Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXn. évfolyam, 253. szám ARA: 1981. október 28., szerda 1,40 FORINT | Álláspont és iiléspont Ismerősöm — ha jól tudom a posztját — amolyan diszpécserré lépett elő üzemében. S ahogyan hallom róla: azóta olyan, mintha kicserélték volna! ö, aki korábban társaival együtt szidta a hanyag, rossz előkészítést, az akadozó anyag- ellátást, szólt bizony, ha selejtes lemez, idomvas került a keze alá, mert hátráltatta a munkát, vékonyította a fizetési borítékot — egy ideje hamar leállítja a panaszkodást. Olykor valósággal belefojtja a szót abba, aki jogos fölháborodásában kinyitja a száját. Mindent megmagyaráz. Kimagyaráz. S miközben bravúros ügyességgel elhárít ja a támadást, eszébe nem jutna kicsit jobban is elgondolkodni a dolgokon. Megérteni a tehetetlen kesergést, mérlegre tenni eminnen a cselekvésért feszülő energiákat, s az őszinte tenni akarás ellenére is csökkenő, hullámzó keresetek gondját, amonnan pedig a kívántnál sokkal kényelmesebb tempót, a hozzáértés, vagy a szorgalom hiányát. Lehet, hogy ismerős — ismerősöm esete. Mint ahogyan aligha új, s egyedülálló a másik példa is, amit még idézek. Az illető, aki a téma kapcsán hirtelen előszökött emlékeimből, hosszú esztendőkig főleg mozgalmi, munkát végzett vállalatánál. Aztán, amikor megváltozott a feladata, s teljes hivatású gazdasági vezetővé tették — egyszeriben „elfelejtette” amit azelőtt csinált, amiből korábban élt. Ha éppen nem is ellensége, de bi.zonyos foki haragosa lett a politikai életnek. Amikor egy- egy tisztségviselőt, aktivistát olykor a kenyéradóján túlra szólított a kötelessége, területi, megyei^ vagy országos tanácskozásra hívtak, netalán „beiskoláztak” valamilyen tanfolyamra — nos, mindig a legélénkebben tiltakozott. Vagy legalábbis: ellenkezett. Mert —, hogy úgymond — ha az egyik itt, a másik pedig ott lóg, akkor vajon ki dolgozik, ki teljesíti a tervet a gyárban ... ? S korántsem véletlenül szaladt nyelve a „lógásra”, sajnos, megany- nyiszor nagyon is komolyan mondta, amit kijelentett. Nem hinném, hogy tovább kellene citálnom a hasonló történeteket, bizonyára elég meggyőző a kettő is az álláspont és az üléspont kevésbé szerencsés változásaira, amelyekkel még elég gyakran találkozunk. Csak beszélünk, beszélünk az érdekegyeztetésekről, s közben egy-egy témát más-más szemszögből értékelünk ma is. Káros ez — és kóro6. Sokkal inkább arra van szükség, hogy közeledjék egymáshoz a két oldal szemlélete. S persze, véletlenül sem úgy, hogy e néhány sor címe alapján az a bizonyos csizma netalán a székre kerüljön. Gyóni Gyula AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lázár György és Helmut Schmidt megkezdte tanácskozását BONN Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — félesége társaságálban — Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancel. lárjának meghívására, kedden délelőtt háromnapos, hivatalos látogatásra az NSZK- ba érkezett A magyar kormányfő kíséretében van Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszté. riumi, Juhász Adám ipari minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint Kővári Péter, bonni nagykövet. Lázár Györgyöt a bonni kancellári hivatalban Helmut Schmidt fogadta ünnepélyes keretek között. A két himnusz elhangzása és a katonai tiszteletadás után a két kormányfő megkezdte tanácskozását. Lázár György és Helmut Schmidt eszmecseréjén a kancellári hivatalban részt vett Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter és Nagy János külügyminiszteri umi államtitkár. A megbeszélés rövidesen szélesebb körben folytatódott, amelybe bekapcsolódott Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, valamint Berndt von Staden külügyi államtitkár, Otto von der Gab- lentz, a kancellári hivatal osztályvezetője és Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. A tárgyalások napirendjén először országaink kétoldalú kapcsolatai szerepeltek. Elismeréssel állapították meg, hogy figyelemreméltó eredményeket értünk el, de mindkét fél kifejtette véleLázár György miniszterelnök megkezdte hivatalos NSZK- beli tárgyalásait. Képünkön: vendéglátója, Helmut Schmidt kancellár társaságában (Népújság teleiotó — AP—MTI—KS) ményét, hogy lehetőségeink még távolról sincsenek kimerítve. Az eszmecsere során kifejezésre jutott az a közös törekvés, hogy kapcsolataink elért szintjét ne csak megőrizzük, hanem tovább is fejlesszük, s hogy erre a gazdaság, a politika, a kultúra és a tudomány területén egyaránt megvannak a feltételek. A gazdasági együttműködést illetően külön hangsúlyt kaptak az ipari kooperációk és a kapcsolatok más, korszerű, hosszú távú formái. A tárgyaló felek ezután áttekintették a legfőbb nemzetközi kérdéseket, mindenekelőtt az Európa biztonságával és a fegyverzetcsökkentéssel összefüggő témákat. Hangot adtak annak a közös reményüknek, hogy a november végén Genfiben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások az európai közép-hatótávolságú rakétákról eredményre vezetnek. Ugyancsak egyöntetűen hangsúlyozták: várakozással tekintenek a madridi találkozó folytatása elé, és maguk részéről hozzá kívánnak járulni annak eredményes befejezéséhez. A Magyar Távirati Iroda tudósítóinak értesülése szerint Lázár György és Helmut Schmidt keddi megbeszéléseit az egymás álláspontjának jobb megismerésére, megértésére irányuló őszinte törekvés jellemezte, még az olyan nemzetközi kérdésekben is, amelyekben a két fél álláspontja eltér egymástól. A délután folyamán Lázár György nyugatnémet gazdasági vezetőket fogadott szálláshelyén, a gymnichi kastélyban, majd este részt vett a díszvacsorán, amelyet Hel. műt Schmidt adott tiszteletére. (MTI) Kommunista ifjúsági aktívaértekezlet Egerben Az ifjúság cselekvőkészségére a jövőben is építeni lehet A tanácskozás résztvevői (Fotó: Perl Márton) Eger KISZ-szervezeteiben dolgozó mintegy 170 fiatal párttag részvételével tartottak kommunista ifjúsági aktívaértekezletet tegnap, kedden délután a megyei pártbizottság nagytanácstermében. Dr. Nagy Sándor, az MSZMP Eger városi Bizottságának osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Ambrus Józsefet, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettesét és Farkas Juliannát, a városi KISZ-bizottság tagját, Eger úttörőelnökét. Bevezetőjében elmondotta, hogy erre az ülésre az ifjúság életével kapcsolatos idén megtartott több jelentős rendezvény adott alkalmat, különösen pedig az, hogy a KISZ-ben dolgozó párttagok munkájától nagymértékben függ a párt ifjúságpolitikájának érvényesülése, valamint a KISZ X. kongresszus határozatainak megvalósulása. Ezt követően Kovács János, az MSZMP Eger városi Bizottságának titkára tartotta meg referátumát. Mindenekelőtt szólt a KISZ X. kongresszusára történt felkészülésről, arról, hogy a beszámoló taggyűléseken és a küldöttértekezleteken a fiatalok kritikusan és önkriti- itusan mondták el véleményüket. Átlagosan a tanácskozások résztvevőinek 25 százaléka szólt hozzá a fiatalság életével kapcsolatos kérdésekhez. Ez a cselekvőkészség olyan érték, amire a jövőben is építeni lehet — mondotta Kovács János —, de csak akkor lehet igazán sikeres, ha megismertetjük velük az eddig megtett út eredményeit és a jövendő feladatokat. A pártszervek az eddigieknél is nagyobb mértékben segítették a kongresszusra való felkészülést, s hasonló figyelmet fordítanak a határozatok végrehajtásának támogatására is. A továbbiakban a megye- székhelyen tapasztalható fejlődésről beszélt az előadó, külön is hangsúlyozva, hogy az elért eredményekben jelentős részt vállaltak a város KISZ-szervezetei is. Az ifjúsági szövetség jövendő feladata ennek megfelelően a tagság értéket teremtő, alkotómunkára, tanulásra és a szocialista haza megvédésére történő nevelése. A KISZ kommunista jellege nem jelent mást — folytatta referátumát Kovács János —, minthogy képviseli a párt politikáját, annak végrehajtására mozgósítja az ifjúságot. Épp ezért létfontosságú a párt irányító szerepének érvényesülése. Ebben kapnak fontos megbízásokat a KISZ-szervezetekben tevékenykedő párttag fiatalok. Ezek után munkájukat értékelve kiemelte, hogy az utóbbi három esztendőben emelkedett a politikai munka színvonala, növekedett a hatékonysága. Ebben nem kis részük volt és van a párttag KISZ-es fiataloknak. Előadása befejezéseként az időszerű általános és konkrét feladatokat körvonalazta a résztvevőknek. Az előadói beszédet vita követte, amelynek végén Kovács János válaszolt a feltett kérdésekre, ötletekre, javaslatokra. Nők a bútoriparban „Örök” hátrány a szakképzetlenség — Számottevő fejlődés a bérezésben - Könnyíteni a munkát Bútori,pár = asztalosszakma = férfi foglalkozás. Az emberek e három fogalom közé áltáléiban egyenlőségjelet tesznek, pedig, mint any- nyi másban, ebben is sokat változott a gyakorlat. Ki hinné például, hogy a két egri bútorgyárban, a dolgozók kis híján féle nő. S mivel a nők térhódítása e szakmában nem régi keletű, számtalan a probléma is. Figyelmet, Ezért került napirendre az ügyességet SZMT mellett működő nőbiklván a gép zottság munkájában annak kiszolgálása. értékelése, hogyan alakult az Szabó Péter, utóbbi néhány évben a bűné, az Agrla toriparban, dolgozó nők munBútorgyár ka_ és bérhelyzete. dolgozója. Amit elöljáróban meg kell (Fotó: fogalmazni, — s ezt számok Kőhidi Imre) is bizonyítják, — különösen az utóbbi két évben nagyarányú a fejlődés, nagy lépéseket tettek annak érdekében, hogy ebben az iparágban is közelítsék a nők a férfiak munkabérét, természetesen figyelembe véve a szakmai képzettséget, a gyakorlatot és a munka nehézségi fokát is. A nők hátrányos bérhelyzetének itt is egyik — és fő oka — a szakképzettség hiánya. Bár vannak már saját nevelésű asztalos szakmunkásnők is a gyárban, a szakmunkások között a nők aránya nagyon alacsony. A bérezésnél ez meghatározó, hiszen a bérbesorolásoknál figyelembe kell venni. A szakmunkások között viszont az ad különbségre okot, hogy a férfiak általában nagy gyakorlattal és jóval régebben dolgoznak. Hogy van törekvés a különbségek megszüntetésére, azt a faszobrászoknál lehet a legjobban lemérni, e szakma gyakorlód ugyanis szinte kivétel nélkül harminc éven aluliak, s így keresetük között sincs különbség csupán a teljesítmények alapján. Ez viszont indokolt. A gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői évek óta kiemelt fontosságúnak tartják a bérarányok javítását, az Agria Bútorgyárban például a nők bér fejlesztési aránya 8 százalékkal magasabb volt 1980-ban a férfiakénál. Hogy milyen nagy lehetett a lemaradás, azt ez a magas szám is bizonyítja és ennek ellenére is maradt még pótolná való. Egy ilyen vita során természetszerűen merül fel az igény, a gyáron belüli szakmunkástanfolyamok megszervezésére, de ezzel együtt annak mérlegelésére is szükség van, hán y szakmun kás foglalkoztatását teszi indokolttá a gyár profilja. Sok olyan intézkedésről adhattak számot a két gyár vezetői, amivel könnyítették a nehéz fizikai munkát, vagy a fiatal nők részére a termelésben, való részvétel és a gyermeknevelés egyeztetését. önmagában az, hogy mindkét gyár új telephelyen dolgozik, sokat jelentett a munkakörülmények javításában is. összegezve a tapasztalaitokat, meg kell állapítani, nagy lépéseket tettek a bútoriparban dolgozó nők helyzetének javítására. De hogy tovább kell lépni, az sem vitás. Az azonban, hogy mikor és mekkora lesz ez az előrelépés, nem csupán a vállalat vezetőin, az ott dolgozókon is múlik.
