Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
2. NÉPJSÁG, 1981. november 25., szerda Brezsnyev bonni látogatásának második napja Scmidt állásfoglalása - Sajtóértekezlet - Találkozások politikusokkal - Tervezetten kívüli megbeszélés Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt megbeszéléseik második fordulója idején a Gymnichi-kastélyban (Népújság-telefotó — AP—MTI—KS) „A Szovjetunió minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy kész csökkenteni közép-hatótávolságú rakétáit” — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár a nyugatnémet televízióban, nem sokkal Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjének elhangzása után. — A Szovjetunió javaslatait és feltételeit alaposabban meg kell vizsgálni — mondta Schmidt, ezúttal is megismételve, hogy többet szeretne, mint a szovjet rakéták visszavonását az Ura- lon túlra. — A legfontosabb azonban az, hogy a nyilvános állásfoglalások után most komoly1 tárgyalások kezdődnek Genfben a két nagyhatalom között — húzta alá első állásfoglalásában a nyugatnémet kormányfő. A nyugatnémet kancellár kedden, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának ülésén kijelentette: Leonyid Brezsnyev szovjet államfővel folytatott tárgyalásai során meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokkal tartandó leszerelési tárgyalásokon „szakaszos megoldásra törekszik”, amellyel az NSZK kormánya is egyetért. Mint Knut Terjung, az SPD parlamenti csoportjának szóvivője elmondotta, a kancellár meggyőződött arról, hogy a szovjet vezetés kész a kompromisszumra. „Semmi kétség nem férhet Moszkvának ahhoz a komoly szándékához, hogy jelentős csökkentés történjék a közepes hatótávolságú fegyverek területén” — idézte a szóvivő Schmidtet. Ha megállapodás születik a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének kölcsönös leállítására vonatkozó szovjet javaslatról, akkor a Szovjetunió jóakarata jeleként — mintegy előlegként — kész egyoldalúan csökkenteni európai közép-hatótávolságú hordozóeszközeit, s akkor közelebb lehet jutni ahhoz az alacsonyabb szinthez, melyről a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon kell megegyezni. Ez a kibővített szovjet moratórium- javaslat lényege — jelentette ki a szovjet és a nyugatnémet szóvivő közös, kedd délelőtti, bonni sajtó- értekezletén Leonyid Zam- jatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, a szovjet küldöttség szóvivője. A Szovjetunió célja az, hogy a nyugati hatalmakkal együtt olyan megoldást találjon, ami csökkenti Európában a nukleáris katasztrófa veszélyét. Ez nem puszta jelszó — hangoztatta Zamjatyin. Ami* most Bonnban történik, az része ennek .a folyamatnak, a megoldás közös keresésének. Zamjatyin vitába szállt az olyan beállítással; ami szerint a Szovjetunió „nem érti Reagan elnök új javaslatainak lényegét”. Emlékeztetett Leonyid Brezsnyev megállapítására: ezek a tervek minden eddiginél nagyobb veszélyt hoznak Európára. A nyugatnémet parlament négy pártjának vezetőivel találkozott kedden délelőtt szálláshelyén, a Gymnichi-kastélyban a hivatalos látogatáson Bonnban . tartózkodó Leonyid Brezsnyev. Elsőnek a Szabaddemokrata Párt elnökét, Hans-Diet- rich Genschert fogadta, akit elkísért a párt parlamenti csoportjának elnöke, Wolf- gang Mischnick is. Ezt követően Helmut Kohl, a Kereszténydemokrata Unió. elnöke, majd Franz-Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke kereste fel az SZKP KB főtitkárát. Végül megbeszélésre került sor a Német Szociáldemokrata Párt elnökével, Willy Brandttal, akit elkísért az SPD elnökhelyettese, Hans-Jürgen Wischnewski és a párt elnökségének tagja, Egon Bahr is. A találkozókon részt vett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is. Mind a négy találkozón a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdése volt a központi téma. Mint Willy Brandt a megbeszélést követően elmondot. ta, mindkét részről megnyilvánult az a törekvés, hogy a megegyezés érdekében konstruktiv tárgyalásokat folytassanak. Az SPD elnöke, aki ez év nya_ rán Moszkvában találkozott Leonyid Brezsnyevvel, úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió is „lehetséges tárgyald" lási célnak tartja a „nullamegoldást”. Mint az SZKP KB főtitkára elmondotta, a szovjet álláspont kidolgozásánál figyelembe vették az 1981 nyarán Moszkvában megvitatott ' elképzeléseket, — jelentette ki Brandt. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev hétfőn este részletesen kifejtette, mit tekint a Szovjetunió „nullamegoldásnak”: az európai célokra irányuló nukleáris fegyverek kölcsönös és teljes felszámo. lását. Brandt rámutatott: „Az SZKP KB főtitkára által kifejtett elgondolások konstruktív elemei elősegíthetik ezt a folyamatot”. „Fontos, hogy a felek mindegyike közeledjék a másik. hoz” — mondotta Brandt. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden késő délután látogatást tett Karl Carstens nyugatnémet szövetségi elnöknél. A találkozón részt vett Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev szovjetunióbeli látogatásra hívta meg a nyu_ gatnémet államfőt. Ezt követően megkezdődött Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt zárómegbeszélése, amelyen részt vettek a két küldöttség tagjai. A tárgyalásról a késő esti órákban tartottak sajtótájékoztatót. Leonyid Brezsnyev kedden Bonnban fogadta az NSZK pártjainak vezetőit. A képen: (balról) Genscher külügyminiszter, a szabaddemokraták képviselője, középen Gromiko szovjet külügyminiszter (Népújság-telefotó — AP—MTI—KS) Elszabadult Aszó olajfúrótornyok LONDON: Elszabadult rögzítősodronyairól egy norvég úszó olajfúrótorony kedden, a kora reggeli órákban, a viharos Északi-tengeren. A baleset, amely a skóciai Aberdeen kikötőjétől 300 kilométernyire történt, 112 olajmunkás életét fenyegeti. Az olajfúrót egy másik, 82 tagú legénységgel dolgozó, ugyancsak úszó olajfúrótorony felé sodorta nagy sebességgel1 a tengerár, és a két óriási alkotmány 80 méterre meg is közelítette egymást. A két fúrótorony katasztrófával fenyegető ösz- szeütközését az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni azáltal, hogy egy hajónak végül is sikerült vontatókötélre vennie a 12 méteres hullámokon hánykolódó fúrótornyok egyikét. Legfrissebb jelentések szerint körülbelül ugyanebben az időpontban baleset ért egy harmadik, ezúttal angol olajfúrótornyot is, fedélzetén 70 brit dolgozóval. A rögzítőköteleitől elszabadult toronyhoz két brit mentő- helikoptert indítottak útnak. Hírügynökségek emlékeztetnek rá, hogy tavaly márciusban az Északi-tengernek ugyanezen a részén felborult egy norvég olajfúrótorony, s a balesetnek akkor 123 áldozata volt. BRÜSSZEL: Baudouin király kedden Willy de Clerq flamand liberális pártelnököt bízta meg kormányalakítással. A flamand liberális politikus — kiszivárgott értesülések szerint — jobbközép koalíció megalakítására tett javaslatot az uralkodónak. Willy de Clerq 54 éves, több ízben töltött már be fontos tisztséget a kormányban, volt miniszjerelnök-helyet- tes és pénzügyminiszter. KUWAIT: A kuwaiti fővárosban találkozott Ali Nasszer Mohammed dél-jemeni és Ali Abdullah Szaleh ezredes, észak-jemeni államfő. A megbeszélésen, amelyre ,a kuwaiti uralkodó, Dzsaber al-Ahmed al-Dzsáber al- Szabah emír közvetítésével került sor, két ország kapcsolatait, valamint a Fezben sorra kerülő arab csúcsértekezlet fontosabb kérdéseit vitatták meg. SZÓFIA: Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke Tódor Zsivkovnak, a Bolgár Államtanács elnökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába érkezett. Kiprianu mostani látogatásának jelentőségét kétségkívül növeli az a tény, hogy személyében első alkalommal látogat ciprusi államfő Bulgáriáiba, első ízben kerül sor a két állam vezetői közötti legfelsőbb szintű tárgyalásra. MOSZKVA: Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára és Iván Kapitonov, az SZKP KB titkára kedden Moszkvában találkozott a Magyar Szocialista Munkáspártnak az SZKP KB meghívása alapján látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó küldöttségével, amelynek vezetője Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. —( Külpolitikai kommentárunk ~)— Római párbeszéd ROMA POLITIKAI BOSZORKÁNYKONYHÁINAK EGYIKE — ha nem a legfontosabb —a Montecitorio- palota, a parlament épülete. Kormányok sorsa, politikusok karrierje dől el süppedő szőnyegekkel borított folyosóin, tágas társalgóinak félreeső sarkaiban. Egyszersmind az olasz politika sorsfordulóihoz vezető .Útjai is innen indulnak ki, rosszmájúak szerint nem is annyira a képviselőház tárgyalóterméből, sokkalta inkább a honatyák dolgozószobáinak félhomályából. Kedden fontos eszmecserére került sor ismét a Montecitorio falai között. Enrico Berlinguer, az OKP és Flaminio Piccoli, a kereszténydemokraták főtitkára, folytatott megbeszélést. A találkozót a kereszténydemokraták kérték. TÖBB MINT KÉT ÉVE szünetel a közvetlen kapcsolat a két párt között. Biztatónak tűnt az az együttműködés, amely még Aldo Moro idején, a kommunisták és a kereszténydemokraták között kibontakozott. Igaz, az OKP-t akkor is kívülrekesztették a kormányzat sáncain, de — képviselőinek tartózkodó szavazata révén — kívülről támogatta a kabinetet, ami egyszersmind nagyobb felelősségvállalást is jelentett az ország problémáinak megoldásában. Moro elrablása, majd meggyilkolása után, á többség föloszlott, s a kereszténydemokraták körében ismét a jobbszárny kerekedett, fölül. A párbeszéd, vagyis a katolikusokat tömörítő kereszténydemokrácia és a kommunisták közötti cselekvő együttműködés megfeneklett. Most — római megfigyelők szerint — a kényszer- helyzet miatt kezdeményezte Piccoli a keddi tárgyalást. Minden józan politikai erő rádöbbent Itáliában, hogy a kormányzás hatékonyabbá tétele nélkül az ország válságos állapota állandósul. A két főtitkár ezért az alkotmány esetleges módosításáról kezdett eszmecserét. Tekintettel a témára, meglehet, tágabban értelmezik majd a napirendet, s más, fontos kérdésekben is megpróbálják tisztázni az álláspontokat. Annál is inkább, mert a Spadolini vezette koalíció egyre nagyobb akadályokkal találja szemben magát. A miniszterelnök szeretné 15 százalék alá szorítani az inflációs rátát, de a szakszervezetek változatlanul elutasítják azt a megoldást, hogy minden terhet a dolgozókra hárítsanak. KÉTSÉGTELEN, hogy újabb kormányválság kirobbantásában sem a kommunisták, sem a keresztény- demokraták nem érdekeltek. Annál inkább — valamennyi más olasz párttal egyetemben — a hatékonyabb-kormányzás feltételeinek megteremtésében. A két főtitkár találkozója ehhez kíván hozzájárulni. Megalapozott reményeket azonban csak a párbeszéd , folytatása ébresztene! Ehhez azonban még túlontúl távoliak az álláspontok. Gyapay Dénes Ciprus és hazánk A Ciprusi Köztársaság a Földközi-tenger keleti medencéjében valamivel több mint 9200 négyzetkilométeren fekvő szigetország, amelynek görög és török szektoraiban összesen 690 ezer ember él. Ciprus legnagyobb problémája a megosztottság, amely 1974 júliusában, a török katonai beavatkozás nyomán, területe csaknem 40 százalékának török katonai megszállás alá kerülésével alakult ki. Annak idején mintegy 200 ezer görög cipriótát üldöztek el lakóhelyéről. A helyzet megnyugvása után Cipruson megkezdődött az iparosodás, s a kedvező exportlehetőségek kihasználása, a turizmus kibontakozása, mindez a szigetországban általános fellendülést hozott. Ciprus jelenleg is a Brit Nemzetközösség, az Európa. Tanács tagja, s a Közös Piac társult állama. 1974 óta a ciprusi kérdés csaknem minden évben szerepelt az ENSZ-közgyűlés napirendjén. Ennek megfelelően születtek ENSZ-határozatok is, amelyek elítélik a török beavatkozást és az önálló török állam kikiáltását. Szorgalmazzák a török csapatok kivonását és a bonyolult ciprusi kérdés tárgyalásos rendezését. A szocialista országok támogatják Ciprus függetlenségét, szuverenitását, területi egységét, el nem kötelezett külpolitikáját, ellenzik a sziget két hatalmi szférára osztását, a külföldi katonai beavatkozást és a külföldi katonai erők jelenlétét a szigeten. Síkraszállnak a ciprusi kérdésnek az ENSZ égisze alatt, békés úton történő olyan rendezéséért, amely szem előtt tartja mindkét népközösség érdekeit. Jelenleg a szigetország exportjának 49 százaléka az arab országokba és 6 százaléka a KGST-országokba irányul. Importjának 7,5 százaléka érkezik a szociálista országokból. Hazánk és Ciprus kereskedelmi -kapcsolatai különösen az utóbbi esztendőkben kezdtek dinamikusan fejlődni. A múlt évben 5,8 millió dollár értékű árut exportáltunk a szigetországba, s 1 700 000 dollár értékű narancs, borféle és dísznövény érkezett Magyarországra. Exportunk főleg acéláru, alumínium- és vegyipari termék, továbbá élelmiszeripari áru. Gazdasági kapcsolataink bővítésére mindkét oldalon még bőséges lehetőségek vannak. A múlt év májusában aláírták a két ország közötti hosszú lejáratú gazdasági, műszaki és ipari együttműködési megállapodást. 1979 októberében Ciprus kereskedelmi és iparügyi minisztere Budapestre látogatott, s magyar partnerével aláírták az új kereskedelmi megállapodást, amely 1980. január 1-től hazánk és Ciprus között az áruszállításra szabad devizában történő fizetést tesz lehetővé. Működik már egy magyar—ciprusi közös vállalat is, Monde néven, amely növénytermesztéssel foglalkozik. A Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság politikai kapcsolatai jók. A diplomáciai kapcsolatokat 1960-ban, közvetlenül a Ciprusi Köztársaság megalakulása után létesítettük egymással. 1970-ben Nicosiában magyar kereskedelmi kirendeltség nyitotta meg kapuit. A két ország' közéleti személyiségei több ízben kölcsönös látogatáson találkoztak. 1966-ban a magyar md_ niszterelnök látogatott el — közel- és távol-keleti körútja során — Nicosiába.* Tavaly, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke afrikai országokba utazott, találkozott és rövid megbeszélést folytatott a Larnacai' repülőtéren Kiprianu ciprusi elnökkel. Púja Frigyes vendégeként N. Rolandisz ciprusi külügyminiszter ez év májusában hazánkban járt. Kulturális kapcsolataink fejlesztésére is törekszünk, s többek között hosszú évek óta érkeznek magyar egyetemekre ciprusi fiatalok. Ciprus kapcsolatai kiegyensúlyozottan fejlődnek a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A ciprusi diplomácia erőfeszítéseket tesz az arab országokkal való kapcsolatainak fejlesztésére is. A szigetország pozitív nemzetközi tevékenységet fejt ki az el nem kötelezettek mozgalmában. Nemzetközi síkon a köztársaság a problémák megoldásában az erőszak alkalmazása ellen foglal állást. Fellép a fegyverkezési hajsza ellen, síkraszáll a leszerelés 'ügye mellett. Az enyhülés híve, s határozottan elítélte a középhatósugarú rakéták európai telepítésére irányuló NATO-terve- ket, amelyek növelik a háború kirobbantásánaik veszélyét. (MTI)
