Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-01 / 204. szám
Biztató jelek és kezdeti sikerek az energiagazdálkodásban- Beszélgetés Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával — Nigériai kereskedelmi küldöttség Hatvanban A Nigériai Szövetségi Köztársaság Kaduna államának kereskedelmi küldöttsége tartózkodik hazánkban üzleti tárgyalásokon. Dr. Usmann Sad ipari minisztériumi államtitkár, A. N. Rafindadi mezőgazdasági államtitkár, Alhaji H. Yahaya szövetkezeti államtitkár és kíséretük a hét végén ellátogatott a Hatvani Konzervgyárba, Közép-Európa legnagyobb paradicsom feldől gozó üzemébe is. Itt Eperjesi László főmérnök — megbízott igazgató — ismertei te a gyár működését, s az előtte álló feladatokat Nigériában több élelmiszeripari üzem létrehozásában, felépítésében segítettek a magyar szakemberek. A látogatás célja az volt, hogy még jobban megismerkedjenek a nagy múlttal rendelkező magyar konzervgyártás hagyományaival.Dr. Usmann Sad elmondotta, hogy a közeljövőben egy 700 hektáros paradicsomtelepet létesítenek, amelyhez feldolgozóüzem is tartozik majd. A mintegy 8 millió dolláros költséggel épülő integrált mező- gazdasági létesítménynek a kivitelezését hazai szakemberek valósítják majd meg A hatvani ismerkedés tapasztalatgyűjtés volt a nigériai szakembereknek terveik megvalósítása-' hoz- (Fotó: Szabó Sándor) MINDEN PIACON Megmérettek és... Energia. E fogalomnak egy idő óta megkülönböztetett rangja van, jobban odafigyelünk rá, mint korábban, a „Lassabban gyorsíts!” népszerű plakátja nem puszta reklám a számunkra; a szó szoros értelmében és képletesen is óvatosabban adagoljuk a gázt, mintha valóban törékeny tojás volna a talpunk és a gázpedál között. A VI. ötéves terv energiagazdálkodási- kormányprogramja szerint az energiafelhasználás népgazdasági szinten évente csak két százalékkal növekedhet, ezzel szemben az új tervidőszak első félévében energiafogyasztásunk — a háromszázalékos gazdasági növekedés mellett —, két százalékkal csökkent! E tény jelentőségéről beszélgettünk Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával, az Országos EnergiagazdáL, kodási Hatóság vezetőjével. — Az olaj világpiaci ára az utóbbi néhány esztendőben megtízszereződött, most pedig csökkenőben van. Véleménye szerint kivédte-e a világ az olajárrobbanás következményeit? — Az olajárváltozásokra a világ többféleképpen reagált, de mert a gazdasági növekedés korlátái egyszerre észrevehetőbbekké váltak, általános tendencia lett a fékezés. A növekedés lassításának mértéke nem egyforma, mert az országok helyzete sem egyforma az olajárrobbanás következményeinek kivédése tekintetében. A világ energiahelyzetében mindenesetre új elem, hogy az olajtól való függés némileg csökkent, mert az energiafelhasználást világszerte racionalizálták. s kiderült, hogy óriási tartalékok vannak mind a fogyasztásban, mind a termelésben. — Hogyan reagált a mi gazdaságunk az olajárrobbanásra? — Későn. Az első, az 1973 —74-es olajárrobbanás idején elterjedt nézet volt nálunk, hogy ennek következményei nem, vagy csak kevéssé érintenek bennünket. Annak ellenére. hogy már az 1974-es decemberi párthatározat előtérbe állította az anyag- és energiatakarékosságot, a határozat végrehajtását enyhén szólva megnehezítette az olcsó energia korára jellemző, csak az ellátás biztonságára törekvő gyakorlatunk. Születtek ugyan jó kezdeményezések ebben az időszakban is, de ezek