Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
NÉPÚJSÁG, október 28., szerda I MEZŐGAZDASÁGI ÚJÍTÁSOK Az embereken nem múlik... A napokban újító kerékasztalt szervezett a ME_ DOSZ megyei bizottsága az állami gazdaságok újításokkal foglalkozó szakemberei számára. A tanácskozásnak a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság adott otthont — tavaly ugyanis ők végérték legelöl az országos versenyben megyénk gazdaságai között. Tapasztalataikat nemcsak szobám, de az újítások kiállításával is megosztották a többiekkel. A vitaindító előadást — a mezőgazdasági újítómozgalom időszerű feladatairól — Paukovics István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének közgazda- sági és szociálpolitikai osztályvezetője tartotta, öt kértük meg az időszerű kérdések megválaszolására. — Milyen tendenciák jellemzik a ma mezőgazdaságának ű jítómozgalmát ? — Véleményünk szerint a fejlődés nem állt meg, de a mozgalom a kívántnál valamivel lassabban halad előre. A mezőgazdasági tárcára va- matkozó számok citálása elkerülhetetlen. öt éve, 1976- ban, 24 612 dolgozó 15 ezer beadott újításából 9466-ot fogadtak el, és 8577-et hasznosítottak is. Tavaly ugyanezek a számok: 31 260 újító adott be 18 510 újítást, amelyből 10 501 lett elfogadott és 9991 a hasznosított. E szerény mennyiségi emelkedés azonban jelentős minőségi változást takar! Amíg az 1976-ban beadott javaslatok utókalkulált eredménye 392 millió forint volt, addig ez tavaly 621 millió forintra nőtt. Tehát „értékesebb” újítások születtek az elmúlt évben, mint bármikor — kapcsolódva a mező- gazdasági technológia ugrásszerű fejlődéséhez. — Mibe került ezeknek az újításoknak a bevezetése? — Az újítások megvalósításának összes költségét nem jegyezzük. De miután csak az a változtatás lehet újítás, amelynek mérhető haszna van, ennél az összegnél az jóval kisebb. A kifizetett újítási díjak összege 1976- ban 25,8 millió forint volt, míg tavaly ez 36,2 millióra nőtt. — Eszerint kielégítő az újítások anyagi elismerése? — Semmiképpen sem! A egyik fő oka ez! Csak egy adalék az ellentmondásokra: az újítási díjak most a részesedési alapot csökkentik. Amíg azonban egy újítás száz forint eredményéből az újítási szabályzat akár 15-öt is engedett kifizetni, addig ugyanekkora eredményből részesedési alap mindössze , három százalék volt képezhető. . .. Szakszervezetünk 1 kezdeményezésére a szabályozás most változik majd: ,a<z újítási díjakat várhatóan ■ az adózott nyereségből kell ■ kifizetni. Ez jóval nagyobb díjazást jelent majd — ám ez sem csodagyógyszer! A |ő hajtóerő sohasem a "pénz volt! — Mégis, az újítások eredményének növekedése szorosan kötődik a kifizetett újítási díjak összegéhez! — Ez csak a látszat! Ha az egyéni dolgozót nézzük, a fő serkentő erő nem a pénz. A magyar munkás mindenütt kapós a világban^ mert egyénileg is törekvő, és mert állandóan az új megoldások felé próbálkozva dolgozik, hogy úgy mondjam: spekulál. Az újítási helyzet javulása azonban az emberen nem múlik! Mert a jó megoldásból akkor lesz újítás, akkor lesz mások számára is közkin cs, ha termékeny talajba jut. Egy vállalaton belül is, a gazdaságok között is. Ez viszont egyértelműen vezetői feladat! Hogy ez mennyire így van, art Japán esete is bizonyítja .A tőkés hallatlanul finom, szinte pszichológiai módszerekkel csiholja ki' a szikrát a dolgozók agyából. Minden feltételt megteremt ahhoz, hogy egyetlen — elsősorban neki — hasznot hajtó ötlet se vesszen el. Ez is össze vetője annak, hogy ott a hűség a gyárhoz értékké vált, hogy munkásdinasztiákkal dolgozhatnak. Ez nálunk is jó eredményeket hozna, most tanulmányozzuk majd az ő megoldásaikat, hogy adaptálhassuk a mai körülményeinkre a hasznosítható részleteket. Mert a legfontosabb szellemi tőke: a munkás magas szakképzettsége nekünk is rendelkezésünkre áll, és az óllanó továbbképzéssel gyarapszik mindennap. A módszereken múlik tehát minden eredmény — a vezetők munkáján. — Az országos elemzések milyen tanulságokat mutatnak megyénk gazdaságai számára? — Az újítómozgalom is ott eredményes, ahol a vezetés egyébként is a helyén van. Tehát ahol az egész vezetés — a gazdasági, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ- vezetők mindegyike — közös ügyének tekinti art. Fontos, hogy az újítások elbírálása minél gyorsabb, ugyanakkor szakszerűbb legyen, garantálni kell a határidőt is. Sok helyütt az elbírálók munkáját úgy is ösztönzik, hogy az újítási versenybe beszámítják az elbírálást is. De a legfontosabb a jó szó, az emberi kapcsolat, a törődés az átlagosnál érzékenyebb emberekkel, az újítókkal. Ezt megkövetelni pedig a vezetők minősítésénél kell és lehet. Kőhidi Imre Vendégek várta vendéglők EGERBEN: VÖRÖS RÁK, CSUVAS ÉS LAJOSVÁROSI ÉTTEREM HEVESEN: AKÁC Sok minden van a megyében, amivel — a hozzánk látogató turisták, kirándulók és a helyi lakosság ellátását Illetően — szívesen eldicsekszünk. Nem * tartozik azonban ezek közé a vendéglátás, tudvalevő ugyanis, hogy ma már nem csupán a főszezonban szorul ki délidőben az éttermekből az ebédelni kívánók egy része. Ezért fogadunk örömmel minden olyan hírt, amely a megyei vendéglátóipar fejlesztésével kapcsolatos. Az elmúlt évek terveiben is több új vendéglő, étterem, presszó megnyitása szerepelt. A többségük — mint amelyekről most szó lesz — még a mai napig sem fogad vendégeket. így lettek hát ezekből a vendégváró vendéglőkből: vendégek várta — vendéglők. Ételbár, söröző A legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal a Felsőmagyarországi Vendéglátó Vállalat egri, belvárosi Vörös Rák éttermének megnyitását előzi meg. A mintegy 39 millió forintos beruházást ugyanis olyan helyen próbálták megvalósítani, ahol hasonló néven korábban a maga egyszerűségében is országos hírű vendéglő működött hosszú esztendőkig. Az új építmény nagyobb, modernebb lett, s mindenképp furcsább. Szokatlan a homlokzata ebben a kedves kis utcában, s valahogy belül is idegennek tűnik — — egyelőre. A lényeg ugyanis az, hogy jól érezze magát benne az ember. S talán nem is csalatkozik a betérő, mivel a lassan készülő, régóta várt jnunka nemcsak hogy a befejezéséhez közeledik, hanem egy sor érdekes meglepetéssel is szolgál. Leginkább azzal, hogy a hajdani, kis egység jogutódja valóságos vendéglátóipari kombinát: ÖnkiGyakori látvány: az építők nélküli, leendő Sisa Tibor és asztalosbrigádja, a hevesi ven" Csuvas Étterem déglő faburkolatának készítői . (Fotó: Szabó Sándor) szolgáló és hagyományos étteremmel, ételbárral, sörözővel és olyan berendezésekkel, amelyek közül például a mikrohullámú sütő sem hiányzik. A négy különböző hangulatú helyiségben összesen legalább két és fél százan ülhetnek majd asztalhoz, az étlapokról pedig egész sor halétel, valamint régi egri, Heves megyei különlegességeket választhatnak a vendégek október végétől. És mint Hegedűs László vállalati igazgató újságolta, nyugdíjasán bár, de visz- szatér a modern konyhába a régi Rák jófőztű szakácsa, aki újra toborozza majd a törzsvendégeket. Nyitás májusban? Az egri Csebokszári-lakótelep mintegy húszezer lakója figyeli napról napra: miként halad a leendő Csuvas Étterem építése. A legtöbbször csak art látják, hogy a modem vonalú épület körül egyetlen munkás sem dolgozik, a gépek elhagyatva állnak az építési területen. A kérdésre — mikor lesz ebből étterem — a városi tanács illetékesei elmondták, hogy a kivitelezés a tervezettnél sokkal többe kerül, ezért bizonyos pénzügyi problémák hátráltatják a folyamatos építést. A szűk- összeg biztosítására jelenleg is tárgyalások folynak, így remény van arra, hogy 1982 nyarán megnyissák a lakótelep első éttermét. — Szeretnénk a nyitást mindenáron előbbre hozni — mondta ezzel kapcsolatban dr. Nagy Sándor, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat igazgatója. — Májusban nyit az új kemping, jó lenne az ide letáborozó turisták ellátását is a Csuvas Étteremből megoldani. Amikor megnyílik a városrész modern vendéglője, hatszáz adag ételt főznek majd egyszerre. Egy 120 vendéget fogadó önkiszolgáló rész egy ötvenfős hagyományos étterem és egy presszó működik majd a csaknem 1200 négyzetméter alapterületű épületben. Bisztró a Bástya mellett Eger másik, egyre jobban kiépülő lakótelepén, Lajos- városban is régóta várják mára Bástya ABC mellett épülő kisvendéglő átadását. Az egri áfész építőbrigádja jelenleg is végzi a belső szereléseket, s ez — ha minden jól megy — lehetővé teszi a még ma névtelen vendéglátó egység decemberi megnyitását. Mint Katrinák Jánostól, az áfész kereskedelmi főosztályvezetőjétől megtudtuk, a 680 négyzet- méteres létesítmény a Dó- mus Áruház alatti Expressz Étteremhez hasonló rendszerű lesz: 600 adagos konyha gondoskodik az önkiszolgáló étterem vendégeinek ellátásáról, a szórakozni vágyók pedig a presszóban ülhetnek majd le kávéra, italra. Az ígért szíves vendéglátás bizonyára feledteti majd, hogy különböző építészeti, gépészeti gondok miatt elhúzódott a vendéglő átadása. Pályázaton kapta a nevét A tervek szerint november 7-én avatják, a neve azonban már megvan: Akác... A hevesi áfész pályázatot írt 'ki az új éttermének elnevezésére, s. a többség döntött, így ezzel a névvel fogadja első vendégeit a 600 adagos konyihá- jú önkiszolgáló és hagyományos éttermi részből, illetve presszóból álló vendéglátó egység. Egyszerre százharmincán étkezhetnek majd, s két külön terem áll a vendégek rendelkezésére. Érdekessége az új vendéglőnek, hogy az egyik kisebb termét a helyi háziipari szövetkezet rendezi be szebbnél szebb termélceiből. Érdemes megemlíteni, hogy a cikkünkben szereplő négy étterem közül ez az egyetlen, amelyiknek a műszaki átadását időben, október 28-án megtartják. Érdemes lenne követni a helyi építőhrigád napra kész építési ütemtervét. Négymillió számvariáció a páncélszekrény zárszerkezetében A törvényes mackós (Fotó: Kőhidi) Találkozásunk a kis beszélgetésre az egri lakásán azért késik, mert nemrégen sürgős munkához hívták el. — A felnémeti általános iskolával van karbantartási szerződésem, s ebbe természetesen beletartozik egy-egy elromló zár megjavítása is. Most is erre kértek meg — mentegetőzik kéretlenül is, amikor megérkezik. De a további magyarázkodásra nincs idő, csörög a telefon, s mint utóbb kiderül, újabb megrendelés érkezett. Miniszteri szemlére kell elkészítenie egy fontos munkát. — Müller Lászlónak persze, ennél sokkal több „nyomja a lelkét". Hogy csak néhányat említsünk: a legkülönbözőbb cégek — víztársulat, OTP, termelőszövetkezet — értékmegőrző páncélszekrényeinek felnyitása, behatolás fegyver-, illetve tölténytartó páncélládákba... — De mindent csakis törvényesen tettem! — mosolyog, majd maga folytatja tovább a sort: — Hívtak engem már nagyon sok helyre, így például az egyik intézményben a főnökhelyettes véletlenül magára zárta a trezorajtót, végül én szabadítottam ki a fogságból. Jártam már a székesegyházban is, ahol a különleges értékeket rejtő páncélszekrény zárszerkezete romlott el. A Honvédelmi Minisztériumtól és az MHSZ-től is kaptam már megbízásokat. Nemegyszer előfordult olyan is, hogy magánszemélyek kértek meg, hogy nyissam ki a lakásukat, mert elhagyták a kulcsot. — Átlagosan mennyi ideig tart a javítás? — Ha nem sérült meg súlyosan a zárszerkezet, akkor tulajdonképpen pár perc kérdése csupán, de előfordult már, hogy egy egész éjszakán kellett kísérleteznem, míg sikerült rájönnöm, hogy hol is a hiba. — A módszer? — Az természetesen titok, amíg dolgozom, senki sem tartózkodhat a szobában, vagy a helyiségben. — Gondolom, nem egykönnyen tanul bele ebbe a szakmába az ember ... — Huszonhárom éve Kápolnán kezdtem tanulóként Rácz Gyula mesternél. Ezután az ipari tanuló évek következtek, majd úgynevezett végszerelő automatán vizsgáztam a Diszkóban, mint szerszámkészítő. Egy-két munkámmal díjat is nyertem. 1967-től Egerben, a Fém- és Elektromechanikai Szövetkezetben dolgoztam. Először üzemvezető voltam, majd a tmk-részleg munkáját irányítottam. Tizenkét esztendeje vagyok a KIOSZ tagja, s az idén májustól főállású kisiparos. A zárak nyitásának művészetére első mesterem tanított meg, de természetesen hosszú évek gyakorlata és tapasztalata kell ahhoz, hogy valaki alaposan megismerkedjék a legkülönfélébb zárszerkezetekkel, azok kinyitásának módjával. Persze, Müller László nem csupán szolgáltatást végez, folyton újabb és újabb megoldásokon gondolkodik. Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron díjat is nyert munkájával. — Szakmai zsűri minősítette így az általam készített páncélszekrényt — meséli ennek történetét. — Hőálló és tűzbiztos, fúrásra, ütésre pedig azonnal riaszt. S ami egyáltalán nem mellékes, a zárszerkezet négymillió számvariációt tud, úgyhogy nem egykönnyen lehet rájönni a dolog nyitjára. Hét éven át foglalkoztam vele, mire sikerült elkészítenem. Egyébként már be is adtam a szabadalmaztatásra a kérelmemet az Országos Találmányi Hivatalnak. — Melyek a további tervek? — Tervezem egy IC-rend- szerű tirisztoros megoldás alkalmazását páncélszekrény zárszerkezetének vezérlésére. Emellett az egri óra- ékszerüzlettől, a Juventus Áruháztól, valamint a gyöngyösi áfész-től kaptam megbízást riasztóberendezés elkészítésére. A Nyugat- Berlinben rendezendő vadászati világkiállításra pedig tölténytartó páncélszekrény tervén gondolkozom. S —, hogy érdekeset mondjak — volt mesterem, Rácz Gyula ötlete alapján még szélmalmos vízátemelő berendezést is szeretnék kidolgozni. Ügy tudom, ilyen eddig még nincs Magyarországon. — Csak felteszem a beszélgetés alatt bennem bujkáló kérdést: sohasem esett még kísértésbe a páncél- szekrények felnyitásánál? — Nem, sohasem. Arra nagyon vigyázok, hogy amit csinálok, az törvényes legyen ... Szalay Zoltán
