Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 12., szombat 3. MIT VARUNK A KISVÁLLALKOZÁSOKTÓL hasznosítása ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉS A BÁNYÁSZATTÓL AZ ŰRHAJÓZÁSIG - TÍZEZER SZAKEMBER KOLLEKTÍV MUNKÁJA A DONTÉSELŐ KÉSZÍTÉSBEN - FEL KELL TÁRNI AZ ÉRDEK- KONFLIKTUSOKAT IS * Előtérben: az ember Beszélgetés Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével A vállalkozáshoz két dolog szükséges: termelőeszköz és munkaerő. A tőkét a vállalatok, szövetkezetek úgy teremthetik élő, hogy saját eszközeik egy részét e célra elkülönítik, illetve térítései, lenében a dolgozóik részére átengedik. A másik megoldás, hogy a kistermelés résztvevői saját megtakarításaikat, eszközeiket adják össze. Mindkét változat tartalékokat mozgósít; a gazdaságfejlesztés így — más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz jut. Nincs tehát szükség számottevő központi forrásokra, beruházásokra. A társadalom számára különösen fontos, hogy a lakosság a személyi jövedelmek megtakarítható részét valóban megtakarítsa, ne pedig elfogyassza. A kisszervezetek fejlesztése lehetőséget nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a jövőt megalapozó felhalmozások, értékmegőrző befektetések ne terheljék, hanem bővítsék az áru- és szolgáltatási alapokat. Aszó. cialista gazdaság hatékonyságát, egyensúlyát javítja, ha a személyi jövedelmek egy része a mérlegnek abba a serpenyőjébe kerül, amely a kínálatot növeli, nem pedig abba, amelyik a keresletet fokozza. Ami a kisszervezetek munkaerőforrásait illeti, a cél szintén a meglevő tartalékok mozgósítása. Nyilvánvalóak — és nem lebecsülendőek — a szabad idő és a családimunkaerő produktív hasznosításában rejlő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszüntetése nyomán számolhatunk azzal, hogy a kis. termelésben hatékonyan fog. lalkozrtatható munkaerő szabadul fel. Végül, de nem utolsósorban, jelenleg tartalékot képez a nagyszervezetek állományában levő, de nem kellő mértékben és hatékonysággal foglalkoztatott munkáerő ésszerű hasznosítása is. Remélhetjük a meglevő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerőtartalékok egy részének mozgósítását is. A munkaerőért folyó versenyben azok a nagyvállalatok tudják megtartani ambiciózus, tehetséges szakembereiket, amelyek kezdeményezőék, rugalmasak, magasan szervezettek, s merész megbízatásokkal, hatásos anyagi ösztönzéssel érvényesülési lehetőséget teremtenek dolgozóik számára. Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a merev, nehézkes, erősen hierarchizált rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó energiák kibontakozását, a személyiség önmegvalósítását. Különösen a fiatal szakemberek türelmetlenségét, kísérletező, fejlesztő kedvét, a kreatív munka iránti vonzalmát — tegyük hozzá: nem minden illúziótól Heves megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben az idén kongresszusi felajánlásokkal vett újabb lendületet a brigádok munkaversenye. A mezőgazdasági szövetkezetek ma kezdődő IV. kongresszusa tiszteletére több vállalást is tettek a brigádok, s a verseny eredményeit a jövő év tavaszán értékelik majd. A nyáron a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet Törekvés szocialista brigádja s a pélyi Tiszamente Termelő- szövetkezet műszaki szocialista brigádja tett elsőnek pótfelajánlásokat és egyúttal mentesen — erősítheti az új lehetőség. Ha a tehetség új munkahelyen, egy kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a népgazdaság egésze látja hasznát. Egyebek közt több olyan műszaki, gazdasági kooperációs feladatot oldanak meg majd a kisszervezetnél, amely közvetlenül hozzájárul a nagyvállalatok hatékonyságának, versenyképességének fokozásához. Míg a teremtő energiák elherdálása, a rossz alkotói közérzet felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoz. A tartalékok, az alkotó energiák nem szabadulhatnak fel spontán módon. Fontos, hogy a nagyvállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok, a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megalapítását, egyengessék útjaikat. Mindenképpen el kell kerülni, hogy ne a kalandorok, a „pénzesiná- lók” üzlete legyen a kisvállalkozás, hanem a dolgozni szerető és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének színtere. A magánerős lakás, és főként a családáház-építésekre például az állami és a szövetkezeti építőiparnak eddig vajmi kevés hatása volt A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen magánerős építő tevékenységet szervezzék, gépkölcsönzéssel, építőanyag-beszerzéssel stb. segítsék. Vagyis a szabad időben végzett építőmunka ugyanúgy a szocialista építőszervezetek integráns részévé válhat, ahogyan a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok. Nincs szó a kisszervezetek és még kevésbé a magánvállalkozások túlburjánzásáról. Elsősorban szocialista típusú, új kisszervezetek alapítású, val számolunk. A becslések szerint a következő két évben 100—150 kisvállalat és kisszövetkezet fog alakulni. Ezeknek várhatóan egyhar- mada (30—50) lesz teljesen új képződmény. Kétharmada (70—150) pedig a meglevő nagyszervezetekből válik ki, önállósul bizonyos meglevő feladatok végzésére az új igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kisvállalatók és kisszövetkezetek csupán méreteikben s egyszerűbb számvitelükben, irányításukban különböznek a nagyobb társszervezetektől, termelési viszonyaikban nem, hiszen a termelőeszközök itt is egyértelműen szocialista tulajdonban lesznek. Megemlíthetjük továbbá, hogy 400—500, főleg vállalati, kisebb részben magánjellegű gazdasági munkaközösség alakítása szintén várható. Számolhatunk a meglevő 80 ezer kisiparos több ezer fős gyarapodásával is. Mindez együttvéve is elenyésző arányt képvisel a szocialista szektor dolgozó millióihoz képest! Kovács József felhívta a kollektívákat, csatlakozzanak vállalásaikkal. A hevesiek a szociális otthonok lakóinak támogatására indítottak akciót. Az idősek, az egyedülállók érdekében emeltek szót, és kérték munkatársaikat, hogy támogassák a kezdeményezést. A felhíváshoz 11 termelőszövetkezet 71 szocialista brigádja csatlakozott. A gyöngyöspatai termelőszövetkezet nyolc brigádja a területén levő községek öregek napközijeit segíti. A hevesi tsz brigádjai a nagyközség szociális otthonát támogatják. A bél- apátfalviak az andornaktáTíz év alatt a cserearány- romlásból származó veszteség elvitte nemzeti, jövedelmünk egy tizedét Ahhoz, hogy a jövőben ezt az arányt csökkenteni tudjuk, s élet- színvonalunkat megőrizzük,, az eddigieknél fokozottabban kell hasznosítani a tudomány és a technika eredményeit. Mindehhez összehangolt műszaki fejlesztésre van szükség, amelynek kialakításában nagy szerepe van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak. Erről beszélgetett lapunk megbízásából Andrássy Antal az OMFB elnökével, Szekér Gyulával. Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányító szerveként a minisztériumokkal, az országos hatásköri szervekkel együtt vesz részt az országos kutatási és fejlesztési tervek kidolgozásában, ösz- szehangolásában és végrehajtásában. Mint ilyen állami szerv, egyedülálló-e nemzetközi gyakorlatban? — Szó sincs róla. A tudomány és a technika gyorsuló fejlődése, termelőerővé válása a világ minden ipari országában előtérbe helyezte a műszaki fejlesztést, jellemző, hogy a kutatás és a fejlesztés befolyásolására, jövőjének felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakulnak az elmúlt két évtizedben az OMFB-hez hasonló intézmények, központok, természetesen más- más néven és státusszal. A műszaki fejlesztési teendőkhöz kapcsolódó kutató, fejlesztő munka hazai koordináló szerve éppen két évtizede alakult. Eddigi tevékenységének mi volt a fő jellemzője? — Az OMFB megalakulásától kezdve a mindenkori gazdaságpolitikai célokhoz alkalmazkodott, illetve elemzéseivel hozzájárult az új gazdaságpölitikai célok kitűzéséhez. A megalakulását követő első időszakban többé- kevébbé szőkébb ágazati, vagy ágazaton belüli műszaki fejlesztési problémák megoldására készített tanulmányokat és koncepciókat Az első cél a szakmai, műszaki ismereteknek a szakemberek fejéből való előcsalogatása volt. Az OMFB abból indult ki, hogy a technika és az ipar fejlesztését érintő számos döntésben meghatározó szerepet játszanak a döntést hozó személyek tudatában kialakult gazdaságpolitikai és iparpolitikai nézetek. Ezeknek helyességét lyai szociális otthonnak ajánlották fel segítségüket. A pélyi termelőszövetkezet brigádjának felhívása az őszi munkák gyorsításáról szólt. A csatlakozó kollektívákkal, a káliakkal, ostoro- siakkal együtt november 7- re befejezték a betakarítást s az őszi búza vetésének tervét a pélyiek és ostorosi- ak is túlteljesítették. E szövetkezeti brigádok lelkes munkájának értékét növeli az, hogy kizárólag saját kezdeményezésükre indult a verseny, és egymás példája nyomán teljesítették felajánlásaikat mind nagyobb sikerrel. és érvényességi körét meg kellett vizsgálni és tarneny- nyire lehetséges volt, törekedtünk objektív megfogalmazásukra. Később fokozatosan áttértünk a népgazdasági szintű átfogó tanulmányok és koncepciók kidolgozására is. Ezeknek célja volt, s napjainkban, is az, hogy előkészítsük a különböző szintű gazdaságpolitikai döntéseket. Kik vettek részt a tanulmányok és koncepciók ösz- szeállításában? — Az elmúlt két évtizedben több tízezer szakember részvételével a műszaki és közgazdasági értelmiség legjobbjainak bevonásával, mintegy 4000 tanulmány és koncepció született aiz OMFB kezdeményezésére, közreműködésével. Ezek a bányászattól az űrhajózásig gazdasági életük szinte valamennyi területével foglalkoznak. Az ily módon kialakított és megvalósított kollektív munka lehetővé tette, hogy a műszaki értelmiség és a közgazdászok legképzettebb rétegei közvetlen munkakörükön túlmenően is részt vállaljanak az állami, műszaki, gazdasági irányító munkában. Az OMFB, a tanulmányok és koncepciók elkészítésével milyen kiemelkedő műszaki fejlesztési akciók kibontakoztatását segítette elő? — Az elmúlt időszakban véleményem szerint jelentős munkát végeztünk a gazdasági irányítás rendszerváltozásának előkészítésében, állandó korszerűsítésében, a tudományos technikai forradalom jellemzőinek feltárásában, a fejlődési prognózisok kidolgozásában. Vizsgálataink főleg a legdinamikusabban fejlődő ágazatokra terjedtek ki, mint az energetika, petrolkémia, az automatizálás, a számítástechnika, valamint a nyersanyag- és energiaforrások feltárása és hasznosítása, a fehérjekutatás, az anyagmozgatás és csomagolás, a közlekedés és vízgazdálkodás táiviati műszaki fejlesztése. Egyes országos jelentőségű műszaki fejlesztési akciók kibontakoztatását önálló szervezeti egységek létrehozásával is segítjük. Ilyen a Fehérje Program Iroda, a Számítástechnikai Központ Fejlesztési Program Tárcaközi Bizottságának titkársága, a Számítástechnikai Kutatási Célprogram Iroda, a Rend- szerelemzési Iroda, a Korró- zióvédellni Iroda, valamint az Ipari Formatervezési Tanács titkársága. Ezek a különböző témáikhoz kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenységek központosított és hatékony összefogására hivatottak. A kutató-fejlesztő tevékenység koordinációjának, ha nem is egyetlen, de fontos eszköze azok támogatása, finanszírozása. Milyen lehetőségekkel rendelkezik e területen az OMFB? — Hazánkban a kutatásfejlesztésre a nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk, amely a VI. ötéves tervben csaknem 100 milliálrd forintot jelent. Az összeg nagyságára jellemző, hogy ugyanennyi jut a tervidőszakban az állami lakásépítésekre és az egészség- ügyi beruházásokra. Rendkívül fontos tehát, hogy a ku tatásban-fej les ztésben megfelelően összpontosítsunk, ésszerűen válogassunk a fejlesztési feladatok között. Ezt az OMFB bizonyos mértékig kéjaes befolyásolni, a központosított műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összeggel. Az V. ötéves terviben ez az összeg 7 milhárd forint volt, a jelen tervidőszakban várhatóan 9 milliárd1 lesz. A nálunk centralizált műszaki fejlesztési alap egy részéhez biztosított a konvertibilis deviza- fedezet is. Pénzeszközeink odaítélésénél alapelv, hogy olyan témákat támogatunk, amelynek több népgazdasági ágazat is hasznát látja. Azok a törekvések kapnak elsőbbséget, amelyek növelik az energiafelhasználás hatékonyságát, elősegítik a technológiák korszerűsítését, az automatizálást, gyorsítják a korszerű licencek és termelési eljárások átvételét, segítik az export fokozását, az import csökkentését. Évente átlagosan 200—250 kutatásfejlesztési szerződést kötünk. Napjainkban már azzal a kikötéssel, hogy a sikeres fejlesztésből adódó többléterediménybőj a vállalatok visszafizetik az OMFB- nek a nyújtott támogatás egy részét. Milyen a támogatásban részesülő budapesti és vidéki vállalatok aránya? — A budapesti és vidéki vállalatok közötti megkülönböztetés nem jellemző. A pénzeszközök odaítélésének alapelve ugyanis elsősorban az, hogy a kutatásfejlesztés mennyiben szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. 1981-ben a megkötött kutatási-fejlesztési szerződésekből eddig 81 vidéken tevékenykedő vállalatokhoz, intézményekhez kötődik. Befejezésül arra kérem: körvonalazza a műszaki kutatás-fejlesztőmunka, illetve az OMFB további feladatait. — Ügy gondolom, hogy napjainkban minden korábbinál nagyobb a műszaki fejlesztés jelentősége, felelőssége, mivel a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében mérsékelni kell a gazdasági növekedés ütemét. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyanakkor kikényszeríti a műszaki fejlesztés gyorsítását, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag értékesebb terméket előállítani. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Mindebből következik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesztésre fordítani. Az OMFB munkájában a tanulmányok, prognózisok, koncepciók kidolgozásában a műszaki, gazdasági összefüggések vizsgálata mellett mindinkább elengedhetetlenné válik az emberi tényezők szerepének megismerése, az érdekkonfliktusok feltárása, az érdekegyeztetések lehetőségeinek kialakítása is. Mit ért ezen? — Gazdaságunk teljesítő- képességének fejlődése nem képzelhető el úgy, hogy a termelőeszközök és a termelő eljárások tudatos fejlesztése mellett nem foglalkozunk a termelő embernek az új termelőeszközökhöz való viszonyával, annak a termelő emberre való hatásával. Éppen ezért az OMFB többek között elkezdte „A műszaki fejlesztés emberi tényezői” című új, nagy jelentőségű témakör kidolgozását. A gazdaságirányítási rendszer fejlődésével és a gazdasági környezet változásával az OMFB munkájának ugyanakkor centrumába került a gazdásági és műszaki produktumok megújulási folyamatának, más szóval az innovációnak vizsgálata. Elemezzük a műszaki fejlesztő vállalatok feladatait Í6, amelyek segítik az innovációs láncban a tudományos eredmények gyakorlati előfeltételeinek megteremtését, a gyakorlatba történő „ültetését”. S végül, de nem utolsósorban a korábbinál jobban kell segítenünk a szellemi termékek nemzetközi forgalmát, a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével, a licencek hazai honosításával. Ma már nem engedhető meg, hogy a külföldről, ésszerű feltételek mellett megvásárolható ismereteket nagy költséggel és energiaráfordítással magunk fedezzük fel... Köszönjük a beszélgetést. Új desztillációs üzem A Zalai Kőolajipari Vállalat 658 millió forintos rekonstrukciójának második ütemében épül fel Zalaegerszegen az új atmoszférikus vákuum- desztillációs üzem. A képen a szakemberek helyére emelik a 25 méter magas, 2,8 méter átmérőjű atmoszférikus lepárlótornyot (MTI fotó: Kis Ferenc felvétele — KS) A TSZ-BRIGÁDOK KEZDEMÉNYEZTÉK Felajánlások a szövetkezeti kongresszus tiszteletére
