Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
Sándor festő kisiparos — so. rolta a'tanácselnök. — Bármennyire összefogtunk, iparkodtunk is, a tanács nem tudott minden jogos igényt kielégíteni. Amint pénz és anyag lesz hozzá, felújítjuk a művelődési házat, új autóbuszmegállót szeretnénk építeni, továbbra is sürgős feladat a belvíz, a dombokról lefutó esővíz elvezetése. A lakosság egészségét veszélyeztetnénk, ha ezután is a patak medrébe hordanák a község szemetét. Erre a célra a volt sóderbányát jelölték ki, de oda út és jármű kell. Szemétszállító gépkocsira 125 ezer forintot befizetünk, és a szomszédos községekkel társulunk. Az óvoda, iskola és az öregek napközi otthona eddig jó ellátást kapott a konyháról, de az utóbbi időben „fordított népvándorlást” tapasztalunk. Már eddig is több egri család építkezett Ostoroson és egyre többen jelentkeznek, méghozzá olyanok, akiknek két-három gyerekük van, vagy ennyit szeretnének. De kevés a lakásépítésre alkalmas telek — mondta Bán Miklósné, a községi tanács, vib-tagja. Trieb János tsz-elnök: Nem biztos, hogy az egriek fokozódó lakásigényét mara. déktalanul ki tudjuk elégíteni, de a tsz-iroda fölötti részen több mint 50 telek ügyében megállapodtunk. Most már a tanácson a sor, hogy a kisajátításról és a szükséges intézkedésekről gondoskodjék. A tsz 3700 hektáron gazdálkodik, ebből mintegy 600 szőlő és gyümölcsös. Az idén a fagy és a jégverés sok kárt okozott. De a közös gazdaság a nehéz évet átvészeli, az Állami Biztosító a megállapított kárt kifizette, így a tagság a tervezett jövedelemre számíthat. A nyugdíjasoknak, az idős családoknak a háztáji után járó kukoricát az elmúlt napokban házhoz szállítottuk. Az őszi szántáshoz, vetéshez kedvezett az idő, jó munkát végezhettünk, jövőre jobb évre számíthatunk. Molnár icu József sokáig Ostoroson lakott, ma már 80 éves lehet és Egerben él. Tanulmányt írt arról, hogy név szerint melyik család, összesen hányán éltek régen és a két háború között is barlang- lakásban, milyen volt a summások sorsa. Minderről a mai fiatalok keveset hallanak, talán el sem hiszik, hogy nagyszüleik milyen nehéz életet éltek. Marczis Demeter operaénekest, a falu szülöttét többen emlegették. Berta Bertalan a Kossuth Katonai Akadémia tanára. Harminc évvel ezelőtt kevés ostorosi fiatalnak nyílt alkalma a tanulásra, ma már sokan tanulnak tovább. Dolgos, szorgalmas nép lakja Ostorost. A legtöbb családban akad a helyi tsz- ben és valamelyik egri vállalatnál dolgozó családtag. Bartók László nyugdíjas traktoros, a veje: Gál János villanyszerelő a tsz-ben, uno.r kája: ifjabb Gál János villamosmérnök az ÉMÁSZ-nál. A három nemzedék, a parasztságot, a munkást és a mai értelmiséget képviselő családtag békében és jól él a korszerű családi házban. Egyre több ilyen példa akad Ostoroson. Fazekas László (Fotó: Perl Márton) Mészáros József tanácselnök: társadalmi munkára a legjobban érdekelteket hívjuk, de sokat segítenek az egri vállalatok is Még a két háború között is százával éltek barlanglakásokban. Ma mindenütt korszerű, szép lakásokat építenek Mészáros József: valamikor barlang' lakásban laktam Bartók László több mint 30 éve tanácstag és a tsz alapitó tagjai közé tartozik Képes Lászlóné féltő szeretettel gondoskodik az idős emberekről Horváth József: a jó a napköziben, mert nincs egyedül az ember 36 idős ember jön ide reggelenként. Akire otthon sen. ki sem főzne, itt kosztat is, jó szót is kap. Képes Lászlóné legalább 15 éve törődik a község idős embereivel. Joggal büszkélkedik az öregek fürdőszobájával, zuhanyzójával, a kényelmes, jól berendezett társalgóval, a magnóval és a televízióval. Az idős emberek az ablak körül, a napfényt élvezik, Bartók pádár László öveket, térítőikét készít, a másik teremben is több 80 év körüli asszony kézimunkázik. Horvát József felesége nemrégen halt meg. Mi is lenne vele az öregek napközi otthona nélkül? Itt többnyire Mészáros Józseffel beszélget, de a társalgóban többen csatlakoznak hozzájuk. Itt senkit sem gyötör a magány. Utunk az egyik üzlet előtt vezetett el. Sokan álltak az ajtó előtt. — Előfordul, hogy későn kapjuk Egerből a kenyeret, csak 10—12 óra között hozzák. Ilyenkor aztán hiába várják otthon, vagy a bolt előtt, mert az üzlet 11 órakor bezár. Ezt már szóvá tettük az áfésznek, de ők a sütőiparra, vagy a szállításra hárítják a felelősséget. Megvizsgáljuk, hogy a kenyérellátáson ki tudna segíteni. Az áfész vagy a sütőipar? A Hunyadi utca 14-ben lakik Bartók László. Boldogan mutatja az oklevelet, amelyet 30 éves tanácsi munkájáért a Minisztertanácstól kapott, 1977-ben pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. — Ostoroson 1929-ben, az egri káptalan birtokán traktorosként kezdtem az önálló életet. Harminckét évig traktorosként dolgoztam, de már a tsz-től mentem nyugdíjba. Az ötvenes években, községi párttitkár voltaim és a tsz alapító tagjai közé tartozom. A kiskonyhában beszélgettünk, a tanácstag és az elnök felváltva sorolták, hogy az utóbbi években Ostoroson hol, mennyi út, járda és csa. torna, -meg mi minden épült. Ha a Hunyadi utca felső szakaszán is elterelik a követ, a faluban nem- marad egyetlen utca sem kövezetlenül. Ez pedig nagy szó, mert ezzel Eger város sem dicsekedhet. Mindez hogyan sikerült Ostoroson? — Elsősorban a legjobban érdekeltekre, a környék lakóinak a munkájára számítunk, de ez nem lenne elegendő — elmondták módszerük titkát. Bán Miklósné, a helybeli tsz főkönyvelője, Barta János a Finommechanikai Vállalatnál, Molnár Árpádné a borkombinátnál, Zsebe Albert a Hazafias Népfront titkára, a tanácsi építőipari vállalatnál, Szaj- lai Tibor KISZ-titkár a Csepel Autógyárban dolgozik. Minden tanácstag és tisztségviselő a saját munkahelyén szervezi a társadalmi munkát, ott, ahol a legtöbb ismerőse van, - ahol tervezőre, gépre, kedvező anyagbeszerzésre és munkáskézre leginkább számíthat, a község lakóit meg az idősebb tanácstagok hívják. A társadalmi munkában részt vesznek a kisiparosok is, például: Képes Ferenc ács, Bajzát István műköves, Bartók Felújított és főleg új lakások lent és fenn a dombon is Amikor Eger felől a Kőporoson felkapaszkodunk, egy-két kanyar után Ostoros következik. Ha a termelő- szövetkezet szőlőtáblája és gyümölcsöse közbe nem éke. löd ne, Ostoros talán már összeépült volna Egerrel. De nemcsak területileg, hanem a község rendezettsége, útjainak, vízvezeték-hálózató, nak és a lakások korszerűsége is közelít a városhoz. Pedig lakói valaha nehéz időket éltek; nem sok községet tett annyira próbára a történelem, mint Ostorost. Rédei Miklós kismotorján kanyarodott az udvarra. — Több mint negyven évig tanítottam itt, ebben a községben. Mindenki ismer, és én is emlékszem mindenkire, hiszen sok családban három nemzedéket tanítottam. Amikor szükség van rám, helyettesítek az iskolában, a művelődési házban könyvtáros és mozi gépész vagyok. Régen az ostorosi férfiak kocsisok, béresek voltak az egykori papnevél- de birtokán, mindig ostorral jártak, így lett a falu neve Ostoros. — Lehet, hogy a nép így tudja, de a község nevét az Ostoros-patakról kapta, melyet Anonymus, III. Béla király jegyzője már a XII— XIII. század fordulóján feljegyzett — szóltam közbe. ' — Lehetséges, mert az Ostoros-patak már akkor itt folydogált, amikor sem község, sem papi uradalom nem volt: De az a közmondás, hogy végén csattan az ostor, bizonyára itt keletkezett, mert sokat szenvedett ez a község, de a falu történetét kevesen ismerik. A megyei levéltárban kikerestem Soós Imre Heves megye községei 1867-ig című könyvét, és ebben azt olvastam, hogy a korabeli okmányok Ostoros nevét 1332-ben említik először. Ekkor a bél- háromkúti apátság birtoka volt, 1446-ban határának egy részét az egri káptalan tiha- méri jobbágyai szőlővel ültették be. Eger 1552. évi ostroma idején a törökök a falut teljesen felégették. A megmaradt 12 johbágy még évek múlva is pincékben lakott, házuk nem volt. Ostorost 1566-ban és 1567-ben Vidám gyerekek kis csoportja. A fákat és a virágokat a nagyobbak ültették, de a szépet mindnyájan szeretik és óvják Kara Dsáfer hatvani török bég ismételten elpusztította. A község lakói a magyar földesuraknak bordézsmát, a hatvani töröknek és a konstantinápolyi szultánnak pénzadót fizettek. Eger 1596-ban elesett, Ostoros a török idők alatt néptélen puszta lett, határa Bárczay és Barius uraknál volt zálogban. Ostorost 1700-ban a bélháromkúti apátság birtokaival együtt az egri papnevelde kapta meg. A községnek 1786-ban csak 648 lakosa volt, 1869-ben 1197, ma pedig 1765 ember él itt. Az első világháborúban 48 ostorosi férfi halt meg, és ki tudja mennyien maradtak oda a második világháborúban? Az 1925-ös földrengés idején Ostoroson sok lakóépület megrongálódott, a kémények ledűltek, a barlang- lakások falai is megrepedeztek. — Hagyjuk a múltat, inkább nézzünk szét a faluban — javasolta Mészáros József tanácselnök. — A tanácsházat és főleg előtte az emlékművet, és á parkot sok társadalmi munkával tettük rendbe. Segítettek a KISZtagok, az önkéntes rendőrök, a tanácstagok és sokan a faluból. A Bükk felől télies szél fúj, de a házak falai meleg napsütésben fürödnek, előttük járda, sok virág és fa. — A parkosítást az iskolásgyerekek kezdték, aztán a felnőttek folytatták, ki-ki a saját portája előtt. De vigyáznak is mindenre, mert a magukénak érzik, szeretik a szépet. Az ivóvizet Egerből kapjuk. A vízvezeték-hálózat már korábban kiépült, a legtöbb házba bevezették a .vizet, fürdőszobát építettek. Nagy gond, hogy kevés az általános iskolai tanterem, szükséghelyiségben is tanítanak, és nemcsak egy műszakban. Eredetileg a hatodik ötéves terv során négy tantermes iskola és tornaterem építését terveztük, de egyelőre nem telik, csak később lehet felépíteni. Itt az óvodánk — mutatja az elnök. — Minden gyereket fel tudunk venni. Igaz, 1979-ben szükségóvodát nyitottunk. Sudár termetű fenyőfák között sétálunk az öregek napközi otthonához. Az épületet felújították, azóta 35— NÉPÚJSÁG, 1981. december 12., szombat s.
