Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. december 30., szerda Magyarország ‘81 Hazánknak rangja, politikánknak hitele van a világban Eseményekben bővelkedő, eredményes, ám gondoktól sem mentes esztendőként zá­rul 1981. A Magyar Népköztársaságban — ezt tanúsítja az év dióhéjba foglalt politikai eseménykrónikája. Az itthoni történések és nemzetközi szerepléseink visszaidézve is hű­en tükrözik, hogy országépítő munkánk ki­egyensúlyozott, rend és biztonság jellemzi életünket, hazánknak rangja, politikánknak hitele, Magyarországnak tekintélye van a világban. A Magyar Szocialista Műn. káspárt Központi Bizottsága üléseit közvéleményünk min­dig megkülönböztetett ér. deklődéssel kíséri. Az idén négyszer volt ilyen tanács­kozás. Mindegyik alkalom­mal elhangzott összefoglaló tájékoztatás az időszerű nemzetközi kérdésekről. S a Központi Bizottság ismétel, ten kifejezésre juttatta, pogy az MSZMP, a Magyar Népköztársaság kormá­nya — szövetségeseivel együtt — mindent meg­tesz a szocialista közös­ség békepoiitikájának si­kerre viteléért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért, a különböző társadalmi országok békés egymás mellett éléséért. A napirendre került bel. politikai témák között sze. repelt (márciusban) az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak folyamatos végrehajtása. Ehhez — ál­lapította meg a KB — ked­vezőek a feltételek: hazánk, bán a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, a párt és a tömegek viszonyát a köl. csönös bizalom jellemzi, ami pedig alapja és segítője a szocialista építőmunkának, a párt és a kormány nem­zetközi tevékenységének. A bizalomnak továbbra is nélkülözhetetlen feltétele a nyílt beszéd, az őszinte szó, a szavak és tettek egysége. Következő ülésén (június­ban) a KB mérlegre tette az 1981-es népgazdasági terv végrehajtásának tapasztala, tadt. Megállapította: a ki­egyensúlyozott belpolitikái helyzetnek, a kongresszusi határozatok és a tervfelada­tok valóra váltását segítő tettrekészségnek, lendület­nek nagy szerepe van abban, hogy a korábbinál szervezet, tebb, célratörőbb a munka, kibontakoznak a fejlődés minőségi tényezői. Az export jelentősen, az import mér. sékelten nőtt. Mivel tovább romlottak a hazai gazdasági munka nemzetközi feltételei, a beszerzési lehetőségek, a KB további erőfeszítésekre serkentett annak érdekében, hogy a tartós eredményt biztosító minőségi változó, sok a termelési szerkezet alakításában, a gazdálkodás­ban, a külgazdasági egyen­súly javításában gyorsabban bontakozzanak ki. Amikor (októberben) a la­kás-témáról volt szó, egye­bek között ilyen tényeket állapíthatott meg a KB: 1970. óta csaknem 3 millióan költöztek korszerű, új ottho­nokba, a lakásállomány 13 százalékkal, alapterülete 31 százalékkal nőtt, a kámfor, tos lakások aránya megkét. szereződött, a második 15 éves lakásépítési terv idő­arányosam megvalósul, cél. jai elérhetőek, hiszen a programban előirány­zott 1 millió 200 ezer új lakásból az V. ötéves terv időszakában 453 ezer elkészült és felújí­tottak 75 ezer tanácsi lakást. A lakásgazdálkodás tovább­fejlesztésénél a célok közé tartozik, hogy a jogosultak belátható időn belül önálló lakáshoz jussanak, az igé­nyek kielégítésében a foko­zatosság érvényesüljön, egyenletesebb legyen az anyagi, teherviselés az állam és a lakosság, illetve a la­kosság egyes csoportjai kö­zött. Legutóbbi ülésén (de­cemberben) a Központi Bi­zottság az 1982. év terv és állami költségvetés irány­elveivel foglalkozva a gaz­dasági építőmunka fő cél­jaként jelölte meg a jövő évre is a külgazdasági egyensúly javítását, az élet- színvonal megőrzését. Az országgyűlés tanáesko-. zásai — amelyeket a parla­menti szóhasználatban tava­szi. nyári, őszi és téli ülés­szakoknak neveznek — az idén április, június, októ­ber és december hónapok­ban voltak. Először az 1957 óta hatályos államigazgatási törvényt módosította a T. Ház és államtitkári tájékoz­tatás alapján foglalkozott a Magyar Nemzeti Banknak az V. ötéves tervidőszakban végzett tevékenységével. A második alkalommal a kép­viselők törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehaj­tását, illetőleg meghallgat­ták és megvitatták a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökének beszámolóját a törvényben szabályozott ál. lami statisztikai munkáról Harmadik ülésszakán a tör­vényhozó testület ismét be­számolókat tűzött napirend­jére: előbb a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről. valamint a földtulajdont, a földhasználatot és a földvé. delmet szabályozó törvények végrehajtásáról tájékozódott a szakminiszter előterjeszté­se alapján, majd az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal tapasz­talatait elemezte az emberi környezet védelmével, illet­ve a környezetvédelmi tör. vény végrehajtásával kap­csolatban. A téli ülésszakon megint két fő téma került terítékre: a Magyar Népköz- társaság 1982. évi költség- vetése — amelyről törvényt alkotott az országgyűlés —, és a külügyminiszter beszá­molója a kormány külpoli­tikai tevékenységéről. Mind­egyik témakör jelen, múlt és jövő idős elemzést kí­vánt. Az Elnöki Tanács — amint a hírmondásokból közismert — minden hó­napban ülésezik (leszámítva egy hónapot a nyári sza­badságidőben). A jogköré­be tartozó törvénymódosí­tások, törvényerejű rende­letek megalkotása sorából — januártól decemberig — néhány címszó: új rendelkezések az ál­lategészségügyről. a pol­gári repülésről, az anya- könyvekről és a házas­sági eljárásról, a kisüze­mi és szövetkezeti gaz­dálkodás jogi feltételei­nek továbbfejlesztéséről, az állami vállalatokról, a kisiparról, a muzeális emlékek védelméről, az államigazgatási eljárás korszerűsítéséről, a mező- gazdasági rendeltetésű föl­dek védelméről, az erdőgaz­dálkodásról az egyesületek működéséről. Más jellegű feladatai között az Elnöki Tanács az idén elemezte az állampolgársági kérdések, a kegyelmi ügyek intézésé­nek tapasztalatait, a kitün- tetősek adományozáséinak rendjét, hozzájárult kitün­tetéses doktorrá avatások­hoz, rendelkezett államigaz­gatási, oktatási és igazság­ügyi szervezeti változtatá­sokról. Államjogi szerepkö­rében eljárva az Elnöki Ta­nács 1981. szeptember 30-i hatállyal megszüntette a Munkaügyi Minisztériumot, amelynek helyére — a bér­es munkaügyek új központi állami irányító szerveként — a Minisztertanács létre­hozta az október 1. óta mű­ködő Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalt. Tematiku­sán ide sorolhatók azok a jogszaibá ly-módosítások, amelyeket a 21 országgyű­lési képviselőből álló „kol­lektív államfői testület” — hivatalos néven: a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — a Munka Törvény- könyve előírásaival, kapcso­latban hajtott végre; neve­zetesen : áprilisban törvényerőre emelte a heti 42 órás munkaidőt (megváltoz­tatva az ebédidő kiadá­sának rendjét is) a leg­utóbbi ülésen pedig 12- ről 15 napra emelte a dolgozók évi alapszabad­ságát. A Minisztertanács — amely általában kétheten­ként ülésiezik — ebben az esztendőben foglalkozott például (időrendben sorol­va) a közúti áruszállítási, majd a személyszállítási szerződések jogszabályi kor­szerűsítésével, az iparjogvé­delem fejlesztésével, meg­tárgyalta a számítástechni­ka hazai alkalmazásának 1985-ig szóló feladatait.' Egy későbbi ülésen a munkásosztály helyzetének javítását szolgáló párt- és állami határozatok, intézke­dések eredményeiről Fejér megye tapasztalatai alapján tájékozódott — előrelépést állapított meg, de általános érvénnyel további feladato­kat is feltárt a kormány. Az életkörülmények javítása tekintetében ugyancsak ki­emelt teendőként jelölte meg a VI. ötéves terv időszakára az egészségügyi ellátás fej­lesztését, ezen belül is az alapellátás javítását, vala­mint a fekvőbetegeket gyó­gyító intézmények jobb mű­ködési feltételeinek megte­remtését. Más: intézkedett a kormány a szabálytalarf és az engedély nélküli épít­kezések visszaszorítása, nem­különben a zártkerti földek hasznosítása végett. A népes­ségnyilvántartás új rendsze­réről kért jelentés alapján az adatszolgáltatások tóváb. bi egyszerűsítését szabta fel­adatul. Határozatot hozott a tíz évvel korábban kialakí­tott országos településháló­zat-fejlesztési koncepciónak a tényleges szükségletek sze­rinti módosításáról. Döntött a kormány a nyugdíjkiegé­szítésekről: a reálérték meg­őrzése érdekében 1982-től évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és egyéb rendsze. rés havi ellátások automati­kus emelésének legkisebb összege. Más korosztályokat érintő — ám ugyancsak széles körű — témaként vet­te górcső alá a Miniszter- tanács a testnevelés és a sport helyzetét, az általános « iskolai versenyrendszertől az 1984. évi olimpiára való felkészülésig a leghatéko­nyabb foglalkozásokra he­lyezve a hangsúlyt. Az 1981. évi több mint húsz kormányülés mintegy száz napirendi pontja közé tar­tozott decemberben az öt­napos munkahét bevezetésé­vel kapcsolatos tapasztala­tok áttekintése. Itt a lényeg az, hogy zökkenőmentes az átál­lás, amely eddig körül­belül egymillió dolgozót érintett, s 1982-ben to­vábbi hárommillió mun­kavállalónak jelent heti két pihenőnapot. Fontos közéleti eseménye volt az esztendőnek a Ha­zafias Népfront VII. kong­resszusa, amely március kö­zepén tanácskozott Buda­pesten. Állásfoglalásával is­mét megerősítette, hogy a népfront-mozgalom hazánk­ban az MSZMP szövetségi politikájának legszélesebb kerete. A mozgalom — hang­zott el a kongresszuson — a fejlett szocialista társadalom építésének nemzeti program­ját az egész nép érdekében minden állampolgár szemé­lyes ügyének, hazafias jogá­nak és kötelességének tekin­ti. A KISZ X. kongresszu­sára május végén került sor, jelentőségét, tanácskozása tartalmát jelzi jelszava is: ..Együtt az ifjúság tömegei­vel a fejlett szocialista Ma­gyarországért!’’ Az idén megünnepelt év­fordulók közül kiemelkedő jelentőségű volt a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának negyed- százados jubeliuma. Sokszálú kapcsolataink folyamatos fejlődését ta­núsítják a magyar vezetők külföldi útjai, illetve számos külföldi politikus látogatása Magyarországon. Kádár János rész vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kong­resszusán. majd további két alkalommal tett lá­togatást a Szovjetunió­ban. A Krím-félszigeten találko­zott heonyid Iljics Brezs- nyevvel, az SZKP KP fő­titkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökével, akit az­után decemberben, 75., szü­letésnapja alkalmából kö­szöntött, s a Kremlben át­adta a Magyar Népköztársa­ság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke — párt és kormányküldöttsé­günk tagjaként — ugyancsak részt vett az SZKP XXVI. (kongresszusán, ezt megelő­zően hivatalos baráti láto­gatáson járt Bulgáriában, a második félévben Szófiába utazott a KGST XXXV. ülésszakára, illetve látogatást tett és hivatalos tárgyaláso­kat folytatott — időrendben — Görögországban, Dániá. bán, az NSZK-ban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke ebben az esztendőben csupán szabadságát töltötte külfölön — Bulgáriában, ahol megtekintette a II. va­dászati világkiállítást —, hi­vatalos tárgyalásokat ideha­za folytatott külföldi állam­férfiakkal. Külügyminiszte­rünk, Púja Frigyes, a Szov. jetunióban tett látogatása után többek között latin­amerikai körúton (Mexikó, bán, Nicaraguában, Ecua. dórban, Kolumbiában) járt, továbbá New Yorkban részt vett és felszólalt az ENSZ. közgyűlésén. Damaszkuszi intelem Damaszkuszban eredmé­nyesnek minősítik Asszad szírdai elnök „mozgósító kőrútjának” első szakaszát, melynek keretében a Per­zsa-öböl és az Arábiai-fél- sziget hét országát kereste fel. Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Észak- és Dél-Jemen vezetői támoga­tásukról biztosították az iz­raeli terjeszkedés áldozatá­ul esett Szíriáit, magukévá téve azt az álláspontját, hogy a Golanrfennsík izra­eli annektáiása az egész arab világhoz intézett kihí­vás, következésképpen egy­séges arab választ követel. Az Asszad-körút második, észak-afrikai szakasza — hírek szerint — líbiai láto­gatással kezdődik. A damaszkuszi diplomá­ciai kezdeményezés elemzői kiemelték, hogy az arab egység és szolidaritás erősí­tésén fáradozó Szíria szük­ségesnek tartja egy rendkí­vüli arab csúcsértekezlet összehívását, illetve a fél­beszakadt fési csúcs felújí­tását. Egy bejrúti lap tudni véli, hogy az arab államfők Rijadban találkoznak jövő márciusban. Asszad elnök, mint emlékezetes, távol maradt a fési csúcsról, ame­lyet kudarcra ítéltek a sza- údi Fahd-terv körül támadt ellentétek. Közben Rafael Ejtan izra­eli vezérkari főnök kijelen­tette, hogy hosszú konfron­tációra számít Szíriával, mert Izrael sohasem fog le­mondani az annektált Go- 1 an-fennsíkról. Véleménye szerint nem tart sokáig a palesztin ellenállással szem­ben kötött dél-libanoni tűzszünet sem. FINNORSZÁGBAN MEGKEZDŐDÖTT az elnökválasztási küzdelem. A képen: három elnökjelölt a parlamenti vitában. Balról jobbra: a szociáldemokrata Koivisto, a konzervatív Holkeri és a centrumpárti Virola válaszol a kérdésekre (Telefotó: — AP — MTI — KSJ Gromiko—Hartman találkozó Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, kedden Moszkvában fogadta Arthur Hartmant, az Egye­sült Államok nagykövetét. A találkozót az amerikai nagy­követ kérte. Mivel a megbeszélésen az amerikai nagykövet felve­tette Lengyelország kérdé­sét, Andrej Gromiko kije­lentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szün­tetnie a szuverén Lengyel Népköztársaság belügyeibe való beavatkozását, amely már hosszú ideje tart, és különböző nyílt és titkos formákban valósul meg. A szovjet külügyminiszter a lengyel vezetés által az or­szágon belüli helyzet nor­malizálására és stabilizálá­sára hozott intézkedésekről szólva hangsúlyozta, hogy ezek kizárólag a lengyelek­re tartoznak, ez kizárólag az ő ügyük. SSQTELfJC \M/ HAVANNA Ismét Fidel Oastrót vá­lasztotta az államtanács és a kormány elnökévé a kubai parlament. A november 28- án újjáválasztott nemzetgyű­lés a havannai kongresszusi palotában hétfőn tartotta alakuló ülését, s ekkor kezd­te meg második törvényho­zási időszakát. Ugyancsak egyhangúlag választották újjá Raul Castrót. az állam­tanács első elnökhelyettesét, valamint Juan Almeida, Ra. miro Valdés, Guillermo Gar. cia Carlos Rafael Rodriguez és Blas Roca elnökhelyette­seket. SZÓFIA Több mint 6 millió turista kereste fel Bulgáriát az idei évben. A bolgár hírügynök­ség jelentése szerint mind a szocialista országokból, mind a tőkés államokból érkező turisták száma növekedett, amihez hozzájárult az infra­struktúra és a szolgáltatá­sok színvonalának javulása is. ZÁGRÁB Miroslav Krleza. a jugo­szláv irodalom kiemelkedő alakja, kedden hajnalban 88 éves korában, hosszan’ tartó, súlyos betegség után, egy zágrábi kórházban el­huny t. Műveit közel 40 nyelvre fordították le. Mi. roslav Krleza. a néhai Tito elnök közeli barátja, a ju­goszláv tudományos és mű­vészeti akadémia alelnöke, a jugoszláv írószövetség elnö. ke, országgyűlési képviselő volt. PÁRIZS Egynapos tanácskozást kéz. dett tegnap a Szocialista In- ternacionálé elnöksége Pá­rizsban. A részvevők célja az, hogy egyeztessék állás­pontjukat a lengyelországi helyzettel kapcsolatban. A tanácskozás előzménye az. hogy Willy Brandt, a szer­vezet elnöke egy nyilatko­zatában a lengyel belügyek- be való be nem avatkozá­sért szállt síkra. ROMA Keddtől új ember irányít­ja Veronában az elrabolt amerikai tábornok hollétére, fogva tartóinak kézre kerítésé­re irányuló nyomozást. Az olasz belügyminiszter Gas. pare de Francisci prefektust, a terrorcselekményekkel fog­lalkozó rendőrhatóság fel­ügyelő szervének a vezetőjét bízta meg a további vizsgá­latok koordinálásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom