Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. december 1., kedd Megkezdődött a genfi párbeszéd Julij A. Kvicinszkij nagy­követinek, a szovjet dele­gáció, és Paul Nitze nagy­követnek, az amerikai kül­döttség vezetőjének találko­zójával hétfőn délelőtt Géni­ben kezdetét vette az eu­rópai nukleáris fegyverzetek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalás- sorozat. ★ Paul Henry Nitze nagykö­vet, a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezető­je hétfőn délután rövid nyi­latkozatot olvasott fel a fon­tos eseményre Genf be érke­zett újságírók előtt. Az ame­rikai delegátus ebben be­számolt arról, hogy hétfőn délelőtt a genfi szovjet misszió épületében — első alkalommal — találkozott a szovjet delegáció vezetőjé­vel, Jurij Alexandrovics Kvicinszkij nagykövettel, és 90 perces, szívélyes, tárgy­szerű eszmecserét folytatott vele a soron következő tár­gyalások technikai módoza­tairól. Figyelőmbe véve kormányaik ide vonatkozó ajánlásait, a két nagykövet megállapodott abban, hogy tekintettel a tárgyalások rendkívül fontos és bizal­mas jellegére — azokat zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával folytatják majd. Mint mondotta, „ csakis ab­ban az esetben tudjuk meg­vitatni a bonyolult, bennün­ket elválasztó kérdéseket, és csakis akkor van reményünk azok megoldására, Jja köl­csönösen tiszteletben tartjuk a tárgyalások bizalmas jel­legével kapcsolatos eljárási megállapodásokat”. Az amerikai nagykövet rö­vid nyilatkozatában kitért az amerikai kormánynak a genfi rakétatárgyalásokkal kapcsolatos — a közelmúlt­ban Reagan elnök által is­mertetett — álláspontjára és jelezte, hogy küldöttsége eredményes tárgyalások re­ményével érkezett a Lac Léman partjára. A svájci konferencia-vá­rosban hétfőn este több ha­ladó nőszervezet csendes béketüntetést szervezett, ha­tározott leszerelési intézke­déseket sürgetve. ★ Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter a pá­Szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek hétfőn Genfben az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. Képünkön: a két küldöttségvezető, Paul Nitze (balra) és Julij Kvicinsz­(Népújság telefotó — AP—MTI—KS) kij rizsi Le Figaro munkatársá­nak adott interjújában kije­lentette, hogy az amerikai kormány életbevágóan fon­tosnak tartja a genfi tárgya­lásokat, és, noha azok ne­héznek Ígérkeznek, reméli, hogy olyan eredményre ve­zetnek, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb’ szinten tartsák „ az elrettentő erők egyen­súlyát”. A hadügyminiszter ezzel lényegében elismerte, hogy jelenleg is egyensúly áll fenn, mégis hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is fokozni akarja stratégiai nukleáris ütőere­jét. ★ A Szovjetunió álláspontját összegezi a közepes-hatótá­volságú fegyverek kérdéséről az ismert szovjet politikai kommentátor, Jurij Zsukov a Pravda vasárnapi számá­ban. Megállapítja: a Szov­jetunió azt kívánja, hogy Európa teljes mértékben megszabaduljon a nukleáris fegyver minden fajtájától, s ezt tekinti a valódi „nulla- megoldásnak”. „Most az amerikai felet illeti a szó és tett is. Egész Európa érdeklődéssel várja a genfi tárgyalásokat. Minden­ki látja, a Szovjetunió azzal a szándékkal vesz részt a tárgyalásokon, hogy azokon pozitív eredményeket érjenek el. Vajon mit hoz magával az ameri­kai küldöttség? Ennek a kérdésnek megválaszolására már nem sokáig kell vár­ni” — írja Jurij Zsukov a Pravda vasárnapi számában megjelent cikkében. ★ A genfi szovjet—amerikai tárgyalások azt bizonyítják, hogy az elmúlt időszak fe­szültsége és bizalmatlansága után az Egyesült Államok és a Szovjetunió végre közele­dik egymáshoz, s ez megfe­lelő kompromisszumkészség esetén, a további fegyverke­zést feleslegessé teheti — ál­lapítja meg Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke a Hamburger Morgenpost hétfői számában megjelenő, vasárnap este nyilvánosságra hozott cikké­ben. Brandt értékelése szerint a szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozó és a genfi tárgya­lások megkezdése a szociál- liberális kormány politiká­jának helyességét és az el­lenzéki keresztény uniópár­tok politikájának túlhalá- dottságát bizonyítja. Bár az NSZK nem lesz tárgyalópartner a genfi tár­gyalásokon, de a szociálde- mokratá és a szabaddemok­rata párt a jövőben is min­dent megtesz a Kelet és a Nyugat közötti feszültségek csökkentéséért, az együtt­működés folytatásáért — Ol­vasható Willy Brandt cikké­ben. —( Külpolitikai kommentárunk )— Allen és az omijage KÉTSÉGTELEN, HOGY AZ AJÁNDÉKNAK ÖRÜL AZ EMBER. Általában. Vannak persze kivéte­lek is. Richard Allen, Reagan amerikai elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója például ma már alighanem szeretné örökre feledni azt a pillanatot, amikor janu­árban ezer dollárt átvett a japán „Háziasszonyok barátja” című női lap képviselőjétől. Tokióban olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint a borítékban nem is ezer, hanem tízezer dolláros csekk lapult, annak fejében, hogy Allen kieszközölte a riportot Nancy Reagannal, az elnök feleségével. AHOGY AZ LENNI SZOKOTT, ilyenkor sok egyébre is fény derül. Arra például, hogy a főtanács­adó két karóra elfogadására sem tud elfogadható magyarázatot adni. Annyi bizonyos, hogy egy ara­nyozott és egy ezüst tónusú Seiko is valamiképpen a birtokába került. Ezt a gáláns ajándékot — japánul omajagét — Takasze, a Richard Allen által irányí­tott nemzetközi konzultációs vállalat egykori ügyfele ajánlotta fel, ugyancsak a különleges interjú létre­jöttének honorálására. Állítólag mindkét óra meg­nyerte a tetszését, s miután nem tudott választani közülük, a biztonság kedvéért — megtartotta mind­kettőt. Nos, Allen számára a finoman szólva is megvesz­tegetésnek számító omijagék balul ütöttek ki. Annál is inkább, mert az amerikai igazságügyminisztérium szerteágazó vizsgálata. — a korábbi jelentésekkel el­lentétben — kiterjedt a legfrissebb ügyeken kívül a főtanácsadó korábbi üzleti tevékenységére is. Kide­rült, hogy cége annak idején csillagászati összegeket kapott külföldi partnereitől bizalmas kormányzati in­formációkért. Bár formálisan megvált ettől a cégtől, de máig is hónapról hónapra magas tiszteletdíjat fo­lyósítanak neki — rejtélyes okokból, ki tudja, milyen szolgálatai fejében. RICHARD ALLEN KEZDETBEN JAVÍTHATAT­LAN DERŰLÁTÁSSAL ítélte meg a vizsgálat kime­netelét. Most azonban — úgy tűnik, bizonyos nyo­másra, netán Reagan bíztatására — mégis jobbnak látta, hogy az elnöktől ideiglenes felmentését kérje. Igaz, hivatalosan csak arra kért engedélyt, hogy tá­vol maradhasson irodájától, amíg a vizsgálat véget nem ér, de általában nem sok jót jósolnak neki. Egyelőre James Nance nyugalmazott tengernagy, eddigi helyettese tölti be a főtanácsadó funkcióját, de kérdéses, hogy a szélsőséges kommunistaellenes nézeteiről és sötét üzleteiről ismert Richard Allen visszakerül-e magas tisztségébe? Reagan feltűnő gyorsasággal belenyugodott ideiglenes távolmaradá­sába. Meglehet, végleges távozását sem venné rossz­néven, különös tekintettel a korrupció és a magas állású kormánytisztviselők megvesztegethetősége iránt rendkívül érzékeny amerikai közvéleményre. Gyapay Dénes Orömünnep Teheránban Eredményes a „Jeruzsálembe vezető út BUKAREST A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának Bukarestben tar­tandó ülésére hétfőn délután a román fővárosba érkezett Púja Frigyes külügyminisz­ter. KAIRÓ Tíznapi szünet után hét­főn délelőtt Kan rohan foly­tatták a Szadat egyiptomi el­nök elleni merénylet vád- lottainak perét. A tárgyaláson először a vádlottak tettek tanúvallo­mást. Egy kivételével, mind­egyik ártatlannak vallotta magát. LYNN Tizenhét épület leégett, to­vábbi tíz pedig súlyosan megrongálódott, amikor a Massachusetts állambeli Lynn városában, az ameri­kai cipőgyártás egyik köz­pontjában szombaton tűz­vész pusztított. SAN SALVADOR Mintegy 150 katonát ve­szítettek a Salvadort fegyve­res erők november 11. és 21. között a Cabanas megyében vívott harcok során — kö­zölte a Farribundo Marti nemzeti fellszabadítási front, az FMLN szóvivője San Jó­séban. Örömünnepet tartottak va­sárnap Teheránban abból az alkalomból, hogy az iráni hadsereg visszafoglalta Bus- itaneh városát és — ketté­vágva az ezen a frontszaka­szon állomásozó iraki csa­patokat — elérte az iraki— iráni határt. Mint ismeretes, a Bustaneh elfoglalásáról szóló hírt Bagdad cáfolta. Khomeini ajatoliah, Irán vallási vezetője a győzelem alkalmából üzenetben üdvö­zölte a népet és a hadsereg parancsnokait. Khamenei ajatoliah, Irán elnöke, vala­mint Hosszéin Musszavi mi­niszterelnök az újabb és még nagyobb győzelmekbe vetett hitüket hangsúlyozták. Az iraki határtól 12 kilo­méterre fekvő Bustanehat a teheráni jelentések szerint a „Torogh dhgods”, azaz a „Je­ruzsálembe vezető út" elne­vezésű hadművelet során foglalták vissza a körzetben fekvő hetven faluval együtt. A hadműveletben a hadsereg egységein kívül iszlám gár­disták, a „nincstelenek moz­galma” elnevezésű erők és egyéb félkatonai önkéntes egységek is részt vettek. A Pars iráni hírügynökség je­lentése szerint a déli front­szakaszon 500, egyéb had­színtereken további száz iraki katonát ejtettek fog­lyul. A teheráni rádió azt jelentette, hogy az iráni csa­patok lerombolták a Naysan folyón felállított, hadászati jelentőségű hidat, lehetetlen, né téve egy esetleges iraki ellentámadást. A hadművelet sikere azt jelenti, hogy az irániak el­vágták egymástól a khuzisz- táni front északi és déli ré­szén állomásozó iraki csa­patokat. A frontról érkező híreket azonban más forrás­ból még nem erősítették meg. A hadművelet lélektani jelentősége is igen nagy. A khuzisztán tartomány szék­helyére, Ahwazha vezető út mentén fekvő Bustaneh az iraki határhoz legközelebb eső megszállt város volt. A 14 hónapja tartó háború so­rán kétszer foglalták el az irakiak, és az irániak két­szer szabadították fel. Az iráni katonai vezetés nagy erőket összpontosított már korábban is ebben a térség­ben. Szeptember 27-én az Ahwazba vezető úttól délre az iráni csapatok átlépték a Karun folyót, és visszavonu­lásra késztették az Abadant keletről támadó iraki csapa­tokat. Bagdad annak idején „taktikai jellegű csapatvisz- szavonásról” adott hírt. Az alap a bizalom Mitterrand ALGÍR A francia—algériai kapcso­latoknak a bizalom alapján történő újjáépítésére hívott föl az algíri repülőtéren mondott beszédében Fran­cois Mitterrand. A francia el­nök több minisztere, köztük Claude Cheysson külügymi­niszter társaságában hétfőn délelőtt érkezett meg az észak-afrikai országba, amely húsz évvel ezelőtt szabadí­totta fel magát a francia gyarmati iga alól. Mitter- rand-t, aki kétnapos látoga­Algériában tást tesz Algériában, a repü­lőtéren Bendzsedid Sadü el­nök fogadta. A két államfő megkezdte hivatalos tárgya­lásait. „Bizonyos vagyok benne, hogy országaink túl akarnak jutni azokon az akadályokon és félreértéseken, amelyek túlságosan is hosszú ideig akadályozták a megértést” — jelentette ki repülőtéri beszédében. Mitterrand. „A két ország most új alapra építheti barátságát, és ez az alap a bizalom”. „ Kormányválság Belgiumban Baudouin belga király hétfőn délután felmentette a kormányalakítási megbí­zás alól Willy de Clercq fla- mand liberális párti vezetőt — jelentette be közlemény­ben a királyi palota. Az uralkodó a múlt ked­den adott megbízást liberá­lis-kereszténydemokrata koa­líciós kormány megalakítá­sára Clercq-nek. A vallon kereszténydemokraták azon­ban ellenzik ilyen kormány- koalíció megalakítását és ezért a megbízott miniszter- elnök felkereste a királyt, hogy visszaadja megbízatását. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Az államközi megállapodásokon alapuló hi­vatalos árfolyamok változatlanul az 1981. ok­tóber 20-i közlésnek megfelelően vannak ér­vényben. Valuta (bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1981. december 1-től. Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legmagasabb árf. 100 egys. Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka bankjegy címletek Ft-ban 50 6 386,85 6 781,91 50 3 833,87 4 071,01 5 000 88,81 94,31 1000 463,17 491,81 100 768,68 816,22 Francia frank 500 590,53 627,05 Görög drachma 500 53,43 56,73 Hollandi forint 1000 1 361,64 1 445,86 Japán yen (1000) 10 000 147,39 156,51 Jugoszláv dinár 1 000 76,00 80,70 Kanadai dollár 100 2 815,92 2 990,10 Kuvaiti dinár 10 11 851,25 12 584,31 Norvég korona 100 578,44 614,22 NSZK márka 1 000 1 494,47 1 586,91 Olasz líra (1000) 50 000 27,90 29,62 Osztrák Schilling 1 000 212,27 225,41 Portugál escudo 5 000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5 000 34,84 37,00 Svájci frank 1 000 1 795,53 1 906,59 Svéd korona 100 609,13 646,81 Török líra 1 000 25,65 27,23 USA dollár 100 3 339,68 3 546,26

Next

/
Oldalképek
Tartalom