Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

Külpolitikai összefoglalónk A HÉT 3 KÉRDÉSE 1. Milyen megállapításokat tartalmaztak a vezető ál­lamférfiak újévi köszön­tői? Az amerikai elnök hű ma­radt önmagához: újévi nyi­latkozatában — amúgy mel­lesleg — hangsúlyozta, hogy az új esztendő köszöntése amerikai hagyomány, ami­hez immár másutt is csatla­koztak. Ha történelmi isme­reteink nem csalnak, az új év ünneplése, a számvetés, mérlegkészítés, tervezgetés ősi emberi tulajdonság és már az Egyesült Államok alig több mint két évszáza­dos történelme előtt is szo­kásban volt. De hát nem ez az egyetlen és nem is a leg­inkább elgondolkodásra mél­tó terület, ahol Washington újabban egyoldalú értelme­zéssel próbálkozik. Az ünnepi alkalomnak megfelelően, finomabban fo­galmazva, de ezek a törek­vések megtalálhatók az ame­rikai elnök és több nyugati Vezető, például a brit mi­niszterelnök újévi nyilatkoza­taiban. A kép azonban nem egyoldalú: Bonntól Párizsig, Tokiótól Canberráig számos olyan vélemény hangzott el, amely mérsékletre intett. Mindebben nemcsak ezeknek az országoknak politikai és gazdasági érdekei fejeződtek ki, de éreztették hatásukat a most záruló esztendő párat­lan méretű tömegmozgalmai, béketüntetései. E józanabb hangok alapvetően belső fej­leményként ítélik meg a len­gyel eseményeket (ha több vonatkozásban bíráló meg­jegyzéseket is hangoztatnak) s féltik az újrakezdődött ke­let—nyugati párbeszédet, amely nem kis viharok után, az év utolsó heteiben kez­dett helyreállni. A remény ezekre is alapozódik, s azzal kapcsolatos, hogy a genfi szovjet—amerikai párbeszéd bizonyos eredményekre ve­zethet s megalapozhat ma­gasabb szintű tárgyalásokat is. Van remény — ez tűnt ki az újévi megnyilatkozások­ból —, de óvatosan kell ve­le bánni. Hiszen december közepe táján még egy eset­leges szovjet—amerikai csúcs- találkozót sem tartottak ki­zártnak Washingtonban, ma viszont még a január végén, Genfben tervezett külügymi­niszteri találkozóval kapcso­latosan is „felülvizsgálatot” sürgetnek. A történelmi optimizmus -sugárzik a szovjet párt- és állami vezető szervek újévi üdvözletéből^ is, amely rámu­tat, hogy a nehezebb feltéte­lek között is, a Szovjetunió mindent megtesz a kommu­nizmus építésének, valamint a béke megőrzésének ügyéért. A következetes békepolitiká egyidejűleg jelenti a meg­egyezés érdekében tett kez­deményezéseket és a provo­kációk határozott elutasítá­sát. 2. Milyen visszhangja van Reagan szovjetellenes bejelentéseinek? Erre a határozottságra kü­lönösképpen szükség van most, amikor az Egyesült Al­Folytatódik-e a genfi tárgyalás? Képünkön: így kezdődött. Kézfogás Paul Mitze és Jurij Evinski között. Azóta azonban a „lengyel eseményekre” hivatkozva már Halg amerikai kül­ügyminiszter is megkérdőjelezte a folytatást lamok szovjetellenes intézke­déseket jelentett be s ezzel élezte a nemzetközi feszült­séget. A mondvacsinált ok, hogy a Szovjetunió „részes” a lengyelországi szükségálla­pot létrejöttében. Erre hivat­kozva, felfüggesztettek né­hány, folyamatban levő üz­leti tárgyalást és cserekap­csolatot, az Aeroflot légijá­ratát és hasonló lépésekre akarják bírni a nyugati szö­vetségeseket. Az amerikai szankciók ellenére az élet megy majd tovább. Több nyugati lap is „tűszúrásként” jellemezte a hatást. Közis­mert tény, hogy a gazdasági kapcsolatok területén — saj­nálatra méltó módon, az ígér­kező kölcsönös előnyök elle­nére — eddig sem Washing­ton volt Moszkva legjelen­tősebb nyugati partnere. (Az árucsere-forgalom legfonto­sabb tételét a gabonaeladá­sok képezik, amelyek folyta­tódnak, egyelőre csak az az 1983-as előtárgyalásokra történő készülődést függesz­tették fel.) Washington intéz­kedéseinek elsősorban lég­körrontó hatása van, ismét gyengítik a bizalmat, kedve­zőtlen hátteret jelentenek a tárgyalásokhoz vagy terve­zett tárgyalásokhoz. Moszkvában és Varsóban határozottan visszautasították az amerikai kihívást, de je­lentős fenntartásokkal éltek Washington szövetségesei is. Természetesen nem bonta­nak nyíltan zászlót a NATO vezető hatalma ellen, de min­dent elkövetnek, hogy ne kelljen követniük. Látható­lag kivárásra játszanak: mi­közben a ténylegesen folyó kapcsolatokat változatlanul folytatják, a szerződéseket teljesítik, -inkább halvány, jövőbeni ígéreteket tesznek, még le nem tárgyalt megál­lapodási lehetőségekkel kap­csolatban. Vagyis: majd meg­látjuk, de addig sok minden történhet... A Reagan-beszéd hangvé­telének igazi oka, hogy a len­gyelországi antiszocialista erők fellépése nem váltotta be a washingtoni várakozáso- . kát, a héten a normalizáló­dás további hírei érkeztek Varsóból. A szükségállapot szükséges rossz, szerény ka­rácsony után — ha kijárási tilalom nélkül is — de sze­rény új év köszöntött Len­gyelországra, viszont mind több jele a konszolidációnak. Az amerikaiak, de mások is, hónapokon át óvtak a „kül­ső beavatkozás” veszélyétől Lengyelországban — most vi­szont, hogy a népi hatalom saját erejéből igyekszik ren­det teremteni, először Var­sóval, majd Moszkvával szem­ben alkalmazzák a nyomás, a beavatkozás eszközét. Len­gyelországban a kibontako­zás, különösen a gazdasági felemelkedés aligha lesz gyors és egyszerű folyamat. Az első, meghatározó intéz­kedésekre azonban sor ke­rült: úgy látszik, a washing­toni dühkitörés egyik fő oka, hogy egy kritikus ponton már túlléptek, maguk a lengyelek. 3. Történik-e közvetítés az öböl háborújában? A Golan-fennsík bekebele­zése után, Szíria jelentős diplomáciai ellenoffenzívába kezdett. Miután az izraeli annexió egyik okának az arab egység megbomlását mondják, Asszad elnök több arab országban tett körútjáfi, ennek az egységnek helyre- állításán fáradozott. De a kuvaiti uralkodóval folyta­tott tárgyalásai után felhívást intéztek az öböl háborújának befejezésére is: az Irak és Irán közötti ellenségeskedés megszűnése kedvező hatást gyakorolna a Közel-Keletre. Nem kevés találgatás kez­dődött, hogy Kuvait Bagdad­nál próbálkozik, míg Da­maszkusz Teheránná) (ez a kettősség is mutatja a fron­tok megoszlását). A híresz­teléseknek tápot adhatott az új iráni külügyminiszter, Ve­la jati szíriai útja is. A közvetítést végül is cá­folták, sőt a bagdadi és te- heráni nyilatkozatok Irak, il­letve Irán eredeti állásfog­lalását ismételték, ami el­fogadhatatlan a másik fél számára. Ugyanakkor a csak­nem másfél éve tartó hábo­rúskodás mindkét fél számá­ra súlyos áldozatokkal és veszteségekkel járt, s egyik sem került közelebb a dön­tő áttöréshez. Ezért nem tart­ják kizártnak, hogy ha nem is formális közvetítés, de a lehetőségek iránti puhatoló­zás folyik, miként lehetne a presztízssérelmek nélkül, egyaránt elfogadható megol­dást találni. Ami persze, még messzinek tűnik, s legfeljebb az újévi remények közé so­rolható. Annyi reális mag­gal, hogy az öbölháború foly­tatása, különösképpen foko­zása, aligha állna bármelyik résztvevő valódi érdekében. Réti Ervin Januárban kezdődik a tanítás. Enyhítések a szükségállapoton VARSÓ Az új évet úgy kezdhetik a lengyelek, hogy a katonai hatóságok föloldottak néhány korlátozásit, amit a szükség- állapot bevezetésekor léptet­tek érvénybe. Így január el­ső hétfőjén megkezdődik a tanítás az általános, a szak­munkásképző és a középis­kolákban, amelyeket decem­ber 13-án zártak be. Egyelő­re még nincs döntés arról, hogy mi lesz a lengyel isko­lákban február elején szoká­sok téli szünettel. A szükségállapot bevezeté­se óta most mór négy köz­ponti napilap jelenik meg Lengyelországban: a LEMP, a Hadsereg, valamint a két szövetséges párt lapja. A Lengyelországban beve­zetett szükségállapot nem je­lenti a tervezett gazdasági reformok eltörlését, még ak­kor sem, ha a reform egyes elemeit nem lehet az előze­tesen tervezett időpontban — 1982. január 1-én — élet­be léptetni — írta csütörtöki számában a Trybuna Ludu. A lap megállapítja, hogy már korábban is világossá vált: nyersanyaghiány miatt né­hány alapvető nyersanyag­fajtát 1982 során központi­lag fognak elosztani^ ami a tervezett reform elveinek ideiglenes korlátozását je­lenti. Újévi üzenetek Üdvözlő táviratok A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén Dr. Fidel Castro Rííz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, Minisztertanácsa és egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A forradalmi Kuba létrejöttét, szocialista fejlődését kezdettől fogva a nemzeti függetlenség és társadalmi ha­ladás híveinek őszinte érdeklődése és mély rokonszenve övezte. A magyar nép is elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialistá társadalom építésé­ben elért eredményeire, amelyek elválaszthatatlanul ösz- szeforrtak a Kubai Kommunista Párttal, annak követke­zetes marxista—leninista irányvonalával. Kuba ma megbecsült tagja a szocialista országok kö­zösségének, amelynek erősítésén odaadóan munkálkodik. Következetes békepolitikája, internacionalista magatartá­sa megérdemelt tekintélyt biztosít számára az el nem kö­telezett országok mozgalmában, a béke, a függetlenség és társadalmi haladás hívei közt világszerte. Élvezi ezen erők széles nemzetközi szolidaritását nemzeti független­sége és forradalmi vívmányai megvédéséért folytatott harcában is. A magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép teljes mértékben szolidáris és támogat­ja azt a küzdelmet, amelyet az imperialista beavatkozási kísérletekkel és fenyegetésekkel szemben kommunista pártja vezetésével a kubai nép vív a békéért, a bizton­ságért, a függetlenségért és a szocializmusért. Nemzeti ünnepük alkalmából jóleső érzéssel gondolunk országaink sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésére, amely a marxizmus—leninizmus és a proletár internacio­nalizmus alapján ígéretesen fejlődik. Pártjaink és népe­ink barátságának további erősítése találkozik országaink érdekeivel, jól szolgálja közös céljaink elérését. Kívánjuk önöknek, a kubai kommunistáknak és a test­véri kubai népnek, hogy sikerrel valósítsák meg a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának határozatait hazá­juk védelme, felvirágoztatása, a szocializmus és a béke javára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Flavio Bravó- nak, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése eb nőkének. Táviratban köszöntötte a kubai partnerszerve­zetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. A félreismert „marcipán császárnő" I. Heine rajongója Reagan amerikai elnök új­évi üzenetében azt jósolta, hogy 1982-ben az Egyesült Államokra súlyos próbatéte­lek várnak, de az ország „kétségkívül” túljut a nehéz­ségeken. „Gazdasági vissza­esés sújt bennünket, amelyet a hozzá nem értő, több évti­zedes kormányzati munka idézett elő, de most az egész ország új nyitás elé néz” — hangzik az üzenet. Az elnök felszólította az amerikaiakat: éljenek meggyőződésük sze­rint, és „tegyék rendbe a dol­gokat”. ★ A nyugatnémet rádió és televízió által sugárzott újévi köszöntőjében, Helmut Schmidt kancellár hangoztat­ta, hogy az NSZK legfőbb gondja ebben az évben a bé­ke megőrzése, és a gazdasági stabilitás fenntartása volt. Gazdasági fronton a kancel­lár az új esztendő legfonto­sabb kihívásának, a munka- nélküliséget nevezte. Külpo­litikai kérdéseket érintve a kancellár hangsúlyozta, hogy Bonnt „a nyugati szövetség szilárd láncszemének” látja. ★ II. János Pál pápa hagyo­mányos szilveszteri miséjén arról beszélt, hogy a világon ma számos olyan esemény történik, amely nyugtalansá­got, bizonytalanságot kelt Az embert, az emberi életet, méltóságot és lelkiismeretet fenyegető veszélyek ellenére — folytatta a pápa — van remény, hogy az értelem, a világosság győzedelmeskedik. ★ Francois Mitterrand fran­cia államfő újévi üdvözleté­ben hangsúlyozta: Francia- ország a békét, a leszerelést és a közös biztonságot vá­lasztja, de ahhoz, hogy a bé­ke győzzön, fenn kell marad­nia a két nagyhatalom kö­zötti egyensúlynak. Mitter­rand hangsúlyozta, hogy Franciaország saját, függet­len nukleáris védelmi rend­szerre tart igényt a NATO-n belül. Ismét bebizonyosodott, hogy a valóság gyakran túl­szárnyalja a fantáziát. Jókai Mór regényhősnőjét, a kirá­lyi származású Marie-t a „Névtelen vár”-ba rejtette üldözői elől. A származását bizonyító iratokat egy vas­ládába zárva vele együtt rejtegették. Eddig a fantázia. Es a valóság: Bécsben egy egyetemi hallgatómé feleségül ment dr. Günther Hamann törté­nelemprofesszorhoz, és ő magg is doktorállással sze­rette volna befejezni tanul­mányait. Választott területe a XIX. századi história. El­határozta, hogy Rudolf trón­örökösről fog disszertációt írni. Erzsébet császárné egyetlen fiáról, akinek máig sem tisztázódott mayerlingi öngyilkossága sokkal na­gyobb teret kapott a plety­kasajtóban, mint a történe­lemkönyvekben. Kutatásai során Brigitte Hamann többször bukkant Erzsébet császárné hagyatékából szár­mazó ládára vonatkozó uta­lásokra. Brigitte Hamann követte az elveszett ládikó nyomát. Elutazott dohos kastélyarchí- vumofcha, állami gyűjtemé­nyekben kutatott, végül olyan helyen lelte meg, ahol aligha gyaníthatták: a Bem­ben levő svájci szövetségi archívumban porosán és mindenki által elfeledve, ta­lált rá a ládikóra, mely- Erzsébet császárné verseit és szellemi végrendeletét tartalmazta, amely „1890 nyarán íródott egy gyorsan robogó különvonatban”. Erzsébetet 1854-ben, 18 éves korában adták ' felesé­gül a nála 7 évvel idősebb I. Ferenc József császárhoz. Ezzel a házassággal Erzsébet Ausztria császámője, Ma­gyarország és Csehország ki. rálynője lett, akit kartársai „Sissi”-nek becéztek. ’ Törté­netéről készített sok-sok film és a róla írott könyvek milliókat fakasztottak köny- nyekre. Erzsébet császárnőt életé­ben is, de főleg utána sok szerelmi üggyel gyanúsítot­ták, őt azonban sem az an­gol úrlovasok virtusa, sem a magyar hercegek szenve­délyes tekintete, sem a ko­rabeli görög lírikusok lángo­ló versei nem lágyították meg. A most felfedezett titkos feljegyzések egy teljesen új képet fedtek fel az osztrák császárnőről, Erzsébetről: keserű versekben ítélte el a monarchiát, ostorozta a fe­jedelmek „züllött fajzatát”. Amint ez a feljegyzésekből kiderült, valaki mégis belop­ta , magát Sissi szívébe. Heinrich Heine rajongója volt. A Habsburg udvarban senkinek nem vált előnyére, ha Heine eszméiért lelkese­dett, de még kínosabb lett volna, ha a bécsiek megtud­ják, hogy szeretett császár­nőjük nemcsak lelkesedik Heinéért, hanem ő maga is verseket ír abban a szellem­ben, teljes megvetéssel a császári ház ßs az arisztok­rácia iránt: ^---­„ Ti, a tágas birodalom kedves népei, titkon nagyon csodállak benneteket, mert jóindulatúan tápláljátok iz­zadságotokkal és véretekkel ezt a züllött fajzatot”. De a mestert és fiatal hí­vét minden művészeti azo­nosulása ellenére jelentős különbség választotta el. Bár Erzsébet gyakran naivan rí­melt, ő maga egyáltalán nem volt naív. Bár költői tűz lobogott benne, egy pil­lanatra sem feledte milyen következményekkel járna. Iá - zftó verseinek publikálása. Tüzes lírát írt a szabadság­ról titkos versalbumába, de igazi szabadságharcos sosem volt. A tájakat, az állatokat jobban kedvelte, mint az embereket: „Amit a glecs- csertől irigyelek, az az, hogy nincsenek rokonai”. Erzsébet érzelmeiben idea­lista volt, de gyakran em­bergyűlölőként cselekedett. Lovaival, amelyeket „lelkem földi kincseinek” nevezett, több szeretettel törődött, mint a gyerekeivel. Versei­ben keserűen szólt a sze­gény parasztok és kézműve­sek nyomoráról, de a szociá­lis gondoskodással valójá­ban soha nem törődött, még jótékony adományokat sem osztogatott. Erzsébet valószínűleg sej­tette, hogy az utókor a poli­tikus „mese császámőnek” fogja tartani, mint szeszé­lyes, ártalmatlan asszonykát. És mivel nem akart marci­pánfiguraként bevonulni a történelembe, elhelyezett egy időzített bombát: irodal­mi végrendeletét. Ezt az ak­ciót olyan ügyesen hajtotta végre, hogy elrejtett kincse — 600 nyomtatott oldalnyi líra — átvészelt két világhá­borút, és csak most került napfényre. Következik: II. Halál a Gépii-tó partján

Next

/
Oldalképek
Tartalom