Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 4., péntek 3. Az ötnapos munkahét „lekéste" a vonatot - Mi várható megyénkben? Változások a vasúti és közúti menetrendekben Nagyrészt kész tények elé állította településeink, vállalataink képviselőit az az értekezlet, amelyet a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya rendezett csütörtökön délelőtt Egerben. Az új menetrend kedvező kialakítására hivatott tanácskozáson ugyanis úgyszólván az első percekben kiderült, hogy a MÁV területén bekövetkező változásokkal — már a nyomda foglalkozik. Vagyis, az ismert hosszú átfutási idő miatt. rég megkezdték a nyomását a hivatalos menetrendkönyv január 3-áitó! érvénybe lépő „2. számú pótlékának”. Mentségére szolgáljon azonban a Magyar Államvasutaknak, hogy ez alkalommal kevésbé hibás. Hiszen a vállalatoknak, intézményeknek még október 30-ig kellett volna jelezniük a jövőre általánosságban bevezetésre kerülő ötnapos munkahéttel kapcsolatos kéréseiket, javaslataikat, ám erről kevés kivételtől eltekintve megfeledkeztek. Vagy legalábbis: nem vették elég komolyan a feladatot, sí így aztán most —, hogy stílszerűen fogalmazzunk — az új munkarend „lekéste” a vonatot. .. S vigaszt csak az jelenthet, hogy a már említett menetrendikönyv március 28-án megjelenő 3. pótlékán legkésőbb 1982. január 20-ig még lehet változtatni, ha a kívánságok megalapozottak, jogosak. S ezek természetesen helyet kapnak majd a május 23-tól érvényes 1982/83-as új kiadványban is. A MÁV egyébként — készült az ötnapos munkahétre. Január 3-ától Budapest és Miskolc között naponta 6- tól 20 óráig óránként indítanak — többségében: gyors — vonatot, közöttük új járatokat. Hasonló a helyzet a Miskolcról közlekedő utas- szállító szerelvényeknél is, s mindkét esetben ügyeltek a csatlakozások kedvező 'kialakítására. A budapest— egri közvetlen gyorsvonat reggel 12 perccel később, este félórával korábban hagyja el a Keleti pályaudvart, míg egri párja változatlanul közlekedik a megye- székhelyről. Teljesen új menetrend készül a hatvan— salgótarjáni vonalra, a Zagyva-parti város és PáSztó között pedig új járatot is „beállítanak”. Csak kevésbé érinti megyénket — sokkal inkább az alföldi, metropolis kiránduló közönségét —, hogy a szeged—egri gyorsvonat a jelenleginél 10 perccel, korábban stratol a Tásza-pairtról és 21 perccel előbb ér végállomására. útközben pedig a hatvan—salgótarjáni szakaszK l nemzetközi járatra csat- kozik. A turistáik örömére & szegedi járat ráadásul kereken félórával később indul vissza megyénk székhelyéről. S hasonlóan kedvez a változó menetrendi a debreceni—szilvás várad i utasoknak, akik — az egy órával korábbi indulási, az egri nagyállomás elkerülése, illetve a „hátrább csúsztatott” visszatérés miatt mintegy 2,5—3 órát nyernek a Bükk festői helyén. Kár. hogy a Heves megyeiek nem élvezhetik ugyanígy egy-egy szegedi vagy debreceni víkend élményeit. Kétségtelen, öröm azonban a számunkra is, hogy megoldást keresnek az Egerből hajnaltájt történő vasúti kijutásra, miután a jelenlegi közflékedés — megyeszékhely ide, megyeszékhely oda — sajnos nem teszi ezt lehetővé. Ugyanekkor a Volán 4. számú Vállalatnál is törekszenek a várható új igények jobb kielégítésére. Csizma A gondolák csaknem rogyadoznak az árutól. Bőséges a kínálat, a választék mindenféle lábbeliből. Különösen így van ez a csíz- mával, hisz már jócskán bennevagyunk a télben. Az árakról 'érdeklődtünk az eladótól. ö furcsa mosoly ki" söreiében válaszol: — Kérem, a bőrcsizmák 1200 forintnál kezdődnek. De Szekrényes Józsefné- vel, az Eger és Vidéke Áfész Katona téri áruházának osztályvezetőjével már arról beszélgettünk, hogy is került a csizma az asztalra. — Bizony, sok a baj velük — mondja. — Napi munkánk jó résize abból áll, hogy a reklamálókat fogadjuk Egy tekintélyes paksamé- tát mutat. — Nézze meg ezeket a javítási jegyeket! Ez a novemberi „termés”. Abban a hónapban 150 ezer forint értékű csizmát kellett visz- szaküldeni a Minőségi Cipőgyárnak. A legtöbbször leválik a talpa, vagy sarok kopik meg idő előtt. Elég gyakran a ragasztott sarok is leválik. — Minden esetben tudnak segíteni? — Ha a vásárlástól számított hat hónapon belül észrevesznak valamilyen hibát, akkor még garanciális javításra kerülhet sor. Egy belkereskedelmi miniszteri rendelkezés szerint, amíg javítható a cipő vagy csizma, addig azt el kell végezni, s csak javíthatatlan hiba esetén lehet kicserélni. — Mi történik a gyárnak visszaküldött csizmával? — Ott felújítják majd a bizományi áruházakban potom összegért kiárusítják. A reklamációk száma és a csizmák ára nem áll arányban egymással, de azért is meg kell említenem, hogy a csizmák túlnyomó részének úgynevezett tűsarka van, s az ilyen lábbelivel latyakos időben nem érdemes az utcára menni. Hamar átázik, s a csúszós úton a sarka is könnyen leválhat. Tulajdonképpen mit is várhat még az ember az 1200—1300 forintjáért... ? (Szí Z.) Árammegtakarítás— elektronikával Székesfehérvárott, a Fejér megyei Víz. és Csatornázási Műveknél villamos energiát megtakarító mikroprocesszoros folyamatszabályozó berendezést állítottak be. Minthogy a vízművek igen nagy mennyiségű elektromos energiát használ, ennek a berendezésnek a segítségével az energia jelentős részét csúcsidőn kívül veszi a hálózatból, így a mikroprocesszornak köszönhető, hogy tizenkét százalékos villamosenergia. megtakarítást értek el. A képen: a mikroprocesszoros folyamatszabályozó a diszpécserteremben. Domoszlói szűk esztendők (II.) Végre sikerülni kell Egyre csak romlott a domoszlói tsz gazdasági helyzete. A valamikori nyolcmilliós tartalék elfogyott, és előbb tízmilliós adóssággá változott, majd az összeg megduplázódott. Ma már több mint negyvenmilliót emlegetnek. Közben három elnök is váltotta egymást a gazdaság élén. Ma már elnökük sincs. Lehet-e kilábalni ebből a reménytelennek látszó helyzetből? Volt erejük Mindenképpen dicséretre méltónak tartam, hogy a tsz vezetősége a július 20-án megtartott ülésén értékelte az első félévben végzett munkát. Szembe akartak nézni a tényekkel. Egy olyan súlyos helyzetben, amikor „jót” szinte kivételként sem lehet felihozni, nem kis bátorság kell ahhoz, hogy mérlegre tegyék önmagukat. Mert mutogathattak ugyan újjal az elnökre is, másra is, de azért a választott testület egyes tagjai sem hihették egy percig sem, hogy nekik mindehhez „semmi közük”. Azt is elhatározták, hogy meghallgatják a tsz közvéleményét is. Erre pedig csak egy megfelelő megoldás kínálkozott: össze kellett hívni a munkahelyi tanácskozásokat — főágazatonként. Egy kivételével valamennyin jelen volt az elnök is. Maga is hallhatta, hogyan gondolkoznak a meglevő állapotokról a legilletékesebbek, a tsz gazdái és a dolgozói. Mint kiderült, csak az egyik esetben indult nehezebben a véleménycsere. Hogy miért? — Minek szóljunk? Legalább nem sértünk meg senkit. Hallgatással az ördögöt is legyőzzük. Ez a kezdő hang majdnem célt ért. De a huszonöt résztvevő közül így is hatan kértek szót. A látszatnál több Ha a műszaki főágazat dolgozóinak véleményét idézzük, úgy tetszhet, ők főként a gépekért aggódtak. Az eszközök kihasználatlanságáért fájt a fejük. — Nincs biztosítva a műhelyben a munkafeltétel, mert nincsenek szerszámok és elavultak a szerszámgépek. Vagy például: — A folyamatos munkavégzést a ■ szervezetlenség akadályozza. Magyarán: ők dolgoznának, de — nincs rá lehetőségük. Aztán egy éles fordulat: — A dolgozók meglevő munkakedvét a tehetetlenség és az eredménytelenség elveszi. Ha még éhhez egy másik megjegyzést is hozzáillesztünk, mindjárt más súlya lesz a véleményeknek: — A tsz-tagok akarnak dolgozni, de elvárják, hogy a munka irányítása és ellenőrzése szervezett legyen. Illetve: — Ne csak a munkásoknak, hanem a vezetőknek is legyen pontos munkaidejük, kezdjenek és végezzenek aszerint. Még egy idetartozó vélemény: — A kapkodás miatt szervezetlen az irányítás, ami lazítja a munkafegyelmet. Az ok az ellenőrzés elhanyagolása. Amint látszik, nem kellett kétszer kérni senkit, hogy őszintén beszéljen. Ha akarná sem tudná Az állattenyésztők amiatt panaszkodtak, hogy nincs takarmány elegendő, ami van, azt drágán veszik máshonnan. Azt pedig, amit maguk termeltek, nem takarítják be időben, aminek a takarmány minősége látja a kárát. így aztán a marha sem eszi meg, hiába teszik eléje. — Egy gazdag községben a legszegényebb tsz működik. Rengeteg bánás húzódik meg a szavak mögött. Nem csoda, ha utána így fakadt ki az egyikük: — A vezetés, ha akarná sem tudná rosszabbul csinálni. Furcsállhatia bárki, hogy éppen a borászok tették szóvá: elégetik a szalmát, holott a tagoknak kellene az. Az istálló körül, de a határban is sok trágya pusztul el a helytelen kezelés miatt. Itt hangzott el az a megállapítás is, amely a realitásnak megfelelően nemcsak az adott helyzetet okolta mindenért. — A veszteséget a régi vezetés is előidézte. Azaz: az adósság tízmilliói nem csupán az utóbbi egy, vagy két évnek a következményei. Örököltek jócskán terheket a korábbi évekből is. & hiába remélték, hogy a szénájukat rendbe tudják tenni, ha új elnököt választanak ismét. Máshol jók Még július 22-én kilencven szőlészeti dolgozó gyűlt össze tanácskozásra, ők is a szervezetlenséget emlegették a legtöbbet. Aztán elhangzott egy nagyon fontos kérdés: — Miért megy el a tsz- ünkből olyan sok szakember? Mert ugyancsak szépen lehet sorolni azoknak a nevét, akik nem is olyan hosszú idő alatt búcsút intettek a kapufának. Ez az „elvándorlás” olyan jelzés volt, amire már korábban oda kellett volna figyelni. így lett néhány év alatt három elnöke is az egyesült tsz-nek egymás után. Egyiküktől sem azt várták, hogy rontsa a helyzetet tovább. Balgaság lenne ilyet feltételezni. Pedig rontották — szándékaik ellenére is. De ki törődik a szándékkal, amikor a végeredmény a lényeg? — Máshol jók azok a szakemberek, akik az itteni vezetőknek nem feleltek meg? A kérdés hegye szinte beleszúr a levegőbe. Felelni sem kell rá hangosan. Arra viszont nagyon jó ez a kérdés, hogy az okok egyikét biztonsággal megnevezze. Akár a rátermettség hiánya, akár a szakmai féltés, akár más: kárt okozott. Olyan bélyeget sütöttek jó néhány ember homlokára, hogy az önmegaláztatás nélkül nem tudott volna tovább maradni Domoszlón. Fogta tehát a kalapját... Az új helyén pedig bizonyított. A járási pártbizottság első titkára egész tekintélyes névsort tudott mondani belőlük. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Befejexték az őszi mélyszántást - Megerősödtek a vetések a tárkányi határban Nyugodtan várják a telet (Tudósítónktól) Véget ért az őszi munkacsúcs, elcsendesedett a határ a mezőtárkányi Aranykalász Termelőszövetkezet földjein. A gazdaság vezető szakemberei az elmúlt hetek és hónapok munkájának mérlegét készítik ezekben a napokban, és vezetőségi ülésen adnak számot az őszi munkák, és a jövő óv előkészítésének eredményeiről. Kihasználták a kedvező őszt Az őszi munkák jelentős sikere volt a szervezett betakarítás, mely során gépek szedték fel a 80 hektár cukorrépát, időben elvégezték közel 500 hektár napraforgó begyűjtését. Két E 516-os NDK kombájn kétműszakos üzemeltetésével nyolc munkanap alatt törték le 382 hektár kukorica termését Pedig soha ennyit nem termett még a tárkányi határ. A betakarító gépekkel szinte egyidőben a vetés is folyamatosan haladt. Az elsőként elvetett 200 hektár őszi káposztarepce a meleg, esős októberi időszakban szinte már túlfejlett, és juhokkal legeltették. Megerősödött az 50 hektár őszi vetésű lucerna. Több mint ezer hektáron került talajba a búza,. Ez a mennyiség az elmúlt évit meghaladja, s a vetések és kelések minősége szinte kifogástalan. A szövetkezet szakvezetői nagy gondolt fordítanak a talajerő visszapótlására, s a műtrágyáknál is olcsóbb, hatékonyabb szerves trágyázás megszervezésével. Valóságos nagytakarítást végeztettek a juhászaiban, a szarvasmarthatelepelken, és főleg a mélyfekvésű, gyengébb termőképességű, szikes talajokra szórnak szerves trágyát. Az első ütemben 150 hektáron jutatták 'ki a trágyát, melyet a tratorak azonnal be is szántottak a tavaszi vetések alá. Az őszi mélyszántásokat egyébként a napokban fejezték be 1200 hektáron a nagy teljesítményű erőgépek. Takarékos takarmánygazdálkodás Felkészült a télre az állattenyésztés: téliesítették az ólakat, hodályokat, szarvasmarha-istállókat. Lesz elegendő takarmány télire, hiszen a megtermelt 1300 tonna pillangóson kívül réti széna, és a jó kukoricatermés következtében abrakta- kanmóny is bőven van. Mindezek ellenére nagymennyiségű silót és mellékterméket is felhasználnak az állatok etetésére. A 150 vagon si'lón kívül begyűjtötték a levágott répafejeket, a cukorgyártól pedig nagyimeny- nyiségű nedves répaszeletet kapnak vissza. A 80 vagonos szállítmányból a háztáji gazdaságok részére is bőven juttatnak. Besegít a takarmányozásba az is, hogy másodvetésként 15 hektáron termeltek tifont, amely zöldtakarmányként kukoricaszárral vegyítve adott újabb silókészletet. Munkában a gépjavítók Az őszi munkák végeztével a gépműhelyben megkezdődtek a nagy téli javítások. A fáradt, elhasznált gépek felújítására ütemterv szerint kerül sor, s elsősorban a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépeket teszik rendibe. A gépműhely szerelőgárdáját egészítik ki a traktorvezetők és gépkezelők, aikik ilyenkor besegítenek a szerelőknek. Császár István