nem találtak meg Telelő fogadtatásra, mert a régi gyakorlat alapján kialakult szemlélet lefegyverezte azokat, akik a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében tenni akartak valamit. — A késedelmes reagálásnak ezek szerint elsősorban szemléletbeni oka volt? — Igen. El kellett jutnunk az 1978-as pazarlási csúcshoz, amikor egy százalék nemzeti j övedelem-nö ve- kedésre két százalék energia- fogyasztás-ncvekedés jutott, hogy a Központi Bizottság Az MHSZ-vezetők negyedik országos tanácskozását szombaton és vasárnap tartották Gödöllőn, az Agrár- tudományi Egyetem aulájában. Az eszmecsere résztvevői — függetlenített vezetők, társadalmi, aktivisták és kiváló sportolók — megvitatták Kiss Lajos vezérőrnagy főtitkári referátumát az elmúlt öt esztendő eredményeiről és a további tennivalókról. Ez utóbbiakról a felszólalók hangsúlyozták: az a közös cél, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség az eddigieknél is fokozottabban vegye ki a részét abból a társadalmi munkamegosztásból, amely a lakosság —kü- az ifjúság — hazafias nevelésére, testedzésére, (úriksí állóképességének fej1978 decemberi határozata rendet teremthessen a fejekben. Ennek köszönhető, hogy a második olajárrobbanás már a mozgósítás állapotában ért bennünket. De még meg kellett szervezni a cselekvést, mind a tervezésben, mind a végrehajtásban, nagyobb összegeket kellett biztosítani az energiamegtakarítást eredményező beruházásokhoz, tehát az energia- gazdálkodás intenzív útjára kellett átvezetni az országot. — Milyen gyakorlati eredményei vannak a szemlélet- változásnak? ^ — Amíg korábban a vállalatoknál az olcsó energia a legtöbb esetben pazarló megoldásokhoz és pazarló üzemvitelhez vezetett, ez a gyakorlat most megváltozott. Az árintézkedések hatására sok helyen átértékelték saját termékstruktúrájukat és termelési, technológiai rendszerüket is. Az anyagi ösztönzés eszközeit helyesen használták fel például a közlekedésben az üzemanyag-takarékosság, jó néhány termelőüzemben pedig az energiafelhasználás javításának érdekében. Vállalatok, termelőszövetkezetek, brigádok és az egyes emberek is nagyon sok jó javaslatot dolgoztak ki, részint beruházással, részint azonban beruházás nélkül, szervezéssel megvalósítható, energiamegtakarítást eredményező intézkedésekre. MindemeBeét ma már megfigyelhető bizonyos együttműködési törekvés is az egyes vállalatok között, ami biztató jele a szemléletbeli változásnak Kooperációk létesülnek a hulladékhő hasznosítására, így például a győri szeszgyár hulladékhőjével textilüzemet fűtenek, a Tiszai Vegyiművek hulladékhőjének felhasználása révén kommunális, mezőgazdasági célú energiahasznosítást terveznek. A borsodi oxigénkooperáció révén kohászati, vegyipari energiamegtakarítást lehet elérni, mert az oxigén előállításakor keletkező nitrogén felhasználható a vegyiparban. Az ilyen jellegű területi kooperációk és ágazati együttműködések szervezésében az Ipari Minisztériumnak van — és kell is hogy legyen — jelentős szerepe. — Az ésszerűbb energia- gazdálkodás a szemléletváltozáson kívül az olajfeldolgozás szerkezeti változását is igényli... — Kétségtelenül. Igaz, hogy az utóbbi fél évben technológiai változtatás nélkül is kevesebb kőolajat tüzeltünk el mint korábban, s ezáltal sikerült csökkenteni a kőolaj - termékek felhasználását, és importját, de az új krakkóié megépítésével megvalósítjuk a kőolaj-feldolgozás intenzív módját, vagyis egységnyi kőolajból nagyobb értékű termékeket állítunk élő. A VI. ötéves terv e létesítménye révén több gázolajat és benzint tudunk előállítani, egyúttal csökken a fűtőolaj erőműi felhasználása, ami az lesztésére, a haza fegyveres szolgálatára irányul. A vasárnapi tanácskozáson a szocialista országok delegációinak nevében Günther Teller altábornagy, az NDK-beli GST elnöke köszöntötte a résztvevőket. A kétnapos eszmecsere tapasztalatait Kiss Lajos főtitkár összegezte, s kívánt eredményes munkát az MHSZ helyi vezetőinek. aktivistáinak, akik közül többen ez alkalommal részesültek miniszteri, illetve főtitkári kitüntetésben. Heves megyéből hárman: Forgács László, gyöngyösi járási MHSZ-tit- kár a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, Borbély Lajos, a Mátravidé- ki Szénbányák Honvédelmi Klubjának Wksaca -a Kiváló olajtermékek hatékonyabb felhasználását jelenti. — Mi a jelentősége annak, hogy az idén az első félévben a tervezett kétszázalékos növekedéssel szemben az energiafelhasználás két százalékkal csökkent? — Ennyi energiát nem takaríthattunk volna meg a vállalatoknak a viszonylag kis pénzügyi eszközökkel, jórészt szervezéssel és gyorsan megvalósított energiafel- használás-racionalizáló intézkedései nélkül, s általában a technológiai fegyelem megszilárdítása nélkül. Ebben az is megmutatkozik, hogy az energiagazdálkodásnak magában a termelésben vannak nagy tartalékai, hogy a termék- és technológiakorszerűsítés, az ésszerűbb szervezés, a rendszeres veszteségfeltáró munka, tehát mindez együtt ígér további jelentős eredményeket. A magasabb fokú termelési kultúrára való törekvés ugyanis azt is jelenti, hogy a magas energiatartalmú termékek, így például a műtrágya, a hengereltáru, a cement hatékony felhaszná-- lását jobban megszervezzük. Az persze gazdaságpolitikai kérdés, hogy a mainál viszonylag kisebb energiatartalmú késztermékeket Igyekezzünk exportálni, így is csökkentvén gazdaságunk energiaigényességét. Az energiafelhasználás csökkenése a tartalékok további forrását is jelzi, nevezetesen azt, hogy a másodlagos nyersanyagokat vissza kell vinnünk a termelési folyamatba. A kezdeti sikerek többek között arra utalnak, hogy érdemes ösztönözni a korszerűsítési javaslatokat. hogy azokat gyorsabban kell elbírálni és megvalósítani, s hogy mindez rendszerszemléletet igényel: tehát az ésszerű energiagazdálkodás érdekében a folyamat egészét, kell nézni és nemcsak az egyes részeket. Így például át kell hidalni azt a helyzetet, hogy manapság átmeneti pénzügyi zavar hátráltatja a már kifejlesztett energiatakarékos háztartási készülékek gyártását és forgalmazását, hiszen ezek alkalmazása révén a lakosság energiafogyasztása csökkenhet ... összességében az eddigi biztató eredmények legfőbb jelentősége szerintem az, hogy részint nyilvánvalóvá teszi az energiagazdálkodási kormányprogram által kitűzött célok elérhetőségét, részint azonban nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a programban megfogalmazott reális célok elérése nem lehet kampányfeladat, hogy tehát a megvalósítás az . indulásnál tapasztalt intenzitást folyamatosan és hosszú távon igényli. Emellett a biztató eredmények jelentősek azért is, mert arra utalnak, hogy energiagazdálkodásunkban a kormányprogramon túlmenő tartalékok is vannak, s mert, a program nyitott jellege lehetővé teszi a további tartalékok feltárását, hasznosítását Munkáért Érem arany fokozatát vette át, Gec.se István pedig főtitkári jutalomban részesült. Délután a gödöllői repülőtéren nagyszabású bemutatót rendeztek. A Pest megyei honvédelmi és sportnapra sok száz néző sereglett össze. A jelenlévők meggyőződhettek arról a magas színvonalú technikai képzettségről, tudásról, amelyet, a bemutatókban közreműködők, kiváló sportemberek az MHSZ-klubokban sajátítottak el. Ejtőernyősök, motoros és vitorlázó repülők, modellezők izgalmas, bátorságot és ügyességet követő produkcióikkal szórakoztatták a nézőket. A program a motoros sárkán vrepüJ ök bemutatói á<rai értewáget, s Már közhely: egyre nehezebb piacot találni, még. a minőségileg kifogástalan termékeknek is. Így igaz ez nemcsak az egyik világtájon, hanem valamennyin. Akár közhely, akár nem, gazdálkodni kell. méghozzá eredményesen, mert forint nélkül sehol nem adnak semmit. A mérlegre éppen ezért nemcsak az árut kell ráhelyezni, hanem időnként az üzemet, a gyárat, a szövetkezetét is, hogy kiderüljön — mennyit ér egyikük- másikuk. Mondjuk: Gyöngyösön. Mindenütt belátják Ma már senki sem vitatja, hogy jól értékesíteni csak azt lehet, amj „értékes” is a szó szoros értelmében. Manapság a belső piac sem vesz át „akármit”. Amióta az árcédulákon magasabb értékű számok olvashatók, a. kedves vevő háromszor is meggondolja, ötször is megnézi, miért adja oda a\ pénzét. Hát még a határon túli megrendelő! — Jön az értesítés, ne szállítsuk a szoknyákat, mert „pang” az üzlet — hallottuk Katona Bélától, a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat igazgatójától. — Nem kellemes dolog ez, de mit tudunk tenni ellene? A külföldi partnert meg akarjuk tartani. Tehát rugalmasnak kell lennünk. Lehet, hogy nagyon rövid idő elteltével egy másik telexet kapunk ugyanonnan, amelyben viszont már akár a korábbinál is kedvezőbb üzlet lehetősége rejlik. Ettől a vállalattól a termékek hetven százaléka jut el a határokon túlra. Az arányokat illetően az Izzó, a MEZŐGÉP, a húsipari vállalat és a. parkettagyár a legnagyobb exportőr a városban. — - Kedvezőnek tartjuk, hogy a tőkés kivitel időarányosan alakult eddig — mondta Kónya Lajos, a városi pártbizottság első titkára. — Exportáló üzemeink vezetői ma világosabban látják, mint valaha, hogy a minden piacon egyaránt értékesíthető termékmegjelölés nem hangzatos szólam csupán. A zenekaron belül Fogjuk fel gazdasági környezetünket úgy, mintha ag egy nagy zenekar lenne: meghatározó tényező az összhang, az együttmuzsiká- lás. — A háttériparral való közvetlen kapcsolat hiányosságaiból a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyárában komoly gondok adódtak a félév folyamén — mutatott rá Kónya Lajos. — Szerencsére ?ja. vezetőknek volt bátorságuk elemezni a saját felelősségüket is. Ez jó dolog. Átszervezték a szereidét, megszigorították a meót és egy sor más intézkedés révén kialakították a megfelelő körülményeket. Igen, ennek a példának is akad tanulsága. Többek között, hogy nem elég csak másra mutogatni, haszonnal jár az is, ha mindenki széjjelnéz a saját portáján is. Ott sem könnyebb a „rendcsinálás”, de ott legalább nem kell külső tényezőket is figyelembe venni. Mert az a bizonyos zenekar a kerítésen belül is játszhat rosszul is és szépen is. „Visszaköszönő" gondok Az üzemek sorában egyáltalán nem elhanyagolható részt és fontosságot képeznek a termelőszövetkezetek. Csak örülni lehet annak, hogy a kalászosok szépen fejlődtek a mostoha időjárási körülmények ellenére is, hogy a tavalyinál jobb termés • Ígérkezik a kukoricából és a napraforgóból, hogy a tavaszi ijedelmek ellenére is egészen megnyugtatóak a szőlészet várható eredményei is. — Sajnos a gondok egy része már ismétlődik az évek során a mezőgazdasági üzemekben. Nemcsak arra gondolok, hogy a műtrágya beszerzése, értékesítése olykor vontatott, akadozó, hanem arra is, hogy a majdnem azonos adottságok ellenére elég nagy az eltérés az egyes gazdaságok termésében és a szomszédos gazdaságok között is. A számok bizonyítanak. Az átlag eléggé elütő, hiszen árpából 2,75 tonnás hektáronkénti eredmény mellé odaállíthatjuk a másik gazdaság 4,47 tonnás termésétA kényelmesség is Fura egy helyzet: ha a vevő bemegy az egyik üzletbe, esetleg egészen más kínálat, választék fogadja, mint az azonos profilú . közeli boltban. — Vannak nagyon jól ellátott üzleteink — mondta a pártbizottság első titkára —, és vannak hiányos választékú boltjaink is. Alapvetően azért van ez így, mert az egyik kereskedő megy az áruért, a másik pedig csak várja azt. Az egyik eladó elébe megy a vevőnek, udvariasan köszönti, kínálja a portékát, a másik viszont csak eltűri a vásárolni szándékozót a boltban. Az egyik helyen szombaton délután is van elegendő kenyér és tej, a másikon „Minden percben várjuk az árut”: mondják a ptrit túlsó oldalán. BecEg lehet, hogy a rendelés nem volt pontos. A zsúfoltság sem kivételes állapot a kereskedésekben. A különböző villamos berendezések, háztartási gépek és a bútorok egymáshoz szorítva és pakolva szoronganak. Vevő legyen, aki alaposan szemügyre tudja venni aa>- kat. — Városunk élelmiszemel; ruházati és ipari cikkel jól ellátott település — halljak. — Egyre több nálunk á szakbolt. Javítanunk kell még a kereskedelmi munka korszerűségét, szervezettségét, kulturáltságát, az üzletek és a környezetük higiéniáját, az árukinálás módját, valamint a reklámját. Aztán a turisták Gyöngyös azonban a Mát*; ra is. A kettő elválaszthatatlan egymástól; Még csak azt sem tehetjük meg, hogy legyintsünk: a turisták jönnek és mennek is, ők csak úgy „átszaladnak” a mi vidékünkön, tehát nem meghatározó a szerepük a gazdálkodásunkban. Nagyon téves felfogás len-' ne ez így. Magyarázni sem érdemes, miért. A Mátra ellátásával pedig aligha akad dicsekedni- valója valakinek, aki ennek bármi módon js a gazdája. Lehet , vigasztalnia ' magát vállalatnak, tanácsnak, illetékes politikai fórumnak az, zal, hogy ,.sokat tettünk már”: Mert ez igaz. De ez a bizonyos sok is kevés ahhoz, amivel elégedettek lehetnénk. Ne bonyo-' lódjunk bele részletekbe: a Mátra gondja még nagyon is gond. Amíg csak a helybelieket nyugtalanítja a mai helyzet, addig nem sok remény van a végleges meg-; oldásra. — Lássák be az illetéke^ sék, hogy ez a téma a mátrai panoráma csorba tükörképe — foglalta össze érzékletes képbe a véleményét a pártbizottság első titkára. Majd így folytatta: — A város egész gazdálkodásában érzékelhetőek a kívánatos, pozitív tendenciák. Ezeket kell erősítenünk és figyelnünk arra, hogy a lemaradásokat pótoljuk. Az eredmények így érhetők eL Az a tény pedig, hogy a város politikai szervei nagyon figyelik, mi történik a gyárakban, a szövetkezetek-! - ben, a piacon és a boltok-- bán — biztosíték is. G. Molnár Ferenc , _____ \ / NémsöüGi lü&L szeptember L, kedd Aczél Gábor HEVES MEGYEI KITÜNTETETTEK Országos MHiZ*tanáciköiás, honvédelmi és sportnap Gödöllőn
