Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1981. december 30., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Virsliből 300, kocsonyahúsból 150 mázsa az asz­talokra — Többnyire: „telt ház" a vendéglátóipari egységekben — Síszilveszter Bánkúton, népes vendégsereg a Mátrában — Néhány malac visít is — Bemutatkozik a Balaton Készülődés az ünnepekre Napirenden a ciprusi elnök látogatásának tapasztalatai — Megerő­sített barátsági és együttműködési szerződés — Földvédelem, erdő­törvény — Az egyesületi mozgalom Januártól megváltozik a szabadságrendszer Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott. iLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Sziprosz Kipria- nu, a Ciprusi Köztársaság elnöke hivatalos magyaror­szági látogatásáról. Az El­nöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a lá­togatás és a tárgyalások fon­tos állomást jelentettek két­oldalú kapcsolatainkban. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy — külö­nösen a gazdasági lehetősé­gek jobb kihasználásával — továbbfejlesszék a két állam együttműködését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács hatá­rozatával megerősítette a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság között 1981. október 9-én, Budapesten aláírt barátsági és együttműködési szerző­dést. A mezőgazdasági földek védelme, továbbá az erdő- gazdálkodás jogszabályainak korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a vonatkozó törvényeket — törvényerejű rendeleteket fogadott el. A kihasználat­lan földterületeknek a ter­melésbe visszaállítása érde­kében létrehozzák a föld­védelmi alapot, kiterjesztik az erdőgazdálkodás szabálya­it a belterületi erdőkre, s szigorúbb feltételekhez kötik az erdők művelési ágának megváltoztatását. Az egyesületi mozgalom széles körű kibontakozására figyelemmel, az Elnöki Ta­nács korszerűsítette az egye­sületekről szóló korábbi tör­vényerejű rendeletét. Az ' egyesületekről elfogadott új jogszabály 1982. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. Szabadság rendszerünket az első Munkatörvény­könyve határozta meg, még 1951-ben. Azóta lényegesen megváltoztak a társadalmi- gazdasági feltételek, a mun­kavégzés körülményei. Ép­pen ezért az Elnöki Tanács -keddi ülésén úgy határozott, hogy törvényerejű rendelet­tel korszerűsíti az alapsza­badság és a pótszabadság meghatározásának jelenlegi gyakorlatát. A törvényerejű rendelet, melynek fő célja az eddigi­nél kedvezőbb és igazságo­sabb szabadságrendszer be­vezetése, s ezzel a lakosság életkörülményeinek további javítása, kimondja: az a lap­szabadság mértéke 1982. ja­nuár 1-től, a jelenlegi 12 munkanapról 15 munkanap­ra nő. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a mostani két héttel szemben — az ötnapos munkahét bevezetésével — három hétig pihenhetnek a dolgozók. Az alapszabadságot to­vábbra is a munkaviszony­ban töltött idő alapján járó pótszabadság egészíti ki, amelynek mértéke — az ed­digi két év helyett — há­romévenként „ugrik” egy munkanappal, legfeljebb azonban kilenc munkanapig terjedhet. így az alapsza­badság és a munkaviszony után járó pótszabadság együttesen maximum évi 24 munkanap lesz, ami egy nap híján öt hét pihenési időt jelent az eddigi négy héttel szemben. Az elmúlt évtizedekben károsan elszaporodtak a kü­lönféle címeken juttatott pót- és rendkívüli szabadságok — állapította meg az Elnöki Tanács. Az új szabályozás értelmében ezek egy része megszűnik, más részük csök­ken, de lesz olyan is, amely változatlan marad. Megszű­nik: (általában! az egyes mi­niszteri rendelkezések alap­ján eddig kötelezően jutta­tott rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság, az építő­iparban dolgozók téli pót- szabadsága, valamint azok pótszabadsága, akik a nyug­díjjogosultság megszerzése után nem fizikai munkakör­ben dolgoznak tovább. Csök­ken: a munkaköri pótsza­badság, a fizikai dolgozók továbbdolgozási pótszabad­sága, a tartós külföldi szol­gálatot teljesítők pótszabad­sága, valamint a tanulmányi szabadság és a sportolók rendkívüli szabadsága. Vál­tozatlan marad a fiatalkorú dolgozók, az anyák, a pe­dagógusok, a bányászok, a sugárártalmas munkakörben dolgozók és a vakok pótsza­badsága. Népesedéspoliti­kai meggondolások miatt ugyancsak változatlan marad a szülési, a gyermekgondo­zási és a gyermekápolási szabadság. Néhány átmeneti intézke­dést is szükségesnek tartott az Elnöki Tanács elsősorban amiatt, mert a vállalatok nem egységesen vezetik be az ötnapos munkahetet, más­részt azért, mert jó néhány — eddig pótszabadságban részesült — dolgozót -kedve­zőtlenül érintene az új ren­delet. Az átmeneti szabá­lyozások alapelve, hogy a munkavállalókat ne érje hát­rány. A TESZÖV elnöksége előtt Nehéz, de eredményes esztendőt zárnak közös gazdaságaink December 31-én, a VI. ötéves terv első esztendejét zárják mezőgazdaság! üzemeinkben is. Értékelik, szám­ba veszik az eredményeket. Ezt tette kedden délután Egerben, a Heves megyei TESZÖV elnöksége is, amely Tóth Mihály vezetésével idei utolsó ülését tartotta. Srarakó László titkár előterjesztésében a testület meg­állapította, hogy 1981 elmúlt hónapjai sok nehézséget, ugyanakkor számtalan előnyös lehetőséget is biztosí­tottak megyénk termelőszövetkezeteinek. Visszapergették az évkez­dést, a kemény, hideg telet, amely komoly károkat oko­zott a gabonatermelésben. Aztán jött a szeszélyes ta­vasz, amely ugyancsak hű­vös. hideg volt, és különösen a szőlőkben, a gyümölcsö. sokban sok kárt okozott. A nyár már előnyösebben ala­kult, a száraz meleg meg­gyorsította a betakarítást, és a tervezettnél kevesebb ga­bonát gyorsan learatták a gazdaságok. Az ősz már ke­gyesebb volt a mezőgaz­dasághoz, hiszen kevés csa­padékkal szinte november végéig száraz volt. Az év­szaknál melegebb őszi hete­ket jól kihasználták a gaz­daságok a betakarításra. A vártnál több termett napraforgóból, kukoricából, cukorrépából és dohányból is. Noha a verőfényes ősz se­gítette a fürtök képződését, a szőlőt ért tavaszi fagyká­rokat mégisem tudta mérsé­kelni. Sokkal kevesebb ter­mett az ültetvényeken-, or­szágosan és megyénk borvi. dékein is, mint amennyire Vállalati csúcs a Gagarinban Munkás­gyűlés A szokásoknak megfelelő­en most is munkásgy ülése­sei zárták az évet a Gaga- rin Hőerőmű Vállalatnál, amelyet tegnap délelőtt tar­tottak meg. Ezen részt vett Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Zettner Ta­más, a . tröszt termelési igazgatója és Kovács József, a tröszt szakszervezeti bi­zottságának vezető titkára. A most záruló év gazdasági teljesítményéről Bódi Béla, a vállalat vezérigazgatója adott számot a munkásgyű­lésnek. Még végleges adatok nin­csenek, de eddig is az idei terven felül 70 millió kilo­wattórát teljesítettek és ez 130 millió kilowattórával több, mint amennyit tavaly elértek. A vezérigiazgató örömmel jelentette be, hogy ez a teljesítmény most vál­lalati csúcsot jelent. Az összes eredményük idáig 4 milliárd 450 mil-lió kilowattóra 1981-re vonat­koztatva, ami a hazai szén­bázisú villamosenergia-ter- melésnek mintegy 42—43 százaléka. Jövőre az egész évi teljesítményüket 4,5 milliárd kilowattórára akar­ják felemelni. Az idei tel­jesítményüket még az a tény is növeli, hogy ehhez a dúsított lignitet nem használták föl. Jelentős megtakarítást értek el a vállalathoz tartozó salgótar­jáni és lőrinci erőműben a tüzelőolaj felhasználásá­ban, Idáig mintegy húszezer tonna olajat takarítottak meg azzal, hogy a Gagarin Hőerőmű a már ismertetett teljesítményt érte el és ezért a másik két erőmű­nek nem kellett bekapcso­lódnia a termelésbe. Napok óta mozgóárusok, ki tudja honnan, hány helyről előkerült alkalmi kirakodók kínálják megyénkben is az óévet búcsúztató és az új esztendőt köszöntő sajátos portékáikat. A standok körül megszólaltak az első papír- trombiták, tréfás kis kalapo­kat, mókás álarcokat próbál­gatnak, színes szerpentinek, konfettik között turkálnak, válogatnak a bálba készülő­dök városon, falun. így ha­gyományos ez már régóta talán az egész világon, de hazánkban mindenesetre. A tánc előtt pedig: ünnepi asztal. Finom sültekkel, de legalább virslivel és több­kevesebb itókával, korona­ként: pezsgővel. Aki otthon, családi, baráti körben ül a terítékhez — jó ideje szorgoskodik, ügyeske­dik a harapni- és innivaló beszerzésén, a kényelmeseb­bekről pedig a hivatásos vendéglátók gondoskodnak. Amint értesültünk — ha nem is mindenből és á . kívánt mennyiségben —: van miből választani. Egyedül a Heves megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat 300 mázsa virslit és hot-dog kolbászt, 50 mázsa csemege párost és 150 mázsa kocsonyahúst kül­dött az üzletekbe, a vendég­lőkbe pedig 40 malacot —, hogy ez utóbbiból is legyen, legalább ízelítő. A Budapes­ti Likőripari Vállalat gyön­gyösi üzeme ugyanekkor nem kevesebb, mint 6,12 millió forint értékben szál­lított az üzletekbe a kimért és palackozott égetett sze­szes italokból, hogy a 300 ezer üveg „kísérőről” — üdítőről — már ne is szól­junk! S mások jóvoltából lesz persze sör és bor is, jóllehet már a néhány nap­pal ezelőtti ünnepekre any- nyit elhordták belőlük a vá­sárlók, hogy talán „utánpót­lás” nélkül kitarthatott vol­na az új évig. A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat 17 ét­terme illetve presszója tart nyitva minimum péntek reg­gel 5 óráig Egerben, Gyön­gyösön, Hatvanban, Tardo- son, Bélapátfalván, Szilvás­váradon, Egercsehiben, Kis­körén, Mátrafüreden és Bánkúton — „telt házzal”. A gyöngyösi Olimpia műso­ros rendezvényével, a bükki türistaház pedig környezeté­nek remek hó viszonyaival, kitűnő sízési lehetőségeivel vonzott már idejekorán nagy vendégsereget. A Felső-ma­gyarországi Vendéglátó Vál­lalat 10 „szilveszterező” egy­ségéből is jóformán már csak a Taverna Borozó és az ugyancsak egri Platán kínál még mindig néhány szabad helyet a nagy érdeklődés mi­att. Ez utóbbi újdonsága egyébként, hogy gitárosok­kal erősítették meg a meg­szokott zenekart a mostani alkalomra Másutt az étlapot próbálták színesíteni némi­képpen: így például a Há­rom Farkas ünnepi ajánla­tában ínyenctál is szerepel boldog menyecske-módra, a Vörös Rák pedig éjfélkor halból tálalja a korhelyle- vest. Meglepetések sorával várják vendégeiket a szövet­kezeti éttermek is a megye- székhelytől Hevesig. Többnyire még a nyáron lefoglalták a mátraházi Vö­rösmarty Turistaház 60 férő­helyét s október óta jelent­keztek a vendégek a mátra- füredi Avar Szállóba, ahol különben 450 személynek te­rítenek számos finomságból. Mindkét helyen — s persze még másutt is — tombolával, visító éjféli kismalaccal tartják ébren a jókedvet, a bizsergető talpalávaló mel­lett. S vidám szilveszteri összejöveteleket tartanak — többi között — az üdülőkben is. Galyatetőn például, a SZOT nagyszállójában, a személyzetből erre az alka­lomra verbuvált zenekar is osztozik a kultúrfelelős szó­rakoztató programján s a helybeliek mellett pesti ven­dégművészek teszik emléke­zetesebbé az estét, éjszakát. Az egri Park Szálló mintegy hatszáz vendégének a fele külföldről érkezik, a gyön­gyösi Mátra Szállóban vi­szont most csak egyéni szil- veszterezők szórakoznak majd — egyebek mellett — „Szerencse desszerttel” is várván az új esztendő sze­rencséjét Országszerte ösz- szesen félmillióan ünnepel­nek így a vendéglátóhelye­ken, Budapesten 250, vidéken 550 szállodában és étterem­ben, presszóban múlatván az időt. Zalaegerszeg új büszkeségének, a Hotel Bala­tonnak ez lesz az első, igazi bemutatkozása. Milliók bútorból számítottak. Szövetkezeteink egész esztendőben jelentős erőfeszítéseket tettek az ész­szerű költséggazdálkodásra. Az ipari anyagok növekvő árait azonban 1981-ibensem tudták teljesen mérsékelni. 1980-hoz képest jelentősen csökkent a szövetkezetek nyeresége. A veszteséges gazdaságok száma kevesebb a múlt évi­hez képesít, miután csak Domoszló, Verpelét, Bátor és Bodony zárja pénzügyi hi­ánnyal az 1981.es évet. Az elnökség javaslatot tett a szövetkezetiek 1982-es ter­veinek elkészítéséhez is. Jö­vőre még inkább előtérbe kéről a gabonatermelés fo­kozása, . az állattenyésztés magas színvonalú eredmé­nyeinek szinten tartása, to­vábbá a háztáji gazdaságok támogatása. Az elnökség vé­gül elfogadta a területi szö­vetség jövő évi munkatér- vét. Évente 50—55 millió forint értékű bútor készül fenyő alapanyagból a Budapesti Bú­toripari Vállalat 7. számú egri gyárában. Takarékossági intézkedések révén — gondo­sabb megmunkálással, az anyag jobb hasznosításával — az idén több millió forint­tal sikerült csökkenteni az import költségeit. A gyár termékei közt igen keresettek a fenyőbútorok, többek között tőkés exportra is szállítanak belőlük. Képünkön Nagy Pál a fenyőszék egyik elemét csiszolja (Fotó: Kőhidi Imre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom