Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-30 / 255. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Másodlagos? Valamikor egészen nagy­vonalúan csak azt mond­tuk rá: szemét. Értve ez alatt a kiolvasott újságo­kat, az üzemi fémforgá­csot, az üres befőttesüve- get, és így tovább. Aztán később valamelyest módo­sult az értékítéletünk és a szemét helyett már szelí­debben így fogalmaztunk: hulladék. Értve ez alatt, hogy a kiolvasott újság, a fémforgács, az üres befőt- tesüveg már nem eldoban­dó valami, amitől örül, ha megszabadul az ember, ha­nem igenis gyűjtendő, mert újrafelhasználva ér­tékes anyag nyerhető be­lőle. Na persze, attól, hogy szemét helyett hulladékot mondtunk, még nem válto­zott meg egészen minden, mert továbbra is a legtöbb hulladék veszendőbe ment. Az 1970-as évek elején kitört olajválság azonban szinte az egész világon forradalmat idézett elő, igen-igen megnövekedett a hulladék rangja. Hulladék? — ma már ez a megfogal­mazás is szinte a múlté, ma már többnyire másod­lagos nyersanyagokról be­szélünk. Nem véletlenül, mert különösen a legfej­lettebb tőkés országokban egyre jelentősebbé válik a másodlagos nyersanyagok felhasználása, sok esetben háttérbe szorítva az el­sődleges nyersanyagokat. Sőt! Lassan! a másodlagos nyersanyagok válnak az elsődlegessé. Az NSZK-iban például a csomagolókarton nyolcvan százaléka papír­hulladékból készül, illet­ve pontosabban fogalmaz­va: másodlagos nyers­anyagból. Ez az egyetlen példa is igen jól illusztrál­ja, hogy a másodlagos nyersanyagok hasznosítása milyen polgárjogot nyert. És nem is véletlenül. Ugyanis lényegesen ol­csóbb, mint az elsődleges nyersanyag. Nem is szüksé­ges ezt statisztikailag alá­támasztani, hiszen a fém­hulladékok felhasználása nyilván kevésbé költséges, mint mondjuk először ki­bányászni az ércet és csak utána felhasználni. Az utóbbi években ha­zánkban is előtérbe került a másodlagos nyersanya­gok hasznosítása. Sajnos azonban még korántsem annyira, mint a fejlett Ipa­ri országokban. A szocia­lista országok viszonylatá­ban sem tartozunk a leg­jobbak közé. Részben azért, mert a hulladékgyűjtés, -hasznosítás terén is van még bőven tennivalónk, de talán még inkább azért, mert valahogy még min­dig egy kicsit szemétnek, egy kicsit fölösleges vala­minek tartjuk a másodla­gos nyersanyagokat. Nem nagyon érdekel miniket, honpolgárokat, hogy az ál­talunk kidobásra ítéltetett újságpapír hová kerül, örülünk, ha nagy nehezen megszabadulunk tőle. Még jó, ha jönnek az úttörők és ők elviszik. De sokszor amúgy csak lerakjuk ide, vagy oda, nehogy észreve­gyék, hogy mi vagyunk a tettesek. Érdekes módon a fejlett ipari országokban vált társadalmi üggyé, hogy a hulladék valóban nyers- anySgnangot nyerjen. Re­méljük, nádunk is így lesz nemsokára. Kaposi Levente Lázár Cyörgy hazaérkezett az NSZK-ból Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, aki Hel­mut Schmidt szövetségi kan­cellár meghívására — fele­sége társaságában — hiva­talos látogatást tett a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban, csütörtökön hazaérke­zett. Lázár György kíséretében hazaérkezett Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár. Juhász Árpád ipari minisztériumi államtitkár és Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Fri­gyes külügyminiszter. Jelen volt dr. Georg Sperl, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt a nyu­gatnémet fővárosban meg­koszorúzta a háború és a fasiszta önkényuralom áldo­zatainak emlékművét, ezt követően a bonni városházán tett látogatást, aihol Hans Daniels, Bonn főpolgármes­tere köszöntötte meleg sza­vakkal a magyar kormány­főt. Lázár György beírta ne­vét Bonn város aranyköny­vébe. Miniszterelnökünk délben a tervezettnél hosszabb, kö­rülbelül egyórás elmélyült zárómegbeszélést folytatott a kancellári hivatalban ven­déglátójával, Helmut Schmidt­tel. A tárgyalások befejezé­se után a két kormányfő sajtóértekezletet tartott. Lázár György NSZK-beli látogatása ünnepélyes bú­csúztatással ért véget. A kancellári hivatal épülete előtt a két ország Himnuszá­nak elhangzása és a kato­nai tiszteletadás után Hel­mut Schmidt kancellár vett búcsút vendégétől. Lázár György miniszterel­nök sajtóértekezletén kö­szönetét mondott vedéglátó- jának a meghívásért, a szí­vélyes vendéglátásért, a nyu­gatnémet kormánynak, a gazdasági köröknek a sokol­dalú eszmecsere lehetőségé­nek biztosításáért. Lázár György hangsúlyoz­ta, teljes mértékben elége­dett a tárgyalások eredmé­nyeivel, azok megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Őszinte és tárgyilagos lég­körben tekintették át a két­oldalú kapcsolatokat, mon­dotta Lázár György — és a magyar fél kifejezte azt a törekvését, hogy ezeket a kapcsolatokat a jövőben még magasabb szintre emeljék. A Magyar Népköztársaság kor­mánya törekedni fog ehhez a lehetőségek kiaknázására. Helmut Schmidt kancellár a sajtóértekezleten leszögez­te : teljes mértékben egyet­ért Lázár György megálla­pításaival és rendkívül sike­resnek tartja a most befeje­ződött tárgyalásokat. Lépést tartva a korszerű gyógyászattal Megkezdődtek a X. Heves megyei orvos-gyógyszerésznapok Dr. Karmazsin László pro­fesszor, az orvostudományok doktora, az egyetem képvi­seletében beszél Tegnap délelőtt, 10 óra­kor dr. Bükkerdő Pálnak, a megyei tanács egészségügyi osztálya vezetőjének szavai­val kezdődtek meg a X. He­ves megyei orvos- és gyógy­szerésznapok. Köszöntötte a résztvevőket, a megye veze­tő szerveinek képviselőit, kö­zöttük Vaskó Mihályt, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkárát, Markovits Ferencet, Heves megye Tanácsának elnökét, s dr. Karmazsin László pro­fesszort, az orvostudományok doktorát, aki a Debreceni Orvostudományi Egyetem képviseletében vesz részt a tudományos tanácskozáson. A tanácskozás jelentőségét Markovits Ferenc méltatta, hangsúlyozva, hogy az im­már hagyományos orvos­napok lehetőséget adnak a megye orvosainak tudomá­nyos munkájuk publikálásá­ra, szolgálva ezzel azt, hogy lépést tartsanak a korszerű gyógyászattal. Fórumot te­remtenek a tudományos szek­cióülések a tapasztalatcse­rének, vitáknak. Külön hang­súlyozta, milyen nagy a je­lentősége annak, hogy e munkából részt kérnek az orvostudományi egyetem képviseletében is. Az első, ünnepi előadást dr. Karmazsin László pro­fesszor tartotta meg „Az egyetem feladata és felelős­sége a területi betegellátás­ban” címmel. Bevezetőben áttekintést adott az orvos- tudomány, s a tudomány más ágainak együttműködéséről, a közösen végzett kutatások eredményeiről, említve ezzel kapcsolatban példaként a vastüdő alkalmazását, amely gyermekek ezrei számára biztosította az életet a gyer- mekbénulási járványok ide­jén. Részletesen foglalkozott az integrált betegellátással, amelynek eredményeként fo­kozatosan tovább javul a gyógyító munka. Kitért az orvosképzés napi feladataira, az egyetem ezzel kapcsola­tos tennivalóira, gondjaira is. Beszámolt arról a speciá­lis tevékenységről is, amely- lyel a debreceni klinika a környező megyék betegellá­tását segíti. A plenárs ülés záróprog­ramjaként dr. Gyetvai Gyu­la főigazgató főorvos tartot­ta meg, Markhot-emlékelő- adását, amelyben a nagy or­vos munkásságát méltatta. Az előadás keretében emlé­kezett meg dr. Szabó Fe­rencről, a volt megyei főor­vosról, aki évtizedes tevé­kenységével felzárkózott a megye nagy orvosai közé. A tudományos bizottság eb­ben az évben a Markhot Fe­renc Emlékérmet, amelyet az egri kórház alapításának 232 évfordulóján létesítettek, az idén dr. Szabó Ferencnek adományozta a megye egész­ségügyének fejlesztésében végzett munkájáért. Az em­lékérmet dr. Szabó Ferenc özvegye vette át. A délutáni órákban kez­dődtek meg a tudományos szekciók ülései. A mai na­pon kiállítás nyílik a Tech­nika Házában a hazánkban ismert szovjet gyógyszerek­ről, a VI. szovjet gyógyszer­nap keretében. Itt a gyógy­szerészek hallgatnak meg tudományos előadásokat, többek között a moszkvai orvostudományi egyetem kép­viselőjétől. A megyei orvos- és gyógy­szerésznapok rendezvényso­rozata szombaton dr. Gyet­vai Gyulának a kongresszus munkáját összefoglaló zár­szavával ér véget. Az orvosnapok megnyitó ülésén a résztvevők egy csoportja (Fotó: Szíaibó Sándor) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács. csütörtöki ülésén megerősítette a Gazdasági Bizottság határozatát az energiagazdálkodási kor­mányprogram végrehajtásá­nak meggyorsítására. Köte­lezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az energia­takarékossággal és raciona­lizálással összefüggő konk_ rét feladatok végrehajtását következetesen érvényesítsék, folyamatosan és gyakorla­tiasan ellenőrizzék. Az in­tézkedések végrehajtásának elmulasztása esetén minden esetben felelősségre vonóst kell alkalmazni. A prémium- rendszert úgy kell tovább­fejleszteni, hogy a kellő személyi ösztönzés és az anyagi érdekeltség erőtelje­sebben támassza alá a prog­ram gyorsított végrehajtását. A kormány,. megerősítve az Állami Tervbizottság ál­lásfoglalásait, áttekintette a hazai szénbányászat helyze­tét. Intézkedéseket hozott a szénbányászat gazdálkodásá­nak javítására, továbbá a márkushegyi és, a nagyegy­házi bánya építésének gyor­sítására. Megvizsgálta a ko­rábbi döntések alapján léte­sülő mányi bányaüzem épí­tésének helyzetét és megha­tározta a további feladato­kat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy az irányítási rendszer korszerűsítése, va­lamint a piaci követelmé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében 1981. december 31-ével meg­szünteti a Baromfiipari, a Söripari és a Konzervipari Trösztöt, valamint az Agro- trösztöt. Ugyancsak 1981. de­cember 31-ével megszűnnek a korábban megszüntetett trösztök helyett létesült ágazati irodák is. A koráb­ban tröszti szervezethez tar­tozó vállalatok önálló gaz­dálkodó egységként működ­nek tovább. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság tájé­koztatóját a lakossági fu­varigények kielégítésének helyzetéről és a további ten­nivalókról, valamint a téli fűtési idényre való felké­szülésről. A Minisztertanács megvi­tatta a közületi szervek gép­kocsihasználatát szabályozó határozatok végrehajtásának tapasztalatait és a további tennivalókat. Megállapította, hogy a végrehajtott intézke­dések eredményeként a kö­zületi gépkocsik száma, s ezzel párhuzamosan a költ­ség jelentősen csökkent. In­tézkedéseket fogadott el több területen a közületi gépko­csiállomány további csök­kentésére, ésszerűbb, gazda­ságosabb hasznosítására. A kormány felhívta az érintett minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott kép­viselői javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit, s tá­jékoztassák azokról az or­szággyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. A tudomány az élelmiszer-termelés szolgálatában­Kompolton ülésezett a Miskolci Akadémiai Bizottság Hogyan segítik elő Észak- Magyarországon Heves, Bor­sod-Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyében az agrárkuta­tások az élelmiszer-termelés javítását. Erre keresett vá­laszt Zambó János akadé­mikus elnökletével csütörtö­kön délelőtt Kompolton, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem intézetében a Ma­gyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizott­sága. Az ülésen dr. Szalai György kandidátusnak, az intézet igazgatójának előter­jesztésében értékelték az akadémiai bizottság mező- gazdasági szakbizottságának másfél éves munkáját. Az előadó hangoztatta, hogy Észak-Magyarország három megyéjében a mezőgazdasá­gi vállalatok mintegy 700 ezer hektár földterületen gazdálkodnak, ami 12,7 szá­zaléka az ország nagyüzemi- leg művelt területének. Az átlagosnál nagyobb a szőlő- ültetvények és az erdők te­rülete. A gazdaságok 18,4 milliárd forint értékű ter­méket állítanak elő. Ezen a tájon 196 termelő- szövetkezet és 14 állami gaz­daság működik, amelyekhez nagyszámú háztáji is kap­csolódik. Az üzemek az or­szágosnál kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok kö­zött gazdálkodnak, és ez hosszú távon is csak lassan mérsékelhető. Ezért fontos a jövedelmezőbb gazdálkodást elősegítő kai ás-zos gabona­termelést, a gyepgazdálko­dásra alapozott húsmarha­tartást, valamint a hagyomá­nyokon alapuló szőlő-, zöld­ség- és gyümölcstermelést előtérbe helyezni. Ezt igyek­szik elősegíteni a mezőgaz­dasági szakbizottság is, amely az észak-magyarországi tá­jon tevékenykedő agrárku­tató intézetekre alapozza te­vékenységét: így a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetére és gyöngyösi főiskolai kará­ra, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri és tar- cali állomására, az Erdészeti Tudományos Intézet mátra- füredi állomására, valamint a miskolci Állategészségügyi Intézetre. Ezek jól szolgál­ják, különösen a megyék szőlő- és erdőgazdálkodását. A szakbizottság megvizs­gálta a hevesi homokháton a zöldségtermelés fejleszté­sének hosszú távú lehetősé­geit, a közgazdasági szabá­lyozók hatását az Észak- Magyarországon gazdálkodó mezőgazdasági üzemekre, to­vábbá az erdészeti nemesítés eredményeit. Ezekkel segít­séget nyújtott a párt és ál­lami intézményeknek kü­lönböző döntések előkészíté­séhez. Dr. Szalai György kifejtet­te, hogy a VI. ötéves terv­ben főleg a meliorációs fej­lesztéseket, a hegyvidéki fe­hérjetermelést és húsmarha- tenyésztést, a bikavérprog­ram megvalósítását, a köz­gazdaságilag ösztönzött gabo­natermelés és az erdőgazdál­kodás fejlesztését segítik elő. A vitában hozzászólók el­ismerésüket fejezték ki a mezőgazdasági bizottság ed­digi eredményes munkájá­ért. Az akadémiai bizottság tagjai végül megtekintették a kompolti intézet kísérleti te­lepét és laboratóriumait. Elutazott a francia ifjúkommunisták küldöttsége Magyarországi látogatását befejezve csütörtökön éluta­zott Budapestről a Francia Kommunista Ifjúsági Mozga­lom küldöttsége, amelyet Pierre Zarka főtitkár veze­tett. Itt-tartózkodása során a delegáció ismerkedett a ma­gyar fiatalok életével, tár­gyalásokat folytatott a KISZ KB vezetőivel a két szerve­zet további együttműködé­séről, és ellátogatott a DÍVSZ székházába is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom