Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 27., kedd Hivatalos becslés szerint több mint 150 ezer résztvevője volt a londoni tömegtüntetésnek, amely a nukleáris fegyverek megsemmisítését és Nagy-Britanniának valamennyi nukleá­ris fegyvertől való megszabadítását követelte (Népújság telefotó — AF—MTI—KS) JOGOS A KÉRDÉS: Miért sztrájkolnak? A jemeni elnök Moszkvában Leonyid Brezsnyev, And­rej Gromiko, Dmitrij Usz- tyinov és más szovjet hiva­talos személyiségek fogadták hétfőn Moszkva Vnukovói repülőterén Ali Abdullah Szalehet, a Jemeni Arab Köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét. A jemeni ál­lamfő a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet miniszterta­nácsnak a meghívására ér­kezett hivatalos látogatásra Moszkvába. Megbeszélése­ket folytat a szovjet veze­tőkkel a két ország kapcso­latairól és az időszerű nem­zetközi kérdésekről, különös tekintettel a közel- és a kö­zép-keleti térség problémái­ra. A jemeni elnököt katonai tiszteletadással fogadták a szovjet fővárosban. A vá­rosba vezető útvonalat a két ország zászlóival. üdvözlő feliratokkal díszítették fel. Asszad Szófiában Bolgár—szí-riai legfel­sőbb szintű tárgyalások kez­dődtek hétfőn Szófiában. Hafez Asszad, az Arab Új­jászületés Szocialista Párt­jának (Szíriái Baaith Párt) főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke hivata­los baráti látogatásra érke­zett Bulgáriáiba. Hafez Asszad hétfőn dél­után a szófiai Bojana rezi­dencián találkozott Todor Zsivkowai. a BKP KB fő­titkárával, a Bolgár Állam­tanács elnökével A baráti légkörű találkozón a két ál­lamfő áttekintette a bolgár —szíriad kapcsotetok alaku­lását és több időszerű nem­zetközi politikai kérdést A napok óta tartó sztrájk- hullám, a „Szolidaritási” or­szágos bizottsága által a jö­vő hétre kitűzött általános figyelmeztető sztrájk széles körű társadalmi konfliktus veszélyét rejti magában. — jelentette ki Kazáimierz Bar- cikowski a LEMP póznán i vajdasági szervezetének ta­nácskozásán. Mint a Politi­kai Bizottság tagja, a KB titkára elmondotta: a na­pokban járt sztrájkoló üze­mekben, ahol meghökkentő módon egyszerűen nem tud­tak választ adni arra a kérdésre, hogy tulajdonikép­pen miért sztrájkolnak. Ez az állapot annál is in­kább tarthatatlan, mivel a „Szolidaritás” részéről az ilyen vakon végrehajtott ak­ciókat használják fel arra, hogy — úgymond — a kor­mány tehetetlenségét bizo­nyítsák. A tarnobrzegi vajdaságban megkezdte munkáját az a különbizottság, amelyet Wojciech Jaruzelski minisz­terelnök küldött a helyszín­re annak a tanulmányozásá­ra, hogy milyen károkat okoz a gazdaságnak, így a honvédelmi iparnak a vaj­daságban napok óta folyó általános sztrájk. Közben az ország más vi­dékein szintén feszültség ta­pasztalható, s ez leggyakrab­ban a helyi „Szolidaritás”- szervezetek álltai rendezett sztrájkakciókban jut. kifeje­zésre. Ezek indítékaként ál­talában a rossz élelmiszer- ellátást jelölik meg. Zyrar- dów város tizenhat üzeme hétfőn is sztrájkol, a konini vajdaságban negyedórás „fi­gyelmeztető” sztrájkot tar­tottak délben, a walbrzychi vajdaság és Krosno regioná­lis „Szölidaritás”-szervezete változatlanul fenntartja a sztrájkkészültséget. Mindezt annak ellenére, hogy múlt pénteken a szervezet orszá­gos bizottsága a helyi akciók beszüntetésére szólította fel. A barátság városa: i. H Finnországot, s ezen belül tertvérvárosunkat, Porit, már nem kell felfedezni az olvasó számára. A kapcsolat évek során természetes vele­járója lett a két város éle­tének, tükrözte ezt lapunk is