Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 6., kedd A szocialista országok békemozgalmi vezetőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) vezetői október 3-án és 4-én, Gárdonyban. A kon­zultáción részt vett a bolgár, a csehszlovák, a kambodzsai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román, a szovjet és a vietnami békemozgalom delegációja, továbbá a bé­csi békekutató intézet kül­döttsége. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a legutóbb be­jelentett amerikai stratégiai fegyverkezési program ve­szélyességére és megvitatták: milyen új akciók szüksége­sek mind szélesebb tömegek mozgósítására; az Egyesült Államok fegyverkezési haj- szá^, a békét, az enyhülést fenyegető politika elleni fel­lépés érdekében, különösen az Európát fenyegető veszély elhárításéért. Az ülésen külön figyelmet fordítottak a Béke-világta­nács és más békeszervezetek, illetve mozgalmak közötti kapcsolatok szélesítéséinek lehetőségeire. Áttekintették a békemozgalmak tájékoztató munkájának fejlesztésével kapcsolatos teendőket, s a résztvevők kicserélték ta­pasztalataikat a nemzeti bé­kemozgalmak hazai és nem­zetközi tevékenységéről is. A szocialista országok bé- kemozgalmi vezetői hangoz­tatták: a tömegek aktív és átfogó fellépése alapvető fontosságú feltétele annak, hogy sikerüljön elhárítani az emberiséget fenyegető nukleáris háború veszélyét, hogy a konfrontáció helyett egyenjogú tárgyalásokon ke­ressenek megoldást a vitás nemzetközi kérdésekre, min­denekelőtt a fegyverkezési hajsza, a nukleáris eszkalá­ció megfékezéséinek lehető­ségeire. E célok eléréséért kívánnak munkálkodni a szocialista országok béke­mozgalmai. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Romesh Chand­ra, a Béke-világtanács el­nöke, aki a BVT tervezett akciói közül kiemelte azt a nagyszabású rendezvényso­rozatot, amelyet október 24. és 31. között az ENSZ lesze­relési hét részeként szervez­nek a világ számos orszá­gában. Felemelték a dohányárakat Újabb feszültség Lengyelországban A cigaretta es a gyufa árának hétfőtől életbe lépett emelése újabb feszültséget váltott' ki a kormány és a „Szolidaritás" között, jóllehet a ■„Szolidaritás” részéről — a kormány szerint — koráb­ban hozzájárultak az ilyen intézkedésekhez. A hazai gyártmányú ci­garetták árának kilencven, a gyufa árának száz és a pi­padohány árának százhúsz százalékos emelését szomba­ton jelentették be a rádió­ban és a televízióban. A ,.Szolidaritás” kongresszusá­nak vasárnapi ülésén tilta­kozások hangzottak el emiatt, mire — Wojciech Jaruzelski miniszterelnök utasítására — még vasárnap este Gdansk­ba érkezett Marian Krzak pénzügyminiszter és Zdzislaw Krasinski, a lengyel állami árbizottság elnöke, Mint a varsói rádió jelentette, a de­legátusok kérdéseire vála­szolva érvekkel támasztották alá az intézkedések szüksé­gességét, a küldöttek azon-, bán ezeket nem fogadták el. Először megállapodás szüle­tett arról, hogy tárgyalóbi­zottságot hoznak létre az ügyben, később azonban, ■már az éjszakai órákban új­ra kezdődött, a vita, amely­nek légköre — a PAP hír- ügynökség beszámolója sze­rint. egyre feszültebbé vált. Éjfél után Lech Walesa, a szakszervezet ú j j á válás ztot t elnöke felszólította a minisz­tereket, hogy függesszék tel a bejelentett áremeléseket, és közölte, hogy „ha azok mégis életbe lépnek, ez újabb társadalmi feszültséghez ve­zethet”. Miután a többi szakszer­vezettel is — miként a Szo­lidaritás részéről is koráb­ban — hasonló megállapodás jótt létre, az állami árbizott­ság nem látta akadályát an­nak, hogy októberben beve­zesse a kilátásba helyezett áremeléseket. Mint. a kor­mány hétfői közleménye hangsúlyozza, a „Szolidari­tás” kongresszusának részt- vevői a korábbi megállapo­dás és a két miniszter által kifejtett érvelt ellenére hét­főre virradóra mégis olyan határozatot szavaztak meg, amelyben az áremeléseit fel. függesztését követelik. En­nek teljesítésére nincs mód, minthogy időközben az árin­tézkedések már életbe léptek az ország egész területén — hangsúlyozza a közlemény. ★ Mim a PAP hírügynökség jelentette, a Szolidaritás gdanski kongresszusán fel­olvasták azt a levelet, ame­lyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára intézett a küldöt­tekhez. Nyugtázta a kong­resszusra szóló meghívást, amely késve' érkezett, s megállapította: a magyar szakszervezetek nem kíván­nak tanácsokat adni más országoknak arra nézve, ho­gyan oldják meg szakszer­vezet i problémáikat. A Szo­lidaritás kongresszusának a kelet-európai országokhoz intézett üzenetét Gáspár Sándor elfogadhatatlannak minősítette. Jósé Eduardo dós Santos életrajza Jose Eduardo dós Santos, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke, az or­szágos népi gyűlés elnöke, o tegyveres erők főparancsnoka 1942. augusztus 28-án született Luan­dában Apja kőműves I9ul-bev csatlakozott ai Angolát Népi Felszabadítást Mozgalom­hoz, az MPLA-hoz Illegális po­litikai tevékenységet fejtett ki Luandában, a diákok körében 1961—62-ben a második katonai- politikai körzetben, az egyik felszabadított területen tevékeny­kedett. Az MPLA ifjúsági szer­vezetének elnökhelyettese leli Leopoldviile-ben, majd az MPLA első képviselője Brazzavüle-ben Az Angolai Népi Feiszabadí- tási Hadsereg tagja 1962-től. Egy MPLA-ösztöndíjas csoport tag­jaként 1963 novemberében a Szovjetunióba utazott, ahol 1969 júniusában olajmérnöki diplomát szerzett 1910-től 1913-ig a második ka- tovai-politikai körzet rádió- és hírközlési felelősének helyettese volt 19/4-ben a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság tag­jává választották. A független- séget megelőzően az MPLA nem­zetközi osztályának koordináto­ra volt. A jilggeüenség kikiáltását követően az Angolai Népi Köz­társaság külügyminisztere lett, majd később első miniszterei- nbk-helyeites. 1911-ben az MPI.A- Munkapárt I. kongresszusán a Központi Bizottság és a Politi­kai Bizottság tagjává választot­tak. 1919. szeptember 20-án az Mpl.A-Munkapári Központi Bi­zottsága megválasztotta a párt elnökévé, s eqvútfal megbízta az államfői tisztség és a feoyve- res erők föparancsnoki teendői ellátásává'!. 1981. november ll-én az akkor megalakult orsMons imái gyűlés elnökévé választot­ták. (MTI) —( Küipo/itiliai köj— Tevékeny külpolitikánk AZ ENSZ-KÖZGYŰ LÉSEN, a nemzetek világfó­rumán minden küldöttség-vezetőnek joga van kifej­teni hazája részletes álláspontját korunk nagy kér­déseiről. Ez minden esetben olyan reprezentatív fel­szólalás, amely képet ad egy-egy ország alapvető külpolitikai magatartásáról. Hála az eredményeink és politikai tevékenységünk nyomán megszerzett nemzetközi tekintélyünknek, nem túlzás az a meg­állapítás, hogy Púja Frigyes külügyminiszter.-a Ma­gyar Népköztársaság ENSZ-delegációja vezetőjének beszédét a világszervezetben általános figyelem kí­sérte. Külügyminiszterünk híven tolmácsolta a magyar nép aggodalmát amiatt, hogy — ahogyan ő fogal­mazott — „az enyhülés folyamata megtorpant és a nemzetközi kapcsolatokban szaporodnak a feszültség elemei’". Népünk és kormányunk azonban nem kí­ván a negatív tendenciák eluralkodásának tétlen szemlélője lenni és a magyar diplomácia eddigi erő­feszítéseinek szerves folytatásaként, erőnkhöz mér­ten továbbra is mindent meg kívánunk tenni a há­borús veszély csökkentéséért. „A mai helyzetben — mondta Púja Frigyes — különösen fontosnak tart- , juk, hogy fennmaradjanak és erősödjenek azok a szálak, amelyek a békés egymás mellett élés jegyében a különböző társadalmi rendszerű országok között szövődtek”. Külügyminiszterünk ugyan erre külön nem tért ki, de a New York-i ülésterem hallgatósága jól tudja, hogy hazánk aktív szerepet Vállalt mind a kétoldalú, mind az egyetemes kapcsolatok erősítésé­ben. MIUTÁN KÜLÜGYMINISZTERÜNK VILÁGOS­SÁ TETTE, hogy céljaink változatlanok, hogy leg­főbb törekvésünk továbbra is a konstruktív, a kö­zeledést szolgáló erőfeszítések támogatása, afféle „tour d’horizont” (a diplomáciában gyakori megfo­galmazás jelentése: világpolitikai körkép) keretében vázolta fel, mik lennének a konkrét teendők az eny­hülés megvédelmezésére, sőt továbbfejlesztésére. A mind tartalmi, mind regionális problémákkal részle­tesen foglalkozó magyar állásfoglalás már az első visszhangok tanúsága szerint tovább növelte hazánk nemzetközi tekintélyét, annak elismerését, hogy a Magyar Népköztársaság mindent megtesz a hideg- háborús erők visszaszorításáért, az elért eredmények megszilárdításáért. „A magyar küldöttség — hang­zott a külügyminiszteri beszéd diplomáciai ars poe­ticánknak is beülő zárómondata — ennek szellemé­ben kész tevékeny és kezdeményező szerepet vállalni a napirenden lévő problémák megvitatásában, új és új megoldások keresésében.” HARMAT ENDRE Magyar—angolai kapcsolatok A/. Angolai Néiii Kü/.tarsu.suggai Iügg»-lle«Négének ki kiállása évében, 1975. tleci-nihciobcii líleiiicll lUplu- tnáciui kapcsolatot a Magyar Népköztársaság. A több mint hétmillió lakosú afrikai orv/.atítfal — amelynek fővárosa Latuula. népessége zömmel bantu, hivatalos nyelve a portugál — eredményesen fejlődő kapcsola­tainkhoz jól alapul szolgál, hogy Angolában a szocia­lista orientációjú fejlődés feltételeinek megteremtésen munkálkodnak. BUDAPEST Hétfőn a Magyar Tudo. ;hányus Akadémia kongresz- szusí termében megkezdődött a magyar—USA gazdasági tanács 7. ülése. A tanácsko­zásra vezető amerikai gazda­sági szakemberekből álló 38 tagú küldöttség érkezett Bu­dapestre Zoltán Merszeinek. az Occidental Petroleum Corporation alelnökének ve­zetésével. TEHERÁN Vasárnap a 483 kilométe­res iraki—iráni front déli részéről érkeztek összecsapá­sokról hűek. A teheráni je­lentés szerint négy iráni harci repülőgép iraki álláso­kat támadott az Abadan fe­letti Khorramshahrban Az iraki jelentés szerint két tá­madó iráni repülőgépet le­lőttek. PEKING Ä szokásos díszvacsorával zárult Genscher nyugat­német külügyminiszter pe­kingi látogatásának első napja. Pohárköszöntőjében a nyugatnémet diplomácia ve­zetője— aki harmadszor jár Kínában — hangsúlyozta, hqgy Európának a béke. a haladás és a társadalmi igazságosság erejének kell lennie, ki kell tűnnie a szo­ros együttműködésre való tö­rekvésével. Angolát — az Indiába ve­zető utat keresve — portu­gál hajósok fedezték fő) 1482-ben; a gyarmatként később a rabszolgakereske- delem egyik fő bázisává tet­ték, A gyarmatosítók elleni függetlenségi harc első mo­dern szervezetei 1928-ban jöttek létre. Több szervezet­ből 1958-ban alakult meg az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom' (az MPLA). amely 1961 februárjától fegyveres harcot kezdett, A portugál nemzetgyűlés az 1974-es portugáliai fordulat hatására 1975. november ll-én adta meg a független­séget Angolának. A korábban elma­radott, ária ásványi kin­csekben (kőolaj, gyémánt, Vasérc, mangán stb.j igen gazdag és mezőgazdaságilag kedvező adottságú ország a felszabadító harcok, a pol­gárháború, majd a külföldi imperialista agresszió során súlyos károkat szenvedett, különösen az ipari üzeme­ket, az infrastruktúrát, az állatállományt érte kár. Je­lenleg a lakosság 80 száza­léka a nemzeti össztermék­nek körülbelül a felét adó mezőgazdaságban dolgozik, .zömmel önellátó gazdálko­dást folytat. A fő termé­nyek közé tartozik a kávé a gyapot, a cukornád. Fon­tos szerepet játszik a gaz­daságban az exportra dolgo­zó kitermelő ipar (gyémánt, vasérc), s bőségesen van vizi energia. AMI AZ ORSZÁG BELSŐ HELYZETET ES KÜLPO­LITIKÁJÁT ILLETI, az MPLA-munkapárt 1977 de­cemberében megtartott I kongresszusán fő feladatként a politikai függetlenség megszilárdítását, a gazda­sági függetlenség kivívását, a párt szervezeti kiépítését és- a szocializmus alapjainak lerakását jelölte meg. A szo­cialista fejlődés célkitűzéseit Agostinho Neto elnök halála (1979 szeptember) után újra megerősítették, Neto utód­jául a most Magyarországra érkező Jósé Eduardo dós Santost, a volt elnök közeli munkatársát választották meg, aki következetes híve az ország szocialista irányú fejlődésének, a szocialista országokkal kiépített kap­csolatok elmélyítésének. 1981-ben létrehozták Ango­lában a helyi néphatalmi szerveket és az országos né­pi gyűlést. Az ország gazda­sági életét egyre inkább a tudatos, tervszerű irányítás és a termelés fokozatos fel­lő tása jellemzi. A Dél-afrikai Köztársaság agressziója következtében Angola déli része háborús hadszíntérré vált. A harci cselekményekben az angolai népi fegyveres felszabadító erők állnak szemben a dél­afrikai reguláris és kom. mandóalakuiatokkal. A NEMZETKÖZI ÉLET­BEN az Angolai Népi Köz­társaság . egyre pozitívabb szerepet tölt be, mind az ei nem kötelezettek mozgalmá­ban, mind az Afrikai Egység Szervezetében és a frontor­szágok csoportjában. Tény­legesen anti imperialista irányvonalat képvisel. Ter­mészetes szövetségeseinek tekinti a szocialista orszá­gokat. Intézményes kapcso­latokat épít ki a . KGST- vel. Fejleszti és normalizál- ja kapcsolatait a tőkés or­szágokkal is. Angola a kö­zelmúltban fokozta diplomá­ciai tevékenységét az ENSZ. az Afrikai Egység Szervezet és az el nem kötelezett or­szágok mozgalma fórumain Namíbia függetlensége, a Dél-afrikai Köztársaság el­szigetelése és a pretoriai re­zsim elleni, kötelező érvé­nyű szankciók foganatosítá­sa érdekében. A magyar—angolai együtt­működés az afrikai ország felszabadító küzdelme ide­jén kezdődött. Segélyszállít­mányokkal, sebesültek gyógykezelésével és ösztön­díjasok képzésével segítettük az MPLA harcát. Az elmúlt években kereskedelmi egyez­ményt, műszaki-tudomá­nyos megállapodást, kultu­rális egyezményt, bankközi, egészségügyi, t televíziós együttműködési megállapo- • dóst kötöttünk. Pártközi és ifjúsági szervezeti kapcso­lataink is együttműködési megállapodás alapján fej­lődnek. Kapcsolatfelvételre került sor. a két ország szakszervezetei, nőszövetsé­gei, vöröskereszt- és úttörő­szervezetei, valamint szoli­daritási bizottságai között. AMI A GAZDASÁGI KAPCSOLATAINKAT IL­LETI: az 1976. évi 0,5-ről 1980-ban 10,6 millió dollárra nőtt kivitelünk, a behozatal 8,5-ről 1,8 millió dollárra csökkent. Exportunk fő té­telei: autóbuszmotor, alkat­részek, karosszériaelemek, telefonközpont, műszerek, gyógyszerek. vákuumtech­nikai cikkek, lábbeli, száraz tészta, tenyésztojás, napos­csibe, takarmány. Angolából elsősorban kávét importá­lunk. 1979-ben a Mogürt— Ikarus tíz évre szóló keret- megállopodást írt alá össze­sen kilencezer autóbusz össz-szerelésére; 1980-ban 250 autóbuszhoz karosszéria és alkatrész kivitele történt; s biztató tárgyalások > van­nak folyamatban autóbusz­karbantartó, -nagyjavító üzem létesítéséről Angolá­ban. A kormányközi gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság első ülésére Buda­pesten került sor 1980 ja­nuárjában, a következő ülés 1982-ben esedékes Lu­andában. Megyei intézmény FŐELŐADÓI munkakörbe keres mezőgazdasági technikusi végzettségű munkaerőt. JELENTKEZÉS: „Ifjú munkaerő” jeligére az egri hirdetőbe, Alkotmány u. 2. THM 60. típusú gázolaj-befúvásos kazán jutányos áron eladó. Érdeklődők megtekinthetik: Kisköre, Takarékszövetkezet irodahelyiségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom