Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. január 8.f péntek zraelnek ki kell vonulnia! —{ Külpolitikai kommentárunk )— A szerdai ülés után csütörtök estére napolták el a Biztonsági Tanácsnak a Golan- fennsík izraeli be­kebelezéséről folytatott vitáját. A várakozás szerint az ellentétek a Tel Aviv ellen esetleg foganatosítan­dó szankciók körül fognak össz­pontosulni. Képünkön: a Szíriái (lent) és az izraeli (fent) ENSZ- képviselők (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Újabb leleplezések a „Szolidaritás** korábbi terveiről A tábornokrablás háttere A LEGUTOLSÓ ÉRTESÜLÉSEK SZERINT, tovább­ra is. kétséges a Veronában elrabolt amerikai tábornok sorsa. A kutatást végző rendőrségi egységek nem akad­tak még rá James Dozier holttestére s egy másik „vörös brigád”-közlemény szerint a terroristák tovább foly­tatják a dandártábornok elleni „népi pert” is. Köz" ben újabb terrorcselekményekről érkeznek hírek Itáliából. Merész rabszöktetés, kísérlet egy másik tá" bornok elfogására, egy magas rangú rendőrtiszt elle­ni merénylet... A jelek egyértelműen bizonyítják, hogy a különböző terrorista csoportok továbbra is akcióképesek Olaszországban. DOZIER ELRABLÓI„közleményük” szerint, a dan­dártábornok katonai pályafutására voltak kíváncsiak, A NATO szárazföldi erőinek helyettes vezérkari főnöke ugyanis korábban többek között Vietnamban teljesí­tett szolgálatot egy páncélos egység parancsnokaként. A közlemények nyelvezete, s a tábornokról készített eddigi egyetlen fényképen szereplő szöveg a régi is" mert álbaloldali szólamokat idézi. Nagyon hasonló a stílus ahhoz, amit a világ Aldo Moro volt kor" mányfő elrablásakor ismert meg. Akkor már bebi­zonyosodott: a baloldaliként fellépő terrorcsoportok szélsőjobboldali célokat követnek és szolgálnak. Sőt, az is kiderült, hogy az Itália-szerte garázdálkodó „fe­kete” és „vörös” bandák között szoros együttműkö­dés van, s az sem titok már, hogy ezek a csoportok nemegyszer bizalmas kapcsolatokkal rendelkeznek az olasz államhatalom, a fegyveres erők és titkosszol" gálátok vezetői között. Moro meggyilkolása — ezt ma már nyugodtan ki lehet mondani — nem a kereszténydemokrácia ha­talma ellen irányul, hanem éppen ellenkezőleg, az Olasz Kommunista Pártot akarta az őt megillető po" litikai szereptől elszigetelni. Most a Dozier-ügy kap" csán sok megfigyelő emlékeztet rá, hogy az akcióra éppen a NATO fegyverkezési tervei elleni tüntetések megszaporodása nyomában került sor. A TERRORIZMUS JELENSÉGÉNEK újabb felerő­södése jókor jön a washingtoni propaganda számára is: emlékezetes, hogy a Reagan-kormányzat szerette volna az ilyen jellegű erőszakhullámot a Szovjetunió szám" Iájára írni. Nyilván az sem véletlen, hogy most ép­pen egy amerikai NATO'tábornok lett a „vörös bri­gádok” célpontja. Miklós Gábor Lengyelország nem változ­tatta meg a helyét a világ politikai térképén, és nem is fogja azt megváltoztatni — mutat rá az ország külpoli­tikájáról szóló cikkében csü­törtökön a Trybuna Ludu. A cikk rámutat: világos, hogy Lengyelország különle­ges fontosságot tulajdonít a szövetségeseivel fennálló kapcsolatoknak, és ezeknél az országoknál Lengyelország támogatásra és megértésre talál. Egy sor nyugati és fejlődő ország is igyekszik megértést tanúsítani a Len­gyelországban kialakult bo­nyolult helyzet iránt, és úgy vélekedik, hogy nincsen jo­ga a beavatkozásra. Vannak azonban olyan kormányok is, amelyek — miközben jószándékukat bi­zonygatják — politikai és gazdasági nyomást próbál­nak gyakorolni az ország­ra, hiszen számukra a len­gyelországi helyzet alakulá­sa nem más, mint egyetlen lépés a nagy politikai játsz­mában. A lengyel sajtóban nap mint nap újabb leleplező cikkek jelennek meg a „Szo­lidaritás” szélsőséges veze­tőinek korábbi terveiről. Mint a hadsereg lapja, a Zolnierz Wolnosci csütörtökön írta, a „Szolidaritás” országos ve­zérkara a szükségállapot be­vezetését megelőző időszak­ban már valóságos „árnyék- kormányt” hozott létre, s módszeresen arra töreke­dett, hogy fokozatosan meg­teremtse saját külképvisele­ti szerveit. Ennek egyikpél­dája volt a „Szolidaritás” ál­tal New Yorkban megnyitott, később azonban bezárt iro­da. A szervezet több vezető­je külföldi látogatások alkal­mával nyíltan hangoztatta, hogy a hivatalos lengyel nagykövetségeket nem te­kinti az ország igazi képvi­selőinek. Wroclawban közben to­vább tart a nyomozás a re­gionális „Szolidaritás” egyik vezetője után, aki — mint már jelentettük —, a múlt év decemberének elején 80 millió zlotyt vett fel a szer­vezet bankszámlájáról, majd a pénzzel együtt nyomtala­nul eltűnt. A PAP szerint a szervezet számos helyi ve­zetője meglehetősen „szaba­don” használta a jórészt tag­díjakból származó pénzalapo­kat. Marek Brunne, a „Szoli­daritás” volt sajtószóvivője, az országos bizottság volt tagja az Egyesült Államok­ból visszatért Lengyelország­ba és nyilatkozatot adott a lengyel televíziónak, amely azt szerda esti híradójában közölte. Brunne a szükségállapot kihirdetése előtt két nappal utazott el Lengyelországból, hogy New Orleansban részt vegyen egy tudományos kon­ferencián. Arra a kérdésre válaszol­va, vajon a hisztérikus hang­vételű propaganda hallatán nem félt-e visszatérni Len­gyelországba Brunne kije­lentette: „Kétségtelenül fél­tem, de nem tudok másutt élni, ■ csak hazámban és fe­lelnem kell lépéseimért. Ha­zatérésemet a szükségállapot kihirdetésekor határoztam el.” Brunne közpite: már eluta­zása előtt bejelentette le­mondását a „Szolidaritás” országos bizottságánál arra az esetre, ha a testület olyan határozatokat hoz, amelyek­kel ő nem ért egyet, mivel azok messze meghaladják a szakszervezeti munka tör­vényesen rögzített tevékeny­ségi körének határait. Szerdán este ismét össze­ült a Biztonsági Tanács, hogy korábbi határozata ér­telmében döntsön arról, mi­lyen intézkedéseket tehet Iz­rael ellen a Golan-fennsík bekebelezése miatt. Mint emlékezetes, a testület de­cember 17-i ülésén Szíriái indítványra olyan határoza­tot fogadott el, amely — el­ítélve a bekebelezést — ja­nuár 5-ig haladékot adott Izraelnek a Szíriához tarto­zó és 1967 óta megszállva tartott terület annektálását jelentő törvény hatálytala­nítására. A határozat arra az esetre, ha Tel Aviv nem tesz eleget a felszólításnak, büntető szankciók meghoza­talát helyezte kilátásba. Iz­rael még a határidő lejárta előtt hivatalosan tájékoztat­ta- a Biztonsági Tanácsot, hogy nem tesz eleget felhí­vásának. A szerdai, feszült légkör­ben megtartott, három és fél órás ülésen elsőként fel­BUDAPEST Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese csütörtökön fo­gadta Jurij Orlovot, a Szov­jetunió Állami Televízió és Rádió Bizottságának elnök- helyettesét és Robert Rozs- gyesztvenszkij szovjet köl­tőt. A szovjet vendégek a Rozsgyesztvenszkij költé­szetét bemutató rádiós iro­dalmi est alkalmából tartóz­kodnak hazánkban. ACCRA, ABIDJAN Ghánában népi törvény­székeket állítanak fel azzal a céllal, hogy ítélkezzenek a szilveszterkor megbuktatott polgári vezetés és a volt kormánypárt korrupcióval gyanúsított tagjai felett. Az accrai rádió szerdai jelentése szerint a ghanai szakszervezeti kongresszus (TUC) végrehajtó tanácsa felszólította a főváros szer­A líbiai magyar külkeres­kedelmi kirendeltség titká­ra, Terei Gábor nem nyúlt dossziéihoz, nem kellett irat­tartókat böngésznie, amikor a magyar—líbiai gazdasági kapcsolatok jellemző ada­tait ismertette. — Ugrásszerű növekedésre) beszélhetünk: tavaly keres­kedelmi forgalmunk 50—60 millió dolláros szinten moz­gott, 1981-re viszont elérhet­jük a 100 millió dollárt. Jö­vőre jó kilátásaink vannak, hogy még ezt is meghalad­juk. Kapcsolataink 1980-ig lényegében úgynevezett „si­ma áruexportra” korlátozód­tak, vagyis szállításainkért a líbiaiak készpénzzel fizettek. Főleg élőmarhát vettek, de jelentős volt egyéb élelmi­szer-kivitelünk is. Expor­tunkban nagy szerepet ját­szott a textiláru, s jelentős­• szólalt Dia Allah al-Fattal szíriai nagykövet gazdasági, katonai és diplomáciai szankciókat követelt. Rámu­tatott: Izrael puszta megbé­lyegzése nem elegendő, mert Tel Aviv büntető in­tézkedések hiányában nem hajlandó elállni agresszív cselekményeitől. A diploma­ta leszögezte: Izraelnek ki kell vonulnia a megszállt területekről, köztük a Go- lan-fennsíkról, és el kell is mernie a palesztin nép jo­gait. Amennyiben a BT nem cselekszik, Szíria fenntart­ja magának a jogot, hogy az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye értelmében szembe­szálljon az agresszióval — jelentette ki Dia Allah al- Fattal. A felszólalni kívánók nagy számára való tekintettel a BT vitáját csütörtökre, kö­zép-európai idő szerint az esti órákra napolták el. Megfigyelők szerint a vita napokig is eltarthat. vezett munkásait, hogy „pénteken nagy tömegmeg­mozdulással fejezzék ki tá­mogatásukat a forradalom iránt”. BEJRUT Csütörtökön megszólaltak a légiriadót jelző szirénák a bejrúti palesztin menekült- táborokban, mert Dél-Liba- nonból, főként Szidon tér­ségéből, ismételt izraeli be­repüléseket jelentettek. MOSZKVA „Nem lehet másként érté­kelni az Egyesült Államok­nak a robot repülőgépek ki- fejlesztését célzó egyoldalú intézkedéseit, mint olyan kísérleteknek, hogy bármi áron is a maga javára vál­toztassa meg a katonai- stratégiai egyensúlyt” — mutat rá csütörtöki cikké­ben a Pravda. A szárnyas­rakétákkal foglalkozik leg­újabb számában a Novoje Vremja szovjet hetilap is, és rámutat, hogy növekszik a tiltakozás Nagy-Britanniá- ban e fegyverfajta ottani el­helyezésével szemben. nek mondhatjuk gépipari szállításainkat is. 1981-ben továbbléptünk; az áruszállítás mellett kész lé­tesítményekkel is jelentkez­tünk. Az ÉMEXPORT pél­dául három év alatt ezer lakást épít, a szerződés 106 millió dolláros. A NIKEX— OVIBER 10 millió dolláros vízkutató és kútfúró üzletet kötött Líbiában. Ugyancsak 10 millió dolláros szerződést írt alá a BUDAVOX, amely Szirte város telefonhálózatá­nak kiépítésére vállalkozott. Tárgyalásokat folytattunk hűtőházak, datolyafeldolgo­zó üzemek, textilgyárak lé­tesítéséről. Az UVATERV készítette el Libia első vas­útvonalának teljes tervdoku­mentációját, s vállalta, hogy a vasútvonal későbbi megépí­tése során ellátja a műszaki felügyeletet. — Távlati lehetőségeink is ígéretesek — folytatja Terei Gábor. — Líbia kimagasló olaj jövedelemmel rendelke­zik, s erőteljes iparosítási és mezőgazdaságfejlesztési terveket, jelentős szociális beruházásokat irányoztak elő. Magyarország kész részt venni az oktatás • és egészségügy, az energetika fejlesztésében, az ipari és mezőgazdasági beruházások­ban, az öntözéses vízgazdál­kodás kiterjesztésében, a ta­laj termőre fordítására in­dított akcióban, állattenyész­tő telepek és vágóhidak lé­tesítésében; Érdekeltek va­gyunk a szellemi export kü­lönböző formáiban is. A hazánknál 18-szor na­gyobb országban, amelynek lakosságát csupán 2,5—3 mil­lióra becsülik, óriási a mun­kaerőhiány, így a munka mintegy felét külföldi part­nerek és vendégmunkások végzik el. A Líbiában dolgo­zó külföldiek száma megha­ladja a 800 ezret. A magya­rok száma a következő esz­tendőkben megnő, a jelenlegi 500 főről előreláthatóan há­romezerre emelkedik. A munkakörülmények nem könnyűek, már csak az ég­hajlat miatt sem. Az ipari mezőgazdasági tevékenység jelenleg a tengerparti ter­mékeny sávra korlátozódik, de tervbe vették a sivatag fokozatos visszaszorítását is a föld alatti vízkészletek ki­aknázása révén. A líbiai dinár erős deviza, nagy olajfedezete van. Kö­vetkezésképpen a líbiaiak igényesek, joggal kívánják meg a kitűnő minőséget, a gyors szállítást,, általában a szerződési fegyelmet. Mind­ez azt mutatja, hogy aki Lí­biában helyt akar állni, an­nak keményen, jól, gyorsan kell dolgoznia — hangsú­lyozta végül a magyar ke­reskedelmi titkár. Ez vo nat- Kozik természetesen hazánk­ra is. Rudnyánszky István Folytatják a kutatást Az olasz rendőrség számos körzetben folytatta az elrabolt, az egyes jelentések szerint megölt amerikai tábornok holt­teste utáni kutatást. Képünkön: fegyveres rendőrök egy Pádua környéki farm épületénél. (NÉPÚJSÁG—telefotó—AP—MTI—KS) MAGYAR-LÍBIAI kapcsolatok Cél: a továbblépés Ufc­Líbiában nagyszabású iparosítási programot folytatnak. Ké­pünkön: ammónia és metanol gyártó vállalat Mars el-Bre- ga petrolkémiai központban (Fotó: ADN — MTI —. KS) A tripoli házgyár egyik műhelyében (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom