Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 3., csütörtök 3. Nemzetközi sajtótájékoztató a Parlamentben A jövedelmezőbb szőlő- és bortermelés érdekében .. .új támogatási és hitelrendszert javasolnak (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusa, joggal állapította' meg: a szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a .munkásosztály szilárd szövetségeseként helytállt az építőimunkában. A mezőgazdasági termelés korszerűsödött és a változások lényegesen közelítették parasztságunkat a munkásosztályhoz. Hazánkban 1980-ban 1415 mezőgazdasági szövetkezet, valamint háztáji gazdaság működött, 5,9 millió hektár földön gazdálkodva. Együttes termelési értékük 195 milliárd forint volt, A közös gazdaságok tagjainak száma 930 ezer, az alkalmazottaké pedig 105 ezer volt. A szövetkezetek és a háztáji gazdaságok az V. ötéves tervben 10,3 százalékkal növelték termelésüket. Az elmúlt tervidőszakban saját erőből, hitellel és állami támogatással 84 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A legutóbbi kongresszus óta a mezőgazdasági szövetkezetek érdekeltségi rendszerében az árak szerepe nem növekedett a kívánt mértékben. A támogatások szerepe viszont jelentős: maradt, így a nyereségérdekeltség a kívánatosnál kevésbé jutott érvényre. A TOT a jövőben is fokozottan elősegíti a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek folyamatos anyagi, erkölcsi és szervezési támogatását. Teljesítményük javítása nélkül a VI. ötéves terv mezőgazdasági feladatai nem teljesíthetőek. A közelmúltban hozott politikai és kormányzati döntések ebben fordulatot hoztak. 1982-től életbelépő új közgazdasági szabályozók a gabonatermelést, a szarvas- marha- és juhtenyésztést gazdaságosabbá, jövedelmezőbbé teszi támogatásokkal. Szabó István kifejtette, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel összhangban, az életszínvonal-politi ka követelményeinek megfelelően a szövetkezeti tagok helyzete fokozatosan javult. Emelkedett a tagság szakmai, politikai és kulturális képzettsége. A társadalmi munka megbecsülése is jelentősen nőtt. Szembetűnően formálódott a falvak arculata. Előbbreléptünk az ipari és a mezőgazdasági munka, a város és a falu közötti különbségek megszüntetésében. Történelmi jelentőségű, hogy a szövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára gyakorlatilag azonossá vált a más munkaviszonyban levőkkel. A szövetkezeti demokrácia és önkormányzat intézményei, gyakorlásának formái számos új vonással gazdagodtak. Igazodtak a megváltozott üzemi méretekhez és a gazdálkodás új körülményeihez, összességében jól szolgálják a szövetkezetekben dolgozók érdekeit, biztosítják, hogy a tagok döntési és ellenőrzési jogaikat érdemben gyakorolhassák. Segítik a vállalati gazdálkodást, a társadalmi- mozgalmi feladatok megoldását. Tájékoztatójának befejező részében a TÖT elnöke a VI. ötéves tervi feladatokra hívta fel a figyelmet. Ez elsősorban a gabona-húsprogram megvalósítását, a háztáji termelés nagyüzemi segítését szorgalmazza. Termelőszövetkezeteinknek a 80-as években nagyobb részt kell vállalniuk a mezőgazdasági export növeléséből, a verseny- képes termékek előállításából. A megnövekedett feladatok a vezetőktől rugalmas alkalmazkodóképességet, tudatos előrelátást, alkotó kezdeményezést és elemző munkát kívánnak. Lapunk munkatársának kérdésére Szabó István elmondta, hogy az elmúlt öt esztendőben a termelőszövetkezetek szőlő- és bortermelése alacsonyabb színvonalú volt, mint az állami gazdaságoké. Csökkent a termelés jövedelmezősége. Ezért a kongresszus javasolja a kormánynak, hogy a szőlő- és bortermelés hitelpolitikai és támogatási rendszerét előnyösebben változtassa - meg. Ezzel Heves megye történelmi borvidékein is tovább javulhat majd a szőlőgazdaság jövedelmezősége. A zöldségtermelés eddigi sikerei elsősorban a háztáji segítésének köszönhető. Ez hosz- szabb távon viszont nem lehet megoldás a hevesi homokháton sem. Ezért javasolják a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a nagyüzemi zöldségtermelés fellendítésére, lehetőségekhez mérten, Mentusz Károly Az erdőtelki határban A kegyes időjárást kihasználva már a jövő évi kukorica alá is elvégezték a földmunkát az erdőtelki Sza. badság Termelőszövetkezetben. Kovács Ferenc John Deere erőgépe az utolsó 120 hektárt tárcsázta, és máris jött a hó (Fotó: Kőhidi Imre) Domoszlói szűk esztendők (I.) Végre sikerülni kell Egyre csak romlott a domoszlói tsz gazdasági helyzete. A valamikor nyolcmilliós tartalék elfogyott és előbb tízmilliós adóssággá változott, majd az összeg megduplázódott. Ma már több mint negyvenmilliót emlegetnek. Közben három elnök is váltotta egymást a gazdaság élén. Ma már elnökük sincs. Lehet-e kilábalni ebből a reménytelennek látszó helyzetből? Nem most kezdődött Talán elnéznek egy személyes jellegű megjegyzést: hiába kutatok emlékezetemben, nem tudok visszaidézni egy olyan évet, amikor ne lett volna gond Domoszlón. És a gondok mögött mindig személyi ellentétek húzódtak meg. Ki emlékszik még például a kőbánya körüli vitára? Hogy forrtak az indulatok akkor is. Mindenki azt firtatta!, kinek, milyen egyéni érdeke fűződik ahhoz, hogy a bánya legyen az első és ne a mezőgazdasági munka? Nem a múltat kell újra elővenni és régi drámai összeütközéseket felmelegíteni, mert ebből semmi jó nem származna. De a múlt hasznos útmutató is lehet, ha a tanulságait nem akarják bárhol, bárkik egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Hiszem, hogy Domoszlón is szükség van most a tényekkel, a tegnapi és mai tapasztalaitokkal higgadtan szembenézni. Valami kibicsaklott A tény a következő. Rossz gazdasági évet zárnak a Mátra Gyöngye Tsz-ben. A közös gazdaság székhelyéül szolgáló településen túl még Vécs és Kisnána lakosainak zöme is nyugtalankodik tehát. Három község..., nem csekély dolog. Pedig két évvel ezelőtt, amikor ismét új elnök került a vezetőség élére, mindenki tele volt bizakodással. No, majd most...! A nekibuzdulást a tettek követték. Aztán egyszercsak valahol, valami kezdett elromlani. Hogy mi és mikor? Szinte ahány ember mondja, annyi a vélemény. A szomorú valóság pedig: a szőlők kétharmadát érte a tőke. és a szálvessző elhalása'. A termés több mint tízmillióval lett kevesebb, mint amennyit számítottak annak idején. Majdnem ezer hektár szántatlan terület várt a gépekre január 1-én. Csak ez újabb kétmillióval terhelte az idei kiadásokat. De a szegény embert még az ág is húzza: hihetetlenül kevés csapadékot kapött a tavasz- szal a határ. Mintha a felhők a szomszéd gazdaságok tábláinál megálltak volna. Hiába vetettek 170 hektáron újra, a szárazság a termés jó részét elvitte. Ki is szántottak kényszerből 26 hektár őszi búzát, 89 hektár fénymagot, 123 hektár napraforgót, 170 hektár kukoricát és 39 hektár silónak valót. Kell-e ennél több csapás? Jött a segítség A gyöngyösi járási pártbizottság első titkára, Pethes István megjegyezte: — Megkérdezték tőlünk a párttagok, miért nem intézkedtünk a domoszlói nehézségek láttán? A válaszunk: intézkedtünk. Segítettünk