Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. december 4., péntek 3. Az ötnapos munkahét „lekéste" a vonatot - Mi várható megyénkben? Változások a vasúti és közúti menetrendekben Nagyrészt kész tények elé állította településeink, válla­lataink képviselőit az az ér­tekezlet, amelyet a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya rendezett csütörtökön délelőtt Eger­ben. Az új menetrend ked­vező kialakítására hivatott tanácskozáson ugyanis úgy­szólván az első percekben kiderült, hogy a MÁV terü­letén bekövetkező változá­sokkal — már a nyomda foglalkozik. Vagyis, az is­mert hosszú átfutási idő mi­att. rég megkezdték a nyo­mását a hivatalos menet­rendkönyv január 3-áitó! érvénybe lépő „2. számú pót­lékának”. Mentségére szolgáljon azon­ban a Magyar Államvas­utaknak, hogy ez alkalom­mal kevésbé hibás. Hiszen a vállalatoknak, intézmé­nyeknek még október 30-ig kellett volna jelezniük a jö­vőre általánosságban beve­zetésre kerülő ötnapos mun­kahéttel kapcsolatos kérései­ket, javaslataikat, ám erről kevés kivételtől eltekintve megfeledkeztek. Vagy leg­alábbis: nem vették elég ko­molyan a feladatot, sí így aztán most —, hogy stílsze­rűen fogalmazzunk — az új munkarend „lekéste” a vo­natot. .. S vigaszt csak az jelenthet, hogy a már emlí­tett menetrendikönyv már­cius 28-án megjelenő 3. pót­lékán legkésőbb 1982. január 20-ig még lehet változtatni, ha a kívánságok megalapo­zottak, jogosak. S ezek ter­mészetesen helyet kapnak majd a május 23-tól érvényes 1982/83-as új kiadványban is. A MÁV egyébként — ké­szült az ötnapos munkahét­re. Január 3-ától Budapest és Miskolc között naponta 6- tól 20 óráig óránként indí­tanak — többségében: gyors — vonatot, közöttük új já­ratokat. Hasonló a helyzet a Miskolcról közlekedő utas- szállító szerelvényeknél is, s mindkét esetben ügyeltek a csatlakozások kedvező 'ki­alakítására. A budapest— egri közvetlen gyorsvonat reggel 12 perccel később, este félórával korábban hagyja el a Keleti pályaud­vart, míg egri párja válto­zatlanul közlekedik a megye- székhelyről. Teljesen új me­netrend készül a hatvan— salgótarjáni vonalra, a Zagy­va-parti város és PáSztó kö­zött pedig új járatot is „be­állítanak”. Csak kevésbé érinti me­gyénket — sokkal inkább az alföldi, metropolis kiránduló közönségét —, hogy a sze­ged—egri gyorsvonat a je­lenleginél 10 perccel, koráb­ban stratol a Tásza-pairtról és 21 perccel előbb ér végál­lomására. útközben pedig a hatvan—salgótarjáni szakasz­K l nemzetközi járatra csat- kozik. A turistáik örömére & szegedi járat ráadásul ke­reken félórával később in­dul vissza megyénk székhe­lyéről. S hasonlóan kedvez a változó menetrendi a deb­receni—szilvás várad i utasok­nak, akik — az egy órával korábbi indulási, az egri nagyállomás elkerülése, il­letve a „hátrább csúsztatott” visszatérés miatt mintegy 2,5—3 órát nyernek a Bükk festői helyén. Kár. hogy a Heves megyeiek nem élvez­hetik ugyanígy egy-egy sze­gedi vagy debreceni víkend élményeit. Kétségtelen, öröm azonban a számunkra is, hogy megoldást keresnek az Egerből hajnaltájt történő vasúti kijutásra, miután a jelenlegi közflékedés — me­gyeszékhely ide, megyeszék­hely oda — sajnos nem te­szi ezt lehetővé. Ugyanekkor a Volán 4. számú Vállalatnál is törek­szenek a várható új igények jobb kielégítésére. Csizma A gondolák csaknem ro­gyadoznak az árutól. Bősé­ges a kínálat, a választék mindenféle lábbeliből. Kü­lönösen így van ez a csíz- mával, hisz már jócskán bennevagyunk a télben. Az árakról 'érdeklődtünk az el­adótól. ö furcsa mosoly ki" söreiében válaszol: — Kérem, a bőrcsizmák 1200 forintnál kezdődnek. De Szekrényes Józsefné- vel, az Eger és Vidéke Áfész Katona téri áruházá­nak osztályvezetőjével már arról beszélgettünk, hogy is került a csizma az asztal­ra. — Bizony, sok a baj ve­lük — mondja. — Napi munkánk jó résize abból áll, hogy a reklamálókat fogad­juk Egy tekintélyes paksamé- tát mutat. — Nézze meg ezeket a javítási jegyeket! Ez a no­vemberi „termés”. Abban a hónapban 150 ezer forint értékű csizmát kellett visz- szaküldeni a Minőségi Cipő­gyárnak. A legtöbbször le­válik a talpa, vagy sarok kopik meg idő előtt. Elég gyakran a ragasztott sarok is leválik. — Minden esetben tud­nak segíteni? — Ha a vásárlástól szá­mított hat hónapon belül észrevesznak valamilyen hi­bát, akkor még garanciális javításra kerülhet sor. Egy belkereskedelmi miniszteri rendelkezés szerint, amíg javítható a cipő vagy csiz­ma, addig azt el kell vé­gezni, s csak javíthatatlan hiba esetén lehet kicserél­ni. — Mi történik a gyárnak visszaküldött csizmával? — Ott felújítják majd a bizományi áruházakban po­tom összegért kiárusítják. A reklamációk száma és a csizmák ára nem áll arány­ban egymással, de azért is meg kell említenem, hogy a csizmák túlnyomó részé­nek úgynevezett tűsarka van, s az ilyen lábbelivel latyakos időben nem érde­mes az utcára menni. Ha­mar átázik, s a csúszós úton a sarka is könnyen leválhat. Tulajdonképpen mit is várhat még az ember az 1200—1300 forintjáért... ? (Szí Z.) Árammeg­takarítás— elektronikával Székesfehérvárott, a Fejér megyei Víz. és Csatornázási Műveknél villamos energiát megtakarító mikroprocesszo­ros folyamatszabályozó be­rendezést állítottak be. Mint­hogy a vízművek igen nagy mennyiségű elektromos ener­giát használ, ennek a beren­dezésnek a segítségével az energia jelentős részét csúcs­időn kívül veszi a hálózatból, így a mikroprocesszornak köszönhető, hogy tizenkét százalékos villamosenergia. megtakarítást értek el. A ké­pen: a mikroprocesszoros fo­lyamatszabályozó a diszpé­cserteremben. Domoszlói szűk esztendők (II.) Végre sikerülni kell Egyre csak romlott a domoszlói tsz gazdasági helyzete. A valamikori nyolcmilliós tartalék elfogyott, és előbb tízmilliós adóssággá változott, majd az összeg megduplázódott. Ma már több mint negyvenmilliót emlegetnek. Közben három elnök is váltotta egymást a gazdaság élén. Ma már elnökük sincs. Lehet-e kilábalni ebből a reménytelennek látszó hely­zetből? Volt erejük Mindenképpen dicséretre méltónak tartam, hogy a tsz vezetősége a július 20-án megtartott ülésén értékelte az első félévben végzett munkát. Szembe akartak nézni a tényekkel. Egy olyan súlyos helyzetben, amikor „jót” szinte kivételként sem lehet felihozni, nem kis bá­torság kell ahhoz, hogy mér­legre tegyék önmagukat. Mert mutogathattak ugyan újjal az elnökre is, másra is, de azért a választott testület egyes tagjai sem hihették egy percig sem, hogy nekik mindehhez „semmi közük”. Azt is elhatározták, hogy meghallgatják a tsz közvé­leményét is. Erre pedig csak egy megfelelő megoldás kí­nálkozott: össze kellett hív­ni a munkahelyi tanácsko­zásokat — főágazatonként. Egy kivételével valamennyin jelen volt az elnök is. Maga is hallhatta, hogyan gondolkoznak a meglevő ál­lapotokról a legilletékeseb­bek, a tsz gazdái és a dol­gozói. Mint kiderült, csak az egyik esetben indult nehe­zebben a véleménycsere. Hogy miért? — Minek szóljunk? Leg­alább nem sértünk meg sen­kit. Hallgatással az ördögöt is legyőzzük. Ez a kezdő hang majdnem célt ért. De a huszonöt részt­vevő közül így is hatan kér­tek szót. A látszatnál több Ha a műszaki főágazat dolgozóinak véleményét idézzük, úgy tetszhet, ők fő­ként a gépekért aggódtak. Az eszközök kihasználatlanságá­ért fájt a fejük. — Nincs biztosítva a mű­helyben a munkafeltétel, mert nincsenek szerszámok és el­avultak a szerszámgépek. Vagy például: — A folyamatos munka­végzést a ■ szervezetlenség akadályozza. Magyarán: ők dolgoznának, de — nincs rá lehetőségük. Aztán egy éles fordulat: — A dolgozók meglevő munkakedvét a tehetetlen­ség és az eredménytelenség elveszi. Ha még éhhez egy másik megjegyzést is hozzáillesz­tünk, mindjárt más súlya lesz a véleményeknek: — A tsz-tagok akarnak dolgozni, de elvárják, hogy a munka irányítása és ellenőr­zése szervezett legyen. Illetve: — Ne csak a munkások­nak, hanem a vezetőknek is legyen pontos munkaidejük, kezdjenek és végezzenek aszerint. Még egy idetartozó véle­mény: — A kapkodás miatt szer­vezetlen az irányítás, ami lazítja a munkafegyelmet. Az ok az ellenőrzés elhanyago­lása. Amint látszik, nem kellett kétszer kérni senkit, hogy őszintén beszéljen. Ha akarná sem tudná Az állattenyésztők amiatt panaszkodtak, hogy nincs takarmány elegendő, ami van, azt drágán veszik más­honnan. Azt pedig, amit ma­guk termeltek, nem takarít­ják be időben, aminek a takarmány minősége látja a kárát. így aztán a marha sem eszi meg, hiába teszik eléje. — Egy gazdag községben a legszegényebb tsz műkö­dik. Rengeteg bánás húzó­dik meg a szavak mögött. Nem csoda, ha utána így fa­kadt ki az egyikük: — A vezetés, ha akarná sem tudná rosszabbul csi­nálni. Furcsállhatia bárki, hogy éppen a borászok tették szó­vá: elégetik a szalmát, ho­lott a tagoknak kellene az. Az istálló körül, de a határ­ban is sok trágya pusztul el a helytelen kezelés miatt. Itt hangzott el az a meg­állapítás is, amely a reali­tásnak megfelelően nemcsak az adott helyzetet okolta mindenért. — A veszteséget a régi vezetés is előidézte. Azaz: az adósság tízmilliói nem csupán az utóbbi egy, vagy két évnek a következ­ményei. Örököltek jócskán terheket a korábbi évekből is. & hiába remélték, hogy a szénájukat rendbe tudják tenni, ha új elnököt válasz­tanak ismét. Máshol jók Még július 22-én kilenc­ven szőlészeti dolgozó gyűlt össze tanácskozásra, ők is a szervezetlenséget emlegették a legtöbbet. Aztán elhangzott egy na­gyon fontos kérdés: — Miért megy el a tsz- ünkből olyan sok szakember? Mert ugyancsak szépen le­het sorolni azoknak a nevét, akik nem is olyan hosszú idő alatt búcsút intettek a kapufának. Ez az „elvándor­lás” olyan jelzés volt, amire már korábban oda kellett volna figyelni. így lett néhány év alatt három elnöke is az egyesült tsz-nek egymás után. Egyi­küktől sem azt várták, hogy rontsa a helyzetet tovább. Balgaság lenne ilyet feltéte­lezni. Pedig rontották — szándékaik ellenére is. De ki törődik a szándékkal, amikor a végeredmény a lényeg? — Máshol jók azok a szakemberek, akik az itteni vezetőknek nem feleltek meg? A kérdés hegye szinte be­leszúr a levegőbe. Felelni sem kell rá hangosan. Arra viszont nagyon jó ez a kér­dés, hogy az okok egyikét biztonsággal megnevezze. Akár a rátermettség hiá­nya, akár a szakmai féltés, akár más: kárt okozott. Olyan bélyeget sütöttek jó néhány ember homlokára, hogy az önmegaláztatás nél­kül nem tudott volna tovább maradni Domoszlón. Fogta tehát a kalapját... Az új helyén pedig bizo­nyított. A járási pártbizott­ság első titkára egész tekin­télyes névsort tudott mon­dani belőlük. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Befejexték az őszi mélyszántást - Megerősödtek a vetések a tárkányi határban Nyugodtan várják a telet (Tudósítónktól) Véget ért az őszi munka­csúcs, elcsendesedett a ha­tár a mezőtárkányi Aranyka­lász Termelőszövetkezet földjein. A gazdaság vezető szakemberei az elmúlt hetek és hónapok munkájának mérlegét készítik ezekben a napokban, és vezetőségi ülé­sen adnak számot az őszi munkák, és a jövő óv elő­készítésének eredményeiről. Kihasználták a kedvező őszt Az őszi munkák jelentős sikere volt a szervezett be­takarítás, mely során gépek szedték fel a 80 hektár cu­korrépát, időben elvégezték közel 500 hektár naprafor­gó begyűjtését. Két E 516-os NDK kombájn kétműszakos üzemeltetésével nyolc mun­kanap alatt törték le 382 hektár kukorica termését Pedig soha ennyit nem ter­mett még a tárkányi határ. A betakarító gépekkel szinte egyidőben a vetés is folyamatosan haladt. Az el­sőként elvetett 200 hektár őszi káposztarepce a meleg, esős októberi időszakban szinte már túlfejlett, és ju­hokkal legeltették. Megerő­södött az 50 hektár őszi ve­tésű lucerna. Több mint ezer hektáron került talajba a búza,. Ez a mennyiség az elmúlt évit meghaladja, s a vetések és kelések minősé­ge szinte kifogástalan. A szövetkezet szakvezetői nagy gondolt fordítanak a talajerő visszapótlására, s a műtrágyáknál is olcsóbb, hatékonyabb szerves trágyá­zás megszervezésével. Va­lóságos nagytakarítást vé­geztettek a juhászaiban, a szarvasmarthatelepelken, és főleg a mélyfekvésű, gyen­gébb termőképességű, szikes talajokra szórnak szerves trá­gyát. Az első ütemben 150 hek­táron jutatták 'ki a trágyát, melyet a tratorak azonnal be is szántottak a tavaszi vetések alá. Az őszi mély­szántásokat egyébként a na­pokban fejezték be 1200 hektáron a nagy teljesítmé­nyű erőgépek. Takarékos takarmánygazdálkodás Felkészült a télre az ál­lattenyésztés: téliesítették az ólakat, hodályokat, szarvas­marha-istállókat. Lesz ele­gendő takarmány télire, hi­szen a megtermelt 1300 ton­na pillangóson kívül réti széna, és a jó kukoricater­més következtében abrakta- kanmóny is bőven van. Mindezek ellenére nagy­mennyiségű silót és mellék­terméket is felhasználnak az állatok etetésére. A 150 va­gon si'lón kívül begyűjtötték a levágott répafejeket, a cu­korgyártól pedig nagyimeny- nyiségű nedves répaszeletet kapnak vissza. A 80 vagonos szállítmányból a háztáji gazdaságok részére is bőven juttatnak. Besegít a takarmányozás­ba az is, hogy másodvetés­ként 15 hektáron termeltek tifont, amely zöldtakarmány­ként kukoricaszárral vegyít­ve adott újabb silókészletet. Munkában a gépjavítók Az őszi munkák végezté­vel a gépműhelyben meg­kezdődtek a nagy téli javí­tások. A fáradt, elhasznált gépek felújítására ütemterv szerint kerül sor, s elsősor­ban a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagé­peket teszik rendibe. A gép­műhely szerelőgárdáját egé­szítik ki a traktorvezetők és gépkezelők, aikik ilyen­kor besegítenek a szerelők­nek. Császár István

Next

/
Oldalképek
Tartalom