Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 10., vasárnap Kompetitiv árrendszer nem lehet drágább Leltár után bőséges kínálat - Újabb szállítmányok érkeznek — Gyengébb a kereslet Évkezdet a TÜZÉP-telepeken Hevesen A közgazdaságilag mind jobban képzett magyar ál­lampolgár számára az ár sok mindent jelenthet: minősé­get, a termék előállításához hozzávetőlegesen szükséges anyag és munka mennyisé­gét, azt, hogy drága techno­lógiával vagy (a szintén ne­hezen megfizethető) kézi munkával hozták-e létre. Sőt: a gazdaságtanban „ki- kupálódott” laikus azt is tudja, hogy a kenyér, a tej és a hús miért nem drá­gább ... ’ s hogy például némelyik élvezeti cikk vi­szont miért, drágább a tény­leges ráfordításoknál. So­kunk számára nyilvánvaló, hogy az állam különböző el­térítésekkel, forgalmi adók­kal — a fogyasztást szabá­lyozva -— eltereli a végső árat a költségektől. Az árak alapján aztán döntünk: megéri-e a pénzt, nem nagy teher-e ez a vásárlás pénz­tárcánkhoz képest. Az áraknak nemcsak a kisfogyasztókat, hanem a nagyokat; a vállalatokat is orientálniuk kell döntéseik­ben. A gazdálkodó szemszö­géből az árak — pontosab­ban a termelői árak — a gazdasági folyamatok leg­mozgékonyabb, leggyakrab­ban változó szereplői. Az ár egyik nap még a termelés fokozására, a másik nap esetleg a gyártás fékezésé­re készteti a vállalatokat. Magyarországon a nemze­ti jövedelem több mint a fe­le a külkereskedelem csator­náin realizálódik. Ilyenfor­mán logikus, hogy a gazdál­kodókat akkorf orientálja és ösztönzi döntéseikben helye­sen az árrendszer, ha ez a külpiaci érték- és árarányo­kat is tükrözi. Termelői ár­rendszerünk akkor segíti elő gazdaságpolitikai célja­ink megvalósulását — példá­ul: az erőforrások hatékony hasznosítását, a termelés idomulását a kereslethez, a technika korszerűsítését és így toyább, ha a termelés költségei, a különböző anya­gok árai, illetve a végter­mékért kapható összeg iga­zodik a világpiaci értékíté­lethez. Az 1980-ban beveze­tett kompetitiv árrendszer­nek éppen az volt a célja, hogy gazdaságúnk az árakat tekintve se szakadjon el De mi is az a kompetitiv árrendszer? Lényege, hogy a központilag kijelölt gazdál­kodó szervezetek csak a tő­kés kivitelben elért nyere­ségüktől függően alakíthat­ják belföldi áraikat. Az úgy­nevezett kompetitiv szférá­ba tartozó vállalatokat tehát ez a kötöttség sarkallja arra, hogy dollár elszámolású pia­cokon magasabb árat érje­nek el, csak így értékesíthe­tik jobban termékeiket a ha­zai piacon is. A lassan két esztendeje bevezetett ár­rendszer révén szorosan kap­csolódnak egymáshoz a bel­földi és a külföldi árak. Az árrendezés elsődleges célja, hogy a vállalatok gaz­dálkodási elképzeléseikben általánossá váljon az anyag- és energiaköltségek világ­piaci áron való számbavéte­le, ami feltehetően takaré­kosságba, ésszerű gazdálko­dásra ösztönöz. A másik cél: az iparcikkek termelői ár- szintjét a tőkés piacokon elért exportárszint szabá­lyozza, a vállalati jövedel­mezőséget pedig az export­jövedelmezőség. Az új árrendszer egyes részelemet életbe lépésük óta több alkalommal módo­sították, mert a gyakorlat a várt eredményeket nem min- "dig és nem a kívánatos mér­tékben hozta. Elsősorban a hatékonyság és a minőség javulásáról, a vállalati ru­galmasság fokozódásáról,, a verseny erősödéséről van szó. Gondot okoz, hogy a terme­léséből megfélelő hányadot, külpiacon, értékesítő válla­lat — elvileg — akkor is növelheti belföldi termékei árát, ha emögött nem áll minőségjavítás és korszerű­sítés. Egyetértenek a szak­emberek abban is, hogy — külgazdasági egyensúlyunk javítása érdekében — a gazdaságos exportsávban a volumennövekedést is szor­galmazni kell. Az új árrendszer egyéb­ként a rugalmasság jegyé­ben készült: nem merev, nem örökérvényűnek tekin­tett, lépést tart a változá­sokkal. Ezt igazolja, hogy az új évben újabb és újabb vállalatokat vonnak be ebbe Ajtó-ablak nyitva, tárva — mondhatnánk a fociberkek­ből átvett kifejezéssel, ha mint minden hasonlat,,ez is — nem sántítana egy kicsit. A fociban ugyanis ez már gólhelyzetet jelent, ami az egyik, egyik, a gólt kapó fél számára legalább is kelle­metlen. Esetünkben viszont nem ez a helyzet, mert ez mind a vásárlók, mind a TÜZÉP számára kellemes. — Már jó ideje, hogy nem számolhattunk be olyan áru­készletről, mint jelenleg — kezdte rövid, de átfogó tá­jékoztatóját dr. Szilák Ká­roly, a TÜZÉP megyei igaz­gatója. Erről az oldalról nézve nincs gondunk, sok­kal inkább az értékesítéssel. A megyei helyzet, tehát... Egerben is érvényes a jelenlegi állapot: gazdag választék, s' — pilla­natnyilag — lanyha kereslet. Utóbbi remélhetőleg nem so­káig tart, ami pedig a fel- készültségünket illeti elmond­hatom, építőanyagok tekinte­tében — szakmai zsargonnal élve — „általános kínálati helyzet” alakult ki nálunk, ami azt jelenti, hogy rendel­kezünk valamennyi alapve­tően fontos árucikkel. Van elegendő cement, faáru, nyí­lászáró, betongerenda, csem­pe, padlóburkolók. Pe a me­gyeszékhelyen pillanatnyilag sajnos, tetőfedő anyagokból nem a legjobban állunk. Hul­lámpalából például nincs kész­letünk. Tüzelővel kapcsolatos Egyik minisztériumunk tisztviselője azzal hárította el a mezőgazdasági termékek várható világpiaci árairól fággatózó kérdezőket, „ha tudnám, hogy hol, minek, mikor, mennyi lesz az ára, akkor gazdag és gondtalan ember lennék”. Folytatva a gondolatmenetet, ugyanez a megállapítás lehet érvényes a termés-előrejelzésekre is. A mezőgazdaság ugyanis köztudomásúlag olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje, és ezért sok, időnként hihe­tetlennek tetsző tényező ha­tározza meg még a leghét­köznapibb növény termésho­zamát is. Egyáltalán nem, vagy csak nehezen lehet fel­becsülni, hogy egyik évről a másikra mennyi lesz például az őszi búza terméshozama. Ez azonbari nem zárja ki an­nak lehetőségét, hogy az or­szág természeti adottságai alapján évtizedekre előre megtervezzék: hol, púból és mennyit lehet majd termesz­teni, termelni. A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és jó né­hány kutatóintézet, illetve egyetem munkatársaiból ala­kult tárcaközi bizottságnak A mezőgazdaság agroökoló- giai potenciálja az ezredfor­dulóig című 1300 oldalas ta­nulmánya négy klimatikus évtípusra 20 éves prognózist készített. Ezek szerint az ezredfor­dulón a természeti adottsá­gokat legjobban hasznosító vetésszerkezettel gabonafé­lékből a jelenleginek mint­* gondok viszont nincsenek, szénből és tűzifából egy­aránt ki tudjuk elégíteni a várható igényeket. Gyöngyös ■ \ áruellátása az évkezdet utá­ni leltárt követően viszont az utóbbi évek legjobbjának nevezhető. Mint Kardos Jó­zsef telepigazgató elmondot­ta: szinte korlátlan lehetősé­geket kínálnak a vásárlók­nak. Ha valami gondról kell beszélni, az legfeljebb a fű­részelt tűzifa kapcsán lehet­séges, de ez sem a készlet, hanem a fűrészelési kapaci­tás korlátozott volta miatt Napi tíz tonna vásárlási igényt tudnak ugyanis kielé­gíteni. Igaz, szükség lenne még gépi bérfűrészelésre, azonban ezt a problémát is remélhetőleg rövid időn belül meg tudjuk oldani. Ami pedig a szenet illeti, a Mátra alji városban erről csak a legjobbakat mond­hatják: jelenleg ötszáz vagon „friss”, tehát nem elporladt, gyengébb minőségű szén vár vevőkre. Kifogástalan tíeren- teit kínálnak, háztartásit, bri­kettet, szóval, szinte mindent, amit a vevők kívánhatnak. A korábbi időszakkal szem-.- ben — igaz, csak korlátozott mértékben — kokszot is tud­nak adni azok számára, akik ezt igénylik. Még jobb az építőanyagok­kal kapcsolatos kínálat Gyöngyösön. Több száz köb­méter faáru, nyílászáró szer­kezetek, valamint betonge­egy másfélszerese, 20—22 millió tonna, lucernából, nap­raforgóból, takarmányborsó­ból és szójából az utóbbi években megtermett meny- nyiség többszöröse termelhe­tő meg, miközben burgonyá­ból és cukorrépából is ki le­het elégíteni a hazai szük­ségletet. Félreértés ne essék, ehhez jelentős mértékű talajjaví­tásra, megfelelő tápanyagel­látásra és gépesítésre van Szükség, de pusztán az agro- ökológiai adottságokhoz iga­zodó vetésszerkezettel rövid távon is 15—20 százalékkal lehetne növelni a termésho­zamokat. Az ország körülbelül 1 290 000 hektáros gyepterü­letéből 600 000 hektáron víz­rendezéssel, műtrágyázással, öntözéssel már az ezredfor­duló előtt is meg lehetne kétszerezni a szénatermést. Ennek eredményeként csök­kenteni lehetne a szántóföldi takarmánynövény-termesz­tést, tehát nagyobb terület jutna a gazdaságosan expor­tálható növények (búza, ku­korica) termesztésére. Ami a zöldségtermesztést illeti: -az ország éghajlati viszonyai általában megfele­lőek; kedvező terület- és faj­takiválasztással a zöldségfé­lék terméshozamait az ezred­fordulóig az utóbbi évek át­lagának másfélszeresére le­hetne növelni. Az időjárási szélsőségek (szárazság, tava­szi és kora őszi fagyok) mi­att azonban sajnos topábbra is 25—30 százalékos termés- ingadozásra lehet számítani. Magyarország minden mér­sékelt égövi gyümölcsfaj ter­mesztésére alkalmas, de a talajtípus, a csapadékmeny­rendák, cement, mészhidrát és tetőfedők sorakoznak töb­bek között a kínálati listán. Hatvanban szintén lezajlott az ilyenkor szokásos leltározás, ez azon­ban nem okozott különösebb zavart a lakosság tüzelőellá­tásában. A TÜZÉP-telepen ugyanis mindeddig bőven volt többféle szén, illetve tűzifa, ilyenformán mind a városi, mind a város környé­ki községek lakói kielégít­hették igényeiket. E pillanat­ban — ahogyan Kéri Imre telepvezető tájékoztatójából megtudtuk — 15 ezer má­zsánál több szenet, illetve másfél ezer mázsa egységes tűzifát tárolnak a raktározó helyeken. A választék ellen sem lehet kifogása senkinek. A berentei diószén mellett lengyel lángszén, egercsehi diószén és berentei darabos kockaszén várja a vásárló­kat. Megérkezett közben a vállalat észak-magyarországi központjából a januári disz­pozíció is, amely szerint a hó végéig további 22 ezer mázsa berentei kockaszén várható a meglevő készlet­hez. Egyébként a jobb ellá­tottságot bizonyítja a meg­csappant kereslet. Naponta alig 5—600 mázsa szenet, tű­zifát szállítanak ki folyama­tosan a TÜZÉP hatvani rak­táraiból. nyiség, a páratartalom, a napfényes órák száma, il­letve a környezethez viszo­nyított magasság és a dom­borzat jelentősen befolyásol­ja a különböző gyümölcsfa­jok és -fajták termésmeny- nyiségét. Az ezredfordulón várható­an hozzávetőlegesen 2,2 mil­lió tonna gyümölcsre lesz szükségünk. A gyümölcsö­sökben például az alma ter­mésátlagának 50—80; a töb­bi gyümölcsfaj termésátla­gának pedig 100—150 száza­lékkal leli emelkednie. Eh­hez azonban az ezredfordu­lóig mintegy százezer hektá­ron kell gyümölcsöt telepí­teni. A történelmi borvidéke­ken az ökológiai viszonyok a zamatban gazdag, különleges és jó minőségű asztali bo­rokat adó szőlő termesztésé­re kedvezőek, bár a terme­lési biztonságot a szélsősé­ges időjárás, főleg a téli, a tavaszi és a kora őszi fagy veszélyezteti. A jelenlegi, nemzetközi viszonylatban alacsony, 4,5 tonna körüli hektáronkénti országos ter­mésátlag az ezredfordulóig megduplázódhatna, ha az 1—1,2 millió tonna szőlő megtermelésére alkalmas (130—140 ezer hektárnyi) szőlőültetvényt kedvező mik- roklímájú lejtős vidékre és a kevésbé fagyveszélyes al­földi területekre telepítik. A feltételek sora ezzel még nem ért véget: évente legalább 5000 hektár — főleg nagy teljesítőképességű — minősé­gi szőlőt kell telepíteni. Az ország éghajlati és ta­lajviszonyai általában ked­veznek a nagyüzemi erdőgaz­dálkodásnak. Az egy hektár is leltározással kezdték ja­nuár 3-án az idei év első munkanapját. A leltárral csü­törtökön végeztek, s így pén­teken már a vásárlók ren­delkezésére tudtak állni. Mint Barkóczi József TÜ- ZÉP-telepvezető újságolta: a környékbeliek minden igé­nyét ki tudják elégíteni, mert feltöltött készletek várják az oda látogatókat. Tűzifából 3500 mázsa, szénféleségekből (dió, darabos és brikett) 10 ezer mázsa áll rendelkezé­sükre, — így a fűtéssel nem lehet gond a hirtelen bekö­szöntött hideg ellenére sem Hevesen. — Jól állunk az építő­anyagokkal is — hangsúlyoz­ta a telepvezető —, 400 ton­na cement, 12 ezer darab cse­rép, 4 ezer méter fenyőrúd, 60 ezer kisméretű és 20 ezer darab üreges téglát adha­tunk el. Ezen kívül 1000 má­zsa mészhidrát, 200 mázsa darabos mész is rendelkezés­re áll. Üjdonság, hogy 1979- ig nem volt betongerendánk, 1980-tól fokozatosan kap­tunk, most januárban pedig már 4 ezer méterből és négy fajtából válogathatnak a vá­sárlók. Arról is beszámolt a telep­vezető, hogy bővült a farost­lemez, az üvegfélék, redő­nyök, padlólapok és a csem­pefélék száma, választéka — az utóbbiból például 12 fajta és 150 ezer van raktáron. — Egy évvel ezelőtt janu­árban 2 millió forintot for­galmaztunk, az idén 2,5 mil­liót terveztünk a nagyobb választékban bízva — mon­dotta végezetül Barkóczi Jó­zsef. erdőterületre jutó évi faki­termelés tekintetében a KGST-országok között Ma­gyarország az első helyen áll. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy a las­san növő lombos erdők je­lentős részét gyorsan növő akáccal, nemesnyárral újítot­ták fel, és ma már ezek fog­lalják el az erdőterület több mint egyharmadát. A máso­dik világháború óta több mint félmillió hektárnyi új erdőt telepítettek. Az agro- ökológiai lehetőségek felmé­rése során derült ki, hogy az elmúlt két évtizedben a hazai fakitermelésnek jelen­tős növelése mellett, az er­dőkben tartalék is képződött. E tartalékok és a folyamato­san képződő évi fanövedék olyan jelentős, hogy megfe­lelő műszaki feltételek és fafeldolgozó ipari kapacitás megteremtésével az évi fa- kitermelés az ezredfordulóra 20—30 százalékkal is növel­hető. A természeti adottságoknak a növénytermesztés színvo­nalát növelő hatásai nem érvényesülnek automatiku­san. A becsült számszerű adatokkal körülhatárolt nö­vekedési lehetőség kihaszná­lása, a természeti erőforrá­sok hosszú időn keresztüli magas szintű hasznosítása, számos társadalmi, gazdasági tényező kedvező változását is feltételezi. A települések fejlesztését, az infrastruktú­rahálózat kialakítását, emel­lett a mezőgazdaság és az azt kiszolgáló ipari bázis, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari háttér fej­lesztési terveit az eddiginél jóval összehangoltabban kell kidolgozni. B. P. környezetünktől. a szférába. Molnár Patrícia Hangdoboz Veszprémből A VIDEOTON veszprémi gyárában az idén, negyven száza­lékkal több hangdobozt készítenek, mint tavaly. A harminc­hat féle hangdobozból több mint háromszázezer darabot ál­lítanak elő. A hangfalak nyolcvan százalékát tőkés orszá­gokba exportálják. A képen: a jól felszerelt ellenőrző hely­ségben vizsgálják a hangdobozok minőségét (MTI fotó — Tóth Bálint felv.) NEM JÓSLAT, PROGNÓZIS Termésátlagok az ezredfordulón

Next

/
Oldalképek
Tartalom