például úgy, hogy kértük a ■környező gazdaságokat, küldjenek gépeket, embereket Domoszlóra. Küldtek is, még a messzebb tájakról is. De abban is segítettünk, hogy a vezetőségbe a megfelelő személyeket megtaláljuk. Most, amikor kiderült, hogy a mi „káderünk” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem igyekeztünk elodázni az intézkedést, mintegy a saját presztízsünk védelmében, hanem a járási pártbizottság felelősei is úgy vélték, mielőbb le kell vonnunk a következtetést. Most lehetne bölcselked- ni és emlegetni, hogy „mindenki lakva válik el” és azt is, hogy a „puding próbája az, hogy megeszik” —, de erre semmi szükség. Közismert, csak a mélyvízben derülhet ki, valaki milyen jó úszó. Hogy ott, mit tud? A parton is más minden. Kudarc? Ha valakinek tetszik ez a szó, ám mondja. A végső összegezés: a járási pártbizottság látta, hogy tennie kell és nem is késlekedett a megfelelő lépéssel. Az ügyben azonban állami vonalon a megyei tanács szakigazgatási osztálya az illetékes. Az Ottaniak sem álltak félre, hogy csupán szemléljék a fejleményeket. Pénz, pénz, pénz Látszólag csak pénzről van szó. Nem is kevésről. Legalább negyvenmillióról. De szerintem a pénz csak másodlagos. A legfőbb tényező ebben az ügyben is az — ember. Mégis lássuk a financiális részt. Kádár Imre, az elnökhelyettes, aki egyben a párt- alapszervezet titkára is, most ő helyettesíti a tennivalókban az elnököt, aki kérte a felmentését a mindennapi munka alól — Csak akkor leszünk képesek talpra állni, ha az adósságaikat alapvetően rendezik a felettes hatóságok. Különben mikorra tudnánk mi a magunk erejéből a többször tízmilliót „kigazdálkodni” úgy, hogy az időszerű és halaszthatatlan kiadásainkra is jusson pénzünk? Drámai feszültségű a kérdés, de az adott helyzetben nagyon is helyén való. Vannak Olyanok is, akik a szanálást emlegetik. — Ha nem tudunk „tiszta lappal” indulni, akkor...? — Megkérdezem: ennek a gazdaságnak nincs ereje ahhoz, hogy eltartsa, pontosabban, jól eltartsa a három község lakosságát? — A volt három tsz egyesülése tény. Ma már egyetlen gazdasággá ért össze a korábbi három. Az adottságaink pedig olyanok, hogy feltétlenül eredményeseknek kell lennünk. — Mi a kulcs ehhez? — Ügy gondolom: megfelelő vezetés, megfelelő üzem- és munkaszervezés, ami szinte önmagában is megköveteli a szükséges munkafegyelmet. Lám, visszakanyarodtunk a pénztől az emberhez. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc Az autók „doktora” Szakmérnöki képzés Űjabb lehetőséget kapnak a mezőgazdasági szakemberek szakmád tudásuk gyarapítására, a legfrissebb tudományos eredmények megismerésére. A MÉM szakoktatási és kutatási főosztálya az agrártudományi, a kertészeti és az erdészeti egyetemeken kétéves szakmérnöki képzést indít 1982. első félévében. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság- tudományi kara környezet- védelmi, növényvédelmi, vadgazdálkodási, genetikai, vízügyi és vállalatgazdasági témakörökben indít évfolyamokat. A Gödöllői Tanárképző Intézet mérnök- és műszaki tanári, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem takairmánygazdállkodásii, a Budapesti Kertészeti Egyetem mag termesztési, a Soproni Erdészeti és Faiipari Egyetem pedig fatermesztési szakmérnökoktatást szervez A felvételi pályázatokat 1982. január 15-ig lehet benyújtani az; egyetemek dékáni hivatalaihoz. C istergés, vijjogás, bú- ^ gás, kattogás — ezek a hangok a hozzá nem értőnek igen keveset mondanak, legfeljebb csak annyit, hogy idegesítőék, bántóak és kellemetlenek. A jó, tapasztalt szakember viszont ezekből a zajokiból állapítja meg a „diagnózist”. — Talán meglepő, de mégis azt kell mondanom, hogy a munkám az orvoséhoz hasonlítható, aki már az ember viselkedéséből következtet a bajra. Áz én „betegeim” a teherautók — mondja Oláh Zoltán autóvillamossági műszerész, a Volán 4. sz. Vállalat egri telepén, — Segédeszközök nélkül, csupán a hangokból tudom, hogy miikor lazulnak meg az elektromos vezetékék, mikor csúsznak el a fogaskerekek és mikor kell csapágyat cserélni. Gyakorlat teszi a mestert — a mondás a mi szakmánkra is nagyon érvényes. Hét év van már mögöttem, és ha innen akarok nyugdíjba menni, sokat, szinte állandóan tanulnom kell. ■Hogyan is kezdődött? Mint általában a fiúk, Zoltán is többnyire autókkal játszott gyerekkorában. Szétszedte majd összekala- pálta őket, később megpró-. bált egyet maga is készíteni. Számára mégis az volt az izgalmas, amikor édesapja hazahozott egy igazit, és megengedte, hogy „inas- kodjon”, ha a kocsi javításra szorult. Az általános iskolát a szakközépiskola, majd a szakmunkásképző követte. Tanulóéveit a . Volánnál töltötte, és ide is tért visz- sza, mint szakmunkás. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy a vállalat többezer dolgozója közül alig 25 évesen elnyerte a kiváló címet, majd 1980-ban a közlekedési és postaügyi miniszter dicséretben részesítette. Nem a nagy szavak embere, nem dicsekvő, túlságosan is szerény. Maga helyett szívesen beszél szűkebb környezetéről, arról a kis közösségről, melynek 1978-tól a KISZ- titkára. — Jól összeszokott társaság a miénk, pedig életkorban különbözünk egymástól. A lelkesedésükkel azonban nincs baj. Az ifjúsági klub- bunk megalakulásáig mi szerveztük az egyes szakmai és politikai vetélkedőket, a névadó, a farsangi és a télapó délutánokat is. És, hogy nem csináltuk rosszul, bizonyítja, hogy az Ikarusz- klub titkárát a mi alap- szervezetünkből választották. A vállalatnál csaknem másfélezer fiatal dolgozik. Gondjaikról nemrégen az ifjúsági parlamenten adtak hangot. A felszólalók között volt Oláh Zoltán is. — Régen készültem rá, és örültem, hogy elmondhattam az újításokkal kapcsolatos problémáinkat. Sókan 'közülük rendszeresen jelentkeznek ötleteikkel; de kedvüket szegd a több hónapos várakozás, míg az elképzelésből a gyakorlatiban is lesz valami. Javasoltuk — és ezzel vezetőink is egyetértettek — hogy a jövőben gyorsabban kell elbírálni a pályamunkákat és segíteni kell mielőbbi megvalósulásukat. A parlamenten szóba kerültek gyesen levő kismamáink is, akikkel a kapcsolatot ezentúl jobban keld tartani, hogy három év elteltével ne kelljen a beilleszkedéssel kezdeniük. A sorkatonai szolgálatot teljesítők érdekében többen elmondták, hogy az ingyenes bérletüket a katonai időre is használhassák. A Volán Tröszt ifjúsági parlamentjén — melyre egyik küldöttként utazom — ha szót kapok, továbbítom majd az egri, a gyöngyösi és a hatvani fiatalok kérését. — A két műszak és a társadalmi munka mellett tanulok a marxista—leninista esti egyetem általános tagozatán. Nem sok idő marad tehát a szórakozásra. Szabad óráimban többnyire otthon „bütykölök”, mivel a lakásban mindig van valami szerelni vadó. Szívesen hallgatok zenét, sokat olvasok, különösen szakirodalmat. Jócskán elment az idő — pillant órájára — indulok, mert otthon valaki már biztosan nagyon türelmetlen. Judit négy hónapos, és a délutánom mindig az övé — majd nevetve hozzáteszi — és ugye, nem illik egy kislányt megvárakoztatni... Szüle Rita
