Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-06 / 234. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 6., kedd • 3 Átszervezés után az Egri Közúti Építő Váliaiatnái Nagyobb önállóság, fokozott felelősség Döntő érv: a gazdaságosság Az Egri Közúti Építő Vállalat — vele együtt 12 ha sunló cég, valamint az Aszfaltútépitő és a Közúti Gép. ellátó Vállalat — korábban az Útépítő Tröszthöz tar. tűzött. Az elmúlt év december ll-én a tröszt megszűnt, a vállalatok önállóak lettek, felügyeletüket, ál. lanti irányításukat a KPM közlekedésépítési főosztálya látja el. Mit jelent a vállalati önállóság, hogyan ét. nek vele, mire számíthat Heves megye lakossága? Ezekre a kérdésekre válaszol Holló László, a Közúti Vállalat igazgatója. — Több mint tíz év aiati az útépítésben valóságos technikai-műszaki forradalom zajlott le., Gépesítették az útépítést, létrehozták az aszfaltkeverő hálózatot, hazánkban autópályák és más korszerű utak épültek. Ebben az időben a tröszt alkalmas volt arra, hogy a legjobb szakembereket, az anyagi, műszaki feltételeket a legfontosabb munkahelyekre összpontosítsa. De az utóbbi két-három évben lényegesen megváltoztak a feltételek és a feladatok. Megcsontosodott, túlságosan merevnek bizonyultak a vállalat működési keretei. Ha vitás esetekben a tröszt döntött, a végrehajtás késett, elmosódott a felelősség. — Mi a változás lényege? — Korábban is elég nagy önállósággal rendelkezett a vállalat, de a fejlesztési alappal nem a vállalat, hanem a tröszt rendelkezett, a részesedési alap 20 százalékát központosították, a bérfejlesztésről sem a vállalat illetékes vezetői döntöttek, hanem a tröszt közös mérlege szerint határoztál;. A változás lényege inkább, hogy fokozódott a felelősségünk is. Nem lehet alkudozni többé az éves terven, hanem a vállalat a tényleges igények, a népgazdaság anyagi lehetőségei szerint dönt. Nincsenek már kijelölt munkák. Út_ és hídépítésre a Közúti Igazgatóság a tanácsok, az AGROBER. a termelőszövetkezetek, az intézmények és a vállalatok rendelkeznél; pénzügyi fedezettel. A miskolci, a szolnoki és a- pesti közúti igazgatóságok, illetve közúti építő vállalatok szomszédosak velünk, nemcsak mi, hanem a költségvetési üzemek, a TÖVÁL-ok is építenek utat és hidat, tehát egyre inkább egészséges verseny bontakozik ki. Döntő érv: a gazdaságosság. A megrendelőtől az kapja a munkát, aki ol- csobban és jobban dolgozik Ehhez az alapelvhez kell alkalmazkodnunk, ez vállalati és népgazdasági érdek, ilyen értelemben kell új piaci kapcsolatokat szerezni, illetve a korábbiakat erősíteni. — A gyöngyösi és a balassagyarmati aszfaltkeverő telep megszüntetése, az öltés hídépítési munkák aranyának változása. a személyi cserék összefüggenek a tröszt megszűnésével, illetve a nagyobb vállalati önállósággal? — A korábbi években sokkal több aszfatt-utat építettünk. két év alatt azonban húszszázalékos, vagyis 150—160 millió forint a termeléskiesés. Ezt nem a tröszt megszűnése, hanem az okozta, hogy a vállalat működési területén a szűkös beruházási fedezetekből a legfontosabb régi utakat kell fenntartani, erősíteni. Viszont Heves és Nógrád megye területén sok hidat is kell építenünk, korszerűsítenünk, egyéb, kisebb munkát lehet _ és kell vállalnunk. Nincs szükségünk három keverőtelepre, csak kettőre, de azok a gazdaságosság miatt máshol legyenek, mint korábban. Ezért Gyöngyösön és Balassagyarmaton megszüntettük a keverőket. és a kettő helyett Nógrádkö- vesden szerveztünk egyet. Ott a kőbánya és a közelben több munkára számíthatunk. A megrendelőknek, tehát a népgazdaságnak legalább 15 —20 millió forint megtakarítást jelent a nógrádkövesdi keverőtelep. De januártól ötnapos munkahétre térünk át. Mennyi lehet a szervezetlenség és a késedelmes szállítás miatti veszteség? Ki sem merem mondani! A nagyobb vállalati önállóság és a vele járó fokozott felelősség tette lehetővé, hogy a megváltozott feltételeket idejében észrevegyük, adottságainkat felülvizsgáljuk é.s a szükséges intézkedéseket idejében megtegyük. — A vállalat központjában és az építésvezetőségeken több személyi csere történt. Három éve múlt, hogy igazgatói megbízatást kaptam és kilenc hónapja nőtt a vállalat önállósága. E két körülménynek annyi köze van a személyi cserékhez. hogy az emberek teljesítményét folyamatosan és tudatosan a feladatokhoz mérjük. Több munkavállaló figyelmeztetés után is italozott, vagy munkakörének betöltésére egyéb okok miatt alkalmatlanná vált. Ezektől meg kellett válni. Sajnos, több halálozáS4*és nyugdíjazás is történt. A megüresedett helyekre szakmailag jól képzett, politikailag megbízható, vezetésre képes embereket igyekeztünk állítani. Az 1-es és a 2-es főépítésvezetőség eredményesen. jól dolgozik, a 3-as (Nógrádkövesd) még nem tudta a kiesést pótolni. De a vállalat politikai és gazdasági vezetése bízik abban, hogy szerződéseinket folyamatosan teljesítjük, a 435 millió forintos termelést és ezzel együtt a tervezett 22,7 millió forintos nyereséget az év végére teljesítjük. — Mit várhat a vállalattól megyénk lakossága? — A Közúti Igazgatósággal kötött szerződés szerint határidőre és jó minőségben elvégezzük az Andomaktálya—Makiár—Füzesabony közötti, a Márkáz átkelési útszakasz, a Pásztó—Galyatető összekötő út korszerű; sítését, Gyöngyös—Nagyré- dénél négysávos autópálya- becsatlakozást építünk. Ezek a legnagyobb munkák, de az idei munkahelyeink száma 350. Felsorolni is sok — mondta Holló László igazgató. Háromszázötven munkahely. A megszokott nagy aszfaltútépítés helyett inkább több híd. és közműépítés, földmunkák é.s egyéb vállalkozások. Ez valóban rugalmasságot, nagyobb önállóságot és az eddiginél is több kezdeményezést, jobb szervezést igényel. Fazekas László Megteltek a hűtőházak — Gazdag választék burgonyából, vöröshagymából, tejes káposztából, sárgarépából Bespájzoltuk a télirevalót Mi került a megye éléskamrájába? (Folytatás az l. oldalról) Egerben A téli tárolásra évek óta körültekintően készülnek. Ez annyit jelent, hogy még mielőtt megkötnék a szerződéseket, az egyes termelőszövetkezetekkel, felmérik a külkereskedelmi vállalatok, a társmegyénk, a budapesti Zöldért, és Heves megye lakosságának, igényét, s eszerint terveznek. Ebben az évben 6810 tonna árut raktároznak el, ebből Eger hűtőkamráiba 3885 tonna jut, A megyeszékhely modem, 1700 tonnás széndioxidos tárolóját szeptember 24-én lezárták és majd csak január elsején nyitják Id újra. A széndioxí. dós. klíma erre az időre tökéletesen megőrzi az almák minőségét, s így jövő év elejétől kifogástalan állapotban kerülnek majd a svájci és a nyugat-német vásárlók asztalára. A másik, úgynevezett hagyományos, 800 tonnás hű. tőben jelenleg 500 tonna „hazai”, pontosabban füzesabonyi, csányi és boldogi almát raktároztak el. A hétvégére ez megtelik, s ebből a Heves megyeieken túl jut majd az NDK, a cseh és a lengyel piacokra is. Érdemes megjegyezni, hogy alma- szükségletünket a megye határain belül meg tudjuk termelni. de úgy tűnik, hogy egy kicsit válogatósak vagyunk. A fehér almát és az apróbb jonathánt nem nagyon kedvesük. A sztár — igaz nem- véletlenül — az idén is a Hejőmenti Állami Gazdaság kiváló zaimatú, nagy starkingja és jonathánja lesz. A burgonyát a 3 éve épült 3000 tonnás levegőztető rendszerű épületben rakják ei télire, első osztályú állapotban Jelenleg 2200 tonna áll a rendelkezésünkre, s a tervek szerint a tél beállta előtt még 300 tonnát pakolnak be. Burgonyaszükségletünket sajnos nem tudják megyei gazdaságaink megtermelni. Ki hinné, hogy második kenyerünkből évente 6000 tonnát eszünk meg, -melyből 4000-t Fejér megyéből, Nógrádból és Szabolcsból, „importálunk". Vöröshagymáról szűkebb hazánk két termelőszövetke. zete a nagyfügedi és a sa. rudi gondoskodik, biztosítja a zökkenőmentes ellátást. Kedvenc eledelünk igénytelen, jól tűri a hidegei, ezért az elmúlt évekhez i» hasonlóan Egerben szabadtéri tárolókban, fólia alatt raktározzák. A vöröshagymával már nincs gond, 140 tonna kerül majd a megyeszékhely boltjaiba. A levesbe való zöldségfélékre som panaszkodhatunk, a sárgarépa, a gyökér, a.fejes, káposzta, a kelkáposzta, a zéller és a föl; hagy ma is benn van a nagy éléskamrában . Gyöngyösön a megye második, 800 tonnás hűtőhAzában, amelyben hagyományos rendszerű körtéi és, almát raktároznak a Bun_ garofruet megbízásából. Ezeket a finom csemegéket novembertől folyamatosan szállítják külföldre. A gyöngyösi és környékbeli falvak lakói burgonyából 900 tonnára számíthatnak. Az egriekhez hasonlóan az itt tárolt gumók is kifogástalanok, nem sérültek meg. Vöröshagymát, több mint 200 tonnát a nagyfügedi termelőszövetkezet szállít a Mátra „fővárosálba”. Zöldségfélékből 300 tonna került a hűtőházba. Hatvanban és Kálban elsősorban felvásárlással és értékesítéssel foglalkoznak. A hideg napokra burgonyából Hatvaniban 400. Kálban pedig 200 tonnát raktak le. Sárgarépából és gyökérből 40— 40 tonnára számíthatnak Hatvaniban és Kálban, valamint a szomszédos községek, ben. A megye éléskamrái tehát hamarosan megtelnek, és hogy zavarmentesen kerültek a hűtőházakba, abban igen nagy érdeme van a szállítóknak, a vasútnak és a volán vállalatoknak. Szüle Rita A „vallatás" értékes perceket rabolhat el „Minden kocsit riasztottunk...!” ínycsiklandóan gőzölög a leves áz asztalon, éppen jó étvágyat kívánnak egymásnak a készenléti raj tagjai, amikor éles hangon felberreg a csengő. Az ajtó fölé szerelt elektromos táblán a pillanat tört része alatt megjelenik az írásos utasítás is. — Riadó A szervezettség magas fokú, a szolgálat minden tagjának vérében van már a legapróbb mozzanat is. — A tűzjelzés beérkezésével egyidősben történik a riasztás. Nappal egy, éjszaka pedig másfél percen belül indulnak az oltáshoz szükséges szerkocsik — mondja Lukács Béla alezredes, megyei tűzoltóparancsnok. Közben a kényelmesen berendezett étteremből és hálóhelyiségekből a tűzoltólaktanyákban elmaradhatatlan „csőesúzdán” érkeznek az oltáshoz indulók. A modern épület szertárának ajtajai automatikusan emelkednek a magasba, hogy a járművek a meghatározott rend szerint elhagyhassák a laktanyát. A megyei ügyeletes szobájában megszólal a hangszóró: — Jelentem, minden ko. esit riasztottunk .... / Az „agy" mindent tud Az egri tűzoltók még so. ha nem készülhettek feladataikra ilyen jó körülmények között, mint napjainkban. Amikor 1894-ben megalakult az önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület, bizony még a mostohagyerekek sorsát élték. Később, valamivel a századforduló előtt költözhettek be a Tűzoltó téri „őrtanyára”, amelyet az egyre korszerűbb felszereléssel rendelkező testület mára teljesen kinőtt. Körülményes volt az értékes gépek, felszerelések tárolása, megóvása, s nem egyszer ütközött nehézségekbe a legénység folyamatos képzése, felkészülése a legváratlanabb helyzetekben való helytállásra. Az új laktanya hírközpontja egy XXI. századi számítóközpontra hasonlít. Az itt elhelyezett „agy” mindent tud, amit ma Magyarországon tudhat egy ilyen berendezés. Ezzel dolgozik Csató Tibor őrmester, híradóügyeletes, aki — mint mesélte — a feleségének közönheti, hogy tűzoltó lett. — Benősültem egy tűzoltócsaládba, • ott hallottam ennek a hivatásnak a szépségéről, veszélyeiről, nehézsé. Közben Kiss Ferenc, a tartály- és gépjárműfecsken. dő vezetője újlból és újból átnézi a kocsiját. A béhe. mót, lustának tűnő járművével — amelynek a gyomrában 2 ezer liter víz. 200 liter haboltóanyag és 250 kilogram por van — egy alkalomima] csekély ötven perc alatt ért ki az istenmezei erdőtűzhöz. — ... és o KRESZ-szabá- lyainak betartásával — mondta. —- A legkörüimé. nyesebb átjutni a belvároson főként most, hogy mindenfelé feltúrták az utcákat. Amikor odaégett az ebéd — De vajon mindannyian ilyen segítőkészek vagyunk? — érdeklődtünk Kiss Lajos tűzoltó zászlóstól, a megyei ügyeiét vezetőjétől. — A tüzet általában gyorsan jelzik nekünk az emberek, csak sok esetben pontatlanul. A telefonálók többsége idegesen, kapkodva mondja el, amit tud. Az Agria Bútorgyár raktártUzét például 29-en jelezték, de csak néhány bejelentés volt használható. Nekünk, tíóm minél eredményesebbet) avatkozhassunk be, tudnunk kell a pontos helyet, továbbá azt, mi ég és van-e életveszélyben valaki a tűznél. — Hallottam itt, hogy a tűzoltók így ugratják egymást: csak aztán oda ne égjen az ebéd ... Az ügyeletes elneveti magát. Ügy látszik, van a doT log mögött valami. — Ennek a története az, hogy mostanában háromszor száguldottunk ki leégett ebédhez az egri Csebokszári. lakótelepre. Az egyik esetben a szomszédasszony ette- raferélte az időt, a konyha- ablakon meg dőlt kifelé a füst. Egy másik alkalommal az éjszakai műszakból hazatérő férj feltette a tűzhelyre az odakészített harapnivalót, aztán annak rendje-módja szerint elszunyókált mellette. De ölyan alaposan, hogy a tűzoltók költötték fel, akik a jelzés után perceken belül ott álltak a kilenceme. letes épület előtt kél fecskendős kocsival és a létrás járművel. Mert sohasem lehet tudni, vajon tényleg az ebéd égett-e oda... A tűzoltónak ugyanis minden tűz komoly ellenfél! Szilvás István ... Minden szer riasztva! torgyárfban. Ilyenkor minden idegszálával figyeli az ember a rádiót, hogy miként haladnak az oltással a többiek ... A többiek, akik között számos tűzoltódinasztia tagja van, a fiúk szívesen követik az apjuk hivatását, s többen jöttéi; már a .testvér, a sógor invitálására. A megyeszékhely körül „szabályos” tűzoltófalvak vannak, mint Kerecsend, Egerszólát. Andornaktálya, Egerszalók. Makiár, Novaj. Nincs gond hát az utánipótlással, ezt látni is lehetett, amikor az egri egység gyakorlatára sor került. Zömük fiatal, s tapasztalt tűzoltók keze alatt váltak a tűzmegelőzés és az oltás szakembereivé. Állandó gyakorlás az — életért Török Béla törzsőrmester évekkel ezelőtt az egri főiskola alagsori füzénél esett át a „tűzkeresztségen”. — Másfél hete szereltem fel, mindig vártam az első riadót — mesélte. — Amint a Tűzhöz értünk, s láttam miként csapnak ki a lángok az ajtókon, ablakokon, minden félelmem elpárolgott Csak az járt a fejemben, hogy menteni a menthetőt. Nem volt veszélytelen vállalkozás, mert a lángok között kéllett gurítanunk a fűtőolajjal teli hordókat... Azóta számos bevetésen voltam, 15—20 életmentésnél, tűznél. Amit most gyakorol. a tolólétrán való tűzoltást és mentésit — a veszélybe került életekért teszi. Éppúgy, mint a jókora toronyból kötélen leereszkedő Molnár István tűzoltó is. gélről. Addig-addig érdeklőd, tem, amíg egyszer eldöntöttem, hogy kérem a felvételemet. Nehéz volt a próbaidő, de megfeleltem' és maradtam. Itt állandóan tanulni, gyakorolni kell, így aztán a híradóügyeletesi teendőkkel Ismerkedtem meg. Három éve. hogy ebben a beosztásban dolgozom, soksok izgalmas percei éltem mér át a telefon és a rádió mellett. — Ezen a poszton pillanatok alatt dönteni kell. Van különbség tűz és tűz között? — A kívülállónak féltét, lenül. A tűzoltóknak azonban minden tűz komoly ellenfél, akár kisebb, akár nagyobb kárt okozó lángok fellobbanásáról van is szó. Azért vannak emlékezetes esetek, mint például a Finommechanikai Vállalat egri Kocsis Bemét utcai telepén keletkezett tűz, vagy a legutóbbi, az Agria BúRiadó ...! Kiss Ferenc indulásra kész hatalmas járművével. (A szerző felvételei)
