Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 25., szerda 3. Amikor az autóút elérte a jugoszláv tengerpartot, és közvetlenül alattunk, a ko­csi kerekei mellett százmé­teres mélység tátongott, a gyönyörű látványon túl még egy dolog döbbentett meg: nem volt korlát! Szinte se­hol! Egy-egy túlságosan szűk kanyar kezdetére, jelzéssze­rűen, tettek ugyan egy öt­tíz méteres darabot, de azon túl: a semmi. Viszont, — időről időre — feltűntek . a mélybe zuhant kocsik ron­csai. Mintegy mementóként: aki nem tud megbirkózni a ráruházott felelősséggel, a bizalommal, amely feltéte­lezte róla, hogy tud vezetni — hát az bizony szemléltető példává vált. Tényleg kevés volt a roncs; de volt. Mindezt annak kapcsán gondoltam át újra, hogy a mi szerpentinjeinket, útjain­kat viszont bőséggel ellát­ták a bivalyerős vaskorlát­tal. Sokszor nem is csak egyetlen fehér csík követi az út hajladozását. Pedig kevés a hely, ahol az utat szegé­lyező rudas erdő meg ne fogná a lezuhanni „szándé­kozót”, így a dupla lemez­korlát túlzott bőkezűségnek tűnik. Nehezen tudnám szám­szerűsíteni, hogy hány mé­ternyi kettős korlát értéke érne fel azzal az autóéval, amelyet szolgálati ideje alatt megóv a tönkremeneteltől — nem is fontos talán. Ám a fölösleges korlát nemcsak gazdasági kérdés lehet. Mint ahogy nem is mindig jelentkezik a maga tárgyiasságában. Hiszen: maga a gondolat is korlát, amely felállítja a korlátot; és szinte meg sem kérdőjelezhető. Mert ad egy bizonyos védettséget; és mert csak annak áll útjában, aki már nem is az úton jár. Lé­te első ránézésre tehát nem kifogásolható. Bármibe is kerül, védi a vezetőt egy lehetséges veszély esetén, visszatérítve őt arra az út­ra, amelyet már elhagyni készült. Idővel azonban a vezetőben is tudatosul mind­ez: reflexeibe, cselekvési automatizmusaiba épül bele a korlát biztonságérzete: me­hetsz! A rend megóv majd a veszélytől! Csakhogy e fölösleges kor­látok ma nagyon sokba ke­rülnek! Annyira sokba, hogy a most épülő új utakon már nemigen fog rájuk kerülni pénz. Sőt, rájöttünk: a kor­lát megspórolt árából vala­mivel több út is épülhet­ne. .. ha vállaljuk, hogy már korlát nélkül is az úton ma­radunk, és ha biztos, hogy az esetleges balesetek követ­kezménye — a kisebb rossz lesz. Már körvonalazódnak az új, a csak jelzésszerű korlá­tokkal készülő utak. Nem biztos, hogy nyílegyenesek lesznek: a'főút mellett, át­menetileg —, néha bizony szükségből —, alsóbbrendű sávok is épülnek — és ezek­nek már a puszta bejárata is nyílás az eddigi korláto­kon. .. Húszezer kisbolt, ven­déglő — amely csak teher­tétel volt az állami kereske­delem nagyobb léptékekhez igazított szervezetén —, most egyéni kezelésbe került. Az állami szervezésben ne­hezen üzemeltethető kisebb campingek magántulajdon­ban való létrehozásáról már példákat is tudunk. Az át­meneti bölcsőde-, óvodahiá­nyon „maszek” kisdedóvók segíthetnek. Magánüzemelte­tésbe adott termelőszövetke­zeti ágazatról is tudunk im­már. Üj lehetőségek nyíltak a bedolgozók, a műszak után fusizók számára is, mintegy „háztáji gazdaságaként” a nagyipari munkásnak. Egy­szóval: most ledőlt egy sor olyan korlát, hozzávetőleg 200 ezer ember számára, amelyet inkább csak vala­miféle gondolati megszokás — a korlát érzete — tartott a helyén, és nem az élet- szükséglet, nem a szükséges­ség. Az új út nagyobb lehető­ségeket kínál — nagyobb felelősséget kér. Perspektí­vát ad,' nagyobbat az eddi­ginél, a boldogulni, áldoza­tok árán is akaró egyéni em­ber számára. És nehezen felmérhető tartalék energiá­kat szabadít fel ugyanabban az egyéni emberben, aki — a társadalom tagja. A kör­nyező baráti országok hasz­nos tapasztalatai miért ne kerülhetnének be a mi hét­köznapjainkba is? Célok­ként: olyan célokként, ame­lyek csak egyéni kezdemé­nyezőkészséggel, új ötletek­kel érhetők el. Olyan fizikai, szellemi pluszmunkával, amelyek előre nehezen ter­vezhetők, — aminthogy egyelőre nem ismertek még. És főként: nem is korlátoz­hatók pontosan. De az út nem is a korlát­tól az, ami. Kőhidi Imre Gondok és tervek Mátraderecskén Két év múltán az egri járási párt-végrehajtóbizott­ság a napokban újra napi­rendre tűzte az Észak-ma­gyarországi Tégla, és Cse­répipari Vállalat mátrade- recskei gyárának termelé­sét, az értékesítés gondjait és javaslatokat tett a to­vábbi feladatokra. A gyár meghatározó sze­repet tölt be Borsod, Nóg- rád és Heves megye építő­anyagokkal történő ellátásá­ban.«-A múlt évben a nehéz­ségek ellenére is teljesítették gazdasági feladataikat, míg az idei esztendő célkitűzéseit már nem tudják maradékta­lanul végrehajtani. A járási párt-végrehaj­tóbizottsági ülésen megtár­gyalt és elfogadott jelen­tésből többek között kitű­nik, hogy az 1981-es trösz­ti, vállalati és gyári terve­ket nem hangolták kellően össze. Mint utólag kiderült, a nagyvállalat túl magasra tet­te a „mércét”, s nem a de- recskeieken múlott, hogy már az első negyedévben sem tudták teljesíteni az ez idő­re szóló feladatokat. A min­denáron való bizonyítás vé­gül is szervezetlenséghez ve­zetett a gyárban. Sok volt (Fotó: Szabó Sándor) Alig egy hete, a NEB vá. rosii bizottságának ülésén, dr. Galambos Eszter társasá­gában vette át a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kitüntető plakettjét Víg Já­nos, vasúti nyugdíjas. A szép elismerés csaknem húsz esztendő társadalmi munká­jának szól, és szinte aktahe­gyek mögül késztet fölvil­lantani Hatvan egyik meg­becsült, korábban a szakszer­vezeti mozgalomból is részt vállaló - munkásemberének aromását. Amíg dolgozott, hétköznapi tennivalói szinte predesztinálták arra. hogy a népi ellenőrök társadalmi feladatát magára vállalja. A számviteli szakértő vezetője volt. Rákoskeresztúrtól Üj- szászig felelvén csaknem ezer vasutas ellátásáért, az állomások gazdálkodási rendjéért. És amit végzett, azt ugyancsak hozzáértő mó­pi üzemeltetés. Nem kis gon­dot jelentett és jelent ma is a különböző építőanyagok felhalmozódása is. Az így felgyülemlett készletet a tröszt úgy próbálta csökken­teni, hogy az egyébként el­ső osztályú cserepeket 30 százalékos engedménnyel árusította. Ennek eredmé­nyeként rövid idő alatt ki­ürült a „raktár”. Az „Alfa” tégla azonban továbbra is gondot okoz. Nagy mennyi­ség áll a gyár udvarán a pusztulásnak, íaz időjárás vi­szontagságainak kitéve. A szervezést és az érté­kesítést megnehezíti az új és a régi, a modern és az el­avult termelőberendezéseken előállított termékek széles skálája. Jelenleg kilenc pro­filt készítenek, és újabb ter­mékcsaládokon kísérleteznek. Az évekkel ezelőtt leg­jobbnak kihirdetett „Alfa” falazótégla típust felülmúl­ja majd — kiváló hőszige­telő adottsága miatt — az „Uniform” tégla, amely ed­dig — igaz, laboratóriumi körülmények között vizs­gálva — tökéletesen meg­felelt a mai energiataka­rékos követelményeknek. Arckép, NEB-dossziékkal dón tette. Különben nem tüntetik ki 1978-ban a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tával ... — Az én népi ellenőrkö­désem egyébként sokat se­gített abban, hogy fő fog­lalkozásomnak, hivatásom­nak is mind jobban megfe­leljenek. Hiszen a vizsgála­tok tapasztalata úgy csapó­dott le, hogy általában bele kellett pillantanom egy-egy vállalat, intézmény számvi­teli dolgaiba, tehát szélese­dett a látóköröm, a jó és rossz friss ismérveit beépít­hettem vasúti tennivalóim ellátásának rendjébe — mondja Víg János, aki nyug­díjas éveit feleségével, öz­vegy anyósával éli Kölcsey utcai családi házukban. — Különben hadd mondjam el, hogy a NEB leggyakoribb gondját-baját a bérügyek­ből származó panaszok ki­vizsgálása jelenti. Hajdan az én első népi ellenőri akcióm is ilyen ügyben szólított Nagygombosra, az állami gazdaságba. Ha jól emlék­szem, sikerrel, közmegelé­gedésre rendeztük a dolgot. A nagyobb jelentőségű, ösz- szetettebb munkák ezután következtek. És bizony nem mindiig vették jónéven a kü­lönböző vizsgált területek szakvezetői. Egy időben igen alacsony színvonalú volt a hatvani szolgáltatás, külö­nösképpen a Gelkát kárhoz­tatták. Rossz minőségű mun­kát végez. Milyen okból? Helytelenül alakult náluk a Az elmúlt években igen sokat panaszkodtak a vásár­lók a cserepek minőségére. A hornyos cserép — az or­szágban csak Derecskén ké­szítik — minőségének javí­tása érdekében új présgépet és levágóautomatát kap a gyár. A régi technológia, a korszerűtlen eszközök egye­lőre gátlói az úgynevezett sajtolt cserép gyártásának. Marad a jelenlegi, a szalag­cserép és vigasz az építők­nek, hogy a derecskeiek ha­marosan megkezdik az „ikerfüles” cserepek előállítá­sát is. A modern berendezések természetesen gondos és tervszerű karbantartást igé­nyelnek, amelynek személyi feltételei adottak. Mégis gyakori a műszakkiesés, amit legtöbbször a külföldi és a hazai alkatrészek hiánya okoz. A kényszerszünetek a gyár nyereségére igen rossz hatást gyakorolnak. Az ered­mények ingadozásához az is hozzájárult, hogy — nem kis befektetéssel — olajtüzelés­re tértek át. Tervezik, hogy 1983-ban a nagyon költséges olajfűtést gáztüzelésre cseré­lik fel. A járási párt-végrehajtó­bizottság ülésén foglalkoz­bérezés. Arra ösztönözte a szerelőiket, hogy hajszolják a munkát, persze elkapkod­va, sok hibával. Mi akkor megtettük a javaslatunkat, és tudtommal megváltozott azóta a helyzet. A Népi Ellenőri Bizottsá­gokra gyakran hárul olyan jellegű feladat, amely az emberek magánéletével függ össze. — Igen, tavaly azt szem­revételeztük többi között, hogy a családi otthonok épít­tetői mennyire vannak, ki­téve a kereskedelem, a kis­ipar kénye-kedvénék. Hogy mi volt a feltűnő? Kérem, ahány helyen megfordul­tunk, annyi ellenséges pil­lantás, annyi ellenséges ház_ tulajdonos. Akik az istennek sem akarták megérteni, hogy nem a pénzük után kuta­tunk, hanem éppen olyan összegző számadásra készü­lünk, ami majdan elősegíti az anyagszükséglet és a tisz­tességesen elvégzett munka biztonságát. Igaz, vizsgála­tunk őket már nem érinti, de a jövendő szempontjából közhasznú! Márpedig ne­künk ez az elsődleges cé­lunk, rendeltetésünk. A köz­jót szolgálni még az egyén esetében is. A helyi általá­nos iskolák berkeiben koráb­ban végzett vizsgálódás ez­zel szemben egészen más természetű volt. A gyerme­kek által végzett mezőgaz. dasági munka értéke után jártunk. Hol, mire fordít­ják? Az egyik intézetben tak a jövő feladataival is. Elsősorban azzal, hogy a gyár területén felhalmozott készleteket korszerűbben kell tárolniuk és jobban meg kell szervezniük a vasúti szállításokat. A műszakkiesések elkerü­lése érdekében ügyelniük kell a berendezések üzembizton­ságára. A derecskéi tégla­gyárban január elsejétől tér­nek át az ötnapos munka­hétre, amely gondosabb, kö­rültekintőbb szervezéssel jár­hat csak eredménnyel. Az idei termelési számok, ha a nagyvállalati tervektől el is maradnak, igazolják, hogy az építőanyagok iránti keresletnek eleget tudnak tenni — nemcsak mennyi­ségben, hanem minőségben is. * ' Az üzem dolgozóit, társa­dalmi és gazdasági vezetőit a járási párt-végrehajtóbi­zottság képesnek tartja a feladatok elvégzésére. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a meglevő lehetőségek­kel ésszerűen tudjanak élni, s a kül- és a belföldi pia­cok igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak. Szüle Rita sajnálatos konzekvenciákra jutottunk, de a gyors be­avatkozás, véleményem sze­rint, használt a város köz­hangulatának — szövi to­vább csöndes meditációját Víg János. Aztán személyük, munká­juk megbecsülésére terelődik közöittünk a szó. — Hogy a közvélemény mennyire taksál bennünket? Többször fölmerült bennem ez a kérdés. És ilyenkor mindig az a barátom ju­tott az eszembe, aki meg­kérdezte tőlem: „Te, Tan. esi, aztán mit kapsz ezért a szimatolásért, merthogy Krisztus koporsóját sem őriz­ték ingyen...” Hát van ilyen vélemény, ilyen fel­fogás velünk szemben, noha köztudott, hogy semmiféle juttatást nem kapnak az el­lenőrök. Legfeljebb az úti­költséget, napidíjat kiszállás esetén. Szerencsére a józan többség azt látja bennünk, amire hivatottak vagyunk. Ez pedig a közélet, a közer­kölcs tisztaságának, a társa' dalom és a népgazdaság ér. dekeinek személyválogatás nélküli szolgálata. Ugyanek­kor nem mindenáron bűnke­resés, nem a fonákságok ki­teregetése a mi elsődleges dolgunk. És az igazi népi el­lenőr nem a szennyesnek örül, hanem, annak, ha ba­jokat előz meg, vagy elgon­dolásaival egy-egy probléma megoldásához nyit tiszta utat... Moldvay Győző például a túlóra, a vasárna­Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Időben segítettek.•• Milyen gondok, problé­mák foglalkoztatják az Áfor füzesabonyi elosztótelepe sa­játos helyzetben lévő párt alapszervezetét? S mitől is vannak sajátos helyzetben a füzesabonyi kommunisták? Gondjaikról, problémáik­ról, eredményeikről a nem­régiben lezajlott beszámoló taggyűlésükön hallhattunk. S sajátos helyzetükre is a helyszínen derült fény. Egy 107 dolgozót foglalkoztató munkahelyen ugyanis szo­katlanul kis létszámú alap­szervezet tevékenykedik. Mindössze kilencen vannak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy munkájukat a kisebb­ség eleve hátrányos helyzete jellemzi. Tudják, hogy pon­tosan emiatt megsokszorozó­dik tevékenységük jelentő­sége. Szabó Sándor párttit­kár olyan részletes, min­denre kiterjedő beszámoló­val készül erre a taggyűlés­re, hogy bizony nehéz hely­zetben voltak a tagok, ami­kor a felszólalásokra, kiegé­szítésekre került sor. A mai bonyolult gazdasági helyzet­hez igazodva, a beszámoló nagy része az e téren kifej­tett munkával, annak meg­oldott, s megoldásra váró feladataival foglalkozott. Né­hány tételt olyan alaposság­gal ismertetve, hogy már­már termelési tanácskozáson érezhették magukat a részt­vevők. Inkább szóljunk most mé­gis arról, a problémájukról, amin politikai érzékenysé­güknek köszönhetően igen rövid idő. alatt sikerült úr­rá lenniük. Az történt ugyan­is, hogy a telepen működő KlSZ-szervezet munkája 1981-ben feltűnően vissza­esett. A KISZ-titkárral több­ször elbeszélgettek, s meg­állapították, hogy több tár­sadalmi, s politikai funk­ciója miatt nem képes to­vább ellátni a titkári fel­adatokat. Anélkül, hogy jog­talanul bírálták volna, vele közösen megbeszélve java­solták a KlSZ-vezetőségvá- lasztó taggyűlés összehívását. A tagság ezen a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen Meny­hárt Károlynak szavazott bi­zalmat, A pártszervezet nem hagy­ta tehát magára kommu­nista fiataljait, hanem se­gítő szándékkal sikeres kez­deményezést tett. A siker az azóta eltelt időszakból látszik. Az elhatározott fel­adatok megvalósításálhoz ugyanis nagy buzgalommal kezdtek hozzá a KlSZ-fiata- lok, s az eredmény sem maradt el. Akár a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulójának tiszte­letére rendezett vetélkedőről, akár a papírgyűjtési akciód­ról, vagy a szintén nemré­giben megrendezett ifjúsá­gi parlamentről beszélünk. A volt KISZ-titkártól pedig azt várják, hogy pártvezető­ségi tagként bizonyítsa ráter­mettségét, hogy politikai ve­zetőként megállja a helyét. Erre egyébként jelenleg is módja van, hiszen öthónapos pártiskolán képviseli a kis közösséget. Az új titkár sze­mélye pedig biztosítottnak látszik arra, hogy a KISZ- eseket összefogja, irányítsa. Ezt a pártvezetőség is így látja, s ezért elfogadva Menyhárt Károly jelentkezé­sét, a pártgyűlés felvette a párt tagjainak sorába. Szintén a beszámoló tag­gyűléseken hangzott el a nagyközségi pártbizottság ér­tékelése is, amit Kiss Pál tolmácsolt. Megállapította, hogy az alapszervezet esz­mei, politikai egysége jó, megfelelő káderutánpótlási tervvel rendelkeznek, ami megnyugtató a jövő munká­ját illetően is ... (kis szabó) Több a fiatal kisiparos A lakosság szolgáltatása igényeinek ma már mint' egy 50 százalékát kisiparo­sok elégítik ki. Létszámuk — a korábbi esztendőkben tapasztalt csökkenés után — ismét emelkedik, jelenleg meghaladja a 102 ezret. Jelentős azoknak a száma, akik főfoglalkozású kisiparos­ságukat nyugdíj mellettire cserélték fel. Ezzel együtt is csökkent azonban a kisipa­rosok átlagéletkora, különö­sen az elmúlt két-három esztendőben váltotta ki egy­re több fiatal az ipart. Tíz esztendővel ezelőtt a 40 év alatti korosztály a kisiparo­sok táborának csupán 22 százalékát tette ki, ma már ez több mint 40 százalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom