Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke táviratban üdvö­zölte dr. Rudolf Kirschlägert, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnökéit Auszrtria nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Bruno Kreisky szö­vetségi kancellárinak, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Anton Benyanak, a nemzeti tanács elnökének küldött üd­vözlő távirattól! Parlamenti küldöttségünk Belgrádiban Jobb kapcsolatot járművezetttk és gyalogosok között Az OKBT új akciója „Járművel, vagy gyalog, az úton társak vagyunk” — ezzel a jelmondattal számos alkalommal — plakáton, prospektuson, szórólapon — lehet majd találkozni a kö­zeli napokban, hetekben. December 15-ig tart ugyan­is az Országos Közlekedés­biztonsági Tanácsnak az új akciósorozata, amelynek cél­ja a járművezetők és a gya­logosok kapcsolatának javí­tása. Ennek szükségességét té­nyek, adatok bizonyítják. Az elmúlt öt évben az úgyne­vezett személyi sérüléses balesetek egy harmada gya­logosgázolás volt. Tavaly 6138 gyalogos sérült meg, közülük 642 halt meg, az idén pedig az első félévben 253 gyalogos lelte halálát az utakon. Az ő hibájukból be­következett baleseteket fele­részben az okozza, hogy vi­gyázatlanul, hirtelen lépnek az úttestre. Évről évre több a gázolás akkor, amikor a piros jelzést figyelmen kí­vül hagyva kelnek át az ut­cán. Az adatok elemzése alap­ján megállapítható, hogy a baleseteket főleg szubjektív tényezők, gépjárművezetők és gyalogosok helytelen ma­gatartása okozza. Az OKBT akciójának legfőbb célja, hogy ezen a magatartáson az érintettek változtassanak. A járművezetőknek az eddigi­nél is fokozottabban kell el­fogadniuk azt az okjektív tényt, hogy a gyalogos, akár szabályosan, akár szabályta­lanul közlekedik: védtelen. A vezetőknek nem szabad mindenáron törekedniök el­sőbbségük érvényesítésére. Ha a gyalogost valóban part­nernek tekintik, kevesebb lenne a baleset. Az alapve­tő, a nagyobb felelősség min­denképpen a vezetőké, hi­szen ők a szabályokat köte­lezően meg is tanulták. A magatartási formákon ter­mészetesen a gyalogosoknak is változtatniuk kel! Nemzetközi sajtótájékoztató Heves megyében A fogyasztási szövetkeze, tek IX. kongresszusa előtt nemzetközi sajtótájékoztatót tartott megyénkben a mát- rafüredi Avar Szállóban, a Külügyminisztérium sajtófő- oszftálya és a SZÖVOSZ. A hazánkba akkreditált külföl­di tudósítók — húszán — egynapos szakmai tanulmá­nyi úton vettek részt Heves megyében. Dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tájékoztatást adott a magyar szövetkezeti mozgalom idő­szerű gazdasági, társadalmi és mozgalmi feladatairól, va­lamint az elkövetkezendő időszak tennivalóiról. A külföldi újságírók me­gyénkben szövetkezeti léte. sítményekkel is megismer­kedtek. Többek közöttt meg­tekintették Gyöngyösön a GYÖNGYSZÖV-áruházat, a szövetkezet Pattinka-üzemét, de ellátogattak a füzesabo­nyi áfész sarudi húsüzemébe és a hatvani takarékszövet­kezetbe is. Magyar vezetők üdvözlő távirata Ausztria nemzeti ünnepe alkalmából elvennünk egyéves (1980—81) hiábavaló várakozás után a várdomlb és üregrendszerű vizének elvezetési tervezetét. És már a kezünkben van­nak az új rajzok — a Kö­zépponti Bányászati Fejlesz­tési Intézet munkája... Horváth Bélát, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat műszaki igazgató- helyettesét irodájában keres­tük fel. — Kérem szépen, ez a vál­lalat nem eshet még egyszer olyan hibába, mint néhány évvel ezelőtt. Nem kapkod­hatunk, csak körültekintő és alapos felmérések, vizsgála­tok után kezdhetünk a Dobó­bástya építéséhez, hiszen nem tudjuk, hogy a megmaradt várdomboldal milyen terhe­lést bír el, nem életveszé­lyes-e egyáltalán? Nem mondom azt, hogy a régi terv nem jó, de az nerrf szá­mol a kivitelezés lehetősé­geivel, túl bonyolult. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem jövő év már­cius végére ígéri az első je­lentéseket, ha ezek rendel­kezésünkre állnak, szakaszos tervek alapján hozzákezdünk az építkezéshez. Szeretnénk minél gyorsabban befejezni, nekünk is ez az érdekünk. Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével vasárnap a késő esti órák­ban magyar parlamenti kül­döttség érkezett Belgrádba, a szövetségi nemzetgyűlés el­nöksége meghívására. A delegáció fogadására a pályaudvaron megjelent Dra- goszlav Markovics, a szövet­ségi nemzetgyűlés elnöke. Ott volt dr. Simon Pál, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete. Tarnabodi délután — a templomtoronyból. (Munkatársaink képes riportja a Tárná menti község őszi hangulatáról a 3. oldalon) „Patthelyzetben” a Dobó-bástya... Nemzeti szimbólumunk öt esztendővel ezelőtt csorbult meg. Az egri vár Dobó-bás­tyája 1976 nyarára annyira elvizesedett, hogy egy része leomlott, a megmaradt töre­déket pedig le kellett rob­bantani. Akkoriban aligha gondolta bárki is, hogy fél évtized múltán azért kell megkeresnünk az illetékese­ket, hogy megkérdezhessük, miért áll az építkezés, miért uralkodnak oly szomorú kö­rülmények a bástya körül? — Mi sem hittük akkori­ban, hogy ilyen hosszú ideig elhúzódhat ez az ügy — la­pozgat jegyzetei közt Cser­mák Zoltán, a Heves megyei tanács tervosztályának fő­előadója. — Először arról volt szó, hogy ne állítsuk teljesen helyre a bástyát. Aztán arról, hogy ne burkol­juk a homlokzatok marad­jon a csupasz beton. Mi azt szerettük volna, ha kővel takarhatjuk el a csúnya és szerintünk esztétikailag za­varó hatalmas betonmonst­rumot. Csak 1978-ban készült el a végleges terv, de ez idő alatt megváltozott az orszá­gos pénzügyi helyzet is... Persze ez nem azt jelenti, hogy amíg a huzavona zaj­lott, nem tettünk volna lé­péseket a munka meggyor­sítására. A Budapesti Föld­mérő. és Talajvizsgáló Vál­lalat mint generáltervező 1976 végén és 77 elején megkezdte vizsgálatait; dol­gozói nemcsak a bástyát, ha­nem az egész vár állapotát feltérképezték. Több szaka­szú kivitelezési tervet ígér­tek. Az alapozási terv 78- ban készült el, ezt a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 79-ben fel is építet­te. A következő év első fe­lére az első szakaszt is fel­húzták az építők. (Ezt ma már „második alapnak” hív­juk, mert az eredetit rosszul jelölték ki, így azt kellett helyrehozni ezzel.) Végre tavaly októberre el­Képünk nem idén, tavaly készült, mégis híven tükrözi a mai helyze­tet. Legfeljebb hó nélkül... (Potó: Perl Márton) készült az egész terv, ame­lyeknek a szerkezeti megol­dásokra vonatkozó részlete­it a tanácsi építők szakem­bereivel közösen készítették el. Novemberre kezünkben volt már az építési engedély is. De mégsem haladtunk ötről a hatra, hiszen az épí­tőknél ekkor kezdődtek el a már ismert bajok... Az új vezetés fölülvizsgál­ta az előző terveket, és azok egy részét nem elég körül­tekintőnek, alaposnak ítélte. Erről ez év februárjában tá­jékoztatott minket. Májusban a vállalat tervmódosítási tárgyalást hívott össze, ame. lyen javasolta, hogy a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem illetékes tanszékét bízzák meg a várrészlet sta­tikai vizsgálatával. Nem ér­tettük ezt, hiszen februárban még jónak, helyesnek talál­ták az ide vonatkozó elkép­zeléseiket, most pedig az egészet „életveszélyesnek” nyilvánították.. De belemen­tünk ebbe is, és azt kértük, hogy szeptember 30-ig is­mertessék velünk a szakvé­leményt, hogy még az idén, a IV. negyedévben folyta­tódhassanak a munkák. Nem kaptuk meg máig sem. Fel­vetődik a kérdés, hogy to­vábbra is együtt dolgoz­zunk-e így a vállalattal, hi­szen ugyancsak tőlük kellett Még emberibb lakás­körülményeket Pártunk Központi Bi­zottsága legutóbbi, október 22—i ülésén áttekintette a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás helyzetét. A testület impo­náló tényekről adhatott számot: az elmúlt tíz év­ben a lakásállomány 13 százalékkal gyarapodott, de ami még ennél is töb- betmondó — az alapterü­let 31 százalékkal nőtt. A lakásépítés üteme megha­ladta a legtöbb európai országét. Az V. ötéves terv időszakában hazánkban 435 ezer lakás épült és sor kl- rült 75 ezer tanácsi lakás felújítására. Ez az utóbbi szám egyben azt is jelzi, hogy a felújítási tevékeny­ség nagyobb szerephez ju­tott, mint korábban. A la­kosság körében egyre in­kább tapasztalható törek­vés volt az is, hogy az igények a nagyobb, a kor­szerűbb, a jobban felsze­relt lakások felé tolódtak el, aminek egyik alapja az életszínvonal növekedése. A Központi Bizottság azon­ban nem csupán az ered­ményeket, hanem a gondo­kat is számba vette. Meg­állapította, hogy sok jogos lakásigény kielégítésére nem került sor, s ennek okai között szerepel példá­ul az a tény, hogy a lakás­cserék a lehetségesnél ki­sebb szerepet töltöttek be az igények kielégítésében. Vagy egy másik tényező: a lakásépítésekhez, a fenn­tartáshoz a lakosság egyes csoportjai között indokolat­lanul eltérő a hozzájárulás mértéke. Az igények zöme jogos: lakni — s ma már: egész­séges, korszerű lakásban — mindenkinek kell. A Köz­ponti Bizottság úgy foglal állást, -hogy tovább kell fejleszteni a lakásgazdál­kodási rendszert. A reali­tások ismeretében a foko­zatosság elvét hangsúlyoz­ta. S azt, hogy belátható időn belül a jogosultakat lakáshoz kell juttatni. De azt is hangsúlyozta, hogy ennek terheit az eddiginél nagyobb arányban kell vi­selni a tanácsi lakások bérlőinek, s a lakbéreket — ugyancsak a fokozatos­ság elve alapján — úgy kell megállapítani, hogy azok fedezzék a lakás fenn­tartásának költségeit. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szüksé­gesnek tartja — fogalmaz a közlemény —, hogy a lakásépítés, -fenntartás, gazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztésének irány­elveit a leginkább érintett és erre felkért társadalmi és állami szervek 1982. február közepéig tárgyal­ják meg. Észrevételeiket a Minisztertanácshoz juttas­sák e! Azért, hogy az irányelv szellemében születendő döntések az eddiginél még jobban súlyozzák a jelen és a jövő tennivalóit, s még emberibb lakáskörül­ményeket teremtsenek minden arra rászoruló szá­mára. Kaposi Levente * ■Krx. •m Hóköntösben Mátra hegycsúcsai. Fejvi az ország legmagasabb pontja, Kékestetőt ^ ^ [y (Fotó: PSrhMarton)" * Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására október 27-én, hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. (MTI) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 252. szám ÁRA: 1981. október 27., kedd 1,40 FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom