Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
Zenei világnap *81 Egy egri hangversenyről — moílban Az egri tanárképző főiskola dísztermében rendezték meg a zenei világnap tiszteletére az egri amatőr együttesek azt a hangversenyt, amelyen vendégként a székesfehérvári építők „Alba Regia” vegyeskórusa is fellépett. Az est évadnyitó seregszemlének is felfogható, hiszen az Egerben működő énekkarok — a főiskola női kara kivételével —mind felléptek, és vezényelt minden karvezető és karmester, aki jelentősen közrehat a város és a megye zenei életében. A Megyei Művelődési -Központ kamara vegyeskórusa Hassler Gogliandáját, Kodály Ádventi énekét és Schumann Cigányéletét adta elő, Tar Lőrinc kamagyi közreműködésével. Zongorán kísért Marik Erzsébet. Ez a kamrakórus ritkán lép fel. Két év előtti önálló estjét még ma is emlékezetünkben tartjuk. Most is a három egymástól lényegesen eltérő témájú és hangulatú darabban a részletek alapos kidolgozásával és elemzésével hatott ez az együttes. A tanárképző főiskola vegyes kamarakórusát Szepesi Györgyné vezényelte. Az érzelmileg is egységes műBács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Veszprém megyében már fényképezik, felmérik a történelmi emlékhelyeket, s az év végéig az ország valamennyi megyéjéből — így Heves megyéből is megérkeznek az adatok a „Magyarországi történelmi emlékhelyek 1832—1962” című országos kataszter összeállításához. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum irányítja és fogja össze az új- és legújabb kori muzeológia VI. ötéves tervidőszakának egyik fő munkáját, történelPetter levele A fényképészek mindig a közelükben voltak. De Roberto olyan nyugodt és kedves volt, hogy ez alkalommal nem kezdett ki velük. És ezután készítették azt a híres-hírhedt fényképet, amely a „Life” magazinban jelent meg: mi ketten, kéz a kéziben Amalfi partjainál. Bejárta az egész világot, és megmutatta, milyen csapodét asszony vagyok én... Amaifiban felismertem, hogy eljött az a pillanat, amikor Petterrel szemben abszolúte becsületesnek kell lennem. Több próbálkozás után ezt íiltam neki: „Nehéz lesz elolvasnod ezt a levelet, nekem pedig nehéz megírnom. De azt hiszem, ez az egyetlen megoldás. Szívesen elmagyaráznék neked mindent elejétől fogva, de úgyis eleget tudsz. A bocsánatodat szeretném kérni, de ez olyan értelmetlennek tűnik. Ez nem egyedül az én hibám, és te hogyan tudnál megbocsátani, ha én Róberténál akarok maradni? Nem akartam szerelmes lenni, és végleg Olaszországban maradni. A terveink és álmaink után — te tudod, hogy ez az igazság. De mit tehetek? Min változtathatnék? Magad vetted észre Hollywoodban, hogyan nő a vonzalmam Roberto iránt, sorból Donáti Hej, fel táncra! című darabját emelnénk ki, amelyben a jó kedély, a vidámság és az életszeretet finomabb árnyalatai „ érvényesültek. Az Építők Heves megyei Kórusa már összetettebb ösz- szeállítással jelentkezett. Pre- torius művétől Farkas Ferenc Vallon-szerenádja és Hajnal-nótáján át Johnson Néger spirituáléjáig ívelt műsoruk, hogy közben — a legértékesebb teljesítményként — felhangozzék Mozart Négy noctume-je, Marik Erzsébet zongorakíséretével. A Johnson-kórus igazi feszti- válszám, ismételni is kellett. Itt Szabó Dénes szólóénekét kell megemlítenünk. A két karnagy, Ocskay György és dr. Valentin Kálmán művészeti „váltógazdasága” jót tesz ennek az egyre izmosodó együttesnek. A két egyéniség más-más érzelmi és szenvedélyi alapállásból közelíti meg a zenét. Az Alba Regia kórus vendégszereplése az egri közönség számára új színt hozott. Igen igényes programmal jelentek meg Egerben. Palest- rina, Bartók, Kodály, Scan- delli, Szerványszky, Birtalan József, Durkó Zsolt, Karai József voltak a szerzők. Ez mi emlékhelyeink központi nyilvántartását. Ezt a feladatot a Tudományszervezési és Informatikai Intézet is kiemelt témaként kezeli. A kataszter az 1832 és 1962 közötti időszak haladó társadalmi-politikai irányzataival, mozgalmaival, harcaival, ezek jelentős eseményeivel és résztvevőivel — személyekkel, szervezetekkel, intézményekkel — kapcsolatos emlékhelyek és emlékművek fényképét, történelmi, topográfiai, művészeti, műszaki, bibliográfiai, valamint mennyire hasonlítunk egymásra, hogy ugyanazok a vágyaink ugyanarról a műn- káról, ugyanazok az elképzeléseink az életről. Azt gondoltam, le tudom győzni az iránta érzett vonzalmamat, ha látom a saját környezetében, mely annyira más, mint az enyém. De pont az ellenkezője történt. Petter, tudom, hogy ez a levél bombaként hat rád, Piára, a jövönkre, a múltunkra, amelyben te olyan önfeláldozó és segítőkész voltál. És most egyedül állsz a romokon, és én sem segíthetek neked.” Attól a perctől kezdve, hogy elértük Stromibolit, és elkezdtük a forgatást, a munkatársak észrevették, hogy Roberto és én több időt töltünk együtt, mint amennyi szükséges. Utána megérkeztek az újságírók, elkezdték a nyomozásit, minden lehetséges emberrel beszéltek, meg. számolták a fürdőszobámban a fogkeféket. És hol aludt Roberto? És hol a testvére? Egyedül voltam a hálószobámban? Először csak az olasz újságírók jöttek, azután a kollégáik is a világ minden tájáról. És ezután kaptam meg Petter levelét. Megvan róla győződve, hogy nem gondolkodtam a következményeken, végül is Rossellini házas ember, katolikus országa névsor önmagában is arra utal, hogy ez az együttes tudatosan keresi azt a szférát, ahol stílusban és mondanivalóban kibontakozhat. Hogy mennyi minden múlik egy jó karnagy, egy tapasztalattal rendelkező vezető személyében, azt az Aliba Regia is tanulságosan bizonyítja. Kneif el Ferenc mesterien összefogta a szólamokat és az évtizedek által megalapozott szaktudás és tapasztalat birtokában az apró részletfinomságokra is ráirányította énekesei figyelmét. Itthoni műsoruk alapján fesztiválkórusok lettek, diplomával. A műsor második részében az Egri Szimfonikus Zenekar játszott. Beethoven Egmont nyitányát és F-dúr románcát Farkas István vezényelte. A románc hegedűszólóját Radnótai Tibor játszotta. Az Egri Szimfónikus Zenekar az utóbbi időben ritkán jelentkezik önálló hangversennyel, ezzel kevesebb lehetőséget is szerez szólistáinak az élő zene híveinek toborzásához. E fellépésük is, a siker bizonyítja, nem ártana többször közönség elé állniuk. Marik Erzsébet Liszt XV. fenntartási adatait tartalmazza majd. Jelenleg az adatoknak körülbelül nyolcvan százaléka már a múzeum birtokában van. Nagy részük a Magyar Partizán Szövetség 1978-ban végzett felméréséből származik, és — korábbi helytörténeti gyűjtéseikből merítve segítettek, és segítenek a Hazafias Népfront megyei szervei is. Az országos felmérés már csak azért is indokolt, mert — az adatok feldolgozása után — az eddig szétszórt, bán él, és én Anna Magna- nit csak mint Roberto szere, tője válthatnám fel. Rossellini semmilyen új házasságát nem ismernék el Olaszországban. Azokban az évek. ben, amíg házasok voltunk, ő mindig azon volt, hogy nekem segítsen, levegye a vál- lamról a felelősséget és a terheket. „Nincs olyan férfi, aki több szabadságot adott volna a feleségének, akit szeret, mint én neked.” Sírtam, amikor elolvastam Petter levelét. * Csak egy életünk van... 1949 áprilisában megkaptam az amerikai filmszövet- ség — ez a cenzúraintézmény egy fajtája — igazgatójának a levelét: „...ezekben a napokban az amerikai újságok sokat írnak arról, hogy ön el akar válni a férjétől, elhagy, ja a lányát és Roberto Ros- sellinihez akar feleségül menni. Nem szükséges mondanom önnek, hogy ezek a hírek nagyon megrázzák azt a számtalanul sok honfitársunkat, akik önt a „filmvászon First Lady-jének” tartják — művészileg és emberileg is. Az ön terveiről mindenfelől csak a megdöbbenés kinyilvánítását hallom. Ilyen módon nemcsak a filmjének árt, hanem köny- nyen szétzúzhatja filmszínészi karrierjét is. A szituáció közben olyan komoly lett, hogy azt kell tanácsolnom önnek, amilyen gyorsan csak lehet, cáfolja meg ezeket a híreket, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, egyáltalán nem gondol arra, hogy elhagyja a gyermekét, vagy elváljon a férjétől, és nincs szándékában bárki máshoz feleségül menni.” Cortina d’Ámpezzóból is jött egy levél Hemingwayrtől: „Figyelj ide, lányom, most beszédet tartok neked. Csak rapszódiáját játszotta:. örvendetesnek tartjuk, hogy a fiatal művészegyéniség évek óta, kitartó szorgalommal kutatja önmaga számára is azt a megközelítést, amellyel a legtisztábban lehet megszólalni. Talán az előadás belső ökonómiája gondolkodtat el bennünket, az a dinamizmus, amely még mindig nem találta meg az igazi mértéket Marik Erzsébetnél. A műsor zárószámaként Beethoven Kórus-fantáziája hangzott fel. Itt az Egri Szimfonikus Zenekart és az egyesített énekkarokat Ocskay György vezényelte, a zongoraszólamot Kalmár Gyula játszotta. A műnek elementáris hatását érzékeltette ez az előadás is, ahol Ocskay György karvezető képességei jelesre vizsgáztak. Kalmár Gyula keveset mutatkozik a közönség előtt. Fegyelmezett és átgondolt játékával, a szenvedélyeket visszafogottan és mégis hitelesen szólaltaja meg. A műsorközlő feladatát Jónás Zoltán látta el, aki a seregszemle nyitányaként Kassák Beethoven című versét is elmondotta. helyi kiadványokat összegző, egységes központi nyilvántartás szolgálja majd az általános nemzeti történelmi kutatásokat. Az eddigi tapasztalatok szerint a kataszterben nyolc-tízezer emlékhely kerül be, köztük olyanok is, ahol még nem helyeztek el emlékművet, emléktáblát. A megyei kutatómunka eredményeként egyéb: ként eddig ismeretlen munkásmozgalmi harcosok tevékenységét is regisztrálták, s már eddig több száz, lexikonban' eddig elő nem fordult, ám az antitasiszta mozgalomban komoly szerepet játszó személy adataival gazdagodott a múzeum. egy életünk van, mint ahogyan ezt már elmagyaráztam neked. Te egy nagy színésznő vagy. A nagy színésznők mindig nehézségek közé kerülnek — előbb vagy utóbb. Ha nem, szart se érnek.” „Új beszéd: Ne aggódj. Az nem segít.” „Vége a beszédnek! Lányom, legyél derék, jó lány, és gondolj arra, hogy van két embered — nem is olyan messze —, Mary és én, akik szeretnek téged és melletted állnak. Gondolj arra, hogy mindenkinek megbocsáttatnak a vétkei... Ha valóban szereted Robertót, mondd meg neki, hogy mi szeretjük őt, és jobb lesz neki, ha jó fiú lesz hozzád, vagy Mister Papa egy reggel megöli őt, ha lesz egy szabad reggele. Ernest.” Ez maga volt a pokol. Annyit sírtam, hogy már azt hittem, nincs több könnyem. Az volt a véleményem, hogy igazuk van az újságoknak. Cserbenhagytam a férjemet, a gyermekemet. Borzalmas asszony vagyok. De ezt nem akartam. Írtam egy levelet Pettemek, hogy megmondjam neki, nem akarom az orránál fogva vezetni, nem akarok visszatérni hozzá. Az lenne a legjobb, ha elválnánk. Beszéltünk telefonon, táviratot váltottunk, majd Petter eljött Olaszországba, hogy beszéljen velem. Végül Messinában beszéltünk meg találkozót. De nem volt értelmes dolog Petterrel egy messinai szállodában találkozni. Közte és Roberto között azonnal nyílt ellenségeskedés kezdődött. Ha Róbertéval beszéltem, Petter szólt közbe. Ha Petterrel beszéltem, Roberto avatkozott bele. Olyan borzalmas volt, hogy még mindig nem tudok jól visszaemlékezni rá. Majdnem mindent elfelejtettem. Következik: Válás Pettertől A Guérnica, Picasso főműve állt Zoltán Péter művészettörténeti sorozatának középpontjában. A séta az Örömök kertjében ezúttal azonban módot nyújtott arra is, hogy Mensáros Lász- l ó segítségével betekintést nyújtson egy nagy művész anatómiájába. De mi történt Guernicában? 1937. április 26-án a német Condor-légió repülőgépei Franco parancsára megtámadták a baszkok ősi városát, azt a várost, amely távol esett a háború arcvonalától. A repülőgépek a korai délutáni órákban érkez- keztek a város fölé, abban az időben, amikor a városka lakói bevásárlásaikat végezték. ötszáz kilós bombákat és 3000 robbanó töltetet szórtak az utcákra és házakra, a mezőkre menekült embereket pedig, akik még élve maradtak, a vadászgépek halomra géppuskázták. Néhány óra alatt füstölgő, élettelen romhalmazzá vált a virágzó város. Hétezer lakójából meghalt 1654, megsebesült csaknem ezer. A második világháború rémtetteihez viszonyítva, Hirosima, Nagasza- ki, London, Drezda után a kétezernél több áldozat, százezrekhez képest ez csekély, de minden emberélet értelmetlen kioltása bűn. Ez volt az első hidegvérű, módszeres támadás a polgári lakosság ellen, az embertelenség és barbárság soha nem látott megnyilvánulása, a sötétség és gonoszság győzelme a világosság fölött. Picasso ekkora Prado igazgatója volt és a köztársasági kormány azzal bízta meg, hogy az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára olyan képet készítsen, ami kifejezi Spanyolországot. Guernicát választotta. A kiállítás szemlélői nem tudhatták, hogy néhány óv múlva hasonló sorra jut Európa, de azt megérezték, hogy ez a fekete-fehér-szürke színben tartott hatalmas vászon (22 négyzetméter) monumentális felkiáltójel, tiltakozás a barbárság ellen, egy művészi magatartás jelképe, ö így magyarázta: „A festő politikai lény is, aki tudja azt, ami a világban történik, legyen az felháborító, keserű vagy édes, még akkor isi, ha nem tud segíteni. Hogyan lehetne nem érdeklődni más népek iránt és visszavonulni a közömbösség elefántcsonttomyába? Nem, a festmény nem belső dekoráció, a festmény, ha kell, háborús eszköz, támadó és védő fegyver az ellenséggel szemben. Mindegyiknél hatásosabb fegyver, egy hatalmas, lelkiismeretet ébresztő, megdöbbentő felkiáltójel”. Nem látta a romba dőlt várost, de az első vázlatokat már május elsején elkészítette. Ezek voltak a haldokló ló, a bika, a lámpát tartó asszony alakja. Bizonyos, hogy a pusztulás képét a reneszánsz és a realizmus festőd másként ábrázolták volna, de Picasso bármennyire is tisztelte nagy elődeit, nem azt ábrázolja, amit lát, hanem azokat az érzelmeket, gondolatokat, amelyeket a látvány vagy annak híre ébreszt benne. Egy vallomásában mondta: „Amikor egyedül maradok, nincs hozzá bátorságom, hogy a szó régi és igazi értelmében művésznek tekintsem magam. Gietti, Tiziano, Rembrandt, Goya voltak az igazi, halhatatlan művészek”. De kora szeszélyeit, szellemét csak ő értette igazán. Műved megtalálhatók a világ nagy múzeumaiban, jó szdmatú műgyűjtők és kereskedők tulajdonában, családi otthonokban, kápolnák falán. Békegalambját ismeri az egész világ. Néhány szemléletes mondat elegendő volt a iközis- ismert mű bemutatására. Kitűnő volt a magyarázat a kerék feltalálásáról: a kerék sem hasonlít a lábhoz, mégis mozog, terheket cipel, akár az ember. Mégis volt néhány hiányérzetem, Valóban eljátszott mindennel, ami keze ügyébe került. Ha talált valahol egy kiibogozhatatlannak tűnő spárga gubancot, biztos, hogy abból szobrot fabrikált. Így játszott a papírral, vászonnal, festékkel, bronzzal, csövekkel, de írt verseket és egy drámát is. (A vágy, amelynek elkapják a torkát). Megért volna néhány mondatot, hiszen barátai — Sa n re, Simone de Beauvodr, Camus — be is mutatták Párizs egy vigasztalan korszakában, 1944-ben. Fontos szerepet játszott életében — épp a Guernica megalkotása idején — Dora Maar. Picasso több mint 50 vázlatot készített a képhez s hogy ezek megmaradtak, neki köszönhető. A műalkotások soha nem légüres térben születnek, s az alkotás lázában bármennyire is magára marad a művész, emberek között éL Az értő Dora Maar kedves volt számára. Ebergényi Tibor Bormúzeum Badacsonyban Badacsonyban a bazaltsziklák szomszédságában a Badacsonyi Állami Gazdaság bormúzeumot rendezett be. Használati tárgyak, eredeti dokumentumok, fényképek és grafikonok adnak szinte teljes képet a bortermelés 2000 évéről, a történél, ml borvidék múltjáról (MTI fotó — Vida András felv. — KS) Farkas András Magyarországi történelmi emlékhelyek