rendszeres tudósításaival. Régi ismerősként jártunk hát mo^t is ott, így is szá­molok be a mostani, friss benyomásainkról. A ritkán utazó ember iz­galmával bámészkodunk Fe­rihegyen, egyik bennfentes munkatársunk az adminiszt­rációt intézi. Először az élet- hű hangzás lep meg, finn kórusmuzsika hallik. Lám micsoda véletlen — gondo­lom, és az új könnyűszerke­zetes indulási csarnok han­gosítása kezd foglalkoztat­ni... Azután fedezem fel az éneklőket a tranzit bejára­tánál. ötvanen lehetnek, fia­talok, szőkék, meghatottan dalolva búcsúznak Magyar- országtól. A továbbiakban találkoztunk még Rohman I-mre zongoraművésszel, már Poriban, a koncert után, a „Vox Humána”_val Lakú­ban, egy ünnepségen. A két néptől és a barát­ságtól úgy látszik elválaszt­hatatlan a zene, a dal. Mint a város hivatalos küldöttsége utazunk a finn- magyar testvérvárosi kap­csolatok 25. évfordulójára. Ebben elsők, az alapítók Lahti és Pécs voltak, de a., eseményt országos ünnepsé­gen méltatták. Meghívott mind a tizenhat finn város, amelynek magyar testvér- kapcsolata van; jelen volt a belügyminiszter és a követ­ségek, a Finn—Magyar Ba­ráti Társaság tekintélyes ve­zetői. A társaság elnöke ma Heikkd Koski, Pori volt pol­gármestere, aki a kapcsola­tunkat kezdeményezte, A társaság Finnországban fontos, elismert szervezet. Kiterjedt tevékenységét és befolyását ez az alkalom is reprezentálta. Különös érzés volt: a koncertterem elé gördülő autók, az estélyi ru­hás emberek nyüzsgése, a meleg szavak és forró han­gulat — mindez miértünk, magyarokért. Budapest és Helsinki után a két ország szerepe mind­ezekben szinte jelképessé vált a világban. Ez a nagy- politika. Ha valaki azt kér­dezné, mit tehet ehhez két városka, remélem, írásom meggyőzi a kérdésfeltevőt: sokat. Elöljárójában ennyit: a kapcsolat sok száz em­ber közvetlen ismeretségét hozta, gondoljunk a művész- együttesekre, sportolókra, túristákra. Emberi ismeret­séget és ismeretséget a konkrét viszonyokkal. Ha­zánk nemzetközi hitelének része az is, ha a pori polgár olyannak ismer berniünket, amilyenek valóban vagyuk. Ilyesmiről szólott az ün­nepség amelyet érdekes mó­don egy lapp táncegyüttes nyitott, és a rövid, egyszerű beszédek — talán hat is el- hangzett — mintegy a mű­sort élénkítve felelgettek egymásnak. Ahogy a magyar kórus és finn kar programja is: Bartók, Sibélius —Sibé- lius, Bartók. Legnagyobb ha­tást ránk a szavalat tette. A szép szavú finn színésznő a refrént mindig magyarul mondta: „Cserebogár, sárga cserebogár”. Amikor útban Pori felé megállunk harapni valamit, két útitársam — először lát­ták Suomiit — máris élmé­nyekkel van tele. Elsők a színek. Minden olyan dúsan zöldell, nem kell hozzá a ha­talmas országúti reklámtáb­la, hogy az ember a friss tejre gondoljon. Elszórtan farmok mindenütt, fantaszti­kus élénk színekre festett faházak a tájban, kombájn az udvaron. Hamar feltűnik a nyuga­lom is. Az autóúton előírt sebességgel, száz méternyi távolságra egymástól, úgy haladnak a kocsik, mintha csomók lennének egy vég nélküli kötélen. Előzés, mi­nek? Ebben a hatalmas ország­ban felénél kisebb a népesség mint nálunk, nem ismerik a zsúfoltságot. Városon is lát­szólag kisebb a forgalom. Csúcsba kerültünk, mondják kísérőink. Még valamit, az autók lámpája szinte mindig világít, nyilván a különös fényviszonyok mialtt. Észa­kon vagyunk, a nap szinte sizembe világít, Későre érünk Poriba. Va­sárnap este van; a szálloda vendéglőjében is egyedül va­gyunk. Szinte észre sem vesszük Mikko Sävelä el­nökhelyettesit, olyan szívélye­sen fogadnák bennünket. Azután éjszakai sétára in­dulunk, de csak a patkóik, a kivilágított épületek és a ki­rakatok, ember sehol. Azaz egy mégis, az utcai kioszk szendvicset, cukorkát, újsá­got árul ilyenkor is, közeled- tünkre nyomban nyílik a to- lóablak, Hasonló kiruccaná­sunk hétköznap is volt, a helyzet nem sokat változott. Néhány ital után kószáló lump, egy rozzant autóra való csöves, és csend. , (Folytatjuk) Kalmár Péter S wMwm •*“ C I cv livf I cLca A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának Politikai Akadémiáján hétfőn Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára előadást tar­tott „A nemzetközi viszo­nyok jellemzői a 80-as évek elején" címmel. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelente­ti. ★ Pozsgay Imre művelődési miniszter meghívására va­sárnap néhány napos látoga­tásra delegáció élén Buda­pestre érkezett Mohamad Naib Sayed Ahmed szíriai oktatási miniszter. ★ A SZOT elnöksége meg­hívására hétfőn hazánkba érkezett Rade Galeb elnök vezetésével a jugoszláv szak­szervezeti szövetség küldött­sége. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára fogadta, jelen volt Milan Ve­res, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. ★ A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a fran­cia kommunista ifjúsági moz­galom küldöttsége. A dele­gáció, melyet Pierre Zarka, a Francia Kommunista Párt KB tagja, a mozgalom fő­titkára vezet, több napos programja során a magyar fiatalok életével ismerkedik. ★ Október 24—26. között a Time magazin szervezésében az amerikai üzleti élet 28 magas szintű képviselője tartózkodott Budapesten. A csoportot a lap kiadója és főszerkesztője is elkísérte. * A csoporttal megbeszélést folytatott Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, és Fekete János, az MNB első elnökhelyette­se. Fogadta az amerikai ven­dégeket Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése A közeli napokban ha­zánkban tartja meg soron kö­vetkező ülését a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai ta­nácsa. (MTI) rC Külpolitikai kommentárunk "Vi „Hamleti” hét vége ŰJRA BEBIZONYOSODOTT az a régi igazság, hogy aki szelet vet, vihart arat. Ronald Reagan kije­lentése, amely a „megnyerhető” és a „korlátozható” atomháború jegyében megerősítette a túlpartról po­tenciális hadszíntérnek tekintett Nyugat-Európa ve­szélyeztetettségét, az elmúlt hét végén százezrek, mil­liók megmozdulásához vezetett. Az emlékezetes „Be- nelux-nyár”, a bonni békedemonstráció után soha ilyen bizonyosságerejű nem volt az a felismerés, hogy a háborút már átélt Európa népei — nem egy eset­ben kormányai is! — másképpen tekintenek a növek­vő háborús veszélyre, mint az Egyesült Államokban. A hét végi megmozdulások világossá tették, hogy a nyugat-európai közvélemény megértette, a lényeget: azt, hogy hamleti nagyságrendű tétről, valóban a „lenni, vagy nem lenni” kérdéséről van szó. Jelképes jelentősége is van annak, hogy az egyik legnagyobb békedemonstrációra éppen a NATO-fő- hadiszállás székhelyén, Brüsszelben került sor. Val­lonok és flamandok, munkások és értelmiségiek, hi­vatalnokok és kisvállalkozók kart karba öltve ugyan­azt követelték: az életben maradás, az építés lehető­ségét, a totális pusztulás útjának eltorlaszolását. A párizsi monstre-megmozdulás olyan ország fővárosá­ban hömpölygőit, amelynek új kormánypártja —- minden fenntartásával együtt — kongresszusán hi­vatalosan kijelentette: „Nyugat-Európábán tért hódít egy bizonyos semlegességi irányzat. A francia kor­mány megérti ennek okait, így azt a félelmet, hogy Európa csatatérré válik ...” Amikor a jórészt fiata­lokból álló menet elhaladt a Jean Jaurés metróállo­más előtt, az egyik kommentátor megjegyezte: „En­nél méltóbban nem lehet áldozni a háborúellenes küz­delem nagy mártírja, Jaurés emlékének.” Londonban 29 különvonat és kétszáz autóbusz szál­lította a béketüntetőket. A menet élén ott volt Mi­chael Foot, a Munkáspárt vezére, akit sokan a sziget- ország leendő kormányfőjének tartanak. Rómában becslések szerint 150—200 ezer ember gyűlt össze. Amikor a tömeg elhaladt az amerikai nagykövetség és az olasz hadügyminisztérium előtt, sokan gondol­tak arra, amit a Corriere Deila Sera így fogalmazott meg: „Az athéni változás fényében jogos a kérdés, mikor jön" el az itáliai változás ideje?” Oslóban, egy másik NATO-ország fővárosában is újra világossá vált: Nyugat- (és Észak-)Európa lakossága nem haj­landó tétlenül elfogadni azt a sorsot, amit egyesek a Potomac partján szánnak neki. AZ ENSZ ÉGISZÉ ALATT meghirdetett leszerelési világhét nyitánya méltónak bizonyult a „hamleti” tét nagyságához. Harmat Endre Folytatódik a madridi találkozó Háromhónapos szünet munkája pedig november utáni kedden, délelőtt foly- 11-én kezdődött meg. A tatja tanácskozásait az eu_ rendkívül rossz nemzetközi rópai biztonság és együttmű- helyzet, a hidegháborúhoz ködés kérdéseivel foglalkozó való visszatérésre irányuló madridi találkozó, amelynek imperialista törekvések elle­előkészítő szakasza tavaly nére már eddig is jelentős szeptember1 9-én, érdemi munkát végzett. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- és valutaárfolyamai Érvényben: 1981. október 27-től Devizanem Vételi- Közép- árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 335,83 6 342,17 6 348,51 Ausztrál dollár 3 948,29 3 952,24 3 956,19 Belga frank 92*13 92,22 92,31 Dán korona 479,74 480,22 480,70 Francia frank 615,67 816,23 616,91 Hollandi forint 1 399,45 1 400,85 1 402,26 Japán yen (1000) 147,40 147,55 147,70 Kanadai dollár 2 869,58 2 872,45 2 875,32 Kuvaiti dinár 12 267,34 12 279,62 12 231,90 Norvég korona 580,52 581,10 581,68 NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. ess Cl. rubel USA-dollár 1 540,45 1 541,99 1 543,53 29,03 23,06 29,09 220,56 220,78 221,00 53,84 53,89 53,94 36,14 36,18 36,22 1 796,47 1 798,27 1 800,07 824,24 624,86 625,48 2 697,30 2 700*00 2 702,70 3 449,23 3 452 r68 3 456,13 Az államközi megállapodásokon alapuló hi­vatalos árfolyamok változatlanul az 1981. ok­tóber 20-i közlésnek megfelelően vannak ér­vényben Valuta (bankjegy és csekk) -árfolyamok Érvényben: 1981. október 27-től: Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legmagasabb árfolyam 100 egységre, bankjegy forintban címletek Angol font 50 6 151,90 6 532,44 Ausztrál dollár 50 3 833,67 4 070,81 Belga frank 5 000 ~ 89,45 94,99 Dán korona 1 000 465,81 494,63 Finn márka 100 760,28 807*30 Francia frank 500 597,80 634,78 Görög drachma 500 57,24 60,78 Hollandi forint 1000 1 358,82 1 442,88 Japán yen (1000) 10 000 143,12 151,98 Jugoszláv dinár 1 000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2 786,28 2 358,62 Kuvaiti dinár 10 11 911,23 12 648,01 Norvég korona 100 563,67 538,53 NSZK márka 1 000 1 495,73 1 588,25 Olasz Ura (1000) 50 000 28,19 23,93 Osztrák Schilling 1 000 214,16 227,40 Portugál escudo 5 000 52,27 55,51 Spanyol peseta 5 000 35,09 37,27 Svájci frank 1 000 1 744,32 1 862,22 Svéd korona 100 606,11 643,61 Török líra 1 000 25,47 27,05 USA-dollár 100 3 349,10 3 556,26

Next

/
Oldalképek
Tartalom