Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

NÉPÚJSÁG, 1981. november 24., kedd fl párt szövetségi politikája Heves megyében ÖT ÉV UTÁN Látleletek megyénk közlekedésbiztonságáról (Befejező rész) A volt kizsákmányolok, a volt uralkodó osztályok tag. jai, illetve főként leszárma­zottjainak többsége okulva az 1956-os ellenforradalom leverésének tanulságain — miután be kellett látnia, hogy a rendszert nem lehet megdönteni — megyénkben is egyre inkább igyekezett beilleszkedni az új társa­dalmi rendbe, egy kisebb része azonban továbbra is ; ellenséges magatartást tanú­sított. Ezek közé tartoztak ; az ellenforradalmi, rendszer íerőszakappará tusának tag- [ jai, a volt csendőrök és rend- íőrök, a vQlt szerzetesek és apácák, a falusi kulákok ■egyes egyedei. A párt poli­tikája megyénkben is arra irányult, hogy elősegítse en­nek a rétegnek a beilleszke- ■ dését, ellenséges magatartá- *suk esetén azonban az arra (illetékes állami szervek al- I kalmazták a törvény szigo- 1 rát. Erre nemcsak közvetle­nül az ellenforradalom után volt szükség, hanem néhány esetben a kollektivizálás ide­jén is. Azokat a változásokat, , amelyek 1956. utón a párt ' szövetségi politikájában be­következtek a párttagság, il­letve lakosság egy része ter­mészetesen nem értette meg azonnal. Találkozhatunk a szövetségi politika baloldali, szektás, illetve jobboldali opportunista értelmezésével. Akik szektás módon értel­mezték a párt szövetségi po­litikáját, azt a „kesztyűs kéz” politikájának, taktikának tekintették, ugyanakkor il­lúziókat tápláltak az 1956. előtti úgynevezett „kemény kéz” politikája iránt. Azok pedig, akik jobboldali op­portunista módon fogták fel a szövetségi politika új vo­násait, azok annak „átmene­ti jellegét” hangsúlyozták, s > feltették a kérdést, hogy ; „Vajon meddig lesz ez így”? A szövetségi politika bal- és jobboldali eltorzítása egy­aránt a párt politikája irán­ti bizalmatlanságot fejezett ki. . A szocializmus alapjainak - lerakása, a szocialista ter- 'melési viszonyok uralkodóvá válása, az osztályszerkezet gyökeres átalakulása, a ki­zsákmányolás megszünteté­se, a volt uralkodó osztá­lyok felszámolása, az 1960- as évek elején szükségessé tette, hogy a párt soron kö­vetkező VIII. kongresszusa levonja a következtetést a szövetségi politikában az 1948. óta végbement válto­zásokból. Erre utalva pár­tunk VIII. kongresszusa 1962. őszén a következőket állapította meg. „A szocia­lizmus alapjai lerakása után az osztályharc jellege válto­zik, formái és eszközei mó­dosulnak. Az osztályharc fő területei jelenleg: a szocia­lista gazdaság megerősítése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ezért az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe. Ebben a harcban a munkásosztály a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogására támaszkodva és velük együtt munkálkod­hat a szocialista nemzeti egység megteremtésén. A Ajándékakció ­r Q Féláron vásárolhatnak ka_ j rácsonyi ajándékcsomagot az alacsony nyugdíjban ré­szesülők a Fejér—Veszprém megyei Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vál­lalat száznál több élelmi­szerüzletében és ABC áru- mázában egy. hétfőn kezdő­dött akció keretéiben. A boltokiban kétszáz forint ér­tékű teasüteményt, édessé­gét, szörpöt, befőttet, fino­szocialista nemzeti egy­ség politikád tartalma: harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győ­zelméért, a békéért, a nem­zeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi im­perializmus és a meglévő belső ellenséges erők és ten­denciák ellen.” Az osztályharc fő terüle­teiben és módszereiben be­következett változásokat, a népi nemzeti egység új tar­talmát nem mindenki értet­te meg. Egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy „Most már megszűnt az osztályharc”, illetve „Csak nemzetközi méretekben fo­lyik”. Megfigyelhető volt az is, hogy a népi-nemzeti egy­ség két oldalát: az osztály­harcot és a nemzeti egysé­get elválasztották egymástól, illetve szembeállították egy­mással. Számosán nem értették meg, hogy az új politikai helyzetben is szükség van kétfrontos harcra. A párttag­ság szektás része az új kö­rülmények között a burzsoá és a kispolgári nézetek el­len vívott harcba belekever­te a középparasztot is és az értelmiségit is, mint embert. Nem értették meg' hogy el­lenük nem mint ember el­len kell harcolni, hanem a még meglévő téves nézeteik ellen. Ez az általában értel­mezett harc azt jelentette, hogy egyes embereket kire­kesztettek bizonyos funkci­ókból. Másrészt a párton be­lül is kategorizálni kezdtek, megkülönböztetve szilárd és kevésbé szilárd párttagokat. A harc ilyen jellegű felfogá­sa megtévesztő és félrevezető volt a tényleges ellenség el­leni küzdelemben. A párttagság egy másik része az új helyzetben csak a szövetségre figyelt, s azt helyezte előtérbe. Ez talaja lett jobboldali opportunista jelenségeknek. A sok példa közül csak néhányat ho­zunk fel ennek szemlélteté­sére. Nagyrédén ideológiai fegyverszünetet rendeltek el, hogy vallásos alapon te­remtsék meg az egységes paraszti osztályt. Volt olyan község, ahol a tanácselnök megkereszteltette gyermekét és a párttitkár volt a ke­resztapa. Számos helyen el­tűrtek olyan kispolgári tu­lajdonságokat, mint a nem­törődömség, lazaság, anya­giasság, s jogtalan előnyök hajszolása. Például Átány- ban eltűrték, hogy a tsz- tagoknak is háztáji lova le­gyen. Feldebrőn 52 tsz- tagnak volt a szabályosnál nagyobb területű háztáji földje. A párt megyei tömegkap­csolatai kiépülésének, szö­vetségi politikája megva­lósulásának Heves megyé­ben is jelentős eredményei születtek. A problémák fel­vetése azonban azt is bizo­nyította, hogy volt még több megoldásra váró fel­adat. Ezek megoldása a párt 1962-es VIII. kongresz- szusa, illetve a megyei párt­értekezlet utáni időszakban kezdődött el, amikor is meg­indult a népi-nemzeti egy­ség politikájának megva­lósulása. Ennek bemutatása újabb dolgozatot igényelne. Szecskó Károly nyugdíjasoknak mabb mosószert — tartal­mazó csomagokat állítottak össze, ennek azonban csak felét fizetik a nyugdíjasok. A december 12-ig tartó alk- ció keretében az idős embe­rek az októberi nyugdíjas- szelvény bemutatása és le­adása után a kijelölt üzle­tekben vásárolhatják meg az előre összeállított — s kí­vánságra módosítható — csomagokat. A szakemberek mondják: téves az a hiedelem, hogy a motorizáció hirtelen ránk szakadt „áldásának”, vagy­is a hatalmas gépjárműára­datnak egyenes következmé­nye a közlekedési balesetek száimának megnövekedése. Elsősorban azért, mert kis­korúak vagyunk a közleke­désben. Sokkal inkább úgy áll a dolog, hogy a sérülé­sekkel, anyagi károkkal együtt járó esetek megelő­zésében mindenképpen nagy fontossága van az em­beri tudatnak, leginkább pedig annak, hogy az egy­más közötti kapcsolataink miképpen alakulnak utazás, járművezetés közben. Mind­ennek szelleme hatotta át azt a tájékoztatót, amelyet Pálinkás Ferenc r. vezérőr­nagy, a Heves megyei Rend­őr-fő kap i tány ság vezetője tartott a megye közlekedés­biztonsági helyzetéről a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság előtt. Közutak és járművek Az 1976. és 1981 közötti ötéves időszak közúti bal­eseteinek okait, a társadal­mi szervek,’ valamint a ha­tóságok tevékenységét elem­ző beszámoló mindenekelőtt számba veszi úthálózatun­kat, hiszen megyénk életé­ben jelentős szerepet tölt be a közúti közlekedés. Köz­utak összesen 2813 kilomé­ter hosszúságban találhatók szőkébb hazánkban. Különö­sen nagy forgalmat bonyolít le a 3-as számú főútvonal. Cserkuti István boldog! tanácselnökkel hétfőn reg­gel pontban nyolckor ülünk asztalhoz hivatalában. — A víz, a víz! — törli meg homlokát, majd el­mondja. hogy 1977-ben meg­fúrták már a törpe vízmű kútját, de a társulás még mindig nem jött létre. Ezen a hétfőn azonban előbbre lépnek, jön a Vízmű Válla- lat, valamint a Lenin Tsz és az áfész képviselője, hogy egyeztessék a két leágazást, harmadikként pedig az évek óta ugyancsak víz nélkül le­vő, 75 személyes óvodához akarnak csövet fektetni. A munkát társadalmi úton a szülők, a helyi kisiparosok és az eljáró kubikos szocia­lista brigádok végzik majd el. — Jut tennivaló, község- gyarapító feladat a hét töb­bi napjára is — mondja ké­sőbb a tanácselnök. — Ked­den a célcsoportos lakásépí­tésről tárgyalunk a hatvani tanács képviselőivel, szerdán pedig végrehajtó bizottsági ülésünk lesz. Téma a sza­bálysértési ügyintézés. Az idén nagyon elharapóz­tak a bolti és me­zei tolvajlások, a pá­linkától a háztáji zöldségig. A közelmúltban elkapott két 'sárgarépatolvajt például 1060—1000 forintra bírságol­tuk. Csütörtökön a költ­ségvetési üzem szakembereit várom. Hiánypótló munká­juk lenne. Megépítették ugyan a Rákóczi, Széchenyi Utcákat, de a burkolat nem kapott elég kátrányt. Előké­szítjük velük ugyanakkor az 1982-es hálózatfejlesztési programot is, amihez ugyan felső szervektől nem kaptunk támogatást, ennek ellenére szeretnénk burkolni a Mun­amelyen naponta átlagosan több mint 15 ezer gépjármű halad. De nem sókkal marad el a többi utak forgalma sem. Jellemző adat, hogy a főúthálózathoz tartozókon öt és fél év alatt mintegy 36 százalékkal megnövekedett a forgalom'. Bár a megye úthálózata a közlekedéspoli­tikai elképzeléseknek , meg­felelően fejlődött, ez azon-'' bán. nem elégséges, több mint a 40 százalékának nem kellő a teherbíró képessége. Ehhez kapcsolódik az, hogy a gépjárműállomány fél év­tized alatt 15,5 százalékkal növekedett, különösen a .se­gédmotor-kerékpárok és az autóbuszok száma Ugrott magasra. Emellett megyénk­ben megközelítőén 72 ezer személy rendelkezik gépjár­mű-vezetői engedéllyel. A rohamosan megnövekedett forgalmi terhelés egyre több közlekedésbiztonsági fel­adatot rótt az állami, ha­tósági és társadalmi szer­vekre. Megfelelő összefogá­suk és intézkedéseik ered­ménye: sikerült a balese­tek növekedési ütemét csök­kenteni, s Heves megye eb­beli helyzete jobb az or­szágos átlagnál. Természetesen nem sza­bad megfeledkezni . arról, hogy így is évente félezer­nél is több a, közlekedési baleset. Ki és mi okozza a baleseteket? Az okok sorában első he­lyen a gyorshajtás és az elsőbbségi szabályok még­ha utcákat. Hogyan? Megint csak társadalmi összefogás­sal. Hulladékköveket ad a vasút, a cukorgyár, mi tük­röt, alapot készítünk, amit azután az útfelügyelet zár le. Mondjam úgy: segíts magadon., az isten is meg­segít ... Hét eleji beszélgetésünk során közművelődési témát is érintettünk Cserkuti Ist­vánnal. Legalább ötven zene iránt érdeklődő gyerek Van a községben, alig másfél hó­napja a hatvani munkakö­zösség tanárai meg is kezd­ték oktatásukat a művelődé­si házban. Ez nem megoldás. Változtatni kíván a tanács, vezetés, éspedig olyan for­mában, hogy az általános iskolában biztosít helyet a zenebarátoknak. Teszi ezt annál inkább, mivel soraik­ból töltődne fel. a Tóthpál László vezette önkéntes tűz­oltózenekar. Hangszerékkel már segített a hatvani Vas., útforgalmi Szakközépiskola, de ugyanilyen támogatásra számítanak a termelőszövet­kezettől. valamint a TESZÖV illetékes osztályától. Készülnek közben a téli művelődési programokra. Arlettné Molnár Mária igaz­gató december elején Sei- lei Zoltán előadóművészt hívta a TIT estjére és egy kiállítást nyitnak a párt- székházban kortárs művé­szek alkotásaiból. Szóval, zajlik az élet Bol­dogon. Minden hétnek meg­van a maga kicsi, vagy nagy szenzációja. (moldvay) szegése áll. Az ebből eredő balesetek száma lassan, de emelkedik. Ugyanakkor évről évre csökken azoknak az eseteknek a száma, ame­lyek aíz előzésre vonatkozó előírások megszegése miatt következnek be. Fontos felhívni a járművezetők fi­gyelmét az ittas vezetés ti­lalmára. Annál is inkább, mivel az értékelt időszak­ban minden 5-6. baleset előidézésében játszott szere­pet az alkohol. Még egy elszomorító adat­sor: 1976-tól öt év alatt 271, az idei első félévben pedig 18 ember vesztette életét megyénkben közleke­dési baleset miatt. Az ösz- szes baleseteknek ez majd­nem 10 százaléka. 45,5 szá­zaléka pedig súlyos sérülés­sel járt együtt. A szakem­berek megállapítása szerint gyakori okuk még a bal­eseteknek az, hogy a 'kezdő személygépkocsi-vezetők nem rendelkeznek kellő gyakor­lattal, megfelelő felismerési és vezetéstechnikai készség­gel. Arról sem szabad meg­feledkezni, hogy sokszor se- gédmotorokerékpárosok és gyalogosok a balesetek elő­idézői. Nevelés, megelőzés A közlekedési fegyelemre történő nevelésiben, a bal­esetek megelőzésében igen fontos szerepet játszanak a Heves megyei Közlekedés­biztonsági Tanács, valamint a különféle társadalmi szer­vek. A KBT-testületek szervezeti kereteit folyama­A munka A konyhai tűzhely ontja a meleget. Derűs, egyszerű­en berendezett környezet, kis szobák. Az idős vasutas arcán sok a ránc, a redők nehéz munkával teli életé­nek mély rovátkái. Szent- györgyi Károlyék szihalmi otthonában vagyok. — Egy reggel üresen ta­láltam édesapám ágyát. So­ha többét nem láttuk, nem tudom mi lett vele. Az anyám, a húgom, meg én maradtunk* Iskola helyett summásnak mentem, répát egyeltünk, ökröt hajtottunk. A hat elemit azért elvégez­tem. Ugye, itt volt ez a cser- fes lány, a húgom, annak gondját kellett viselni, férj­hez adni, nekem megnősül­ni. Volt elég bajom. Ami­kor aztán idekerült az asz- szony, csak még nehezebb lett. Munka nem volt a fa­luban. Egy nap aztán mond­tam a barátomnak — ide fi­gyelj, komám, menjünk fel Pestre, ott biztos akad va­lami. Másnap felültünk a munkásvonatra. A vasútnál néztünk dolog után, Kelen- földön. Az ügyintézésen mondtuk a kapusnak, mi járatban vagyunk. — Tessék leülni, a háti­zsákot levenni, s várjanak, amíg a tanácskozásnak vé­ge lesz — válaszolta. Aztán bementünk. — Nagyságos intéző úr — így kezdtem odabent, — szeptember óta alig eszünk, mert nincs munka. Az intéző felhívta a te­rézvárosi osztálymérnöksé­get. — Várják magukat — mondta. Felszedelőzködtünk. Meglepetésemre egy falum- beli fogadott minket. — Hót miért nem szóltak, hogy mi bajuk? — kezdte ő. — A Nyugatinál a pálya- fenntartási laktanyában meg­alszanak, holnap pedig el­mennek orvosi vizsgálatra. így kerültem az államvas­utak gépgyárába 1935-ben. Mindig erős munkát végez­tem. Betanított munkás, szerszámcsiszoló, végül moz­donylakatosként a miskolci járműjavító üzembe kerül­tem, 1952-ben. Ekkor már két családom Volt, s most tosan tökéletesítették, s nőtt az aktívák szóima is. Ezek a szervek a munka irányításában, végrehajtá­sában szorosan együttmű­ködnek a párt- és tanácsi szervekkel, az útügyi ható­ságokkal. a Hazafias Nép­fronttal és a különféle tár­sadalmi szervezetekkel. A helyes módszerek sorá­ban olyanok szerepelnek, mint a forgalomirányítás, rendszeres ellenőrzés, hely­színelés és vizsgálat. A ha­tóságok leghatékonyabb megelőzési módszere a jár­művezetőkkel szem,ben a jogosítványok visszavoná­sa. A fél évtized alatt csak­nem négyezer vezetői enge­délyt vontak be, 74 száza­lékukat ittas vezetés miatt vették el rövidebb-hosszabb időre tulajdonosaiktól. Ha­tásosak a szabálysértési bír­ságolási eljárások is, ame­lyeket a közlekedés bizton­ságát súlyosan veszélyeztető személyekkel szemben alkal­maznak. A szabályokat leg­súlyosabban megszegők el­len pedig büntetőeljárás in­dul: évente átlagban 270 ember kerül így bíróság elé. Mindez azt bizonyítja, hogy a balesetek bekövet­kezésében az emberi szub­jektív tényezők játszanak elsőrangú szerepet. A -leg­főbb feladat tehát a helyes közlekedésre nevelni az em­bereket, sokoldalúan felké­szíteni arra, hogyan vegye­nek részt a közúti forga­lomban. Csakis ily módon sikerül elérni azt, hogy a járművek számának növeke­dése ellenére tovább csök­kenthető a balesetek száma. Sz. Z. becsülete már nemcsak hetente egy­szer. láttam őket, hanem na­ponta. Este mentem, reggel jöttem. Bizony sokat fáz­tunk, akkor még nem vol­tak olyan szerelvények, mint most, sokszor járt a lábunk, hogy' kicsit felmelegedjünk. A munkát el kellett végez­ni, nem válogathattunk. A mozdonynak mennie kellett, szállítania a szenet, vasat, vagy az embereket. Úgy- hogy mi, akik egy brigád­ban dolgoztunk, tudtuk mi­lyen fontos, hogy időre meg­legyen a javítás. —.Eltelt az élet. Észre sem vettem már, az ajtón kopogtak: „Itt a munka­könyvé, Karcsi bátyám, ki-' pihenheti az elmúlt évtize­deket.” 1968-at írtak, ami­kor nyugdíjba vonultam. Alighogy hazajöttem, kap­tam magamra a kabátot, mentem a tanácsra, tán akad valami tennivaló. A felesé­gem zsörtölődött, de három évre csak elmentem a TÜ- ZÉP-héz anyagkiadónak. A párom nem kapott nyugdí­jat, mert egész életében csak itthon dolgozott. Szükség volt egy kis kiegészítésre. Portáskodtam a miskolci ké­ményseprő vállalatnál is. Ahol munka volt, odamen­tem. Egerben négy évet húztam le a tanácsi építők­nél, gödröt, árkot ástam. Nem szégyellem, soha nem tanultam, de az élet iskolá­ját- kijártam. Egyszer lent, máskor fent, ez mindig így volt. Már 74 éves vagyok, szeretnék kicsit pihenni. A fiaimból is emberek lettek. A kisebbik az én nyomom­ban jár, ő is mozdonylaka­tos, a nagyobbik meg a MAHART-nái kapitány. Mit értem el az életem­ben? Felépült az ország; va­lami kis része nékem is van benne. Dolgoztunk a fiata­lokért, most már rajtuk a sor. Ami még hátravan, azt csendesen, nyugalmasan le­éljük. — Mindjárt havazik — mondja kis idő múlva. Me­hetek az udvarra lapátolni. Nyújtja a kezét. A kérges tenyerét... t s • Terehy Andrea A HÉT OROMÉ, GONDJA BOLDOGON Vízhez jutnak az intézmények, bővül az úthálózat kácsy Mihály és József Atti"

Next

/
Oldalképek
Tartalom