, mérnököknél és tech­nikusoknál, akik jelenleg’ a katonai iparban dolgoznak. A becslések szerint a lesze­relés jelentősen növelné ezeknek a szakembereknek a foglalkoztatottságát, mivel a tudomány és technika eredményeit a jelenleginél jóval szélesebb körben hasz­nálná fel a békés célú ipar. A tudományos dolgozók ké­piességeiket kifejthetnék ko­runk olyan fontos problé­máinak megoldásában, mint a környezetszennyezés, az óceánok meghódítása, az energetikai, nyersanyag-, szállítási és élelmezési kérdé­sek, a fertőző betegségek el­leni küzdelem stb. Mindezekből tehát az is kiderül, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint a hadiipar biztosítja a foglal­koztatottságot. Ellenkezőleg: a fegyverkezési verseny azok­nak az anyagi eszközöknek az értelmetlen elpazarlását jelenti,. amelyre az emberi­ségnek oly nagy szüksége lenne számos szociális kér­dés, így például a foglalkoz­tatottság problémájának megoldásához is. Ráesik Faramozjan (APN—KS) tói. MOSZKVAI VÉLEMÉNY Fegyverkezés és munkanélkiiiiség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom