Népújság, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-24 / 275. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1981. november 24., kedd Leonyid Brezsnyev Bonnban (Folytatás az 1. oldalról.) m Hétfőn délelőtt 11 órakor, Bonnban, a szövetségi kancellári hivatalban megkezdődtek Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev és a kíséretében levő szovjet személyiségek röviddel háromnegyed tizenegy előtt érkeztek meg a Gymniehi-kas- télyból, a szovjet államfő szálláshelyéről a kancellári hivatal épületéhez. Leonyid Brezsnyevet, tovább Andrej Gromiko külügyminisztert és Iván Arhipovot, a minisztertanács első elnökihelyettesét, Helmut Schmidt szövetségi kancellár és Hans-Diet- rioh Genscher külügyminiszter köszöntötte. Brezsnyev üdvözölte a fogadtatására megjelent nyugatnémet politikai és gazdasági vezető személyiségeket, majd Schmidt kancellár társaságában fogadta a tiszteletére felsorakozott díszalakulat parancsnokának jelentését. A Szovjetunió és az NSZK himnuszának elhangzása után Brezsenyev és Schmidt ellépett a díszzászlóalj előtt. Pontban 11 órakor megkezdődött „ az első hivatalos megbeszélés. Leonyid Brezsnyev mellett a tárgyaláson részt vett Andrej Gromiko, Iván Arhipov, valamint az SZKP KB főtitkárának két tanácsadója: Andre j Alekszandrov és Anatolij Blatov, továbbá Leohyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője és több más személyiség. Schmidt kancellárral együtt részt vett a tárgyaláson Hans- Dietrich Genscher, Otto von Lambsdorff gazdasági miniszter, Kurt Becker államtitkár, a szövetségi kormány szóvivője és a külügyminisztérium, a gazdasági minisztérium több más vezető képviselője. Az ünnepélyes fogadtatást és a tárgyalások megkezdését a szovjet és a nyugatnémet televízió egyenes adásban közvetítette. Nagyon jó légkörben folynak a legmagasabb szintű szovjet—nyugatnémet tárgyalások Bonnban — jelentette be egybehangzóan Kurt Becker és Leonyid Zamjatyin, a két fél szóvivője hétfőn az első hivatalos tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten. Brezsnyev és Schmidt első megbeszélése a tervezettnél hosz- szabb ideig, több mint három óráig tartott. A tárgyaláson részt vettek a külügyminiszterek és más vezető személyiségek is. Mint Zamjatyin hangsúlyozta, Leonyid Brezsnyev a tárgyaláson elmondotta, hogy most, amikor a nemzetközi helyzet különösen bonyolult és veszélyes, rendkívüli fontossága van annak, hogy azok az állami vezetők, akiktől nagymértékben függ a világ sorsának alakulása, rendszeres és őszinte megbeszéléseket folytassanak. „Ügy tekintjük ezt a tárgyalást, mint a világpolitika fontos tényezőjét — mondotta Brezsnyev —, mert most rendkívüli fontosságú, hogy meghatározzuk, milyen lépéseket kell tennünk a leginkább fenyegető veszély, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítására”. A szovjet államfő idézte Schmidt kancellárnak azt a nemrégen elhangzott megállapítását, hogy az NSZK a Szovjetuniót „nem ellenségnek, hanem partnernek és szomszédnak tekinti”, s ezért együtt kíván működni vele. „A magam részéről kész vagyok aláírni ezeket a szavakat” — mondotta a szovjet államfő. Leonyid Brezsnyev aláhúzta: a kölcsönös megbecsülés, a jószomszédság és a partnerség szellemében kívánnak tárgyalni az NSZK-val. Ez feltételezi a teljes nyíltságot,' annak 'kertelés nélküli kimondását, ami nyugtalanítja a feleket, feltételezi a készséget arra, hogy együtt keressék a kivezető utat a világ jelenlegi bonyolult, nehéz helyzetéből. A két szóvivő elmondta: aiz első hivatalos megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt érintette a legidőszerűbb nemzetközi problémákat, és elsősorban a legfőbb témára, a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök kérdésére összpontosítottak. Schmidt kancellár ezzel kapcsolatban kifejtette az NSZK már korábban ismertetett álláspontját a NATO úgynevezett kettős határozatáról. Bár a kancellár megállapította, hogy ezek a rakéták .stratégiai fenyegetést” jelentenek a Szovjetunió szempontjából és hibának minősítette. hogy a SALT-folya. mat tárgyalásaiba nem vonták be a közepes ható- távolságú rakétákat, lényegében azt az álláspontot fejtette ki, amelyet a napokban Ronald Reagan amerikai elnök ismertetett erről a kérdésről: az úgynevezett nulla-változatot szorgalmazta. Vitatta, hogy a közepes hatótávolságú atomfegyverek esetében egyensúly állna fenn Európában. Kijelentette: .csökkentené a nukleáris konfliktus veszélyét, ha a bécsi tárgyalásokon a hagyományos fegyverzet csökkentése terén is megállapodásra lehetne jutni. Az NSZK kancellárja kijelentette: „Mindig érzem az ön békevágyát, és szeretném, ha ön is érezné a mi béke- vágyunkat”. Leonyid Brezsnyev rámutatott : az új amerikai rakéták telepítése fenyegető veszélyt jelent Európára. „Látnunk kell, milyen dilemma elé került a világ — mondotta. — Vagy minden országra és népre kiterjed a fegyverkezési verseny, s ezzel közelebb kerül a háborús konfliktus veszélye, vagy sikerül megfordítanunk ezt a folyamatot, s visszatérítenünk az eseményeket a nemzetközi enyhülés medrébe”. A szovjet államfő ismételten kifejtette: a Szovjetunió úgy véli, hogy az ilyen fegyvereket illetően Európában „viszonylagos egyensúly, paritás” áll fenn. Ez az egyenlőség elegendő minden ország védelmi képességének biztosításához, és a Szovjetunió ebből kíván kiindulni a november 30-án kezdődő szovjet- amerikai tárgyalásokon. Leonyid Zamjatyin ezzel kapcsolatban — a szovjet álláspontot ismertetve — szólt Reagan elnök javaslatairól. Megállapította, hogy ezek ugyan külsőleg „jóindulatúnak” tűnhetnek, de egyoldalú szovjet leszerelést jelentenének. A Szovjetunió már korábban javasolta, hogy tárgyaljanak a közepes hatótávolságú eszközökről, beleértve az amerikai előretolt nukleáris rendszereket is. A szovjet államfő a hétfői tárgyaláson külön felhívta a figyelmet arra, hogy az ebbe a kategóriába tartozó szovjet hordozóeszközök nem tudják elérni az Egyesült Államokat, szemben a Nyugat hasonló eszközeivel, amelyek képesek a Szovjetunió területének elérésére. Űjabb, mintegy hatszáz amerikai rakéta telepítése gyökeresen megváltoztatná a helyzetet, stratégiai fenyegetést jelentene a Szovjetunió számára, amely így kénytelen lenne megtenni a megfelelő ellenlépéseket. „Mi azonban úgy megyünk Genfbe, hogy biztosak vagyunk a józan ész győzelmében, abban, hogy az Egyesült Államok változtat álláspontján. Reagan elnök jelenlegi javaslatai maximalisták és elfogadhatatlanok a Szovjetunió számára”. A Bonn közelében levő Gymnichi-kastélyban, a szovjet államfő szállásán került sor hétfőn este Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt második megbeszélésére. Mivel a délelőtti tárgyalások a tervezettnél több időt vettek igénybe, a második megbeszélést, amelyen Brezsnyev és Schmidt vett csupán részt, a tervezettnél valamivel későbben, este hat órakor kezdték meg. Brezsnyev és Schmidt délutáni, csaknem kétórás, második megbeszélése után, a nyugatnémet kancellár este díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Bad Godes- berg-i Redoute-ban. A vacsorán Helmut Schmidt és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. , Az NSZK kormánya minden téren folytatni kívánja a Szovjetunióval való együttműködést — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár, abban a pohárköszöntőben, amelyet a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott díszvacsorán mondott el, hétfőn este. Schmidt hangsúlyozta: a bonni szociálliberális kormány a Szovjetunióval való, átfogó biztonságpolitikai együttműködésért száll síkra. Fejleszteni kívánja a mindkét fél számára előnyös gazdasági kapcsolatokat és további lehetőségeket lát a tudományos és kulturális együttműködés fokozására. A szovjet—nyugatnémet viszony meghatározó jelentőségű az európai béke és stabilitás szempontjából — mondta a kancellár. Ez a viszony része a kelet-nyugati együttműködésnek, amelyet a nyugatnémet kormány a többi szocialista országgal is ápolni kíván. Ezt bizonyítja többek között Lázár György magyar miniszterelnök bonni és Karl Carstens nyugatnémet elnök romániai látogatása. Schmidt úgy vélte, hogy a nemzetközi béke nincs veszélyben, de a megőrzéséért való aggodalom világszerte nő. Emlékeztet arra a közös nyilatkozatra, amelyet Leonyid Brezsnyev 1978-as, NSZK-beli látogatása végén adtak ki. A nyilatkozat szellemében ezúttal is megerősítette, hogy kormánya a viszonylagos erőegyensúly biztosítását tartja legfőbb céljának. A kancellár ugyanakkor „nyugtalanítónak” nevezte a Szovjetunió új, közepes hatótávolságú rakétáinak telepítését. Szerinte ez indokolta a NATO 1979-es „rakétatelepítési-tárgyalási” határozatának elfogadását. Schmidt rámutatott, hogy a határozatban a tárgyalási rész „teljesen egyenrangú” a fegyverkezésre vonatkozó döntéssel. Amennyiben a most megkezdődő szovjet— amerikai tárgyalások nem vezetnének eredményre, akkor 1983 végén megkezdődik az 572 amerikai rakéta nyugateurópai telepítése. Ha a kölcsönös bizalom helyreállna, akkor a madridi találkozó is sikerrel fejeződhetne be, sor kerülhetne egy európai leszerelési értekezlet összehívására. A Szovjetunió hajlandó lenne nemcsak az SS—20-as rakéták további telepítését leállítani, de több száz közép-hatótávolságú hordozó- eszközt is leszerelni, ameny- nyiben a másik fél is egyetért a moratóriummal — jelentette ki Leonyid Brezsnyev hétfőn este Bonnban, a tiszteletére adott díszvacsorán. A szovjet államfő kijelentette: a Szovjetunió jóindulata jeleként, egyoldalúan csökkentheti az ország európai területén levő közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek egy részét. Úgyszólván előlegként hajthatná végre ezt a csökkentést, annak érdekében,’ hogy közeledés történjék ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyről a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai eredményeként jöhet létre megállapodás. „Ez új, lényeges elem álláspontunkban” — mondta a szovjet államfő. „Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásainkon arra fogunk törekedni, hogy mindkét fél radikálisan csökkentse Európában levő kö- zép-hatótávolságú fegyvereinek számát. Magától értetődő, hogy a konkrét számokban a tárgyalások során kell megállapodásra jutni. Ami bennünket illet, készen állunk arra, hogy az ilyen típusú fegyverek számát ne csak néhány tucattal, hanem akár több száz egységgel csökkentsük. Megismétlem: akár több száz egységgel. Ez a mi álláspontunk” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. „S ha partnereink készséget tanúsítanak arra, hogy megegyezzünk: mindkét fél —a Nyugat és Kelet — teljes mértékben lemond az összes olyan közép-hatótávolságú nukleáris fegyverről, amely európai célokra .irányul — akkor mi emellett vagyunk. Amellett vagyunk, hogy Európa végre szabaduljon meg mind a közép-ható- sávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne az igazi, a mindkét fél számára igazságos, „nullamegoldás” — hangoztatta többek között a szovjet államfő. —( KüJ^öjjtiköi kommentárunk)— Kairó árnyéka Fez felett A KÖZEL KELET, a földkerekség egyik hagyományosan neuralgikus körzete, eddig sem szűkölködött fordulatos eseményekben. A legutóbbi jelentések fényében azonban úgy tűnik, hogy a térség esetleg újfajta, , sajátos erjedés színhelye lehet. Egyre jogosabbnak látszik a kérdés: a Közel-Kelet egyik kulcsországa, Egyiptom, sokat bírált politikája Szadat halála után vajoji hosszabb távon is rezzenetlen marad, vagy talán mégis módosítják majd a térség kérlelhetetlen realitásai? Szerdán, Marokkóban, összeül az Arab Liga immár tizenkettedik csúcsértekezlete, és Fezben már tanácskozik a csúcsot előkészítő arab külügyminiszteri konferencia. Bizonyos hangsúlyváltozásokra már a jelenlevők összetétele is utal. Tavaly a jordániai fővárosban, Ammanban tartott ligaértekezleten még nem vettek részt a Szilárdság Frontjának tagállamai. Fezben ők is jelen lesznek, mint ahogy hosszabb idő óta, jelen lesz (a Palesztin Felszabadítási Szervezettel együtt) a liga valamennyi tagja — egyetlen kivétellel. A bonyolult helyzet egyik jellegzetes vonása éppen az, hogy ez az egyetlen távollevő, a Camp David-i különalku miatt három esztendeje felfüggesztett tagságú Egyiptom, láthatatlanul is a fezi kerekasztal talán legfontosabb szereplőjévé lépett elő. A KÉPLET MEGLEHETŐSEN VILÁGOS. Valameny- nyi arab ország — a kétségtelenül meglevő, nagyon komoly nézeteltérések ellenére — tisztában van azzal: rendkívül fontos lenne, ha Kairó képes lenne visszakozni a különút politikájától és — ha fokozatosan is — visszatérni a közös arab ügyet szolgálók táborába. Számos jele van annak, hogy Mubarak elnöknek magában Egyiptomban is mind nagyobb mértékben kell szembenéznie a közvélemény hasonló óhajával. Semmi biztosíték nincsen arra, hogy a jelenlegi egyiptomi vezetést a belső nyomás és a külső realitások összessége valóban visszatéríti valamilyen közös arab útra. Az azonban biztosnak látszik; hogy Kairó Fez felé legalábbis jelezni szeretné: politikájában nem feltétlenül marad minden változatlan. E szándéknak az elmúlt huszonnégy órában két megnyilvánulása is volt: 1. Az egyiptomi kormánypárt lapja nagy cikkben közölte: Kelet-Jeruzsálem ügyében nem hajlandó engedni az izraeli nyomásnak; 2. Az egyiptomi parlament összarab ügyekkel foglalkozó bizottsága közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint Kairó „kész lenne normalizálni” zilált viszonyát a többi arab állammal. A KÉT MEGNYILATKOZÁS IDŐPONTJA aligha véletlenül esett egybe a fezi konferencia nyitányával . . . Harmat Endre Amszterdamban több mint 300 ezren tiltakoztak az atomrakéták telepítése ellen (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS.) Közéletünk hírei A Szovjetunió Kammunis. ta Pártja Központi Bizottsága meghívására Németh Ká* rolynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével hétfőn magyar pártküldött, ség utazott Moszkvába. A küldöttség tagjai: Varga Gyula, az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára, Gyebrovszky András- né, a Habselyem Kötöttáru, gyár vezérigazgatója, a Központi Bizottság tagjai, Pet- rovszky István és Varga István^ a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesei. ★ Vasárnap hazaérkezett Púja Frigyes külügyiminiszter latin-amerikai körútjáról. A magyar diplomácia vezetője — eleget téve a felkeresett országok külügyminiszterei meghívásának — november 7—22. között hivatalos látó. _ gatást tett Mexikóban, Nicaraguában, Ecuadorban és Kolumbiában. Marjai József, a Mindez, tertanács elnökhelyettese a lengyel kormány meghívására vasárnap Varsóba érkezett, ahol még aznap megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások. Marjai Józsefet, hétfőn fogadta W. Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, m! ndszterelnök. A kormány elnökhelyettese hétfőn a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. Valuta- (bankjegy és csekk) árfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1981. NOVEMBER 24-TÖL Vásárolható legmagasabb Vételi Eladási Pénznem bankjegyári. 100 egys. címletek Ft-ban Angol font 50 6386,85 6781,91 Ausztrál dollár 50 3813,73 4049,63- Belga frank 5 000 89,65 95,19 Dán korona 1 000 466,71 495,57 Finn márka 100 768,68 816,22 Francia frank 500 593,48 630,18 Görög drachma 500 52,80 56,06 Holland forint 1 000 1372,09 1456,97 Japán yen (1000) 10 000 145,94 154,96 Jugoszláv dinár 1 000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2815,92 2990,10 Kuwaiti dinár 10 11 851,25 12 584,31 Norvég korona 100 570,76 606,06 NSZK márka 1 000 1494,47 1586,91 Olasz líra (1000) 50 000 28,16 29,90 Osztrák Schilling 1 000 214,22 227,48 Portugál escudo 5 000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5 000 35,07 37,23 Svájci frank 1 000 1795,53 1906,59 Svéd korona 100 609,13 646,81 Török líra 1 000 25,47 27,05 USA dollár 100 3339,68 3546,26
