Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

4« flHHHH NÉPÚJSÁG 1981. október 3., szombat Ideiglenes paradicsom Színes magyar film Már megszoktuk, hogy Kovács András tartalmilag gazdag, művészileg színvo­nalas alkotásokkal lepi meg a filmbarátokat. Folyvást izgalmas, közérdeklődésre számot tartó témákat dolgoz fel, mindig* mélyenszántóan, új, eddig ismeretlen motí­vumokat felvillantva. Többek között a közel­múlt, a világháborús eszten­dők időszaka ébreszt i fel kutató, kereső, oknyomozó szenvedélyét. Ráadásul nem­csak akar, de tud is újat, eddig még nem hallottat íffóndani. Ezzel kapcsolat- feaá elég csaik a sikeres Ok­tóberi vasárnapot említeni, amely az 1944-es nyilas ha­talomátvétel sok, eddig még nem tisztázott mozzanatára hívta fel a figyelmet. Az is hagyomány nála, hogy egy készülő művéről már forgatás köziben kész­ségesen tájékoztatja a sajtó, a rádió és a televízió mun­katársait. Így aztán számos információt gyűjthettünk össze az Ideiglenes paradi. csőmről — a cím egyébként kitűnő —, amely a Magyar- országra menekült francia hadifoglyok életébe nyújt bepillantást, A rendező, aki egyébként a forgatókönyvírói tisztet is ellátta, alapozni tanulmá" nyozta ezt a kérdéskört. Amolyan ujjgyakorlatként dokumentumfiilimet is készí­tett erről a tévének. Emel­lett arról is nyilatkozott, leendő sztorijának lényege egy megrendítő szerelmi kapcsolat formálódása lesz, azaz sajátos szín jelentke­zik munkásságában: a lírai hangvétel. SÄlPartotta is szavát. Nem egy embertelen kor borzal­mait sorakoztatta fel tény­szerűen, mint korábban tet­te, hanem Jacques — a fi­gurát minden elismerést megérdemlőén alakította a tehetséges André Dussolier, aiki a hitelesség kedvéért még magyarult is megtanult valamennyire — és Klári egymásért vergődését, kál­váriáját állította a történet középpontjába. Azt bizonyí­totta, hogy a terror elsöpör minden igaz érzést, s a ke­gyetlenségei mindennapi gyakorlattá tevő rendszer szétszakítja a .szép kötődé­seket. Rangos élménnyel gyara­podtunk. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy a ren­dező által dirigált gárda minden tagja érezte: siker csak akkor születhet, ha va­lamennyien képességeik leg­javát nyújtják. Frajt Edit méltán kapta meg a női fő­szerepet, -átélésénél? magas szintjét csak dicsérni lehet. Illés György munkáját a poétikus hangoltság jelle­mezte: felvételeit sokáig nem felejtjük, hiszen az igazi lí­rai töltés maradandó emlé­keinket szaporítja. Hiányér­zetünk legfeljebb amiatt van, hogy néhány éve láttuk az Ötödik pecsétet, ezt a Sánta Ferenc munkája nyomán született Fábri ZoífóJi-alko- tást, amely hasonló gondola­ti anyagot villant fel, de — s ez mindenekelőtt az író ér­deme — sokkal drámaibban, jóval megnyerőbben, hatáso­sabban. Természetesen azt sem feledhetjük el, hogy Kovács András először lé­pett egy, az életművében még járatlan ösvényre. Ám mégsem úttörők tétovázásá­val, hanem az igazi művé. szék biztonságával felvértez, ve... Pécsi István Zenei világnap ‘81 Az egri zenei évad nyitóhangversenyéről Az Országos Filharmónia az idén is, hagyományszerű- en október 1-én, a zenei vi­lágnap alkalmából a bazi­likában rendezte meg első őszi hangversenyét. A ta­pasztalatok és a közönség részvétele egybeesőén azt bi­zonyítják, hogy töretlen az érdeklődés az orgonamuzsika iránt Egerben és az ideláto­gató idegenforgalmi vendé­geknél nyáron éppúgy, mint a téli hónapokban. Ezúttal kettős meglepetés­sel és kellemes hangulatú, tartalmas estével lepte meg a Filharmónia az egri közön­séget. Egyrészt egy fiatal or­gonistát, Elekes Zsuzsát hall­hattuk játszani. Szokatlan­nak tűnik még ma is, hogy ezt a viszonylag erős fiziku­mot is kivánó hangszert a nők megszeretik, hivatásos művészként játszanak ezen a férfias instrumentumon; nem is beszélve arról, hogy az or­gonairodalom legtöbb alkotá­sa inkább drámai hangvéte­lű, amolyan gondolkodói el­mélyedést kíván és ezt az igényt olykor a lírai tájakon inkább otthonosan mozgó mű­vésznőknek ki kell elégíteni­ük. És amikor a tapsot meg­köszönni a bazilika kórusá­ról lehajolt Elekes Zsuzsa, nemcsak lófarkas frizuráját vettük észre, hanem azt az eleven, áradó fiatalságot is, amely játékából is kitetszett. Clérambault Suite-jével kezdte műsorát, utána Bach e-moll prelúdium és fúgáját játszotta (BWV. 548.). Ez a két szám mintha a művész­nő amolyan kötelességszerű penzuma lett volna! Vagy a bazilikái környezet fent, a kóruson, vagy az akusztikai arányok zavarhatták, vagy egyáltalán a játékhoz szüksé­ges belső hevület nem volt még olyan magas benn»:, de az volt az érzésünk, hogy ez a két szám még nem volt az igazi. Franck A-dúr fantá­ziájánál mintha megtört vol na ez a visszafogottság, ez a tartózkodóbb hangvétel. vagy a liraisag szabadabb szárnyalásra késztette a mű vésznőt, de ott már minden a helyén volt. Nem is beszél­ve Liszt A-dúr legendájáról, amelyet Saint-Saens írt át orgonára a „Szent Ferenc prédikál a madaraknak” cí­mű zongoraműből. A kedves hatású hangutánzások, ez az egész fényteli zenei lebegés, a megszólaló madarak kitű­nően érvényesültek ebben az előadásban. S azt, hogy a művész ezen a hangszeren hazatalált, Alain Áriája és Koloss István Fináléja is bi­zonyította, Elekes Zsuzsa szerepeltető se mellett az est másik meg­lepetése: az Országos Filhar­mónia észrevette, hogy a ta­nárképző főiskola női kará­ból, Tar Lőrinc együtteséből komoly értékeket lehet ki­hozni — kamatoztatni. Ezen a hangversenyen is — bár az akusztika miatt felállási gondjai is lehettek a nagy létszámú énekkarnak — ki­derült: ez a kar a hivatásos együttesek szintjén, nagy mű­• vészi megjelenítő erővel ké­pes életre kelteni nagy for­mátumú kórusműveket. Vit- toria és Lotti tőlünk időben és stílusban távolabb eső da­rabjai után Palestrina Bene- dictusát énekelték. A két má­sik mű lehetett technikailag nehezebb, hangulatilag hatá­sosabb, de ez a Benedictus, a maga sajátosan hullámzó áradásával a legtisztább ze­nei élmény. Ahogyan Palesl­• rina erre az egyetlen litur­giái mondatra, erre a latin prózára rászövegezi a zene­ben az áhítatot, a fenséget és az örömöt, arra kevés szer­ző képes. Három Kodály-mű, az Ave Maria, az Esti dal és a 150. genfi zsoltár alkot­ta még a nagy sikerrel fellé­pő főiskolás lányok műsorát. Tar Lőrinc műsorösszeállítá­sa és az általa kitűnően ve­zényelt énekkar hangulatilag is emelte a hangverseny ér­• tékát. Farkas András Izsó Miklós emlékünnepség Izsó Miklós, a kiváló szob­rászművész születésének más­fél évszázados, valamint a Debreceni Emlékkert Társu­lat megalakulásának 120, év­fordulója alkalmából rende­zett emlékünnepséggel kez­dődött meg pénteken Hajdú- Bihar megyében a múzeumi és műemléki hónap rendez­vénysorozata. Izsó Miklós ké­szítette el az emlékkerttár- sulat megbízása alapján 110 esztendővel ezelőtt a város halhatatlanjának, Csokonai Vitéz Mihálynak szobrát, amely a kollégium és a nagy­templom melletti téren áll. A/ Aduéi, a/ uj Lancia luipes magazin (hebdo des quatrevingts ans, a 80-as évek lapja, ahogyan hirde­tik) egyik első számában Jeunes gens modernes hong- rois (Modern fiatalok Ma­gyarországon) címmel ripor- tázs jelent meg. A riport in­dító fotóján két világos öl­tönyös, elegáns félcsizmás, opárt mintájú pulóveres fia­talember hunyorog a vaku villanásától az Astoria alul­járó lejárati korlátja mel­lett. Igen távolról teleobjek- tívvel készíthették a felvételt erős vateufénnyel, mert a két egymáshoz közelítő alak hátteréből egy elmosódott nőalakon kívül semmi sem felismerhető. o Tiborc Józsi 19 éves, és másfél éve dolgozik Buda­pesten a 32-eseknél. Fizetése négyezer forint körül mozog. Egy hónapja a városközpont­ban tataroznak. Az állvá­nyokról sóváran vagy gyű­lölködve lesi a csapatokban órára siető hangos egyete- -mistákat, viháncoló gimna­zisták tarka csoportját, a ráérő hivatalnokokat, kutyát -Utaltató néniket, s tekintet nélkül rendszámukra, a dél­előtti — lassan úszó autó­kat. Kék munkaruhája mal- reríröcSköléstől, téglaportól pöttyös, fecskefarokban a tarkójára kun korodó szökés- vörös haját kopott svájci­sapka védi. Szombaton délben végez­nek. Gyorsan begyűri a mun­karuhát az öltözőszekrénybe. Szürke szövetnndrágba, kék­zöld kockás vászon i ngbe és zöld kardigánba bújik, fel­húzza a letaposott sarkú, fe­kete vágott orrú cipőt. Eb­ben a szerelésiben érkezett Pestre. Fél óra villamossal a mun­kásszállás. Egyszer kell át- szállnia, s a villamos végig­csattoghat vele a hosszú Fe­hérvári úton. jólesik a pe­ronajtónak dőlve kitekinteni a roppant SZTK-épület előtt es a Skala Aruház körül ka­vargó emberforgatagra, a vasúti híd után kezdődő ha­talmas gyár üzemek re, ahon­nan százával rajzanak ki a rövid műszak után. A munkásszálláson ráérő­sen eszi a felmelegített kon- zervlecsót. Hatágyas szobá­ban már csak két társát ta­lálja, a többiek hazautaztak a péntek déli vonatokkal. Egyikük meccsre indul, a másiknak, úgy néz ki, bejön egy pesti lány. hozzá készül. Csak amikor elmen nek a szobatársai, akkor fut forró lázként végig benne boldo­gan, bizsergetően az izga­lom. e Meiám Győző szombatjai korán kezdődnek. Már reg­gel héttől fent van a he­gyen, egy őspark övezte ma­gányos tiszta teniszpályán. Atyjával kilencig ütögetnek. A I-ánchídnál száll ki a ko­csiból. Gyalog átsétál a Mar­gitszigetre, egy üveg sör mellett üldögél a Casino te­raszán, majd bemegy az uszodába, ahol ötven hosszt úszik a nyitott harmintíhár- masiban, Alig kellett kerül­getni, sem a sportolók, sem a fürdőzők még nem foglal­ták el. Fél kettőkor a Kék­golyó vendéglőben — ide sze­retett járni — erőlevest, ci­gánypecsenyét ebédel két kenyérrel és vörös boros nagyfröccsel. A borravaló öt forint. Otthon laza zuhany, finom gyapj útakaró alatt — ledőlés, Belelapoz, az. éjjeli­szekrényén heverő friss Pa­ris Match gyönyörű fotóiba, a kópa Iá írások és más szö­vegek rejtélyét most nem engedi közel magához. Elal­szik. Fél hatkor ébred, s még ágyban marad. Beindítja fe­je fölött a lemezjátszót, A Dlre Strait második albuma. Ez a jó félórácska is, akár az álma, rendkívül könnyen lebeg, Csak miután kikap­csol az. automata kar, akkor tolakszik az eszébe; hogy mi lesz szeptembertől, amikor is mellet falura. Valahogy nem jött össze Pest. Próbálkozott a Műsza­ki Egyetemmel, ehhez kedve is volt, az autók mindig ér­dekelték. Másodszorra a csa­lád tanácsára a jogra jelent­kezett. Idén a fater megelé­gelte a dolgot, Nyíregyházá­ra dugta be a főiskolára. ­Egyedül ül vacsorához, amit az anyja a konyhaasz- tailra készíteti. Az. öregek Leányfalura utaztak hétvé­gére. A hatalmas lakás csendje, az. otthonos tárgyak felületén a sikamlós fények hirtelen üvegharanggá áll­tak össze a feje fölött, s rémült szabadulhatnék tört rá, mintha lassan a mellére telepedő búra alól már idá­ig .minden oxigént beszívott volna. Nyugtalansága, mint­egy monotonan erősödő dob­ritmus, leállíthatatlanul za­katolni kezdett benne. (Folytatjuk) SZEXTÚLTENGÉS, VAGY VALAMI MAS IS? Csak a könyvek nem segítenek Felkészülni a családi életre Jól emlékszem arra az időre, amikor korábbi mun­kaihelyemen három munka­társnőm közül ketten szinte egyszerre jelentették be: anyai örömök elé néznek. Ezzel egy csapásra megvál­toztak. Átalakulásuk csalha­tatlan bizonyítéka volt. hogy a megszokott reggeli dup­lát is elhagyták, nem itjak egy korty szeszt sem, nem is cigarettáztak — annak rend- j.e-módja szerint. No és per­sze, folyton a könyveket, fo­lyóiratokat bújták. Váloga­tás nélkül mindem — még javasasszonyok mélyreható bölcselkedéseit is — elolvas­tak, ami csak a témához il­lett. Egyikük a másikat — és megfordítva is — próbálta túllicitálni, mondván, hogy: ő ezt olvasta, tehát ez az igaz, amaznak meg így taná­csolta az ángyikája. Persze, ennek pont az ellenkezőjéről igyekezett meggyőzni ezt a nagynénikéje: és így tovább. Nem tréfadolog: egy hi­degvérű angolnak is elege lett volna a nap mint nap elhangzó tudományos (-kodó) magyarázatokból! Az ideális nevelés Mást is elárultak ám ezek a köztiük folytatott beszélge­tések, amelyeknek akaratla­nul a fültanúja voltam. Ne­vezetesen: éppen a tömérdek, korábban megszerzendő is­meret hiányát a családi élet­ről. Merthogy .mindketten igencsak közel jártak már a harmincadik évükhöz. Hol is kell tehát kezdeni a családi életre nevelést? A folyamat képlete is­mert: mindenekelőtt a szü­lőnek nagy benne a szerepe, hiszen iskolába még alig já­ró gyermeke az ő vélemé­nyét tartja a legtöbbre, ter­mészetesen o saját családjá­ról szerzi be a legtöbb in­formációt, s azt is tartja a modellnek. Az oktatási In­tézményeknek a fokozatosság betartásával kell betölteniük ezt a feladatot, igazodva az ifjú értelmi és fizikai érésé­hez. Később már más szer­vek is bekapcsolód (hat jnak: az egészségügyiek, a vörös­keresztes alapszervek. Ám. valljuk t>e* őszintén, ez csu­pán az ideálisnak megfes­tett kép! A szülők sokaságának fő a feje amiatt, hogy mikor és hogyan kezdje a „felvilágo­sítást". Igen, mert az a té­ves szemlelet, hogy ez egyenlő a szexualitással — és kész! Pedig már a gyer­mek „észre térésétől” neve­lik őt a családi életre, az­zal is, hogy milyen példát tárnak elé a maguk házas­életével. S be kell látni, gyakran bizony erre egyálta­lán nerr. gondolnak... A má­sik gátló tényező a helyes Irányításiban a szakemberek által már annyiszor ostoro­zott prüdéria. „Pedig tiltot­tam a lányomat, fiamat, hogy csinálja azt...” — hall­juk sokszor a mentegetőzést. Igen, tiltotta, csak azt nem magyarázta meg serdülő gyermekéhek hogy mit tilt és .miért. Az őszintétlenség, a lényeg megkerülése, a gye­rekben is hasonló tulajdon­ságokat válthat ki. A pedagógusoknak nehe­zebb a helyzetük, már csak azért is, mert nincs segítsé­gükre megfelelő tan- és szak­könyv. így nem tehetnek mást, mint mereven ragasz­kodnak — ha e téma szóba kerül — az élővilág- és bio- lógiiiaórák anyagúhoz. De bennük is megvan a már említett hibás nézet, misze­rint. a családi életre neve­lést azonosítják a nemi élet­tel. S ekkor ismét követke­zik a kínos kerülgetése a szavaknak. Pedig koránt­sincs így, a család fogalma jóval többet jelent! Magá­ban foglal magatartási, vi­selkedési formákat, a csecse­mőgondozástól a gyerekne­velés nem könnyű feladatán át a betegápolásig minden alapfogalmat, a pszichológiai alapismeretek elsajátítása, de a családjog alapvető szabá­lyainak megismerése is nél­külözhetetlen. Tennivalók - és megyei példák Mindezek figyelembevételé­vel lássuk, megyénkben ho­gyan is próbáltak megfelelni a kérdésre: mi is a teendő! 1974—75-től az Oktatási Mi­nisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet kísérteti területéhez tartozunk, de a vöröskereszt es a la pszervezetek is sok segítséget adtak az is­koláknak. Ennek következ­ményeként a tananyagokba .beépítették az anatómiai, fi­ziológiai legfontosabb témá­kat. A foglalkozásokat orvo­solt és egészségügyi szakdol­gozók tartják. Osztályfőnöki órákon állampolgári (ezen belül jogi) és más közisme­reti kérdéseket is megbeszél­nek, továbbá fórumokat, ke­rekasz tál-.beszélgetéseket szer­veznek. Nemcsak diákoknak, hanem szülőknek is. A gye­rekek véleményét is kikérik. a gyöngyösi középiskolákban például a kívánságládákba bedobott név nélküli cédulá­kon tehetnek fel kérdéseket a tanulók, s maguk választ­ják ki az előadót is. A kol­légiumokiban — mint példá­ul az egri és hatvani szak­munkásképzőében, vagy a hatvani. Bajza Gimnáziumé­ban — rendszeresek az ol­dott légkörű, őszinte hangú, a kényes problémákat sem megkerülő beszélgetések, amelyeket egészségügyi szak­dolgozók vezetnek. Feltétle­nül szólni kell még a cse­csemőgondozás! és a házibe- teg-ápölási tanfolyamokról, amelyeket igen jól megszer­veznek az általános és kö­zépiskolákban. A tapasztalat az, hogy a lányok-fiúk szí­vesen járnak ezekre, jónak és hasznosnak tartják a foglalkozásokat. Az elmúlt, tanévben mintegy két és fél ezer diák vett részt a tan­folyamokon. Nagyobb a gond a 18—25 év közötti fiataloknál a családi életre nevelésben. A munkaihelyi vöröskeresztes szervezetek munkaterveiben egy-két foglalkozás szerepel róla. Munkaidőben termésáe- lesen nem engedélyezik az ilyen foglalkozásokat, így sok ingázó elesik az alapisimere- tek elsajátításának lehetősé­gétől. Persze, van jó példa is: a hevesi háziipari szö­vetkezetben a kezdő dolgo­zókkal — 14—16 éves lá­nyokkal — egyénileg foglal­koznak a vöröskeresztes ak­tívák. Elbeszélgetnek velük, pótolni igyekeznek azt, amit a szülők elmulasztottak. További megoldást jelente­ne, ha a családi életre neve­lés témáit beépítenék a kü­lönböző területek közműve­lődési munkaterveibe, ter­mészetesen a foglalkozások hallgatóságának igényeit messzemenően figyelembe vé­ve. De a továbblépéshez az ifjúsági és a népfrontmozga­lom, a közművelődési intéz­mények, a különböző társa­dalmi szervek még nagyobb, felelősségteljesebb összefogá­sára, munkájára is szükség van. Annál is inkább, miivel a most helyesen végzett neve- lőmunka később sokszor gyü­mölcsözik, a rosszul folyta­tott viszont még több nem­zedék múlva is visszaüthet. Szalay Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom