Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-06 / 209. szám
Szénbányászatunk jelen© és jövője AZ ENERGIAHOR-DOZÖK világszerte lejátszódott átértékelődése Magyarországon is új helyzetet teremtett. Energiaigényeink kielégítésének egyre növekvő terhei a hazai források fokozott hasznosítására, a felhasználásban pedig a legdrágább energiahordozó, a kőolaj arányának csökkentésére irányította a figyelmet. Mindennek következtében pedig a házai szénnek, armt jó ideig háttérbe szorítottak az olcsó, könnyen felhasználható, az energiafelhasználást nagy mér lékben k őrs zerűsí tő szénhidrogének, ismét fontos szerep jut az energetikában. Mégpedig kettős szerep. ; Egyrészt a széntermelés növelésével a drága import energiahordozókat olcsóbb hazaival helyettesíthetjük, s így csökkenhetnek az energiaellátás terhei. Másrészt pedig, ha kőolajtermék helyett szenet használunk fel tüzelést célokra, az is lehetővé válik, hogy a kőolajból több, magas fokon feldolgozott termék — például benzin. gázolaj, vegyipari alapanyag — készüljön, s így javuljon az ipar termékszerkezete. Mindehhez elsősorban a széntermelés bővítésére van szükség. Ezt a célt szolgálja a szénbányászat fejlesztésének két nagyszabású programja, az úgynevezett eocén-, valamint a liászprogram, amelyek gyökeresen változtatják meg a szénbányászat arculatát Az 1976-ban jóváhagyott eocénprogram már a megvalósítás útján van. A program szerint négy új bánya, Márkushegy, Nagyegyhaza, Mány és Lencsehegy látja el a Bicske környékén megépülő szénerőművet. S bár az eredeti célkitűzések azóta módosultak — az energia- igények lassúbb növekedése miatt az eredetileg tervezettnél később lesz szükség a Bicskei Hőerőműre — a program csak kismértékben módosult: a mányi bánya két lépcsőben épül meg. 1983-tól a földfelszínhez közelebb eső rétegeket termelik ki, a második lépcsőt pedig majd az erőmű igényeihez igazítják. A márkushe- gyi és a nagyegyházi bánya ugyanakkor gyorsított ütemben épült — olyan minőségű szenet adnak ugyanis, amiből a bányászat csak igen nehezen tudta kielégíteni az igényeket. A gyorsított építés következtében mindkét bánya megkezdte a termelést ebben az esztendőben — Márkushegy fél évvel, Nagyegyháza pedig egy évvel a tervezett, határidő előtt. A negyedik, a lencsehegyi bánya építése is megkezdődik, s itt js az a cél, hogy minél rövidebb idő alatt fejeződjék be, ezzel segítve a minőségi szénigények kielégítését. A mecseki terület fejlesztése, a liászprogram 1981- ben kezdődik meg. A fejlesztés révén 1986-ra 670 ezer, 1990-re pedig 900 ezer tonnára növekedhet a kokszolható szén termelése, ami azért jelentős, mert a koksz ára nagymértékben nőtt a világpiacon, a behozatal fel. tételei tehát egyre nehezebbek. Ezek a szénbányászat fejlesztésének legfontosabb állomásai. De ez még nem minden. Űj területeket nyitnak meg például az északmagyarországi területen, több mélyművelésű bányát korszerűsítenek, így azeger- csehi bányát, s számottevően fejlesztik a visontai Thorez- külfejtést. amely a legolcsóbb villamos energiát termelő Gagarin Hőerőművet látja el tüzelőanyaggal. MINDEZ LEHETŐVÉ teszi, hogy 1986-ban legalább 26 millió tonna legyen a szénbányászat termelése, mégpedig olyan műszaki feltételek között, hogy ha az igények a vártnál gyorsabban növekednek, az ágazat azt is követni tudja. 1 Ezek a fejlesztések ugyan. akkor minőségi változást is hoznak a szénbányászatban. Az új szénterületek a legmodernebb technika alkalmazására is lehetőséget adnak. Az eocénbányák egy- egy frontfejtése például évente átlagosan több mint félmillió tonna szenet ad, s ahol ezt a természeti adottságok is lehetővé teszik, a nyolcszázezer-egymillió tonnát is elérheti a termelés. Mindez azonban még mindig csak az egyik, de nem az egyetlen feltétele annak, hogy a szén valóban betölthesse szerepét energiaigényeink kielégítésében. A korszerű körülmények között gazdaságosan kitermelt szenet korszerűen és gazdaságosan is kell felhasználni. Ennek legjobb lehetősége az erőmű, valamint az egyidejűleg hőt és villamos energiát előállító fűtőerőmű. De fontos az ipar szénfogyasz- tásának növelése js — ám erre újabb fejlesztésekkel kell a bányászatnak felkészülnie. KORSZERŰ, GAZDASÁGOS széntermelés és korszerű, hatékony szénfelhasználás — ezek révén nőhet a szén szerepe gazdaságunkban, így tölthet be valóban fontos szerepet, energiaigényeink kielégítésében. (K. J.) — Lemenjünk? — Érdemes lemenni? — A hírek nem a legjobbak. — Én azért kíváncsi vagyok ... Nem a mindenáron való önkritika késztet arra, hogy az olvasót kollégámmal való beszélgetésem részletezésével untassam. Kétségtelen igaz, valahogy ilyen kedvvel ballagtunk az egercsehi bánya aknairodája felé. Langyos, őszi napfény simogatta a környéket, kinn olyan szelíd, nyugalmas volt minden. Egy jót sütkérezni, szembefordulni az erdő illatát hozó széllel... — Mire vagy kíváncsi? — Az innen kintről nem látszik. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy már napokkal előbb megkérdeztük Toronyi Lénárdot, az aknavezető főmérnök helyettesét, mikor szállhatnánk le a bányába. Tőle tudtuk még a legfrissebb híreket a mostani gondokról, s arról, mivel bíztat a jövő. Mert a jövőről újabban sok szó esik itt Csehiben, ahol á század eleje óta bányászkodnak. Feladni? Bezárni a bányát? Ezt is fontolgatták a tervek. A csehiek görcsösen bizonyítani igyekeztek. Gyorsított feltáró munkával a napi termelés nehézségei mellett sikerült érveket szerezni: van értelme hosszú távon is. De hát kivel? Hiszen elöregszik a régi. kitartó gárda, a betegség miatt kieső idő régóta jóval több, mint amit egyáltalán számításba vehettek. Utoljára a hatvanas évek elején működött itt vájár- képző iskola. Azóta jelentkező se nagyon akadt, de ahol a gép nem tudja, csákánnyal. Mindig újra. Egyszer nappal, aztán éjjel. A csapat Varga Géza brigádja. A műszakban Utasi István irányításával a frontra telepített 30 emberből rr.ost 23-an dolgoznak. Éppen készülnek, hogy „ellőjék” a szénfalat. Nagypál Sándor fúrós. Országh Cs. János lőmester. Boros Gusztáv és Kelemen Károly vájárok egy-egy jó tanáccsal, kamv új fással segítenek a bukdácsolásunkban. A harmadvezető Utasi István közben gyorsan be is számol Toronyi főmérnöknek. Körülöttünk istenre ezejiek, bekölceiek a bezárt nádasdi aknából átvezényeltek. — Itt a frontnak ezen a végén már látszik, hogy vékonyodik a szénfal. A talpból is hozzá kell faragni, mert a tám nem áll meg másként — magyarázza a brigádvezető. Elindul a láncos kaparó. Ömlik a csillogó szén, — Ha így jönne mindig, nem lenne semmi baj! — kiáltja túl a gép zaját egyikük. Aztán tréfálkoznak, hogy biztosan a mi kedvünkért dolgozik ilyen jól a maróhenger. Maradjunk csak idelemt mi is. Sorakoznak a csillék mellettünk. ahogy visszaindulunk. Kísérőnk büszkén mutatja a napokban elkészült csilletöltőt: tíz másodpere alatt tölt meg egyet-egyet ezekből a föld alatti szállítóeszközökből. Nem kel már az üresre sem várni, az új tároló győzd fogadni a frontról érkező szenet. Kérészi Zoltán kezeli a .csilletöltő kapcsolóit. Valamikor ő is a fejtésen dolgozott, Most. úgy mutatkozik be: rokkant vájár. — Nem. engednek dolgozni! Egy igencsak nagyhangú fiatalemberbe botlunk, amikor újra kilépünk az üzem ajtaján. Mondja a magáét, de látszik rajta, miért nem veheti föl a bányászruhát. — Ha csak egy pohárral ivott volna, akkor sem mehetne le — mondja a főmérnök. — Igazolatlan mulasztás lesz. sok kedvezménytől elesik, jön majd kérni; hadd dolgozza le a műszakját. vasárnap. Szigorúak a rendszabályok — éppen őmiattuk. A fronton józan fejjel sem könnyű ... Ám abból itt kinn semmi nem látszik. Csendes, szelíd, az ősz. Idő kell, amíg . a szemünk megszokja a szikr rázó napot. Hekeli Sándor Utasi István gyorsan elsorolja a napi gondokat Toronyi főmérnöknek (Perl Márton felvételei) ott akár végigmenni Is. — Azért megnézhetjük? Az aknától bizony hosszú már. az út a frontig. A felvonóból kiszállva a kisvo- natba préseljük magunkat, mégiscsak gyorsabban elfogy így az a két-három kilométer. — Milyen a levegő? — Toronyi Lénárd úgy kérdezi. mintha csak elismerő választ várna. Aztán folytatja is: — Állandóan mérem az áramlást, a tisztaságot. Az emberek csak jó levegőjű munkahelyen tudnak jól dolgozni. Különben egyúttal én vagyok a szellőztető-mér- nök. a frontmérnök is. Mindössze ketten vagyunk itt felsőfokú végzettségűek az aknavez.etővel — magyarázza. — Jó szerencsét! — ... szerencsét— Szénporc® arcok bukkannak elő lámpáink fénykörében. A légvágaton a 3-as telepi front bal oldalára értünk, itt még megközelíti a két métert a szénfal vastagsága. A láncos kaparó emelkedése viszont mutatja, hogy arra beljebb már vékonyodik. — A lámpát, a felszerelést nem hagyjuk el! Anélkül nem lehet menni egy lépést sem. Ez nekem szól. — Pedig nem először jár a bányában, igaz? A kísérőm nemcsak bátorítani akar. Mi csetlünk-bot- lunk egy ideig, aztán odakinn kifürödjük a fáradtságot. De ugyanitt dolgozni is kell, termelni, tervet teljesíteni, Vésni, mami a szénfalat, Egy arc lentről: Verebély Péter, vájár nem is , szorgalmazták. Az idén újra indítanak egy évfolyamot 24 tanulóval. Később harminc külszíni iparos is csatlakozik hozzájuk, kitanulják a vájármesterséget. — Van hát jövő? — Igaz, a jelennel nem dicsekedhetünk — mondta a főmérnökhelyettes. — Az idei lemaradásunk már 2500 tonna. Hamarabb jelentkezett a riolitfölboltozódás, mint vártuk, elvékonyodott a szén a 3-as telepen. A kétméteres szénfal néhol már csak hetven centi. A front jobbszámyából ki is kellett vennünk a maródén - gert, kézzel menne a fejtés, ha volna ember. De most sehogyan sem megy. Nehéz Innen fkiniröl nem latszik... i t uuiriwnnnrnnnrtnrr —1-------------------------------------*—-----------------------——i—innnnnnnnnrmnmmnnn AKI JÁRT MÁR Egerben és felüdült forró nyáridőben a Szépasszony-völgy pincéinek hűvösén, vagy betért télidőn a havas dombok tövébe vájt boltozatok alá, örülni, barátkozni, vagy bút felejteni, míg fölé borultak a nemes penész kis csillagai, és megcsillant a gyertya fényében az aranyszín ital is a harmatos pohárban, bizonyára eltűnődött egy pillanatig: honnan kapta a nevét ez az igéző völgy. Szépasszony völgye. Nem kell nagyon messzire küldeni a férfiemberek csintalan képzeletét, hogy hol keressék ennek a lényegében összetett szónak a megfejtését. Talán ama szelíd hajlatban. amely a múlt századok költőit olyannyira elragadtatta, hogy verseket írtak kedvesük hókebléről? Nem erről van szó. Az a Szépasszony, akiről a völgyet elnevezték, nem a a valóságban, hanem a magyar ősvallás, a magyar mitológia alakjai között élt. Lehetséges? — kérdi a kételkedő. lehetséges, hogy ezer évvel az ős pogány vallás elfojtása után fennmaradt valami a honfoglalás előtti idők hitvilágából? A KÉRDÉSNEK AZ elmúlt század során számos kutatója akadt, sok szakértője nyilatkozott meg. A honfoglalás ezeréves fordulója két figyelemre méltó művet sugallt, amelyek a magyar mitológiával foglalkoznak, mindkettő szorosan kapcsolódik Eger szellemi életéhez. Egyiknek szerzője Ipolyi Arnold, a másiké Kandra Kabos. Mindketten Egerben működtek. Ipolyiból nagyváradi püspök lett. Kandra Kabos a Kisasszony temetőben nyugszik 1905 óta. Ipolyinak a szabadságharcot követő időkben megjelent Magyar Mvthológiája úgyszólván eltűnt a forgalomból, mert íróját olyan támadások érték, hogy a fellelhető példányokat elégette. Kandra Kabos hasonló című könyve 1897-ben jelent meg, és nagy elismeréssel fogadták. írója ezeket mondja a könyv előszavában: Változott néven, változtatott szereplésben még mindig élnek és működnek köztünk az ős mythosz személyei .... A magyar képzelet elég élénk és merész vala, hogy isteni alakjaival megrakja a csillagos menv- nyet, a levegő eget, az anyaföldet és vizeket. Oly világnézet tárult föl benne előttünk, mely eredetiségével egészen sajátságos és megkapó. „Istenei valóságos magyar öregek, istenasszonyai gondos falusi nagyasz- szonyok, a tündérek meg tisztaságszerető és mindig jókedvű hajadon jainknak szakasztott másai.” Kandra Kabos könyve megírásánál a rokon népek vallási hagyományaira és a néprajzkutatás addigi eredményeire támaszkodott. TERMÉSZETES a gondo latmenet, hogy az ősvallp oly mélyen gyökerezett r népiélekben, hogy a nyug ti hittérítő papok nem tud Iák egészen kiirtani. A törvény tiltotta és üldözte a pogány szertartásokat. Még száz esztendő múltán is László király így intézkedett: Ha ki a pogányok módján kutaknál áldozik. vagy fáknál és forrósoknál és köveknél áldozatokat mutat be, váltsa meg ökörrel vétségét.” Az ősvallás háromfelé bujdosott, majd utat talált egyik része a mesékbe, mondákba, másik a babonákba, harmadik — bármennyire különösnek látszik — a magyar keresztény vallásba. A Boldogasszonyok tisztelete az ősvallásban találja meg előzményeit. Kál- mány Lajos néprajzkutató gyűjtése szerint a Szeged környéki nép a múlt században hét Boldogasszonyt tisztelt. A Szépasszonynak az ősvallásban igen előkelő helye lehetett, mert csillaga van az égen (az Antares), a Tejút a Szépasszony vászna. Erdélyben így jegyezték fel a Szépasszony történetét: „A Szépasszony hűtlen lett kedveséhez, aki ezért arcul ütötte őt, és alábukott a feneketlen lóba, mondván: várhatsz rám ezer esztendeig. A Szépasszony azóta varia kedvesét, kiteregeti eléje zásznát, s este-reggel a tó vizével öntözgeti azt, ami aláperegvén harmattá válik.” Idők folyamán számtalan rossz tulajdonságot akaszt tottak a Szépasszony nyakába. Talán részük volt ebben a földön való csúnya asz- szonyoknak is. Mert csak a féltékenység tud ennyi veszedelmes dolgot rákiabálni arra, aki csak jön és csábít, és csillagokból van a takarója. VESZEDELMES dolog hát akadt bőven, ahogy a néprajzosok összegyűjtötték: „Ha a kisgyerök leesik r padkárú,' vagy valahonnan, oszt nem üti mög magát, a Boldogasszony kötőjébe esik. de ha mögüti magát, akkor a Szépasszonyéba esik.” „A mölik embör részög, oszt összetöri magát, a Szépasz- szony kötőjébe esik. A Szép- asszony összetöri, hogy em- lékezettyébe (maraggyon .. .. ” „Csak tizenegy-tizenkét óra között mén a Szépasszony éccaka bort inni. Hétször iszik belüle. a mi mögma- rad, az ablakon kiönti a ház végibe, mert több szomjas boszorkány kísérőji vannak.” Megeshetik, hogy baj származik a szerelemből, persze a válogatatlanból. Akkor meg azt mondják: „Aki oj- jan hejjen jár, ahun nem köllött véna, oszt romlik a testye, fekünni köll neki. a Szépasszony ágyát fekszi.” Erdélyben többen vannak a Szépasszonyok. így szólnak róluk: „Ha a beteget éjszaka valaki szólítja, kj ne menjen, mert a szépasz- szonyok elviszik.” Ha több forgószél jár egyszerre, azt mondják: .A szépasszonyok táncolnak.” Ilyenkor a boglyákból a szénát is elhordhatja a szél, erre is azt mondják: ..A szépasszonyok hordták széjjel. Ha a tehén teje véres, a szépasszonyok fejték meg...” A szépasz- szonyok a félrébb eső helyeken egyedül járó embert sokszor meg is táncoltatják.” Kandra Kabos a Szépasz- szonyról szóló gyűjtéseket így összegzi: „Azt vélem mondhatni, hogy a Szépasz- szonyban őseink a magyar Vénuszt, a szerelem hatalmas istenasszonyát tekintették.” ENNYIT LEHET TUDNI a Szépasszonyról. Jó lesz tehát vigyázni völgyet járó, borivó feleim: kötőjébe ne essünk! Dr. Kapor Elemér Mímjsmfo 1981. szeptember 6., vasáruig Ki v<a Sséptsssz&stf ?
