Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-28 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évfolyam., 279. szám ÁRA: 1981. november 28., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A bizalom is pénz Ne vádoljanak lelki si­várságért ezért a címért. Egy játékról van szó csu­pán, s azt még külön be kellene bizonyítani, hogy a játékban szerzett tapasz­talások igazak lehetnek ak­kor is, amikor komolyra fordul a dolog. Néhány vállalati vezető önvizsgálatáról, játékos próbatételéről hallottam a minap. Egy tudományos intézet készítette a tesztet, s hívta meg hozzá a vál­lalkozó kedvű szakembere­ket. Különböző elképzelt helyzetekben tették próbá­ra döntési képesséküket, mérték össze tudásukat a kísérlet alanyai. Igaz, az eredmény is elképzelt volt csupán, de minden esetben tételesen kimutatták: egy- egy jó ötlet mennyi pénzt hozott a konyhára, vagy ép­penséggel mennyit lehetett veszíteni. Azaz nyereség, vagy veszteség halmozó­dott-e a gazdálkodók kasz- szájába. Szigorú voltáé a bírálat, vagy sem, nem tudni, de végül is több lett a veszte­séges „cég”, mint a nye­reséges. Némelyik azért esett el a nagy pénzektől, mert nem kockáztatott, nem fogott merész vállal­kozásba. Mások éppen meg­gondolatlanságok miatt buktak nagyot. A legtöbb veszteség azonban abból származott, hogy nem bíz­tak a partnereikben, nem használták ki az együttmű­ködés előnyeit. Ugyanis a legtöbb feladat éppen arra vonatkozott, hogy koope­rációban, egymás teljesít­ményeire építve jelentkez­zenek újdonságokkal, szer­vezzék át gazdaságukat. Újra mondom, játék volt az egész. Mégis, mintha kí­sértetiesen hasonlítana ar­ra, amit nem is oly rég gyakran ismételgettünk a vállalati szerződéses fegye­lemről, Hogy „kifelé” böl­csen hallgatnak arról, amit egymással szemben elkövettek, hogy nincs rek­lamáció, ha valamelyik cég nem teljesíti kötelessé­gét, mert aki panaszkodik, csak ront a helyzetén. Egy ilyen önvizsgálat esettanulmánya aztán vilá­gosan kihozza, mennyire természetesnek érzik: nem szabad hinni a másiknak. Mert úgysem teljesíti, amit megígért, mert nem is biz­tos, hogy felkészült rá, hiszen az ő partnerei sem tudják garantálni a pontos­ságot, és így tovább. Sokat beszéltünk már ar­ról, miért fontos a jobb munka- és üzemszervezés. Sok minden történt is; so­rolhatnánk a példákat az üzemekből. Ám, azt sem csak ez a vezetői pszicho­lógiai játék bizonyítja: hat­nak még a régi beidegző­dések. Például a bizalmat­lanság. Hogy kapcsolataik­ban egymás hibáiból élnek a vállalatok, mint a rossz futballcsapatok. Próbáljuk ki, hátha nem is így van ez ma már a va­lóságban. Hiszen a biza­lom is pénz ... Hekeli Sándor Átadták az ország legmagasabb munkahelyét Tegnap délelőtt a posta, a rádió, a televízió, vala­mint a sajtó meghívott kép­viselőinek jelenlétében ünne­pélyesen átadták az új ké­kesi adóállomást, az ország legmagasabban fekvő mun­kahelyén. A posta vezérigaz­gató-helyettese — Valter Fe­renc —t- az átadás előtti saj­tótájékoztatón elmondta, hogy a beruházás elérte cél­ját. Javul ezentúl a tv 1-es műsora programjának véte­li minősége, valamint a 2-es csatorna adásait is jobb mi­nőségben vehetik. Megindult az URH-sávban a rádiómű­sor-szórás, lehetőség nyílt a sokcsatornás távbeszélőrend­szer kiépítésére. A létesít­mény alkalmas az ezredfor­dulóig tervezett 3. televíziós, és a 4. URH sávos rádió­programhoz szükséges tech­nológiai eszközök elhelyezé­sére, továbbá a mikrohullá­mú hálózat jelentős fejlesz­tésére, és a rádió-telefon­szolgálat létrehozására. Fel­adata a nemzetközi televí­ziós műsorcsere, a kékesi, tokaji és miskolci televíziós és URH adóberendezések mű­sorellátása, a körzetben je­lentkező televíziós közvetíté­si igény kielégítése, sok csatornás helyközi és nem­zetközi távbeszélő átvitel. A torony 1013 méter ma­gasan épült, legfelső pontja 1189 méter tengerszint felet­ti magasságban van. Hazánk­ban először itt került fel- használásra toronyépítésnél acélzsalutáblás építési tech­nológia, ami a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat munkáját dicséri. A magas hegy tetején é^ült ál­lomás igen kedvező lehető­séget biztosít a mikrohullá­mú összeköttetések létesíté­sére is. A kékestetői állo­más tagja a mikrohullámú gerinchálózat talán legfon­tosabb vonalának, a Buda­pestet Szovjetunióból, Ro­mániával összekötő kelet­magyarországi mikrohullá­mú láncnak. A Magyar Posta történe­tében először itt alkalmaz­ták az — energiatakarékos­sági intézkedések továbbfej­lesztéseként — a hűtőművek átalakításával a tv-adóbe- rendezések működése közben felszabaduló hulladékhő hasz­nosítását. Ez jelentős ener­giamegtakarítást eredmé­nyez. A sajtótájékoztatót köve­tően Tóth Illés, a posta ve­zérigazgatója mondott ünne­pi beszédet s adta át az új létesítményt rendeltetésé­nek. Az ünnepségen részt vett s kitüntetéseket adott át Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter, vala­mint Vaskó Mihály, a He­ves megyei pártbizottság el­ső titkára, Markovics Ferenc megyei tanácselnök. Ott volt Masakazu Yagyu is, a japán Sumitom Co vezérképvise­lője. Tiszdczky László technikus és Sipos István adókezelő, a televíziós adó mérőműszer-parkjának kezelése közben (Fotó: Perl Márton.) Megkezdődtek a magyar-ciprusi hivatalos tárgyalások Losonczi Pálnak, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pén. teken — felesége társaságá­ban — hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett Szpi- rosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke. A Ciprusi Köztársaság el­nökének és kíséretének fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Losonczi Pál és felesége. Rövid, szívélyes üdvözlés után . a ciprusi ál­lamfő a magyar vezetők tár. saságában gépkocsikba szállt, majd díszmotorosok kísére­tében az ünnepélyes fogad­tatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre hajtatott. A ciprusi és magyar zász­lókkal feldíszített Országház előtti téren felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz. zászlóalja. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelent Lo­sonczi Pál és felesége, Tra­utmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az országgyű­lés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, politikai, gazda­sági, kulturális életünk szá­mos más vezető személyisé­ge. Az ünnepélyes fogadta­táson ott voltak a budapes­ti diplomáciai képviseletek vezetői. Szpirosz Kiprianu és kísé­retének megérkezésekor kürt­szó harsant a téren, majd a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Felcsendült a ciprusi és a magyar him­nusz, majd Szpirosz Kiprianu Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. A vendé­gek ezután gépkocsikba szálltak, s a magyar vezetők társaságában szállásukra hajtattak. Szpirosz Kiprianu és kísé­rete délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A ko­szorúzásnál jelen volt Far­kas Mihály vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancs­nok. A koszorúzást követően az Országház Munkácsy-ter- mébcn megkezdődtek a magyar—ciprusi hivata­los tárgyalások. Loson. czi Pál vezette a magyar tárgyalócsoportot, amelynek tagjai voltak Púja Frigyes külügyminiszter. Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes, és Dobos István hazánk nicosiai nagykövete. A Szpirosz Kiprianu ve­zette ciprusi tárgyalódele­gáció tagja volt Nikosz A. Ro'.andisz külügyminisz­ter, Georgiosz Pelagiasz. a külügyminisztérium főigaz­gatója, Harisz Vovidisz, az elnöki iroda igazgatója és Angelosz M. Angelidesz, a Ciprusi Köztársaság Buda­pestre akkreditált nagykövete. A felek áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, a gazdasági, mű­szaki-és ipari együttműkö­dés eredményeit, fejlesztésé­nek további lehetőségeit. Véleményt cseréltek a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a világ, békét fenyegető fegyverkezé­si verseny megfékezésére, a népek közötti barátság és megértés szellemének erősítésére, s szót váltottak a Földközi-tenger térségében kialakult helyzetről, továb­bá a ciprusi kérdésről. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tá­jékoztatta a testületet az Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Taná­csa Elnökségének elnöke, mi­niszterelnök vezette dél-je­meni párt- és állami kül­döttségnek a közelmúltban hazánkban tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról. Az Elnö­ki Tanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a fe­lek álláspontja a világpoli­tika, ezen belül az arab tér­ség .problémáinak megítélé­sében azonos. A tárgyalások és a látogatás során aláírt, együttműködési és barátsági szerződés elmélyítették szo­lidaritásunkat a dél-jemeni néppel, jól szolgálták a két ország sokoldalú kapcsolatai­nak továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács az államigazgatási eljárás ál­talános szabályairól szóló törvény 1982. január 1-vel történő hatályba léptetésé­ről. A trv. tartalmazza a fo­lyamatban levő ügyek elbí­rálásához szükséges átmene­ti rendelkezéseket, emellett — a jogi szabályozás jobb áttekinthetősége érdekében — jogszabályokat módosí­tott, illetőleg fölöslegessé vá­ló rendelkezéseket helyezett hatályon kívül. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel 1981. de­cember 31-vel megszüntette a Pécsi Tanárképző Főisko­lát. minthogy a pécsi tudo­mányegyetemen — amely e jogszabály értelmében fel­vette Janus Pannonius ne­vét — tanárképző kar léte­sül, az általános és közép­iskolai oktatásra egyaránt képesített szaktanárok kép­zésére. Igazságszolgáltatási szerve­zeti és személyi kérdésekben döntött ezután az Elnöki Tanács. A Mezőcsáti Járás- bíróság és a Mezőcsáti Járá­si Ügyészség székhelyét — a korábbi államigazgatási te­rületszervezési intézkedések­kel összhangban — áthelyez­te Leninvárosba és elnevezé­süket ennek megfelelően megváltoztatta; a budai ke­rületi bíróságok összevoná­sával létrehozta a Budai Központi Kerületi Bíróságot és megállapitotta illetékessé­gi területét; továbbá bírá­kat választott meg és men­tett fel. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügye­ket tárgyalt. (MTI) Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteki ülé­sén megtárgyalta a vállalati munkaerő-gazdálkodás és a termékszerkezet-váltás kap­csolatának vizsgálatáról ké­szült összefoglaló jelentést. Az ellenőrzés szerint a ter­mékszerkezet, néhány kivé­teltől eltekintve "csak sze­rény mértékben módosult. A kis változtatások természete­sen nem igényeltek nagyobb munkaerő-átcsoportosításo­kat. Ugyanakkor az adott munkaerő racionálisabb felhasználására sem hoztak olyan intézkedéseket, hogy azok érzékelhető hatást gya­koroltak volna a termékszer­kezetre. A KNEB a vizsgá­lat anyagát, az abban fog­lalt javaslatokkal együtt, a kormány elé terjeszti. A népi ellenőrzés 1979-ben és 1980-ban megvizsgálta a növekvő létszámú gyermek­korosztályok általános isko­lai elhelyezését, az oktató­nevelő munka szociális fel­tételeit. A kormány több ha­tározatot hozott e vizsgála­tok javaslatai alapján is. Ezek végrehajtásáról tájé­kozódott idén a KNEB. Meg­állapította, hogy — az ille­tékes központi és helyi szer­vek intézkedéseinek köszön­hetően — a növekvő tanu­lólétszám ellenére általában nem romlottak az általános iskolai oktatás feltételei. A Rima mentén nem váratlan a bejelentés, hogy Egerfarmos és Mezőszemere rövidesen „frigyre lép”. Gyóni Gyula és Szabó Sándor járt „háztűznézőben” a két községben. Ri­portjuk az 5. oldalon található

Next

/
Oldalképek
Tartalom